Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
Szűrös Mátyás befejezte látogatását * az Egyesült Államokban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnök« Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására március 15—27. között látogatást tett az Egyesült Államokban. Kíséretében volt Tabajdd Csa. ba, a Központi Bizottság külügyi osztályának alosztályvezetője és Lovassy Tamás, a KB munkatársa. Szűrös Mátyást fogadta George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A magyar politikus tárgyalt George Shultz külügyminiszterrel, valamint John Whlteheaddel, a külügyminiszter első helyettesével és Rozanne Rídgway külügyi államtitkárral. Találkozott Charles Wickkel, az Egyesült Államok tájékoztatási hivatala elnökével, Paul Freeden- berg kereskedelmi miniszter- helyettessel és Fritz Ermath. tál, a nemzetbiztonsági főtaGörög—török feszültség Konfliktussal fenyegető válsággá szélesedett pénteken Görögország és Törökország vitája az égei-tengerí kontinentális talapzat felosztása kérdésében. Csütörtökön hadihajók kíséretében útnak indult egy török kutatóhajó az Egei-tenger felé. Athénban a kormány és a katonai vezetők tanácskozása után bejelentették, hogy Görögország nemzeti jogai megsértésének tekinti és megakadályozza a török olajkutatásokat a sajátjának tekintett kontinentális talapzatban. Görögország csütörtök este azt javasolta, hogy a felek forduljanak a hágai nemzetközi bírósághoz. Andreasz Papandreu, görög miniszterelnök pénteken egyértelműen leszögezte, hogy az Ankara által szorgalmazott tárgyalások egyetlen témája a kontinentális talapzat határainak kijelölése lehet. Papandreu egyben az Egyesült Államokat figyelmeztette arra, hogy a görög—török katonai konfliktus a görög— amerikai katonai tárgyalások megszakítását, a görög- országi amerikai támaszpontok bezárását eredményezné. A NATO-országok képviselői péntek délután Brüsszelben rendkívüli ülésen vitatták meg a kialakult helyzetet. A tanácskozás után kiadott nyilatkozat felszólítja a viszálvkodó feleket, hogy kezdjenek haladéktalan tárgyalásokat, s „minden áron kerüljék el az erő alkalmazását”. nácsadó helyettesével. Megbeszélést folytatott a kongresz- szus vezető képviselőivel, így Claiborne Pell szenátorral, a szenátus külügyi bizottsága elnökével és Christopher Dodd szenátorral, valamint Dante Fascell-lel, a képviselőház külügyi bizottsága elnökével, Ste- ny Hoyer, Tom Lantos, Stephen Solarz képviselőkkel. A megbeszéléseken áttekintették a kelet—nyugati kap. csolatok alakulását, a fegyverzetkorlátozás helyzetét, valamint a magyar—amerikai együttműködés főbb kérdéseit. Megállapították, hogy a két különböző társadalmi-gazdasági rendszerhez tartozó ország közötti viszony egyenletesen fejlődik, és van lehetőség a kétoldalú kapcsolatok tovább, fejlesztésére. Hangsúlyozták, hogy a gazdasáei-kereskedel- mi együttműködés egyaránt hozzájárulhat a magyar—amerikai viszony megszilárdításához, a nemzetközi együttműköd és fejlesztéséhez, a bizalom erősítéséhez. Az MSZMP KB titkára látogatást tett Javier Perez de Cuellamál. az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál. A megbeszélésen. amelyen részt vett Esztergályos Ferenc nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője, áttekintették Magyarország és a világ- szervezet kapcsolatait, a nemzetközi együttműködés helyzetét érintő néhány főbb kérdést. New Yorkban Szűrös Mátyás megbeszélést folytatott Lee Dluginnal, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagjával. Áttekintették a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken és találkozókon részt vett Házi Vencel. hazánk washingtoni nagykövete. TESZOHiküleSüfttEcSzg^ülés (Folytatás az I. oldalról) A gazdálkodással kapcsolatban elmondta, hogy a termelőszövetkezetek egy része nem tett megfelelő intézkedéseket, a teljesítmények el. maradtak a bérek emelésétől, a megalapozatlan fejlesztések, a nem kellően ellenőrzött vállalkozások I« növelték a költségeket. Illetve a veszteségeket. Az Idei tervek taglalásakor közölte, hogy azok elmaradnak a népgazdasági előirányzattól. Egy részük óvatosságot tükröz, több esetben viszont nem adják vissza a meglévő lehetőségeket, jelentősen eL maradnak az országos és megyei célkitűzésektől. A TE- SZÖV javasolja a szövetkezeteknek a tervek felülvizsgálatát, ahol indokolt, azok módosítását. A szóbeli kiegészítőt követő eszmecserében Vida István, az ecsegi termelőszövetkezet elnöke, a növénytermelés versenyképessége növelésének tartalékait vázolta. Sa- sinszky István, a nagyoroszi termelőszövetkezet főállat- tenyésztője, az állattenyésztési telepük rekonstrukciójához kért segítséget. Harmos Ferenc, a palotáshalmi termelőszövetkezet főkönyvelője, a költségcsökkentés módszereit, lehetőségeit taglalta. Kádár Imre, a karancssági termelő- szövetkezet ipari főmérnöke, a pályázatokon való eredményes szereplésük előnyös hatását ismertette az iparfejlesztésre. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában elismerte, hogy sok kollektíva eredményes erőfeszítést tett a gazdálkodás hatékonyságának, nyereségességének javításáért, s ezért elismerés jár. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy a mezőgazdaság teljesítse árbevételi és nyereségtervét, megtegye a szükséges lépéseket az élénkülés irányába. Vannak még vezetők, akik nem értik a Központi Bizottság novemberi határozatából adódó új feladatokat, akiknek szemlélete magatartása, félrevezető illlúziókat táplál, holott a valóság új szemléletű, kezdeményező megújulásra kész, a határozatokat következetesen végrehajtó vezetőket kíván. Az előbb említett vezetői tulajdonságokat kikényszeríteni a követelmények növelésével lehetséges. A megtorpanás, a visszafejlődés megszüntetése illetve elei! enkezőj éré fordítása megkí. vámja, hogy a lemaradók mielőbb zárkózzanak fel, a jobbak pedig még többet tegyenek a termelés, gazdálkodás eredményességéért, s ennek megfelelően a tervekben is adják vissza a népgazdasági kívánságokat. A jelenlegi helyzetből való jóirányú kimozdulás a végzett munka rendszeres értékelése mellett folyamatos, hathatós és célravezető intézkedéseket követel meg. A felvetődő kérdésekre Deák Pál válaszolt. A küldött- közgyűlés elfogadta a szóbeli, Írásbeli beszámolót, a vitában elhangzottakkal és a válaszadással együtt Ugyancsak elfogadta a TFSZÖV 1987. évi feladat-, munka-, rendezvénv- tervét és költségvetését, valamint alapszabályát. Magyar—bolgár közös közlemény Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására március 26—27-én Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Georgi Atanaszovot. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél, látogatást tett a Csepeli Szerszámgépgyárban és megtekintette Budapest nevezetességeit. A megbeszéléseken a kormányfők tájékoz, tatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. és a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak megváló" sításáról, és véleményt cseréltek a szocialista építőmunka kérdéseiről. Áttekintették a két ország együttműködésének helyzetét és feladatait. Megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök megelégedéssel állapf. tották meg, hogy a magyar—bolgár együttműködés a marxizmus—ianinizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően eredményesen fejlődik. Állást foglaltak a kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Kiemelték, hogy a két nép barátsága elmélyítésében, országaink együttműködése előmozdításában Kádár János és Todor Zsivkov találkozóinak és megbeszéléseinek meghatározó jelentősége van. Lázár György és Georgi Atanaszov hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködést hatékonyan szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és szocialista gazdasági integráció távlati fejlesztésének fő irányairól 1983-ban aláírt dokumentumban foglaltak végrehajtása. A kétoldalú tartós termelési kapcsolatok fejlesztésében elért eredményeket értékelve rámutattak annak fontosságára, hogy meg kell teremteni ezek dinamikus bővítésének feltételeit. A kormányfők kiemelték a népgazdasági tervek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyv jelentőségét és szükségesnek tartják, hogy az 1986—90. évekre szóló árucsere-forgalmi megállapodásban rögzített 2,3 milliárd rubeles forgalom teljesüljön. Fontos feladatnak tartják az 1987. évi árucsere-forgalmi megállapodás maradéktalan teljesítését. Rámutattak arra, hogy hozzá kell kezdeni a gazdasági kapcsolatok hosszabb távú — 1990 utáni — fejlesztésének megalapozásához, különösen az együttműködés súlyponti területein, az elektronikai és számítástechnikai termékek, nagy teljesítményű fémmegmunkáló gépek, közúti járművek, emelő-szállító berendezések és egyes vegyi anyagok gyártásában. Egyetértettek azzal, hogy tökéletesíteni kell a kétoldalú gazdasági együttműködés mechanizmusát. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a népgazdaság egyes ágazatainak és alága- zatainak fejlesztésére vonatkozó elképzelések kellő hatékonyságú koordináláséra, a gépipari termékek forgalmára. Az áruforgalom dinamikusabb fejlődését főként a szakosítás és a kooperáció további elmélyítésével és új termékgyártási lehetőségek feltárásával kell megalapozni. Hangsúlyozták a fo- gyasztásá cikkek cseréjének fontos szerepét a választék bővítésében. Szükségesnek tartották, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban a gazdasági együttműködés új formáit szélesebb körben alkalmazzák. Támogatták a gazdasági szervezetek, vállalatok, tudományos intézetek tartós, közvetlen kapcsolatainak intenzív kiépítését, valamint közös vállalatok létrehozását. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyítésében, a megállapodásokban rögzített feladatok végrehajtásának irányításában és ellenőrzésében fontos szerepet tölt be a magyar—bolgár gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság. A kormányfők hangsúlyozták a KGST- tagországok közötti szocialista gazdasági integráció további dinamikus fejlesztésének jelentőségét a 2000-ig szóló műszaki-tudományos fejlesztés komplex programja alapján, valamint a testvérpártok vezetőinek 1986. évi moszkvai értekezletén létrejött megállapodásoknak megfelelően. Lázár Qyörgy és Georgi Atanaszov nagyra értékelte az együttműködés eredményeit a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom területén. Kiemelték a szocializmus építésében szer. zett tapasztalatok kölcsönös, jobb megismerésének fontosságát, a tudományos és kulturális értékek cseréjének szerepét a két nép kapcsolatainak, barátságának erősítésében. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés egységének erősítésére, az egyeztetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére. Határozott támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak a nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek fokozatos és teljes megsemmisítésére irányuló hosszú távú programját, amelyet Mihail Gorbacsov 1986. január 15-i nyilatkozatában terjesztett elő. A kormányfők üdvözölték az európai középhatótávolságú rakéták leszerelésére vonatkozó legújabb szovjet kezdeményezést. A javaslat mielőbbi megvalósítása jelentős lépés lenne az európai biztonság és együttműködés előmozdításában. Aláhúzták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé budapesti ülésén az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet lényeges csökkentésére tett javaslatok időszerűségét. Határozottan fellépnek a különböző társadalmi rendszerű államok közötti — a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló — politikai párbeszéd folytatásáért, az egyetemes biztonsági rendszer megteremtéséért, a szocialista országok erre vonatkozó javaslatának előmozdításáért az ENSZ-ben. A két kormányfő hangoztatta országaik szándékát, hogy tevőlegesen hozzájárulnak a bécsi találkozó sikeréhez, a bizalomerősíte intézkedésekről a konkrét leszerelési intézkedésekre való áttéréshez, a helsinki folyamat eredményes továbbviteléhez politikai, katonai, gazdasági, műszaki-tudományos és humanitárius területen. A Magyar Népköztársaság üdvözli és támogatja a balkáni atom- és vegyifegyver-mentes övezet létrehozására tett kezdeményezéseket. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság aggodalmuknak adtak hangot a világ különböző részein kialakul válsággócok miatt és kifejezésre juttatták, hogy támogatják a konfliktusok békés, tárgyalásos rendezését. Lázár György és Georgi Atanaszov ismételten megerősítették országaik szolidaritását az imperializmus ellen, a nemzeti, társadalmi felszabadulásukért és gazdasági függetlenségük kivívásáért küzdő népekkel. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének szívélyes légkörben, a teljes egyetértés és nézetazonosság szellemében lefolytatott tárgyalásai hozzájárulnak a baráti kapcsolatok, a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Georgi Atanaszov meghívta a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, Lázár Györgyöt, tegyen látogatást Bulgáriában. A magyar miniszterelnök a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI; O Miről tanácskozott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága? Az első világháború híres amerikai hadvezére, a tábornok, akit a korabeli sajtó csak „Póker Pershing”-nek nevezett, aligha sejthette volna, milyen gyakran emlegeti majd nevét az utókor. A most záruló héten egy különös manőverrel kapcsolódott össze: amerikai részről célzásokat tettek rá, hogy a 108, Nyugat-Európába telepített, közép-hatósugarú Pershing— 2-es rakétát nem távolítják el, hanem „átalakítják”, Pershing—1 típusúvá, amelynek hatósugara rövidebb, tehát kiesne a korlátozás alól. A mozzanatból nem hiányzik a Pershing, de a póker sem, hiszen az „átalakított” rakéták bármikor könnyen visz- szaalakíthatók lennének ... Genfben a héten befejeződött a közép-hatósugarú rakétákról folytatott szovjet- amerikai tárgyalások újabb fordulója és április második feléig gondolkodási szünet következik. A megbeszéléseket hasznosnak ítélték, s Viktor Karpovnak, a szovjet külügyminisztérium egyik illetékesének nyilatkozata szerint, reális remény van rá, hogy négy-hat hónapon belül, a reykjaviki elveknek megfelelően, létrejöhessen a megegyezés, megnyíljék az út egy új csúcstalálkozóhoz. Ám ott van a gyakran emlegetett „ha” — lehetséges, ha amerikai részről komoly megállapodási szándékot nyilvánítanak. Ügy tűnik azonban, hogy egyelőre nincsenek híján a zavaró tényezőknek. Nem szolgálta a bizalmat egy évforduló sem: négy éve volt annak, hogy az elnök elmondta híres és hírhedt csillagháborús beszédét. Ebből az alkalomból a Pentagonban elhangzott kijelentések ismét az SDI megvalósítását, s az űrbéli eszközök mielőbbi próbáját sürgették. Ilyen körülmények között tanácskozott Moszkvában a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága. Három jelentős dokumentumot fogadott el, a békekezdeményezések folyamatosságának, s a közvetlen napi feladatoknak jegyében. Ennek keretében a Varsói Szerződés tagállamai — köztük hazánk — messzemenően támogatták az atomleszerelésre vonatkozó szovjet indítványokat s hangoztatták a közép-hatósugarú rakéták felszámolásának, az ilyen értelemben atommentes Európa létrehozásának szükségességét. Ugyanakkor visz- szautaltak a budapesti felhívásra is, amely fontos lépéseket irányzott elő a hagvo- mánvos fegyverzetek szintjének kölcsönös csökkentésére. Ha ehhez hozzávesszük azt a külön okmányt, amelyben most a szocialista országok külügyminiszterei a ve; gyi fegyverek felszámolása mellett álltak ki — megmutatkozhat egy ígéretes vonulat: kapcsolódnak egymáshoz a leszerelés különböző vonatkozásai. A bizottság felhívást tett közzé a bécsi Európa-ta- lálkozó sikere érdekében is. A külügyminiszteri tanácskozás résztvevőit fogadta Mihail Gorbacsov is, aki a testület még hatékonyabb munkája, a politikai egyeztetés továbbfejlesztése mellett szállt síkra. Szóba került a peresztrojka — átalakítás — is. A testvérországok támogatólag nyilvánították ki véleményüket — az SZKP főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: minden egyes ország belső ügye, hogyan kezelik a szovjet taoaszta'atokat, mit vesznek át azokból. __„ __ A z átalakítást, a bel- és külpolitikában jelentkező új gondolkodásmódot a következő napokban a helyszínen, az „első kézből” nyert tájékoztatás alapján tanulmányozhatja Margaret Thatcher. A brit kormányfő, moszkvai útját megelőzően, tárgyalt Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyugatnémet kancellárral s, telefonbeszélgetést folytatott Reagan elnökkel. (Rómával nem konzultált külön, de Itália kormány nélkül áll, Andreotti a sikertelen kísérletek után, visszaadta megbízatását.) Jóllehet, London eléggé ellentmondásos álláspontot foglal el, s az utazást megelőzően, mind pozitív, mind kedvezőtlenebb nyilatkozatok is elhangzottak, a mai helyzetben igen lényegesnek ígérkezhet a szovjet- brit csúcstalálkozó. 0 Miért mondott le Willy Brandt? A bonni Ollenhauser-haus, a nyugatnénet szociáldemokraták pártközpontja előtt a késő éjszakai órákig vonultak az ifjúszocialisták. Kezükben fáklyát tartottak, és nem csökkenő hangerővel kiáltották Willy Brandt nevét. Ez az ünneplés azonban a búcsú órája volt: a 73 esztendős Willv Brandt lemondott az SPD elnöki tisztéről, lényegében visszavonult a nyugatnémet politika színpadáról. A lemondás meglenetés volt, legalábbis annyiban, hogy 1988-ig vállalta a pártelnöki megbízatást. Ám a lemondás mégsem volt meglepetés, mert összefüggött a szociáldemokraták választási vereségével és szócsatáival a hogyan továbbró] . Brandt utódja Hans-Jochen Vogel lett, az alelnök Lafontaine, de mindezt a június I6-i pártkongresszusnak még meg kell erősítenie. Réti Ervia J Á hét 2 kérdése
