Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

*­■f KOSSUTH RADIO: , 4.3»: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.2»: Tér-Idő 8.50: Népzene Ghánából 9.00: Történelmi operákból 9.39: Jáíaszunk lányok Játsszunk 10.05: Vörös Rébék 10.11: Csajkovszkij: Az . évszakok 11.00:\Eivesztett- otthonok 11.1«: Nóták: Urbán Katalin Győri Szabó József énekel 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rek'ám 12.45: Somlyó György: ízági krónika.' — 18.25—18.30: üzemi lapszemle és müsorelö­MAOVAR TELEVÍZIÓI 9.25: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.30: kgy 'szélhámos karrierje 10.20: Mágnás Miska 10.55: Mozgató 11 05: Képütság 16.00: Hármas csatorna 17.06: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Kettes csatorna 17.45: Téka * 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 21.20: Zenés Tv-színház Cimarosa: Titkos házasság. A víg­opera tévéváltozata Phlliktétész sebe 12.55: Zenés séták a ter­mészetben — Szél 13.52: Mendeíssohn-kórusok madarakról 14.05: Műsorismertetés 14.10: Népdalcsokor 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Hétszln virág 16.05: Százszorszép Színház 17.00: Ki felügyel az építke­zésekre? 17.25: Müsorajánlat 17.30: idősebbek hullám­hosszán 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Könyvúj dantóqok 18.28: Műsorismertetés 18,30: Esti magazin 18.15: Húszas stúdió 20.15: Töltsön egy órát kedvenceivel *1.1*1 Német utakon £1.30: Földközelben *2.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az átállás menetrendje 23.00: Wilhelm Furtwängler vezényel. 23.50: Madrigálok. 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után..; PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Bécsi vér 8.50: Tíz perc külpolitika 8.05: Napközben 9.50: Reklámpárádé 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Vtlágújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 1S.1Í: A Mezzoforte együttes ' felvételeiből 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.88: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14,00: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Gtödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.05: Tudósítás a Pannónia Duna Kupa súlyemelő- versenyről 19.10: A Fiataloknak! folytatás; 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: 189-660 33.20: Bemutatjuk a Branford Marsalis ..Royal Garden Blues” című új dzsesszüemezét 0.1«: Ejfél után ... MISKOLCI STÜDIÖ! 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­gel! körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, ldőiárás. — 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarorszagon. Zenés szolgál­tató riportműsor. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­19.30: Híradó 1. . 20.00: Reklám 20.05: Telefere 21.15: Reklám 21.20: Zenés »Tv-színház 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: A Tenlies kapitánya 13.00: Kolozsvári Grandpierre Emil: A Qsillagszemű 18.55: Tévétorna 19.00: Ablak , 19.30: sorstársak 19.50: Száz hires festmény­20.00: Remények és esélyek 20.40: Reklám 20.45: Előjáték 21.00: Híradó 2. 21.15: Pannónia Duna Kupa nemzetközi súlyemelő- verseny 21.55: Eltűnt október 7-én. Francia bűnügyi tévéfllm 23.20: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: Vendégség a fűben 20.30: Valamit visz a folyó 8. rész 21.20: Szórakoztató vetélkedő 22.10: Kedvelt melódiák 22.30: Lakás sárga szőnyeggel 23.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hfradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: pénteki vers 21.05: Lldércfény — Dokumentumfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-Jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Rajzfilmek a képernyőn MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.7 Iskolamozi fél 3-tól: Hamu­pipőke királyfi. Háromnegyed 6 és B-tól: Leopárd kbmmandó. (14) Színes olasz kalandfilm. — Kamara: Zeiig. Színes, szinkronizált USA-fl!mvígjá- ték. Középiskolai filmsorozat este 7-től: Amerikai anzix. — Kohász: Iskolamozi: A va­don szava. — Balassagyarma­ti Madách: Háromnegyed 6 és 8-től: Fogadjunk. (14) Szí­nes. szinkronizált olasz film- vígjáték. ’ Iskolamozi: Kör­hinta. — Pásztói Mátra: Ke­serű Igazság. Magyar film. — Szécsényi Rákóczi: Gengszte­rek klubja. (14) Színes ame­rikai bűnügyi filmdráma. — Rétsági Mary Poppins I—TI. Színes, szinkronizált látvánvos amerikai' filmmusioal. — Ka- rancslapultő: Mad Max. (18) Színes ausztrál bűnügyi film. — Ersekvadkert: I. Borisz I—II. Színes, szinkronizált bol­gár történelmi film. — Nagy- !óc: Három férfi, egy mózes­kosár. Színes,, szinkronizált francia filmvigjáték. MII? HOL? MTO? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Ma látható utoljára a Nógrád megyei amatőr képző- és iparművészek ki­állítása az üvegcsarnokban. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Ugor Péter vezeti 18 órától a nőnapi vi- deodiszkót. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre »Galéria: Hegedűs Morgan festőművész kiállítását nyitják meg dél­után négy órakor. A művészt Földi Péter festőművész mu­tatja be. — Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ: A diákl^vé- házban a bátonyterenyei' di­ákszínpad (a Zsirikó Vilmos nevét viselő 209. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulóinak csoportja) a Kép­zelt riport egy amerikai' pop- fesztiválról címmel ad ke­resztmetszetet Déry Tibor da­rabjából. BATONYTERENYE — .Bányász Művelődési Ház: Délután három órától, a Fe­kete Gyémánt kisárűház és a Budapesti Divatintézet a művelődési ház szervezésében műsoros divatbemutatót tart, amelyet másnap délután há­romig tartó vásár követ. — Kastélykerti művelődési ház (Kisterenye): A műsoros divatbemutató és vásár itt délután öt órakor kezdődik. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... FILMTEGYZET CARAVAGGIO Talán egyetlen művészet sem rándul ki oly nagy kedv­vel, rokonterületekre., mint a filmművészet. Okai sokfélék lehetnek; s ezek közül első helyen kell említeni ifjú) mi­voltát. Mert mi másért idézi fel azokat az ősi művészeti ágakat, amelyek története nem az ember modern civilizáció­jával, hanem önmagával egy­idős. Például a zene a tánc. a költészet és a festészet már akkor létezett, amikor az ember azt sem tudta. hogy valójában mi Is az amit csinál. Nem „művészetként” élte meg, hanem belülről Tá­lcádé kényszerként. Nem an­nak a bonyolult jelrendszer­nek, amely egyre kevsebb ki­választott számára érthető,. hanem az alkotó és társai kellemes, szomorú, vidám, szelíd és vad érzéseinek ki­fejezése. r A film nem egyszer és nem kényszerből, hanem sa­ját kedvére is szívesen tisz­telgett idősebb társainak. Akár azok eredményeiről lé­vén szó, akár csupán az al­kotókról- Azért a .csupán” kifejezés, mert a nagy művek mögött gyakran bizony esen­dő embereket találunk alko­tóként. A szétfoszló mítosz persze nem kellemes a cso­dáló számára. de fölöttébb tanulságos, és a valóban nagyszerű alkotások értékét ez úgysem képes csökkenteni. A rajz, a kép szerkesztése és niindaz. amit festészetnek hívunk, különösen közel áll a filmművészethez. A színes film megjelenése óta pedig főleg így van. A színekkel való bánás művészete kétség­telenül jórészt a festészettől származik. A film azonban mégis mindenestől a modern technika, az ember mestersé­gesen kialakított világának egyik műremeke. Ezáltal vál­hat valóra az a tulajdon­képpen természetellenes do­log. hogy például egy festő életéről festményfilm készül­jön Derek Jarman angol ren­dező egy XVII, századi olasz festő életét „festette” a mo­zik vetítővásznaira Michelan­gelo Caravaggio kora kiemel­kedő művésze volt. aki akkqr. de még évszázadokkal később is hatott műveivel, és azzal, amilyen njódon azokat létre­hozta. Jarman számára valószínű­leg ez az utóbbi volt a má­sodik fő indok, hogy éooen Caravagg;ót választott filmje hőséül, ö volt ugyanis az. aki felrúgta kora megszokott hagyományait és teljes testi, lelki mivoltában megszenved­ve festette le saját elképzelé­seit. Ezek után persze bárki azt gondolná, hogy itt alig valamivel többről van szó, mint egy nehéz sorsú festő­művész szép életrajzi filmjé­ről. A valóság ennél sokkal bonyolultabb. A képi szépség nem átlagos, hanem a szó legnemesebb értelmében fes­tői. Festőnket és következés­képpen a rendezőt is legke­vésbé a nehéz élet sorsa ér­dekli- Inkább a művészember és az alkotás keserves és né­miképpen őrületesen szélsősé­gekkel teli folvamata Az. ahogyan megszületik valami, amitől az is jól érzi magát, aki csinálta és abban is meg­mozdul a lélek aki nézi. Derek Jarman filmrendező Caravaggio életét, a festészet világát és a film technikáját használja fel arra, hogy .megpróbálja a művészetet megfogalmazni. /Végig volt egy olyan érzésem, hogy va­lami ..nem stimmel”. Jarman ugyanis úgy próbálja korta­lanná tenni témáját, hogy a középkori környezetben időn­ként idegen" tárgyakat vili-nt fel. tgy napelemes zsebszá­mológépet. mai cigarettát- A festő feljelentője pedig egy mai fürdőkádban írógéoen írja jelentését. S. végül még egy garázs is megjelenik, ter­mészetesen autóval együtt, ebben a furcsa XVII. század­ban. Érdekes film. Fontos film. Élgondolkodtató film. Elgon­dolkodtató. hogy mit akar­hat az a művészet, aminek önmaga a témába. Bodnár Mihály A Palócföld idei első száma A Palócföld című társada­lompolitikai, irodalmi, művé­szeti folyóirat idén 21. évfo­lyamába lépett. Ez évi első száma most jelent meg Sal­gótarjánban- Mindjárt két „mellékletet” Is tartalmaz. Az egyik, az 1986. évi tartalom- jegyzék közzététele régi hi­ányt pótol a bibliográfusok, valamint az irodalom és a mű. vészét kérdései iránt érdeklő­dők, mindenekelőtt pedig a kutatók örömére- A másik egy pályázati felhívás. A Nógrád Megyei Tanács VB művelődé­si osztálya, a Palócfőid szer­kesztősége az 1987. évre is meghirdette a Madách-pályá- zatot■ A jeligés pályamunká­kat három gépelt példányban 1987. szeptember 30-ig lehet benyújtani a Palócföld szer­kesztőségének. A lezárt borí­tékba mellékelni kell a jelige feloldását- A pályázatot most is szociográfia, irodalmi ri­port, esszé, tanulmány, vala­mint versek és szépprózai mű­Kávézás után visszavo­nultak, de — valami ösztö­nös késztetéstől vezérelve — mindannyian a szalon felé vették útjukat; Henrique és Malvina kart karba öltve, az előcsarnok felől, Leonció pe­dig egymagában, a szalonba nyíló belső szobákon át. Va­lóban: ott rejtőzött a viszály almája7, amely — ha ártat­lanul is — az éppen kiforró család felbomlásának és ösz- szeomlásának előidézője lett. Időben érkeztek ahhoz, hogy szemtanúi legyenek ama ko­mikus jelenet záróakkordjá­nak, amelyet az Isaura lábai­hoz borult Belchior adott elő. Leonció az egyik hálószoba félig elhúzott függönye mö­gül leste őket, s így nem vette észre a bejárati ajtó közelében megtorpanó Henri- quét és Malvinát­— Ö! — kiáltott fel abban a pillanatban, amikor Bel­chior leborult Isaura lába elé. — Látom már, egy valódi bálványt őrzök itt a házban, aki előtt mindenki térdre hull és hódolatát fejezi ki... vek kategóriában hirdették meg. Az eredményhirdetésre jövő januárban a Madách-ün- nepségen kerül sor. A folyóirat idei első számá­nak szépirodalmi anyaga Ser­főző Simon, Varga István, Valkó Antal, Zonda Tamás, Simor András, Győri László verseiből, valamint Kulin Fe­renc Kölcsey című dráma- részletéből áll- A Műhely Kő- rössi P. József holnapkor cí­mű versszövegét, s Endrődi Szabó Ernő ehhez készült elemzését, továbbá Petrőczi Éva újabb naplórészletét köz­li. Fried István irodalomtörté, nész A magyar emberiségköl­temény felé című tanulmányá­ban Vörösmarty Mihály Cson­gor és Tündéjét, illetve an­nak irodalmi előzményeit és fogadtatását elemzi- A mű ér­tékeit Kölcsey ismerte föl, bár ő sem sejthette, hogy ez új korszak kezdetét jelenti Vörösmarty pályáján és a magyar irodalomban. Keresz­tury Dezső A „Toldi szerel- me" címmel adja közre tanul­mányát. A Szomszédság rovatban Vojtech Kondrót pozsonyi köl­tő a szlovák és a magyar köl­tészet néhány jelenségéről szó­ló tanulmányát olvashatjuk­A Palócföld megkérdezte cí­mű, tavaly indított rovat foly­tatódik. A mostani- számban Speidl Zoltán Kojnok Nán­dort kérdezte arról, miért kell új könyvtár Salgótarjánnak. A Mérlegen rovat Onagy Zol­tán Végh Antal Könyörtelenül című könyvét, Aradi Nóra a III- salgótarjáni országos rajz- biennálét, Sümegi György a salgótarjáni (mátraalmási) nemzetközi művésztelep tevé­kenységét méltatja. Czinke Ferenc Munkácsy- díjas érdemes művész 1986- ban volt 60 éves. A folyóirat ez alkalomból köszönti a mű. vészt- Közli a lap Géczi Já­nos, az MSZMP KB’tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára megnyitó beszé­BERNARDO GUIMAR&ES í 3lain a, a rabszolganő (17.) 'SSSSSSSSSrSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSySSSS*J'rSSSfA*ArSJ,SSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSP'//S*SSSJ'SSSSSSJ NÓGRÁD - 1987. március 6., péntek ’ Utalás a görög mitológiából smert trójai mondakörre. As khilleusz szüleinek lakomájára rkező Istenek közé Erisz isten­nő bosszúból a legszebbnek i fel­iratot viselő aranyalmát gurított. Meg Is kezdődött érte a versen­gés Héra, Aphrodité és Panasz Athéné között. Döntőbírónak Pá­rizs trójai királyfit kérték fel, aki Aphroditének ítélte az almát 'miután az ígéretet tett. hogy megszerzi számára a világ leg­szebb assz.onvát. a Szép Helénát). A „viszály almája” robbantotta ki tehát — közvetve — magát a trójai háborút. még a kertészem is!.-.Üdv, Belchior uram; szépen csi­nálja! Folytassa csak ezt a színjátékot; nem is olyan rossz ... Ennek a virágnak az ápolásához azonban nincs szükségem a maga gondosko­dására. Megértett, Belchior úr? — Bocsánatát kérem, uram — dadogta remegve és za­vartan a földről felemelkedő kertész — csak ezeket a vi­rágokat hoztam a szalonban álló vázákba'.. — Amelyeket aztán térdre ereszkedve nyújt át. . ez aztán lovagias! Ha továbbra is a széptevő szerépében fog tetszelegni. ígérem, kipende­rítem az ajtón. A megszégyenített, feldúlt és zaklatott Belchior tánto­rogva botladozott a székek között, vakon tapogatózva az ajtó felé. — Isaura. én Isaurám! — kiáltott fel a hálószobából előlépő Leonció, ahogy öle­lésre tárt karokkal közeledett a lány felé- Hangjának koráb­bi durvasága, nyersessége he­lyébe mérhetetlen szelídség és gyengédség költözött. Az át­ható, fájdalmas jajjkiáltás, amely ott visszhangzott a szalon falai között, megtorpa. násra késztette: dérmedten, földbe gyökerezett lábakkal állt. A bejárati ajtóban meg­pillantotta a sápadt és el- alélt Malvinát, amint fivére vállára borult, Henrique pe­dig oltalmazóan ölelte magá­hoz húgát. — Ö, bátyám! — jajdult fel az asszony, magához térve pillanatnyi ájulásából —, most már értek mindent, abból, amit az imént mondtál. Egyik kezét szívére szorí­totta, amely mintha megsza. kadt volna a fájdalomtól, a másikkal kendőjét emelte ar­cához, hogy elrejtse gyönyörű szeméből patakzó könnyeit. Szobájába rohant és bezár­kózott- Leonció zavarba jött az iménti jelenet kínosan bal­szerencsés időzítésétől, amely. dét. amely 1986. december 15- én hangzott el Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban a művész retrospektív kiállí­tásának megnyitó ünnepségén. Czinke Ferenc elkötelezett művész, aki nemcsak magas színvonalú grafikai életművé­vel, hanem közéleti szerep- vállalással is kiemelkedő sze­repet játszik a hazai, s kü­lönösén a nógrádi művészeti közéletben- Tavaly a Munká­csy-, a SZOT-díj, az Érdemes művészi cím mellé november 7-én megkapta a SzociaHsta Magyarországért Érdemrendet is. Ezután Czinke Ferenc kö­szöntő beszédét közli a 'ap, ez a tavaly szeptemberben rendezett isztambuli és anka­rai kiállításán hangzott el, Wehner Tibor Szabó Tamás szobrászművésszel készített interjúja zárja a folyóirat el­ső számát- E szám illusztráci­óit Czinke Ferenc műveiből válogatták a szerkesztők. (te) nek áldozatául esett; dühöng­ve és háborogva sétált hosz- szú időn át fel-alá a sza­lonban. Haragja sógora ellen irányult; a fiú arcátlan köny- nyelműségének tulajdonította a délelőtt végzetes eseményeit, amelyek azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy keresztül­húzzák Isaurával kapcsolato* számításait. Igyekezett ki- fundálni valami megoldást, hogy ebből a kínos helyzet­ből kiszabadulhasson. Isaura, aki kevesebb, mint egy óra leforgása alatt három, egymást követő közeledési ki. sérletet volt kénytelen visz- szaverni, most kábán, ijed­tén, összezavarodva és meg- szégyenülten futott, hogy el­rejtőzzék a narancsligetekben. Olyan volt, mint a . riadt nyu­lacska, amely a nyomába uszított agarak csaholását hallgatja a mezőn. Henrique mélységesen feL háborodott sógora viselkedé­sén, s látni sem kívánta- Ma. gához vette puskáját, hogy az egész napot madarászással töltse az erdőben. Ügy ter­vezte, masnap haladéktaia. nul visszatér a riói udvarba, A rabszolgák elszörnyedtek, amikor ebédnél Leonciót egye. dűl találták az asztalnál- A férfi elküldött Malvinéért, ő azonban rossz közérzetre pa­naszkodott és nem volt haj­landó elhagyni szobáját. (Folytatjuls) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom