Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

TőlfésexporJra is Hogy talpon maradjunk... Vajon, mire alapozták idei termelési, gazdálkodási és fejlesztési tervüket az ötvö­zetgyár vezetői és dolgozói? Három területen — A Központi Bizottság 1985- decemberi határozatá­nak megfelelően 1986-ban va­lamennyi területen előre lép­tünk — érzékelteti a határo­zathoz való viszonyukat dr. Tamáskovics Nándor igazga­tó. — Termékszerkezetünket korszerűsítettük, a belföldi igényekhez igazítottuk, ezen­kívül. néhány speciális fér- roötvözetet is gyártottunk, hogy felzárkózzunk a talpra álló hazai kohászati vállala­tok igényeihez, több új gyárt­mány bevezetésével pedig tőkésimport behozatalát ik­tattuk ki. Ez utóbbiakra va­gyunk a legbüszkébbek... A műszaki fejlesztésük, csaknem kizárólag a gyárt­mány- és gyártásfejlesztésre irányult. Ebben a folyamat­ban előkelő helyet kapott az ésszerű energiatakarékosság, és a hulladékanyag haszno­sítása. Az előnyös változások létrejöttét segítették a kor­szerű termelőberendezések, a különböző szervezési intézke. dések. a beérkező alapanya­gok tüzetes minőségi felül­vizsgálása, a gyártásközi el­lenőrzés fokozása. Ezekre azért volt szükség, mert a hazai vevők megszok­ták a tőkésimport jó minősé­gét. Annak belföldivel törté­nő pótlását viszont csak ab­ban az esetben fogadták el, ha az ötvözetgyáriaké is meg­egyezett a külföldi cég által szállított ötvözetek minősé­gével. — Tovább javítottuk kap­csolatainkat a KGST-orszá- gokkal, köztük a lengyelek­kel. csehekkel és a szovjet partnerekkel- Elmúlt évi munkánk szépséghibája két területen, a munkaidő szeré­nyebb kihasználásában és a gazdaságosságlehetőségeinek részbeni kihasználásában je­lentkezik '—, zárja önkritiku­san az előbbi gondolatsort az igazgató. — Termékeink 91 százalé­ka versenyképes, 5—6 száza­lékot kötelező gyártanunk, 2—3 százalékát továbbfej­leszthetjük. korszerűsíthetjük —, kér ismét szót dr. Tamás­kovics Nándor. — Ennek is­meretében állítottuk össze idei termelési-gazdálkodási- fejlesztési terveinket. Árbe­vételünket folyó áron szá­molva, 7 százalékkal növel­jük. A kohászatban bekövet­kezett előnyös változások ar­ra kényszerítettek, hogy átér­tékeljük az eredeti, VII. öt­éves tervi vállalkozáspoliti­kánkat. \ — Miben tükröződik ez? — Az eredeti elképzelése­ink szerint, a mostani kö­zéptávú tervben elsősorban a belföldi igények kielégítésére és az import csökkentésére tö­rekszünk- Az elmúlt évben megfordult a helyzet. Az idén, egy szerényebb, de mennyi­ségben igényesebb. belföldi kívánságoknak kell megfelel­ni, továbbra is célunk az im­portcsökkentés, új feladat­ként jelentkezik a tőkésexport- kötelezettségek teljesítése. Az eddigi piackutatás szerint ab­ban reménykedünk, hogy az I millió dollár (értékű expor­tot túlszárnyaljuk. Nem lesz könnyű, mert nagyon nehéz jó árakat elérni... — Űj vagy régi termékek­ről van szó? — Olyan tömegárukról, amelyeknek gyártásáról a nyugati világban bekövetke­zett kohászati válság, illetve az ágazat visszafejlesztése so­rán, vagy teljesen lemond­tak, illetve erősen visszafej­lesztették azok gyártását. Az ebből adódó előnyöket sze­retnénk a magunk javára fordítani, hangsúlyozta az igazgató. A gyár vezetőinek, szak­embereinek és dolgozóinak közös erőfeszítése nyomán az elmúlt öt évben tíz új ter­mékkel jelentek meg a pia­con. Hatására. 1986-ban az árbevétel négy százalékát képviselte az új termékek részaránya- Ez a folyamat az idén sem áll meg. Üjabb há­rom százalékkal nő az új ter­mékek részaránya az árbevétel­ből, ami valójában az import csökkentését jelenti. II jelenben a jövőt — A már korábban említett új helyzet, milyen irányba te­relte a műszaki fejlesztést? — Két irányban tevékeny­kedünk. Egyik az energiafel­használás csökkentése, és az anyaggal való takarékosság. Ennek érdekében eddig há­rom pályázatot adtunk be, újabbakat készítünk elő. a kormány által felkínált lehe­tőség megszerzése érdekében. Ennek megragadása számunk­ra azért fontos, mert a ter­melési költségből 75 százalé­kot képvisel az anyaghányad, emellett igen nagy energia­fogyasztók vagyunk. Ráadásul, az előbb említett két terüle­ten hamarább tudunk konk­rét eredményt felmutatni. — Milyen jellegű és tartal­mú a másik irány? — Ezek a fejlesztések el­sősorban hosszú távú érde­keinket szolgálják. Ugyancsak két témáról van szó, az egyik a szovjet licenc alapján ké­szülő wolframkemence. Ez a beruházás a régi gyakorlat­nak megfelelően valósul meg és a jövő év közepére készül el- Beállításával növeljük ex­portképességünket. erősítjük versenyképességünket, ugyan­akkor tovább mérsékeljük az importot. Olyan univerzális technológiáról van szó, amely nemcsak a nagyon drága tő­késimportot képes feldolgoz­ni. hanem a KGST-országok- ból érkező gyengébb minősé­gű ércet is. A másik, ugyan­csak új, szovjet technológia al­kalmazását jelenti, melynek során gyorsul a minőségi öt­vözetgyártás, bővül a jól ex­portálható termékek köre. Vagyis, a jelenleginél nagyobb lesz az értékesebb terméke­ink részaránya. Ez a munka még az elején tart. Közös vállalkozási formában szeret­nénk lebonyolítani. Szándé­kunk, hogy a berendezést to­vábbfejlesztjük. EPkénzelhelő? Utoljára maradt annak megválaszolása, hogy az előbb említett műszaki, gazdasági és fejlesztési intézkedések, mi­ként tükröződnek majd a jö­vedelem emelkedésében? — Nyerségünk 1986-ban. több mint kétszerese volt az 1985. évinek- Mivel a terve­zés időszakában nem alakult kedvezően a jól értékesíthe­tő termékek aránya, ezért az 1987. évi nyereségünket 5 millióygl kevesebbretervez­tük. mint amit 1986-ban el­értünk. Szerencsénkre ez év első két hónapjában előnyö­sen változott a helyzet, ezért elképzelhető, hogy az elvo­nások növekedése, az áreme­lések elutasítása ellenére, jö­vedelmezőségünket felhozzuk az 1986. évi szintre. Nem lesz könnyű, de meg kell tennünk, hogy talpon maradjunk — állítja határozottan az igaz­gató. Venesz Károly Sohasem volt még selejtje Varrónő a Pávában fi férfiembernek óhatat­** lanul hevesebben kezd dobogni a szíve, amint belep a tágas munkaterembe. Érthe­tő az izgalma, a lámpaláza, hi­szen amerre csak néz, minden­felé kizárólag nőket láthat. Fi‘ atalokat és idősebbeket, szépe­ket és kevésbé csinosakat. Nő­ket, akik varrógépek fölé ha­jolnak, s szakavatott, vagy még csiszolásra szoruló moz dulatokkal varrnak. Nem számoljuk meg ponto­san. de száznál több asszony és lány dolgozik ezen a kedd dálelőttön a Pára Ruhagyár Il-es üzemében. És ahány munkásnő, szinte annyi var­rógép. Az egyes masinák halk zümmögése megreked, fülel bántó zajjá erősödik a vasbe­ton falak között. Muszáj ki­abálnunk. hogy értsük egy­más szavát. Kérésemre, miszerint sze­retném szavakkal megrajzolni egy jól dolgozó varrónő port­réját, szép arcú, nyúlánk ter­metű. vidám, huncut tekinte­tű. rövid, barna hajú. ifjú asz- s7onvt mutatnak be- Kézfő vaskor megtudom: Hábel Ti- bo’-nénak hívják. Az életko­rán sincs még takargatnivaló. hiszen mindössze a huszon­ötödik telét tapossa. Itt azon­ban már törzsgárdatagnak szá­mít. — Tíz évvel ezelőtt jöttem a Pávába — mondja. — Vég­zett varrónő vagyok. Sőt, pá­rom évet jártam a salgófcariá ni ruhaipari szakközépbe- Meg kellett szakítanom a tanulási, mert közbeszólt Kitti, Érthetetlen arcot /ághatok mert nevetve ígv folv*atia: — Kitti a kislányom. Enni- valóan aranyos, bűbájos te­remtés. Oviba jár. Reggel együtt jövünk el otthonról és délután együtt megyünk haza. Miatta választottam az egy­szakos, a héttől háromig tar­tó műszakot­Éppen megkérdezném, hogy hát az édesapja hol van. mi­ért nem segít a csöppség utaztatásában, ám beszélgető- társam kitalálja a gondolato­mat. — Katona a férjem. Mező­falván szolgál. Egyébként a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyárából vonult be, ahol vil­lanyszerelőként, lakatosként es daruszerelőként kereste a ke­nyerét. Aszerint, mikor, me­lyik mesterségének gyakorlásé ra volt szükség. Merthogy &z évek során mindhárom szak­mát kitanulta­A fiatalasszony elhallgat, bizonyára a hites uránál jár­nak a gondolatai Aztán visz- szazökken a jelenbe, s elújsá­golja : — Az anyósom révén is­merkedtem meg a férjemmel Ö. haksonlóképpen itt, a mát­raterenyei üzemben dolgozik minőségi ellenőr Jómagam is voltam meós. sokat beszélget­tünk, s az elmondottak és a fényképek alapján tetszett meg nekem a csinos fia. Találkoz­tunk. megszerettük egymást összeházasodtunk. Édesanvá- méknál lakunk, a közeli Mát- rano zákon­Ideje, hogy megismerked­jünk Hábel Tiborné, született Stuch Éva kenyéradó foglal­kozásával. Lelkesen magya­rázza : — Ez a Hámán Kató szalag Korábban, amikor vállaltam a két műszakot, a Lovász szala­gon varrtam. Női blúzokat, ruhákat, kosztümöket készí­tünk, nagyobb részben külföl­di megrendelésre. Gyakran kell átállnunk egyik termék­ről a másikra- Jelenleg nyári ruhát varrunk az NSZK-beli partnernak — emeli fel a könnyű, vékony, színes kel­mét. Kérdezem tőle: szerinte mi­ért éppen őt javasolták inter­júalanynak? Gondolkodás nél­kül ráfeleli: — Talán, mert megbízható­an, pontosan végzem a mun­kámat. Nekem selejtem méa sohasem volt. Inkább érjek el alacsonyabb százalékot, ke­ressek kevesebbet, de fércmű­vet nem adok ki a kezem alól. Ilyen a természetem. Egyébként százhúsz-százhar- minc forintot keresek műsza­konként­A közösségi munkában is a legjobbak közé tartozik. Ko­rábban KISZ-titkár volt. s ti­zennyolc évesen /ették fel a pártba- Tagja az üzem párt- vezetőségének, a nagyközségi pártbizottságnak. Az ifjúsági mozgalomban végzett tevé­kenységéért miniszteri dicsé retben részesült. — Érdekel a közösség, sze­retek az emberekért tenni — Népi ellenőrök HA NÉPI ELLENŐRÖKRŐL esik szó, többnyire két véglet között osztanak meg a vélemények. Sokan nem szeretik, a vizsgáló­dókat — talán mert okuk van rá —, félnek az ellenőrzéstől, ezért a NEB munkatársait ellenérzéssel fogadják. Mások viszont min­den visszásság, herdálás és visszaélés lelep­lezését a népi ellenőröktől várják, még ak­kor is, ha az ügy a vállalat kebelén belül egyszerűbben elintézhető lenne. S noha tör­vény biztosítja a népi ellenőrzés apparátu­sának és alkalmi közreműködőinek jogait, e két szélsőséges megítélés mégsem könnyíti meg a dolgukat. A társadalomban végbemenő változások, az állampolgári fegyelem lazulása, a gaz­dálkodás szabályainak gyakori megsértése mind-mind szinte követelik az ellenőrzés gyakorítását. Nem véletlen, hogy minden fórumon egyre több szó esik arról: az el­lenőrzés, az irányítás, a vezetői tevékeny­ség részévé kell váljon! A munkafolyamatok­ba épített rendszeres számonkéréssel, a gaz­dálkodási és a számviteli rend betartásával számos visszaélés, bűnös hanyagság, a tár­sadalom számára káros tevékenység meg­előzhető volna. Ezeket a gondolatokat hangsúlyozta az a jelentés is, amely a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1986. évi munkájáról, és az ellenőrzések tapasztalatairól számolt be a közelmúltban a Minisztertanácsnak. Az ösz- szegzésből kitűnik, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai — összhangban a kormány ellen­őrzési tervével és céljaival — az országos és a helyi feladatokhoz kapcsolódtak. A ki­emelt országos témavizsgálatok mindenek­előtt a termelés élénkítésével, az export bő­vítésével, a munkaidőalap és a munkahelyi fegyelem erősítésével, a lakosság életkörül­ményeinek javításával foglalkoztak. A néni ellenőrzés jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt évben 12 KNEB-jelentést tárgyalt meg a Mi­nisztertanács. A területi és a helyi népi ellenőrzés szer­vei az elmúlt évben 250. lakosságot közvet­lenül érintő kérdést vizsgáltak. Az akadozó áruellátás, a mesterséges áruhiány, az ala­csony színvonalú fogyasztói szolgáltatások, a szociális ellátás, és egyre gyakrabban: kör­nyezetvédelmi kérdések szerepeltek a biJ zottságok napirendjén. Az ellenőrző szervek csaknem másfél ezer esetben kezdeményeztek valamilyen intéz­kedést. Ezek közül több mint 200 végződölt fegyelmi eljárással, csaknem 80 alkalommal írtak elő kártérítési kötelezettséget, szabály­sértési eljárás alapján 251 bírságot róttak ki. Ezzel persze korántsem vettük lajstrom­ba az intézkedések, a felelősségre vonások, az eredeti állapot visszaállítására tett lépé­sek mindegyikét. A vizsgálatok olyankor is szolgáltatnak tanulságot, amikor nem tárnak fel vissza­élést, törvénysértést. Az elmúlt évi tapasz­talatokból leszűrhető, hogy a vállalatok jó része egyik napról a másikra napra termel, azaz nem dolgoztak ki hosszú távú straté­giát, többségük ma is központi utasításokat igényel és vár. A monopolhelyzetű megyei vállalatok érdektelensége pedig lehetetlenné teszi az egészséges gazdasági és piaci ver­seny kialakulását. Nem ritka az sem, hogy az ellenőrzők a jogszabályok „félremagyarázásával”, tudatos megsértésével találkoznak. Például az épí­tésrendészeti vétségek elkövetői így járnak el, amikor átlagon felüli anyagi lehetősége­ikből az engedélyezettől eltérő épületeket emelnek, előre belekalkulálva a bírság ösz- szegét is. A közérdekű bejelentések alapján végzett vizsgálatok többsége továbbra is a lakossá­gi ellátást és fogyasztói érdekvédelmet cé­lozza. De ma már egyre többen még mindig inkább névtelenül ragadnak tollat, hogv fel­hívják a figyelmet a kisvállalatok körül ta­pasztalható negatív jelenségekre. A NÉPI ELLENŐRZÉS szervezetei az el­múlt évben is erősödtek, gyaranodtak. A kor­mány elé került elemző jelentésből azonban egyértelműen kiderül, hogy a korábbiaknál is nagyobb felelősség hárul a vezetőkre, a vállalatokra és a főhatóságokra az ellenőr­zési munka fejlesztésében. Hiszen nem vár­ható el, hogy csak a népi ellenőrzés szer­vezetei végezzenek rendszeres, aoró-cseorő és társadalmi folyamatokat is elemző vizs­gálatokat. L. S. Bővíti a fényszedést a nyomdaipar Szerződéskötések a cukoriparban Befejeződtek a szerződés­kötések a cukoriparban. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyinál, mintegy nyolc-tíz százalékkal nagyobb területre szerződtek a gyárakkal, így várható, hogy a tavasszal, csaknem 105 ezer hektáron vetik el a magot- A termelői kedvet fokozta, hogy a nö­vényt tavaly is gazdaságosan termesztették. A gazdaságokban csak a kitavaszodásra várnak. A magvak keléséhez és a nö­vény kezdeti fejlődéséhez elegendő csapadék van a talajban. jegyzi meg. — A minap is a településfejlesztés közelebbi és távolabbi elképzeléseit beszél­tük meg a pártvezetőségi ülé­sen- Szerintem senkinek sem lehet mindegy, hogy mivé lesz az a lakóhely, ahol leéli az életét, ahol felneveli a gyer­mekét. Ezzel eljutottunk a szemé­lyes vágyakhoz. Ezekből is melenget néhányat: — Nagyon várom 1988. feb­ruár -15-ét, amikor leszerel a fériem. Be kell fejeznem a szakközépet. Bővíteni akar­juk a lakást. Aztán még egy gyermeken is gondolkodunk-.. No, de nem tartjuk fel to­vább Hábel Tibornét, Elkö­szönünk. A kedves, barátsá­gos asszonyka beindítja a var­rógépet, s ezzel megszűnünk számára tovább létezni. Dol­gozik..­Kolaj László Fotó: Bábel László A nyomdaipar az idén 5—8 százalékkal bővíti a fénysze­dést és így az összes szedés 35—38 százaléka, ezen belül a könyveknek több mint fele készül a legmodernebb eljá­rással. A fényszedés azért váltja fel egyre több helyen a hagyományos ólomszedést, mert az elektronikus szöveg- feldolgozás és -kiadás terme­lékenysége többszöröse a ko­rábbinak. Az sem mellékes szempont, hogy a fénysze­désnél a dolgozókat nem ve­szélyezteti a zaj és ólom. így e munkára fiatalok és nők is szívesen vállalkoznak. Az elmúlt évben, összesen 36 millió forint értékben vett fényszedő gépeket könyvek, tájékoztató nyomtatványok és egyes folyóiratok előállításá­nak korszerűsítésére a Fejér Megyei, a Borsod Megyei Nyomdaipari Vállalat és a győri Széchenyi Nyomda. Az Kutatások kezdődtek a tölgyerdőpusztulás okainak kiderítésére az Erdészeti Tu­dományos Kutatóintézet sár­vári kísérleti állomásán. A kocsánytalan tölgy állományá­ban ugyanis az elmúlt évek­ben már egymilliárd forintos kár keletkezett. Az erdőpusz­tulás okainak felderítése mel­lett a kutatások során kivá­lasztják a káros hatásokkal szemben ellenálló, úgyneve­zett rezisztens alfajokat is. Az ország nyolc jellegzetes termőhelyén —. többek között a Zemplén, a Mátra, a Pilis, a Soproni-hegység és a Ba­kony tölgypusztulásának leg­inkább kitett területein — a napokban kezdődött meg az oltógallyak begyűjtése. Ezeket a károsító tényezők ellenére idén, mintegy 30 millió fo­rintért helyez üzembe fény­szedésre alkalmas berende­zést a szolnoki, a Révai Nyomda és a Komárom Me­gyei Nyomdaipari Vállalat. Több nyomdában az eddigi kedvező tapasztalatok alap­ján bővítik a már meglevő fényszedő-kapacitást. Az Athenaeum Nyomdában a folyóiratok, a Franklin és a szegedi nyomdában a tudo­mányos-műszaki könyvek elő­állítására használják az új fényszedő-kapacitást. Az elektronikus szövegfel­dolgozás a folyóiratok és a napilapok előállításában is teret hódít. Jelenleg, fénysze­déssel készül több mint 40 folyóirat és hetilap. Fénysze­déssel állítják elő a Tolna Megyei Népújságot és azt ter­vezik, hogy a Heves Megyei Néplap készítését is moder­nizálják. épen maradt fákról válogat­ják össze- A programban, mintegy ezer, feltehetően ér­tékes genetikai tulajdonságo­kat hordozó fát vizsgálnak meg a legkorszerűbb elektro- forézises és kromatográfiás módszerekkel, s még az idén hozzáfognak a környezeti ár­talmakkal szemben legellen- állóbb alfajok vegetatív el- szaporításához. Ez az első olyan próbálko­zás, amely az eddigi kutatá­si eredményeket felhasználva megkísérli összegezni kétszáz­ezer hektár kocsánytalan tölgyerdőnk több mint tíz százalékát súlyosan károsító megbetegedések okait, s el­lenálló szaporítóanyag előál­lításával gyakorlati lépést is tesz a probléma megoldására. NÓGRÁD — 1987, március 12., csütörtök 3 A tölgyerdők védelmében l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom