Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-12 / 60. szám
I Az SZKP KB delegációja Nógrádban ' (Folytatás az I. oldalról) Letovai Ildikó megyei nép- íronttitkár a mozgalom céljairól és munkamódszereiről adott tájékoztatást, majd itt is igen élénk eszmecsere alakult ki. Az SZKP KB delegációjának tagjai éppúgy érdeklődtek a megyei tanács összetételéről, tagjainak választási módszereiről, mint a munkabizottságok tevékenységéről, az egységes pénzalap felhasználásáról, a céltámogatások rendszeréről. A késő délutáni városnézésen megtekintették a vendégek a Beszterce- és a Keme- rovó lakótelepet, s az utóbbin a Tajga teázót. Ezt követően, a munka a salgótarjáni városi pártbizottságon folytatódott, ahol Szalai László első titkár szólt a pártbizottság tanácsokat irányító tevékenységéről, a város és környéke együttműködéséről, a lakosság településfejlesztésbe való bevonásáról. Részletesen áttekintette a járások megszűnése utáni helyzetet, az ebből adódó újszerű feladatokat. majd a gyakorlati pártmunka tapasztalatait elemezte Mint mondotta: a párt- és tanácsi szervek jobb munka- megosztásban dolgoznak, a társadalmi szerveknek és a lakosságnak, a gazdasági egységeknek pedig közvetlenül is részt kell venniük a lakóterületi infrastruktúra fejlesztésében. A tájékoztatót ezúttal is a közvetlen hangú beszélgetés követte- A feltett kérdésekre dr. Szilágyi Tibor, a városi pártbizotság titkára, .a pót- képviselőből lett országgyűlési képviselő, Kassainé Karácsony Éva, a városi pártbizottság titkára, tanácstag és C. Becker Judit, a városi tanács elnöke személyes tapasztalatai alapján beszélt az új választójogi törvény gyakorlati alkalmazásáról. Az SZKP KB delegációia ma Balassagyarmaton és Rét- ságon folytatja munkáját. Thatcher útja elé Egy angol Moszkvában Szenátusi Vita a SALT—I.ről J. William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke szerint az amerikai kormányzat nem vizsgálhatja felül a rakétaelhárító fegyverekről megkötött SALT—I szerződést, és nem értelmezheti azt úgy, mint ami lehetővé teszi az új típusú űrfegyverek világűrbeli kipróbálását. Fulbright ezt a szenátus külügyi és jogi bizottságának együttes ülésén mondta. A két bizottság szerdán együttes ülésen kezdte meg vitáját a szerződés értelmezéséről. Több szenátor ugyanis törvénytervezetet terjesztett be arról, hogy tiltsák meg a szerződés „átértelmezését” s ennek megfelelően korlátozzák, illetve tiltsák meg a kormány űrfegyverkezési programjának azokat az elemeit, amelyek a SALT—I szerződés megszegését jelentenék. Franz Vranitzky az osztrák—magyar kapcsolatokról Veress Péter az NSZfc-ba utazott Veress Péter külkereskedelmi miniszter, a magyar— NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság társelnöke, a vegyes bizottság 9. ülésére szerdán az NSZK-ba utazott. Immár általánosan ismert, milyen kitűnő az osztrák— magyar viszony, s ez nemzetközi például szolgálhat, hiszen hozzájárul az egész térség kiegyensúlyozott viszonyaihoz. Ezt hangsúlyozta az MTI bécsi tudósítójának adott nyilatkozatában Franz Vranitzky, osztrák kancellár- A kormányfő méltatta a tényt, hogy e kiváló kapcsolatok, amelyek további kibontakozása közös cél, a két nép óhajával is találkozva spontán fejlődnek, s az államhatárokon messze túlmutató együttműködést tesznek lehetővé. „A két ország kapcsolatai olyan szintet értek el, hogy azt külön méltatni már felesleges” mondotta a 49 éves, szocialista párti politikus, aki tavaly került a kancellári posztra és a novemberi választások óta pártja és a néppárt koalíciójának élén áll. „Jószomszédi kapcsolatunk kiegyensúlyozott körülményeket teremtett, amelyek között együttműködésünk jól fejlődhetett, ugyanakkor az osztrák—magyar viszonyt példaként használhatjuk a más szomszédainkkal való kapcsolatok alakításához: arra gondolok. hogy mi, a magunk részéről törekedhetünk erre csakúgy, mint ahogy egyik vagy másik ország felfigyel erre a példára és bizonyos tekintetben követni kívánja. Itt vannak például a magyar és az osztrák kormányfő határtalálkozói: ezt a kezdeményezést most egyik szomszédunk, Jugoszlávia felkarolta, hasonló keretekben ott is megvalósítottuk és reméljük, beválik.” „Az osztrák—magyar viszonyt másrészt fontosnak tartom az európai kapcsolatok keretében” — fejtette ki a kancellár. „Sokat beszélnek Ausztria szerepéről a két politikai rendszer határán. Nos, a mi két országunk együtt léphet a fejlődés következő szakaszába: a két nagyhatalom — várhatóan — továbbra is elkötelezetten fog beszélni, tárgyalni a leszerelésről, a fegyverzetkorlátozásról. Ebben Európának szerepe van. Európa pedig nem ér véget a burgenlandi határnál. Ügy hiszem, hogy további lehetőségeink vannak, a gazdaság területén csakúgy, mint a kultúrában.” Esti kommentár Roham az egyetemnél Nemritkán fordul elő, hogy — Chilétől Dél-Koreádg — az egyetemek a politikai elégedetlenség, a fiatalok tiltakozásának gyújtópontjává válnak, kiváltva ezzel a karhatail. mi egységek beavatkozását. Az a katonai akció azonban, amelyre most került sor a hírneves bejrúti, amerikai egyetemnél, más kategóriába esett: szinte szabályos „hadművelet” zajlott itt: a libanoni fővárosban ténykedő szíriai hadsereg alakulatai hatoltak be a felsőoktatási intézmény területére tucatnyi, a milíciaharcokban való részvételiéi vádolt személyt tartóztattak le, s a bejelentés szerint valóságos fegyverraktárat foglaltak le. Tény, hogy az elmúlt hónapokban (párhuzamosan azzal, hogy a libanoni polgárháború lassan elviselhetetlenné tette a bejrúti lakosság mindennapjait) az amerikai egyetem a legveszélyesebb pontok közé került. Itt történt például az utolsó, emlékezetes csoportos emberrablás, amelynek során három amerikai és egy indiai egyetemi oktatót hurcoltak el. Sorsukról azóta sincsen biztos értesülés; hozzátartozóik, feleségeik épp a napokban találkoztak Nabih Berri siita vezetővel, kérve, szervezete tegyen meg mindent családtagjaik kiszabadításáért. Az egyetem elleni roham, vagy az elrabolt tanárok ügye persze csak apró mozaikkocka a jelenlegi, távolról sem világos libanoni összképben. Az elmúlt hetek néhány biztató fejleménye, a szíriai csapatok bizonyos fokú mérséklő ha- tása, s így az ellenségeskedések hőfokának csökkenése ellenére továbbra sem lehet ugyanis megjósolni, hogy meddig tart a viszonylagos nyugalom? Mennyire átmeneti csupán a muzulmán és a keresztény osztagok közötti (vagy azokon belüli) harcok szüneteltetése? S, ami a leglényegesebbnek tűnik: előrehalad-e, kihasználva épp ezt a rövid szélcsendet, a politikai rendezés akadozva beindult menete, amely nélkül —, s ezt Damaszkuszban is tisztán látják — nem remélhető tartós kibontakozás a cédrusok országában? Asszad szíriai elnök épp a hét elején szögezte le, hogy állama minden feltétel nélkül kész segítséget nyújtani a libanoni normalizáláshoz, de ez önmagában nem helyettesítheti a libanoni nemzeti párbeszédet. Ennek kulcskérdé- déseiben viszont (például a politikai és vallási reformokkal, az elnök jogkörével, vagy a törvényhozás felépítésével kapcsolatban) eddig tapodtat sem jutottak előre a tárgyalófelek. így azonban a különböző katonai intézkedések —, mint a mostani tisztogató akció is az egyetemnél — csupán tűzoltási kísérletnek, semmint megoldást jelentő lépésnek bizonyulhatnak. Szegő Gábor Z NóGRÁD — '•^,7. március 12., csütörtök Nicaraguái cáfolat Managuában határozottan cáfolták azt a tegucigalpai állítást, hogy a hondurasi terület felett hétfőn éjszaka lelőtt ismeretlen felségjelű C—47 típusú szállítógép a nicaraguai légirőé lett volna. Nicaraguái kormányforrások szerint a sandinista hadsereg nem rendelkezik ilyen típusú gépekkel. A hondurasi hadsereg illetékesei korábban azt állították, hogy a gép Nicaragua irányából hatolt be az ország légterébe, figyelmen kívül hagyta a légierő gépeinek figyelmeztetéseit, s ezért lelőtték. A hondurasi hatóságok később visszakoztak: a vizsgálat legújabb megállapítása szerint kábítószercsempészek használták a repülőgépet. Az idei kelet—nyugati naptár eleddig legkiemelkedőbb eseményének ígérkezik Margaret Thatcher március végére tervezett moszkvai útja. Valószínűleg a brit konzervatív miniszterelnök lesz az első vezető nyugati politikus, aki a Kremlben közvetlenül tájékozódhat Moszkva új fegyverzetkorlátozási lépéséről. A moszkvai tárgyalások előterében ennek az új szovjet elgondolásnak a gyakorlatias megvitatása, politikai konzekvenciái állnak majd. Nagy- Britannia is atomhatalom, noha arzenálja nem mérhető a szovjet és amerikai nukleáris készletekhez. Londont azonban közvetlenül érinti és érdekli, hogy milyen helye és szerepe lehet a brit atomütőerőnek egy olyan Európában, amelyből esetleg kivonják a szovjet és az amerikai közép-hatótávolságú harci eszközöket. A „csomagbontás” persze, nem jelentékteleníti el az' SDI, vagyis a „csillag- háborús” elgondolás dolgait: a többi nyugat-európai szövetségessel együtt London kezdettől fogva nem értett egyet azzal a washingtoni elképzeléssel, hogy az 1972-es első SALT-egyezményt —más néven: ABM-megállapodást — „tágan” értelmezze, vagyis voltaképpen fölrúgja, és rakétaelfogó rendszereket telepítsen a világűrbe. Az SDI- vita persze nem Thatcher látogatásán dől el, de a közvetlen eszmecsere módot nyújt majd arra, hogy a brit fél pontosan tájékozódjék, miképpen értelmezi Moszkva a „laboratóriumi kutatások” fogalmát, másfelől arra, hogy Washington egyik legfontosabb szövetségese, jószerivel Nyugat-Európa véleményét tolmácsolva elmondja, miként látja az egész „csillag- háború” jövőjét, és a vele továbbra is összekötött hadászati támadófegyver-korlátozást. A harci eszközök megfékezése, a fegyverzetek korlátozása és ellenőrzése adja tehát a legszélesebb világpolitikai keretet Margaret Thatcher moszkvai látogatásának. Több mint hét éve van Downing Street-i hivatalában Thatcher kormányfő, s a neo- konzervatívnak elnevezett gazdasági módszerei tagadhatatlan eredményeket is hoztak. Ennek tulajdoníthatóan a to- ry politikus nem kis tekintélyre tett szert, amit csak növelt, hogy a realitások hatására és bizonyos előrejelzésekkel ellentétben a konzervatív vezető nem „feledEgy emlékezetes kép: 1984. december 16-án chequers! hétvégi rezidenciáján. Margaret Thatcher brit min z- terelnök vendégül látja a szov’et parlamenti ’ 'i'dö" g vezetőjét, Mihail Gorbacsovot, az SZKP akkori KB-titkárát és feleségét. kezett el” a kelet—nyugati kapcsolatokról. A párbeszédnek, a második világháborús szovjet—brit együttműködésig visszamenően mély gyökerei vannak, bár a különböző kiutasítási döntések időről időre árnyékot vetettek a dialógusra. De csak ideiglenesen. Emlékezetes mindmáig Mihail Gorbacsov 1984. decemberi londoni útja: KB-titkárként és a szovjet törvényhozás külügyi bizottságának elnökeként járt akkor a Temze partján az SZKP mai vezetője, föllépésével, stílusával maradandó benyomást gyakorolván a brit közvéleményre. Két mozzanatot érdemes fölidézni a látogatásból. A Westminster történelmi falai között mondott beszédében Gorbacsov arról szólt, hogy Európa — az itt élő népek közös háza. És egy másik villanás: a tekintélyes szovjet politikus valamelyik neves autógyár gépkocsijában ül, a volán mögött — a kép bejárta a világsajtót. A szovjet külügyminiszter tavaly nyáron követte Londonba Mihail Gorbacsovot, s a tárgyalásain sikerült pontot tenni, régi, még a cári időkbe visszanyúló pénzügyi viták végére. Sevardnadze tárgyalásai mintegv folytatták az SZKP vezetőjének 1984- es eszmecseréit, amelyek a küszöbönálló Thatcher-látoga- táshoz is érvényes tájékozódást ígérnek. Az európai ügyek .minden lényeges eleme tárgyalási téma lehet, kétoldalú és gazdasági viszonylatban pedig az a tény kaphat kiemelt figyelmet, h gy nagyjából másfél évtized alatt az elsőről a hetedik-nyolcadik hely tájékára esett vissza Nagy- Britannia a Szovjetunió nyugati partnereinek a soráb n. Korábban is szóba került, és valószínűleg most is megvitatják, hogy e hanyatlást miként lehetne megállítani, és a tőkeerős brit cégek hogyan vehetnének részt az eddiginél nagyobb lendülettel egyes kiemelt szovjet ágazatok korszerűsítésében. Vannak — lehetnek — tehát közös nevezők a két eltérő társadalmi rendszerű és más-más szövetségi rendszerhez tartozó ország csúcsmegbeszélésein, amelyeknek a hátteréhez szorosan hozzátartozik a megkülönböztetett érdeklődés a szovjet átalakulás, a nagy visszhangot kiváltó bel- és külpolitikai döntések iránt. Baloldali elfogultsággal a moszkvai látogatását akár hazai, választási célokra is fölhasználó Thatcher miniszterelnök aligha vádolható, de nagy elődje, Churchill sem keverte össze ideológiai ellenvetéseit a realitások diktálta közös érdekekkel. És minthogy ezekből ma, nukleáris korunkban is jócskán akad — a fegyverzetek korlátozásától a lendületesebb gazdasági együttműködésig —, a moszkvai út sikert ígér, az eddiginél kiegyensúlyozottabb nemzetközi kapcsolatok felé vezethet. Martin József Helmut Kohl újra kancellár A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) szerda déli ülésén titkos szavazással újra Helmut Kohlt, a keresztény- demokrata unió (CDU) elnökét választotta meg kormányfőnek. A Kohl által vezetett koalíció pártjai, a keresz- ténvdemokrata—keresztény- szociális unió (CDU—CSU) és a szabaddemokrata párt (FDP) az 1987. január 25- én megártott országos választásokon megszc-e^ék a szavazatok 53,3 százalékát, s s így megfelelő többséggel rendelkeznek a törvényhozásban. Kohlra, akivel szemben nem volt ellenjelölt, 253 képviselő szavazott. 225-en ellene foglaltak állást, hatan tartózkodtak. s három szavazat érvénytelen volt. A parlamenti szavazás előtt Knhl elnökletével ülést tartott a kormánv, s ezen megvitatta a m°"-d'’i<{tandó új kabinet összetételét. Magyar—NDK barátsági szerződés 10. évfordulója Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az élet minden területén eredményesen fejlődtek az elmúlt évtizedben. A két ország politikai, gazdasági és kulturális kontaktusai egyaránt élénkek — áL lapította meg szerdai sajtótájékoztatóján Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulóját méltatva. A tíz évvel ezelőtt aláírt, huszonöt évre szóló egyezmény a baráti kapcsolatok átfogó fejlesztésével, jelentős segítséget nyújt a két ország szocialista építőmunkájához, ugyanakkor hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárdításához is. A két ország közötti kontaktusok elmélyítésének állomásait felsőszintű vezetők kölcsönös látogatásai fémjelezték: e találkozók nyomán új elemekkel gazdagodott a magyar—NDK együttműködés. A kapcsolatok fejlesztésében jelenleg mindkét részről kiemelt figyelmet fordítanak a műszaki-tudományos és a gazdasági együttműködés erősítésére. Ennek főbb irányait az ezredfordulóig kijelölve. fontos szerepet szánnak az együttműködés korszerű formáinak, így a termelési szakosodásnak és a kooperációnak, illetve a vállalatok, üzemek közötti közvetlen kapcsolatok erősítésének. Mindenekelőtt a közúti jármű- gyártásban, a mikroelektronikában és a mezőgazdasági gépgyártásban kínálkoznak jó lehetőségek az együttműködésre. A gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésében még jelentős tartalékok rejlenek, amelyek feltárása kölcsönös erőfeszítéseket igényel — jelentette ki a nagykövet. (MTI) Giraud— Younger megbeszélés A francia és a brit hadügyminiszter Párizsban elhatározta, hogy erősítik a két ország katonai együttműködését. Megvitatták Gorbacsov kezdeményezését a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai felszámolására és megállapították, hogy Párizs és London egyformán értékeli az ezzel kapcsolatos kérdéseket. A kétnapos látogatás végén tartott közös sajtóértekezleten André Giraud és George Younger elmondta, hogy a francia és a brit atomütőerő nem kerül a Genfben folyó szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások napirendjére. Ezzel együtt „teljes készséggel fogjuk előmozdítani az e tárgyban teendő erőfeszítéseket” — mondotta Younger. Hozzátette, hogy szeretnék, ha a rövidebb hatótávolságú rakétákra is bevezetnének bizonyos korlátozásokat a közepes hatótávolságúakkal egyidejűleg és az egész műveletet alanosan ellenőriznék. A két európai atomhatalom között eddig nem volt számottevő katonai együttműködés, már csak azért sem, mert Franciaország nem vesz részt a NATO egyesített katonai szervezetében, Anglia pedig igen.
