Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-31 / 76. szám
Pillanatfelvétel a Fogacsi-hegyen termelő Kovács János üzemvezető és Bogdán Ferenc megbeszélik a soron következő tennivalókat Fotó: Bábel bányában; dömper es Csendesednek a viták a vállalati tanácsok körül. Két éve, amikor megkezdődött a vállalati vezető testületek Választása, sok kétkedés, nézeteltérés kísérte a választási fórumokat. Megtörtént ez annak ellenére, hogy az új, testületek először a mezőgazdaságban alakultak, ahol pedig évtizedes hagyománya van a demokratikus vezetésnek. A termelőszövetkezetekben ma már senki nem furcsállja, hogy a közgyűlés dönt a gazdaság fejlesztéséről, hogy operatív ügyekben is megkérdezik a vezetőség véleményét, s az is természetes, hogy választják a közösség első számú irányítóját, az elnököt. Megerősítették a vezetőket Érthető persze, ha a vezetés demokratizálódását nem előzte meg egyértelmű „éljenzés” az állami gazdaságokban és az ipari vállalatoknál, hiszen ott korábban más volt a gyakorlat. Az igazgató egyszemélyi felelős és irányítója volt a vállalatnak, helyzete nem a kollektívától, hanem kinevezőitől, a felsőbb szervektől függött. S azt nem is tagadták a választás előtt álló vezetők, hogy a kevesebb számú kinevezőhöz, köny- nyebb az igazodás, mint a vállalati kollektívához. Mostanra kiderült, hogy jórészt felesleges volt a vezetők aggodalma, hiszen döntő többségüket megerősítették beosztásukban, s a demokrácia elvein működő vállalati tanácsok is képesek egyengetni a vállalatok jövőjét. A lényegében zökkenőmentesnek nevezhető átállásban része volt a szakszervezeteknek is, amelyeknek tisztségvisélői aktívan részt vettek az előkészítő munkában. Napi súrlódások A választásokat követően a napi „működés” felszínre hozta azokat a nézeteltéréseket is, amelyekre néhány hónappal korábban a legtöbb helyen nem is gondoltak: kiéleződött a vita, hogy a vállalati tanácsnak, illetve a szakszervezeti bizottságnak, mint választott testületnek, milyen kérdések eldöntésében vannak jogosítványaik. A jogi vita persze nélkülözhető yolna, hiszen ilyen értelemben a vezető testületek és a munkahelyi demokrácia fórumai között nincs hatásköri átfedés. Ha valamely kérdésben a döntés joga a vezető testületeké, akkor a demokrácia fórumain „csak” véleményeznek vagy egyetértési jogukat gyakorolják; s az ösz- szefüggés fordítva is igaz. A lényeg, vagyis a hatásköri elkülönülés tehát egyértelmű. A vitákat mégsem nélkülözi a napi gyakorlat, hiszen a vélt, vagy valós párhuzamosság mindenképpen megvan. Vitathatatlan például a párhuzamosság abban, hogy egyes ügyeket a demokrácia fórumaiban és a vezető testületek ülésein egyaránt megtárgyalnak. Ez, persze, természetes, hiszen megbeszélés nélkül sem véleményt mondani, egyetértést vagy elutasítást gyakorolni, sem dönteni nem lehet. Érdemibb az átfedés a kisebb, közgyűlés által irányított vállalatoknál. A jelenlegi gyakorlat szerint sok helyen ugyanis a teljes dolgozói kollektíva gyakorolja a véle- ményezési és az egyetértési jogot, ugyanakkor mint a vállalat legfelsőbb irányítótestülete, dönt is ugyanezekben a kérdésekben. Másképpen fogalmazva; a dolgozói kollektíva, mint szakszervezeti szerv véleményez; mint közgyűlés pedig dönt. Az ellentmondás persze kivédhető azzal, hogy a véleményezés joga nem az egész kollektívát, hanem csak a bizalmiak testületét illeti meg, ezáltal a munkahelyi demokrácia fóruma létszámban szőkébb, mint a döntést hozó testület. tisztázandó hatáskörök A hatáskörökről, a testületi jogosítványokról lehet polemizálni, de e szópárbajban arra az alapvető tényre mindenkor ügyelni kell, hogy a jövőben is lesz munkáltató és mukavállaló. A vállalati tanácsnak pedig az nem dolga, hogy a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket egyeztesse, hiszen a vezető testület a stratégiai kérdések eldöntésére hivatott. Az egyeztetés mechanizmusa vitathatatlanul bonyolultabb lett a korábbiaknál A vállalati tanácsok létezése előtt ugyanis az igazgató, és a szakszervezeti bizottság Nvikolaj Szplridonovlcs Jermakov (1927-1087) Életének hatvanegyedik esztendejében, 1987. március 2#- án, elhunyt Nyikolaj Szpiri- donovics Jermakov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a kemerovói területi pártbizottság első titkára. * Fájdalmas hír étkezett az ország határain túlról. A szovjet kommunista párt, Kemerovo terület a marxizmus —leninizmus eszméihez hű tagját, Nógrád megye lakossága igaz barátját veszítette el. Ny. Sz. Jermakov eivtárs, 1927. január 7-én született a Szmolenszk közelében fekvő Dorogobuzs kisvárosban, munkás szülők gyermekeként. Azokban az esztendőkben fejezte be iskolai tanulmányait, amikor még javában tartott a II. világháború, honfitársai milliói áldozták életüket a fasizmus elleni harcokban, amikor naponta születtek példái az emberi hősiességnek. Fiatal fővel, 1944-ben egy novokuznyecki gyárban munkásként kezdett dolgozni. A nagy honvédő háború után nyílt lehetősége részt venni az újjáépítésben, adódott alkalma szakmai, politikai ismereteinek gyarapítására. Novokuznyeck, szeretett városa, a Szovjetunió nehéziparának egyik fellegvára is igényelte a szakembereket, ezért döntött a kohászati egyetem elvégzése mellett. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1961-ben lett tagja, majd néhány esztendő elteltével a városi pártbizottság munkatársai között tevékenykedett. Megválasztották a testület első titkárának. az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tánácsa tagjának. Nógrád testvérmegyéje, a kemerovói terület pártbizottsága első titkárának tisztét 1985 áprilisától töltötte be. Előtte dolgozott a Központi Bizottság apparátusában osztályvezető-helyettesként, részt vett a párt legutóbbi három kongresszusán. Munkásságát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elismerte a Vörös Zászló Érdemrenddel, nemrégiben, hatvanadik születésnapién a Lenin-renddel tüntették ki. Jermakov eivtárs sok szállal kötődött Nógrád megyéhez, az itt élő emberekhez. Felszabadul ásunk 35. évfordulóján az általa vezetett kerr.e- rovói küldöttséggel tanulmányozta a pártmunka, a gazdaságépítés tapasztalatait. Meleg szavakkal emlékezett meg a baráti fogadtatásról, értékesnek ítélte a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, a litkei termelőszövetkezetben, s máshol szerzett benyomásait. Az új iránt fogékony, racionálisan gondolkodó és cselekvő vezetőként ismerték meg, akik a néhány nap alatt találkoztak vele. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a testvérmegyei kapcsolatok hagyományai ápolásának, az együttműködés tartalmas kiszélesítésének. Az elmúlt évben Ke- merovóban, az együttműködés hosszabb távra szóló tervezete kidolgozása során is internacionalistaként hangsúlyozta: mennyire fontos mindkét nép számára a szocializmus építésének gyakorlata során szerzett hasznos tapasztalatok köt-e^ümös megismerése. Az SZKP XXVPÍ. kongresszusa előtt lapunk hasábjain is megismerhettük Ny. Sz. Jermakov, a politikus, az ember „ars poeticáját”. Büszkén, de nem megelégedetten számolt be testvérmegyénk gazdaságépítő munkájának si- kereiről, őszintén osztotta meg a gondokat magyar barátaival. Szívéhez különösen a kohászok és a bányászok álltak közel. Személyesen ismerte a kimagasló teljesítményt nyújtó brigádok tagjait. „Ügy gondoljuk, hogy a mi tennivalóink sok tekintetben azonosak azokkal, amelyeket önöknek kell az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtása során megoldani...” — írta. Jóleső érzéssel olvashattuk az SZKP XXVII. kongresszusán elhangzott felszólalását, amelyben nem feledkezett meg a testvérmegyei — a Nógrádhoz fűződő — kapcsolatok jelentőségének méltatásáról. Idén ünnepeljük a Kemerovo—Nógrád megyék együttműködésének két évtizedes évfordulóját. Jermakov elvtárs készült arra, hogy ismét megyénkbe látogat. Fájdalom, erre már nem kerülhet sor. Ny. Sz. Jermakov elvtársat, végakarata szerint. Novokuz- nyeckben ma helyezik örök nyugalomba. Emlékét Nógrád megye lakossága is kegyelettel megőrzi. , Részvéttávirat Kemerevóba SZKP Kemerovo Területi Bizottsága Kemerovo Kedves Elvtársak'! Mély megrendüléssel értesültünk Nyikolaj Szpiridonovict Jermakov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Kemerovo területi bizottsága első titkárának el- hunytáról. A nógrádi kommunisták, megyénk egész lakossága nevében őszinte részvétünket, együttérzésünket fejezzük ki és osztozunk a család, a pártbizottság és a kemerovói terület dolgozóinak mély fájdalmában. Önökkel együtt gyászoljuk azt a kommunista vezetőt, aki felelősen tevékenykedett a párt politikájának megvalósításáért, a kemerovói terület fejlődéséért, az ott élő emberek anyagi és szellemi gyarapodásáért. Ny. Sz. Jermakov elvtárs személyében megyénk igaz barátját vesztettük el. Nagyra becsüljük azt a sokoldalú, tartalmas munkát, amelyet testvérmegyei kapcsolataink elmélyítésében kifejtett. Emlékét kegyelettel megőrizzük. őszinte tisztelettel: GÉCZl JÁNOS, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára KSzlisztaság, körnvezefvéiietem Költségvetési üzemek a megyében (Tudósítónktól) A helyi tanácsok igényeinek kielégítésére 1968-ban Nógrád megye több településén is megalakították a költségvetési üzemeket. Jelenleg a megyében nyolc költségvetési üzem dolgozik. Az üzemek feladata, hogy tevékenységükkel elősegítsék a tanácsi kommunális és építési — elsősorban állóeszközfenntartási, továbbá kisebb beruházási — megrendelések elvégzését. Ezeknek a követelményeknek immáron húsz éve tesznek eleget a költség- vetési üzemek. Megyénkben tavaly 704 főfoglalkozású dolgozóval végezték tevékenységüket és 259 millió forint árbevételt értek el. A tanácsok továbbra is a köztisztasági és környezetvédelmi tevékenység javítását, ennek maradéktalan ellátását várják a költségvetési üzemektől. Sajnos, az erre jutó pénzügyi fedezet egyre kevesebb, és a közgazdasági szabályozók hatása a költségvetési üzemeket is évek óta egyre érzékenyebben érinti. Általános gond, hogy a rendelkezésükre álló érdekeltségi alap nem elegendő a termelőberendezések, gépek, és járművek pótlására. A gépek, járművek és termelőberende- zések elhasználódási foka meghaladja a hatvan százalékot. _ Az év első negyedévétől exportmegrendeléseken dolgoznak a SIKK Női Ruházati Szövetkezet szécsényi özemének varrónői. Az elmúlt hónapban Hollandiába kétezer darab női divatruhát készítettek, jelenleg az NSZK piacára kerülő nyári bú lapka! varrnak. —RT— NÓGRÁD — 1987. március 31., kedd Túlteljesítik tervüket a kőbányászok Áprilisban lesz a nagyjavítás Á Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat dolgozóit mindenkor megviseli a rossz időjárás, az idei tél azonban a szokásosnál is jobban próbára tette őket. Január közepén mínusz 25 fokot is mértek a külszíni bányákban, s a nagy hideg miatt egy hétig szünetelt a munka. A mintegy 550 főnyi kollektíva viszont már pótolta a termeléskiesést, s kedvező eredményekkel zárja mz első negyedévet. Pálmai Béla termelési osztályvezető arról tájékoztatott, hagy várhatóan 255 ezer tonna követ bányásznak majd a négy üzemükben. A mennyiség 15 ezer tonnával haladja meg a tervet. A siker jelentőségét növeli, hogy mind a négy üzemi munkásközösség túlszárnyalja időarányos fel- edatát. A legnagyobb, a 102 ezer tonnás tervvel rendelkező nógrádkövesdi üzem 4 ezer tonnával termel többet az előirányzottnál. A sóskúti bányászok 6 ezer, a leányvári- Bk 3 ezer, a szobi kőfejtők 2 ezer tonnával teljesítik túl a negyedéves programot. Az osztályvezető még elmondta: részben javultak, részben romlottak a bányász- ködás műszaki feltételei. A javulás a vásárolt új gépeknek köszönhető. Nerprégiben két Belaz típusú dömpert kapott a vállalat, s ezek a nagy teljesítményű masinák meg gyorsítják a kő fuvarozását Ugyanakkor gond, hogy gya kori a régebbi gépek meghibásodása, egyre égetőbb szűk ség van már egy általánoi nagyjavításra. Sokáig nem kell várni er re az évenként sorra kerüli felújításra, ugyanis április 5 én megkezdődik a munka. í karbantartást két hétre tervezik. Az egész technológiai sor gépeit és berendezéseit aprólékosan felülvizsgálják, s az elhasználódott alkatrészeket kicserélik. Szükség lesz az üzembiztos gépekre, hiszen a második negyedév tennivalói meghaladják mind az első három hónap, mind az elmúlt év hasonló időszakának termelési feladatait. äolga volt az egyeztetés, jelenleg viszont a vállalati tanács „áll szemben” a szakszervezeti bizottsággal. Ez a tény a szakszervezetek munkamódszereit is változásra készteti, hiszen korántsem mindegy, hogy’ a döntést, egyetlen személy vagy egy testület hozza. S a vállalati önállóság növekedésével a szakszervezeti munkának is erősödnie kell, hiszen ha a jövőben több lesz a vállalati szintű döntés, akkor a szak- szervezet véleményére is többször és felelősebben lesz szükség. A nézeték, vélemények ütközését tekinthetjük a vezetés természetes velejáróinak is. Mint egy vállalati igazgató, fogalmaz: a személyes tekintélyt vitató problémák a jövőben is felbukkanhatnak, de ezek nem érinthetik a dolgok lényegét. A fontos ugyanis csak a vállalat jövője lehet, s ebben egyeznek az érdekek. ▼. F. J. Érdekegyeztetés — magasabb fokon Vállalati tanács, kontra szakszervezet?
