Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

Gorbf'csov - Thatcher tárgyalásai Moszkvában Á Szovjetunió kész visszatérni a moratóriumhoz Mint a nagy világhírügy­nökségek beszámolnak róla, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn több órán át tárgyalt egymással Moszkvában. A délelőtt kezdett megbe­szélés csaknem négy órán át tartott, vagyis kétszer annyi ideig, mint eredetileg tervez­ték. Délután újra összeültek, ez a második megbeszélés az esti órákban zárult. Ezután a két politikus díszvacsorán vett részt, amelyen mindket­ten pohárköszöntőt mondtak, értékelve a nap folyamán le­zajlott megbeszéléseiket. Brit kormányzati források szerint „nagyon nyílt, de egyáltalán nem ellenséges” légkörben folyt az eszmecse­re. A megvitatott témák kö­zött szerepelt a fegyverzet- ellenőrzés, köztük a nukleá­ris rakéták kérdéskomplexu­ma, a két ország rendszeré­nek eltérő voltából fakadó politikai sajátosságok és kü­lönbözőségek kérdése, vala­mint az emberi jogok ügye. A szovjet fél egyebek közt felvetette az észak-írországi helvzetet is. A szovjet—brit párbeszéd a jelenkori európai és világpo­litika szerves és fontos ré­sze — mondotta pohárköszön­f (Folytatás az L oldalról) Az előterjesztést követően tizenegyen kértek szót. Első­nek Verbói János nógrádme- gyeri tanácstag tájékoztatta a résztvevőiket a helyi mimika- akcióról, fölhívta a figyelmet arra: soha nem szabad kam­pányként, egyszeri akcióként fölfogni a munkamozgalmat! Schmidt József né berkenyéi lakos két dolgot emelt ki hoz­zászólásában, egyrészt a mun­kavállalási cél helyes megvá­lasztását, másfelől a vezetők személyes példamutatásának fontostógát A székhely és a társközség együttműködésé­nek lehetőségeit taglalta hoz­zászólásában Gere János bor- sosberényi elöljáró, míg az évek óta a megyei listán élen járó tariak képviseletében Becze Lajos tanácselnök a több mint hatezer forintos lakásonkénti átlag forrásait vette sorra. „Nincs semmiféle titkunk, az egészséges lakó­helyi szeretetne, a községré­szek érdekeire alapozva vé­gezzük lelkiismeretes, mozgó­sító, szervező munkánkat”. — mondotta többek között. Po- panitz István, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termelési osztályának vezetője a gyár­ban működő 136 szocialista brigád 2200 fős tagságának tö­rekvéseiről szólt, megemlítve, hogy csupán tavaly több mint 120 ezer órát töltöttek társa­dalmi munkával. Nemrégiben pedig úgy döntött a kollek­tíva, hogy a vállalat külső környezetét, s a közeli Zóia- li seiet is rendbe teszik, osrko- sítiák. Gresina István. Rétság Városi Jogú Nagyközségi Ta­tőjében Mihail Gorbacsov. — Két nagyhatalomról van szó, amelyek közül mindegyik nagymértékben hozzájárult a világtörténelem formálásá­hoz. A hétfői tárgyalásokra visz- szatérve és a Szovjetunióban folyó átalakítás témakörét érintve az SZKP KB főtitkára leszögezte: a Szovjetunió kül­politikája ma még inkább a belpolitikából fakad. Szóvjet részről becsületesen és hatá­rozottan kijelentik: "az or­szágnak tartós békére van szüksége ahhoz, hogy erőfe­szítéseit a társadalom fej­lesztésére összpontosíthassa. A főtitkár hangsúlyozta, hogy országa kész a békés ve­télkedésre és versengésre. Ag­godalmat kelt azonban, hogy nyugaton továbbra is azt állít­ják: a háború megakadályo­zásának egyetlen lehetséges módja a nukleáris elrettentés. Mihail Gorbacsov emlékez­tetett arra, hogy először is ez az eszköz sem tökéletes; mi­nél messzebbre jut a fegy­verkezés, annál inkább meg­növekszik egy nem szándékos nukleáris konfliktus kirobba­násának a veszélye. Másod­szor: az elrettentés politiká­ja a zsarolás és a fenyegetés politikája, vagyis a fegyver­kezési hajszának és a feszült­nácsának elnöke az állam- igazgatási szervek bevételi ér­dekeltségére hívta fel a figyel­met. Kazincti Pál, a HNF Nóg- rád Megyei Bizottságának helyettes titkára egyebek kö­zött a népfront kiemelkedő szerepét hangsúlyozta a tele­pülésfejlesztő társadalmi mun­kában. Kérte a jelenlévő ak­tívákat, hogy csatlakozzanak az idei és a középtávú mun­kamozgalmi akciókhoz. Szót kért a tanácskozáson Skoda Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, aki szorgalmazta a társadalmi munkában részt­vevők körének szélesítését, s a lemaradók gyorsabb föl­zárkózását. Utalt arra, hogy bár gazdaságunk helyzetének javítására elsősorban a ter­melőmunkában van szükség a nagyobb intenzitásra, ám igen fontos szerep jut a tár­sadalmi munkának, mint ér­tékalkotó tevékenységnek. Fá­bián Jánosné, a Balassagyar­mati Városi Tanács elnökhe­lyettese néhány javaslatot tett, majd Vidám Józsefné moho- rai elöljáró szólt szenvedélyes hangon a kisközségek közössé­gében rejlő lehetőségek kiak­názásáról. Dr. Körmendy József ösz- szefogilalója után a társadal­mi munkások fóruma döntött abban, hogy felhívással for­dul Nógrád megye lakossá­gához, dolgozóihoz: 1987 áv- rilisát nyilvánítsák társad/almi munkahónappá! Kérik a me­gye lakosságát, gyárak, üze­mek. szövetkezetek, intézmé­nyek és hivatalok kollektíváit, a tanácsokat, a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy ve­ség szításának állandó forrósa. Harmadszor: az elrettentés logikája, vagyis a fegyverzet növelése és tökéletesítése azt jelenti, hogy a politikát a militarizmus igényeinek ren­deljük alá, a nép jólétét és a demokrácia fejlődését súj­tó minden következménnyel együtt. A régi gondolkodásmód a katonai erőt a politikai célok elérése eszközének tekinti, s más népeket „az ellenség szerepében” mutat be. Ez a gondolkodásmód két világ­égést eredményezett. Az új gondolkodásmód megnyilvánulása volt — foly­tatta a főtitkár — a Szovjet­unió által egyoldalúan vállalt nukleáris moratórium, a nuk­leáris fegyverektől mentes vi­lág létrehozására 1986. január 15-én. meghirdetett program, a reykjaviki találkozó kezde­ményezése, a moszkvai béke­fórum megrendezése, valamint az a javaslat, hogy az Euró­pában telepített közepes ható- távolságú rakéták kérdését kezeljék külön. Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette: a Szovjetunió kész bármely hónap bármely nap. ján visszatérni a moratóri­umhoz, ha az Egyesült Álla­mok bejelenti nukleáris kí­sérleteinek beszüntetését. gyenek részt a társadalmi munkaakciókban, legyenek aktívak, kezdeményezzenek kommunista szombatokat. E munkálatok elsősorban a környezet védelmére és fej­lesztésére, a lakóházak és udvarok tisztaságára, a köz­területek rendben tartására, fák és virágok ültetésére, gon­dozására, a kultúrált emberi környezet megteremtésére és az elhanyagolt közterületek rendbe tételére irányuljanak — fogalmaz a felhívás. Állást foglalt a fórum abban is, hogy a hetedik ötéves terv idősza­kára az illetékes szervek a közeljövőben pályázatot hir­dessenek a társadalmi munka széles körű kibontakoztatásá­ra. Ugyancsak a tanácskozáson került sor elismerések átadá­sára. A Nógrád Megyei Ta­nács elnöke a társadalmi mun­kában, annak szervezésében kimagasló eredményt nyújtók közül „Kiváló társadalmi munkáért" kitüntetésben ré­szesítette Hegyi Sándor nyug­díjast, a bátonyterenyei Mát- ra-lakótelep HNF bizottságá­nak elnökét, Kovács Jánost, a Magyamándori Állami Gaz­daság ágazatvezetőjét, a Satt­ler Anna és Gergely Zsolt épí­tész házaspárt, Sógor Lászlót, a Rétsági Ipolymenti Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat igazgatóját és Tari Istvánt, a Szurdokpüspöki Béke Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet elnökét. A kitün­tetést Skoda Ferenc, a meevei pártbizottság titkára, a Nóe- rád Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottságának tagja adta át. Szovjet— mozambiki együttműködés Űj szakaszba jutott a Szov­jetunió és Mozambik együtt­működése. Ez megfelel a két ország és a béke érdekeinek, — jelentette ki Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterel­nök a mozambiki rádió kér­déseire válaszolva. Az inter­jú szövegét vasárnap közölte az Izvesztyija. Rizskov hangsúlyozta: a Szovjetunióban március 31- én jelentőségének megfelelő­en emlékeznek meg arról, hogy tíz évvel ezelőtt a két ország barátsági és együttmű­ködési szerződést kötött. A megállapodás a két ország közötti politikai közeledés eredménye és ez megbízható alapja lett a szovjet—mozam­biki kapcsolatoknak. Rizskov ugyanakkor meg­állapította, hogy az együtt­működésben vannak . bizo­nyos nehézségek is. Szovjet részről igyekeznek ezeket a kérdéseket a közeljövőben megoldani, figyelembe véve, hogy rengeteg, eddig ki nem használt lehetőség van a kap­csolatok fejlesztésére. (MTI) A kínai kormány- beszámoló vitáia A kormánybeszámoló, amelyet Csao Ce-jang mi­niszterelnök terjesztett elő a kínai parlamentben, az or­szág valóságos helyzetét tük­röző, reális és korrekt elem­zés. Legfőbb jellemzője a tények tiszteletben tartása, s az eredmények mellett a problémák és a hiányosságok őszinte és nyílt feltárása — mutatnak rá a kormányfői beszámoló csoportos vitáiban a Kínai Országos Népi Gyű­lés és a kínai Népfront kép­viselői. * ■ . ­A vitában felszólalók álta­lában helyeslik a beszámoló­ban felvázolt kettős célkitű­zést, amely szerint folytatni kell Kínában a gazdasági re­formot és a külvilág felé nyi­tás politikáját, és egyidejű­leg következetes és kitartó harcot kell vívni az ország politikai stabilitását és egy­ségét veszélyeztető burzsoá liberális irányzat ellen. Li Zsuj-huan, Tiencsin város polgármestere hozzá­szólásában az elmúlt évtize­dek negatív tapasztalataira utalva óvott az indokolatlan és megalapozatlan sietségtől mind általában a gazdaság fejlesztésében, mind a gazda­ságirányítás reformjának te­rületén, s állást foglalt a re­formok fokozatos megvalósí­tása mellett. Jang Tö-cse vezérkari fő­nök a kínai fegyveres erők nevében teljes támogatásá­ról biztosította a kormánybe­számolóban megjelölt célki­tűzéseket. (MTI) Blfleggei fórum Scslpffitaricmban Hárman egy hajóban A bizalmatlanság gyökerei láthatóan mélyen erednek. Alighogy elhangzott Moszkvában — február 28-án — az új szovjet leszerelési indítvány, amely egyebek között az eurorakéták kivonásáról rendelkezne, nyugaton megindult a kérdés szenvedélyes vitája. Elutasítani ugyan senki sem merte, de az ellenőrzés módozatai körül olyan heves in­dulatok csaptak össze, hogy egyes sajtókommentárok némi iróniával így fogalmaztak: atomfegyverek nélkül már talán nem is éreznénk magunkat biztonságban. Akikor is, ma is a franciák voltak a leginkább borúlátó­ak az eurorakéták leszerelését illetően, s vonakodásuk mit sem változott azóta. Politikai konzultációk, szakértői ta­nácskozások sora próbálta tisztázni a helyzetet, s éppen ebbe a folyamatba illeszkedik Mitterrand elnök és Kohl nyugatnémet kancellár hét végi tanácskozása is. A két politikus szombaton a párizsi Chambord-kastélyban átte­kintette a kelet—nyugati kapcsolatokat, de a megbeszélé­sek java részét a Gorbacsov-javaslat megvitatásának szen­telte. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltónak minősítik a sajtóelemzések a francia elnök fogalmazását, aki így véle­kedett: európai központi politikai hatalom nélkül nincs európai védelem. Kohl egyetérteni látszott ezzel a véle­ménnyel, sőt hozzátette, hogy ez az álláspontja Nagy-Bri­NŰGRÁD - 1987. március 31., kedd tanniának is. Utóbbinak különös akusztikája van most, amikor Thatcher brit miniszterelnök éppen moszkvai tár­gyalásain próbálja képviselni Nyugat-Európa közös érdeke­it. Bár hárman egy hajóban eveznek, azért árnyalatnyi kü­lönbségek vannak az atlanti szövetségesek álláspontjában. Legkeményebbnek az önálló francia atomütőerő stratégiájá­hoz mindig is ragaszkodó Párizs mutatkozik, de még a francia vélemény is akként változik, ki fogalmazza meg: Mitterrand államfő hajlékonyabbnak, Chirac miniszterel­nök hajthatatlannak tűnik. Utóbbi most éppen Washing­tonban tartózkodik, ahol az amerikai politika reprezentán­saival próbálja megértetni, hogy a nyugat-európai szövet, ségesek rosszallnák, ha Amerika fejük fölött próbálna meg. egyezni a Szovjetunióval. Chiracnak egyébként módjában áll majd a másik féllel is megismertetni álláspontját, mint­hogy a francia miniszterelnök várhatóan május végén Moszkvába utazik. Politikai elemzők ráirányítják a figyelmet Chirac wa­shingtoni látogatásának időzítésére. Ügy vélik, a franciák kedvezőnek ítélik az alkalmat, hogy kapcsolódva a leszere­lés amerikai ellenzőinek táborához, kifejtsék Párizs aggo­dalmait, gondjait és konkrét javaslatait a szovjet és az amerikai atomrakéták Európából való kivonásának indít­ványával szemben. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen fi­gyelembe venni azt a szovjet reagálást, amely „teljesen tör­vényszerűnek” tartja, hogy a közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalások, il­letve az egyezmény lehetősége Nyugat-Európát a kül- és védelmi politika irányainak áttekintésére késztetik. Seres Attila Csehszlovákia Kisvárosi unalom? Az előadás véget ért. Fiatalok egy csoportja a mozi előtt. Mindenki meg van győződ­ve arról, hogy Csehszlovákia nagyvárosaiban a fiataloknak van elegendő szórakozási le­hetőségük. Mint arról is, hogy a kisvárosokra az unalom a jellemző. Mi a helyzet a fia­talok szórakozási lehetőségei­vel és szabad idejük érdekes eltöltésével egy kisvárosban? Ezt akarjuk megtudni Klas- terec nad Ohri, a Csehszlová­kia és NDK határán fekvő 16 ezer lakosú városkában. — Hogyan tölti szabad idejét? — kérdezem a fiata­loktól Klasterec utcáin. — Többnyire tanulok, ke­rékpározom, néha diszkó, vagy röplabda a ház előtt, hiányzik itt valamilyen ifjú­sági klub, — mondja a 15 éves Monika, gimnáziumi diáklány. — Hetente egyszer aerobic- ra járok, hetente kétszer az ifjúsági tűzoltócsapat edzésé­re, nemrégen volt egy rock­koncert a kultúrházban, kö­zel van a természet is, de ahol a mi korosztályunk el­üldögélhetne, ilyen lehető­ség nincs túl sok, — vallja a 17 éves Pavlina, aki fémmeg­munkáló szakmát tanul. — Ha valahová szórakozni akarunk menni, Kadan vá­roskába, vagy Chomutov já­rási székhelyre kell men­nünk. Ifjúsági klubra égető szükségünk van, — mondja Lubos, 30 éves villanyszerelő, a helyi Satelit amatőr tánc­csoport tagja. A város életére nagy ha­tással van két ipari vállalat, — a Korek gyár és a gördülő- csapágygyór, amelyek nem­csak a munkahelyek többsé­gét jelentik, hanem anyagi­lag is támogatják a helyi kultúrház működését. — Milyenek itt a fiatalok, és mit tudnak nekik nyújta­ni? — kérdezem Stána Horá- kovétól a klástereci kultúr­ház munkatársától. — A mi ifjúságunk — gim­nazisták, szakközépiskolások, technikumba járnak. A fiata­lokkal való foglalkozás ak­kor sikeres, ha szakmai veze­téssel, de egyedül Csinálhat­nak valamit. A középkorosz­tály inkább a passzív kultu­rális életet részesíti előnyben. A kultúrházban a fiatalok tizenhárom szakkörből válo­gathatnak. Például a „Csibé­szek” amatőr bábjátszó kör­ben a középiskolások talál­koznak rendszeresen. A mo­dern tánccsoportban inkább Ipari tanulók tevékenyked­nek. A középiskolások és a jö­vendő munkások 14—18 éve­sek, milyenek a 30 évnél fia­talabb dolgozó ifjúság lehető­ségei ? — Fiatal dolgozók alapí­tották néhány évvel ezelőtt a történelmi lovagi vívócsopor­tot és második éve nagyon jó a visszhangja a nők klubjá­nak, — tájékoztat Stána Horáková. — A többi szak­körben, mint a fejtörőkor, bélyeggyűjtőkor, vagy a re- pülőmodellezők, a fiatalok, mintegy 50 százalékban van­nak képviselve. Klásterecben van egy téli sportcsarnok, három tornate­rem, a sportegyesületnek jég­korong-, futball- és szánkózó­szakosztálya, saját leslklópá- lyával. ' a húsz év körüli fiatalok szeretnének minél gyakrab­ban találkozni hasonló korú barátaikkal, milyen lehetősé­geik vannak, ha nem akar­nak vendéglőkben üldögél­ni? Megtudtuk, hogy kéthe* tenként van diszkó, az érdek­lődők általában többen van­nak, mint a terem befogadó- képessége, két hónaponként van délutáni ifjúsági koncert. A mozi váltakozva vetít gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek. Azért, hogy a fiatalok sa­ját maguk készítsék a prog­ramokat, ők döntsék el, ho­gyan akarnak szórakozni, 1985 őszén a Korek gyér ifjúsági szervezete önerőből szabad időben ifjúsági klub építésébe kezdett. A városi tanács vezetősége megértette a fiatalok igényeit és ren­delkezésükre bocsátotta az építkezéshez szükséges pénzű, építőanyagra. A fiatalok min­den társadalmi munkában ledolgozott óráért az ifjúsági szövetségtől utalványokat kapnak a jövőbeni progra­mokra. Aki a klub építésén ledolgozott 50 órát a klubta­nács tagjává válik és joga lesz részt venni, a klub prog­ramjának kialakításában, — magyarázza Jirka Bocek, a* ifjúsági szervezet elnöke. A középiskolások tánccsoportját Antonin Trejbal vezeti. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom