Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

\ Tovább erősödnek a szocialista országok nemzetközi pozíciói Szovjet szóvivői tájékoztató Tovább erősödnek a világ­ban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a fo­lyamat a szocialista országok­ban zajló belső változások közvetlen következpiénye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött ta­nácskozásukon a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszterei. A VSZ külügy­miniszteri bizottságának ülé­séről Borisz Fjadisev, a szov­jet külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályának he­lyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság, a délutá­nin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi. risztére elnökölt, Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere mondott beve­zetőt. Sevardnadze és a többi felszólaló elsősorban az euró. pai és a világhelyzettel fog­lalkozott. Mondanivalójuk kö­zéppontjában korunk legfon­tosabb kérdései, a nukleáris háború veszélyének megszün­tetése, a nukleáris fegyverek felszámolása, az európai és az egyetemes biztonság kér­dései állottak. Megállapítot­ták, .hogy a reykjaviki talál­kozón képviselt szovjet állás­pont mindezekben a kérdé­sekben minőségileg új hozzáT állást tükröz. Rámutattak ar­ra, hogy az új külpolitikai gondolkodásmódot tükrözi az a program, amely a nukleáris fegyverek szakaszos felszámo­lását irányozza elő az évszá­zad végéig, s amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyi­latkozatában ismertetett Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A külügyminiszterek síkra. szálltak azért, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok haladéktalanul írjon alá meg­állapodást az Európában te­lepített közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az ülésen megvizsgálták a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buda­pesti felhívásával kapcsola­tos fejleményeket. Megállapí­tották, hogy több vonatkozás­ban konkretizálták a javasla­tokat, ■ amelyek tárgyalások alapjául szolgálnak. Szót emel­tek a vegyi fegyverek betiltá­sáért. felszámolásuk meggyor­sításáért, az ilyen fegyverek gyártására alkalmas ipari bá­zis megszüntetéséért. Meg­vizsgálták a bécsi utótalálko- zó menetét és eredményei t. A találkozó a felelős döntések kidolgozásának szakaszába ju­tott. A leszerelés kérdésköré­nek a helsinki folyamatból történő kizárása nem segítené elő az európai biztonság erő­sítését — mondotta a szóvivő. A külügyminiszterek megál­lapították, hogy nyugaton egyes politikusok késznek mu­tatkoznak az új. még járatlan utak felkuta+ására, mások azonban továbbra is ragasz­kodnak a sehova sem vezető utakhoz, keletről jövő fenye­getést emlegetnek és az e*-ő pozíciójából kívánják politi. , kai kapcsolataikat alakítani. A külügyminiszterek rámu­tattak arra, hogy Genfben ko­moly tárgyalások folynak, bár amerikai részről törekvés mu. tatkozik azok elhúzására, a megvitatott kérdések körének bővítésére. George ShuRz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása alkalmat nyújt majd az amerikai szán­dék megfelelő értékelésére — hangsúlyozta Pjadisev tájé­koztatóján. Azzal kapcsolatban, hogy március 28-án Moszkvába várják Miargaret Thatcher brit miniszterelnököt, a szóvivő kifejtette: 12 év óta először látogat brit kormányfő a Szovjetunióba, ezért Moszkvá­ban feltétlenül jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. Április 2-án külügyminisz­ter-helyettesi szintű szovjet— kínai konzultációk kezdődnek Moszkvában, amelyek al.kaL mat adnak a különböző terü­leteken meglévő kapcsolatok bővítését és elmélyítését érin­tő kérdések megvitatására* — jelentette be a szóvivő. Közölte, hogy a kínai fő­városban tartózkodik Vlagyi­mir Besszmertnih szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. aki az ázsiai és csendes-óceáni tér­ség békéjével foglalkozó kon­ferencián vesz részt. A pe­kingi tartózkodás lehetőséget ad bizonyos megbeszélésekre. Feltételezhető, hogy a vezető szovjet diplomata tárgyaláso­kat fog folytatni a kínai kül­ügyminisztériumban a két or­szág kapcsolatairól és az ázsiai—csendes-óceáni tér­ségben kialakult helyzetről. A szóvivő nyilatkozatban ítélte el. hogy az amerikai elnök március 21-ét ..Afga­nisztán napjává” nyilvánítot­ta. Hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi, az ország szempont­jából nehéz és fordulópontot jelentő időszakban ez az amerikai vezetésnek a kér­déshez való negatív hozzállá- sát tükrözi. Rámutatott: Af­ganisztánban csak politikai megoldásra van lehetőség. Az Egyesült Államok az esetlen orC7áa amelv igyekszik a kérdést katonai mederbe te­relni, elhúzni a testvérgvilkos háborút. Teszi ezt akkor, amikor a genfi afganisztáni— pakisztáni tárgyalásokon ha­ladás mutatkozott, kirajzolód­tak a megállapodás lehetősé, gél. Washingtonnak tisztában kell lennie azzal, hogy az amerikai politikát felelősség terheli a vérontás folytatódá­sáért — mondotta. Esti kommentár Csillagháború és a rakéták Négy éve, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelt filmjének címe, a „Csillagok háborúja” bevonult a nemzet­közi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szü­leménye 1983. március 23-a óta a föld sorsát fenyegető va­lós veszélyként tomyosodik. Ronald Reagan „hadászati vé­delmi kezdeményezésnek” nevezte el a programot, ám a „védelem” valójában fenyegetést, az emberiség történetének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési előirányzatát je­lenti. Azóta világszerte, s köztük neves amerikai tudósok, a esiillagháborús terv megvalósítása ellen szólaltak fel. A ha­dászati védelmi kezdeményezés, angol kezdőbetűivel az SDI, nem az atomfegyverek felszámolását szolgálja — mi­ként Reagan jövőképe ígéri —, hanem éppen az újabb tö­megpusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. Most az év­fordulón az amerikai elnök nyilatkozatában mégis a prog­ram folytatása mellett tett hitet. Ráadásul olyan időpont­ban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Eu. rópában telepített közép-hatótávolságú rakéták megsemmi­sítését előirányzó megállapodás megkötésének reális közel­ségébe került. A Gorbacsov és Reagan reykjaviki megegyezésén alapuló február végi szovjet javaslat különválasztotta az úgyneve­zett eurorakéták ügyét az SDI-programtól, ám 'nyilvánvaló, hogy a csüdaghábarús terv ellentmond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben lévő SALT—I. szerződésnek. A Szovjetunió joggal véli úgy, hogy az SDI tervével Washing­ton a hadászati egyensúly megbontására, amerikai katonai fölény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tárgyalá­sokról is. Washington, fő nyugat-európai szövetségeseivel összhangban, arra törekszik, "hogy az egyezménybe belevé­tesse a rövid hatótávolságú rakétákat is. A Szovjetunió feb­ruár végi javaslatában készségét fejezte ki, hogy tárgyalja­nak ezekről a fegyvertípusokról is, ám önállóan, s nem a tervezett egyezmény részeként. A hét végén Viktor Karpov szovjet külügyminisztériumi főosztályvezető a washingtoni taktikázás kapcsán már azt vetette fel, hogy az Egyesült Államok esetleg csak blöfföl, amikor megállapodási készsé­gét hangsúlyozza a közép-hatótávolságú atomfegyverek te­kintetében. Pedig korábban Moszkvában és Washingtonban sem zárták ki, hogy még az idén megszülethet a megálla­podás. S a világsajtó már a csúcstalálkozó időpontját ista- lálgiaitja. A hét végén Moszkvába látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véleményét is meghallgatta. Április derekán pedig Shultz amerikai kül­ügyminiszter lesz a szovjet főváros vendége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat, minde­nekelőtt, hogy Európa megszabadul-e legalább a közép-ha­tótávolságú rakéták fenyegetésétől. Ortutay 1. Gyula NÓGRÁD — 1987. március 25., szerda Kohl Kínába látogat Helmut Kohl, m NSZK kancellárja júliusban láto­gatást tesz a Kínai Népköz- társaságban — jelentették be a nyugatnémet fővárosban a kancellár és Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter ked­di tárgyalásai után. Kohlnak ez lesz a második hivatalos útja a távol-keleti szocialista országban. A keddi megbeszéléseken a felek egyöntetűen szorgalmaz­ták a két kormány politikai párbeszédének további elmé­lyítését. A KGST—EGK együtt- működéséről tanácskoitak A kelet—nyugati gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatok fejlődése nemcsak a Közös Piac és a szocialista országok érdeke, hanem hoz­zájárul az egyetemes béke megszilárdításához is — álla­pították meg azon a nemzet­közi találkozón, amelyet ne­ves tudások, politikusok, üz­letemberek részvételével tar­tottak Hamburgban. A kedden befejeződött ta­nácskozáson az EGK és a KGST gazdasági együttmű­ködésének időszerű kérdéseit vitatták meg a két gazdasági szervezet tagállamaiból érke­zett küldöttek. A fórum részt­vevői egyetértettek abban, hogy a kelet—nyugati keres­kedelmi és ipari együttműkö­dés aktívabbá tételéhez ked­vező lehetőséget teremt a Szovjetunióban megkezdett átalakítási folyamat Nagyobb mozgásteret biztosít a Magvar Hitelbank a jól gazdálkodó vállalatoknak Weinberger a propaganda- könyvtől Weinberger amerikai had­ügyminiszter ismét azzal vá­dolta meg a Szovjetuniót, hogy „védelmi szükségleteit messze meghaladóan fegyver­kezik”, új típusú hadászati ra­kétákat fejleszt ki és telepít és nagyszabású előkészülete­ket tesz egy átfogó rakétavé­delmi rendszer kiépítésére is. A hadügyminiszter szemé­lyesen terjesztette elő a Pen­tagonnak immár hatodik éve a katonai költségvetés vitá­jára időzített propaganda- kiadványát a szovjet katonai erőről. Sajtókonferenciáján azt mondotta, hogy bár az Egyesült Államok és szövet­ségesei „nagy erőfeszítéseket tettek katonai potenciáljuk hiányosságainak megszünte­tésére”, még mindig „verse­nyezniük kell a dinamikus és gyorsan fejlődő szovjet fegy­veres erőkkel”. A kiadvány szerint a Szovjetunió az el­múlt években is „igen gyor­san és hatékonyan” fejlesz­tette tovább fegyveres erőit. A Pentagon által kiadott propagandakönyv egyébként kevés újdonságot tartalmaz: lényegében megismétli a szo­kásos érvelést, amelynek el­sődleges célja, hogy a szov­jet fegyveres erők veszélyé­nek „felnagyításával” igazol­ja az Egyesült Államok ha­talmas arányú fegyverkezési programjának folytatását. A Magyar Hitelbank Rt. képviselői kedden tájékoztat­ták az újságírókat a pénzin­tézet idei tevékenységéről, üzletpolitikájáról, terveiről. Demján Sándor elnök-vezér­igazgató elmondotta, a 9 mil­liárd forint alaptőkével 180 milliárd forint hitelállomány- nyal rendelkező pénzintézet több mint háromezer válla­lattal, szövetkezettel tart fenn kapcsolatot. A bank az ioar- vállalatok 60, az élelmiszer­gazdasági, a kereskedelmi, a közlekedési és a szolgáltatási egységek 40 százalékának mű­ködését, fejlesztését finan­szírozza. Demján Sándor beszámolt arról, hogy hozzáláttak az ügyfelek, vállalatok, szövet­kezetek pénzügyi helyzetének felméréséhez, hogy megálla­pítsák, mely vállalatok van­nak nehéz helyzetben, hol, milyen segítségre, tennivaló­ra van szükség a veszteségek megelőzésére. Az eddigi fel­mérések szerint a bankkal kaocsolatban álló vállalatok­nál, szövetkezeteknél a vesz­teség nagysága jelenleg meg­haladja az egvmilliárd forin­tot, az alaphiány összege pe­dig hárommilliárd forint. A bank külön szakértői csoportot hoz létre a nehéz helyzetben levő vállalatok pénzügyi bajainak orvoslásá­ra. Az a cél, hogy megelőz­zék á nagyobb veszteségek keletkezését és mindenütt olyan programot állítsanak össze, amelv segíti a kilába­lást, a iövedelmező tevékeny­ségek kialakítását. Csak olyan esetekben javasolják a csőd­eljárás megindítását, ahol már nincs más megoldás. Ilyen módon indított az MHB csődeljárást a VÁÉV ellen, mivel a vállalat vesz­tesége meghaladja a három- százmilliót, s ennek esetleges elengedése 15—20 más sike­resen gazdálkodó szervezettől vont volna el fontos fejlesz­tési forrásokat. A bank másik ügyfelénél a Gábor Áron Vas- és Fémön-* tödénél is felszámolási eljá­rás indul, ezt azonban nem a pénzintézet, hanem a vállalat igazgatója kezdeményezte. A vállalat vezetése ugyanis nem látott más lehetőséget a jö­vedelmező működés biztosí­tására, s úgy gondolták, hogy felszámolás esetén a vagyon jelenleg még fedezi a hitele­zők követeléseit. A bank elnök-vezérigazga­tója arról is szóit, hogy a jogszabályok nem megnyug­tató módon rendezik ma még az ilyen esetekkel kapcsola­tos teendőket. Gondot je­lent például az, - hogy a fel­számolás alatt levő vállala­toknál nincs miből finanszí­rozni a dolgozók munkabé­rét. Ezért a bank átmenetileg saját kockázatára hitelt biz­tosít, hosv zökkenőmentes le­gyen a fizetések folvósítá'a, s ezzel az átmeneti időszak­ban is biztosítható legyen a termelés. A Magyar Hitelbank arra„ törekszik, hogy nagyobb moz­gásteret biztosítson a pers- oektiv'kus, jó' gazdálkodó, dinamikus fejlődésre képes vállalatoknak. Robbantásos merénylet az NSZK-ban Ismeretlen terroristák hétfő éjjel pokolgépes merényletet követtek el az NSZK-ban ál­lomásozó rajnai brit hadse­reg mönchengladbach—rheiii- dahleni főhadiszállásának tisz­ti kaszinója ellen. A robba­nás következtében 31 sze­mély, közöttük 27 nyugatné­met állampolgár repeszsérü- léseket szenvedett. A brit fegyveres erők katonai léte­sítményeinek személyzetét ri­adókészültségbe helyezték, az NSZK államügyészsége meg­kezdte a vizsgálatot. A merénylők a körülbelül 100 kilogrammos pokolgépet a tiszti kaszinó előtt parko­ló személygépkocsik egyiké­ben, egy Toyotában rejtették el. A kaszinóban éppen ün­nepi összejövetelt tartottak egy magas rangú nyugatné­met sajtóösszekötő katonatiszt búcsúztatása és utódának be­iktatása alkalmából. A lég­nyomás, amelynek erejét né­mileg csökkentették a Toyota körül parkoló más autók és lakókocsik, pozdorjává zúzta, az épület ablaktábláit, ajtóit és a nagyterem mennyezeté­nek faburkolatát. Az NSZK kormánya és po­litikai pártjai nyilatkozatba» bélyegezték meg a terrorak­ciót. Az ír Köztársasági Hadse­reg (IRA) vállalta magára az NSZK-ban állomásozó brit rajnai hadsereg rheindah- leni főhadiszállásán elkövetett pokolgépes merényletet. Mint kedden bejelentették, a rob­bantásnál 150 kiló robbanó­anyagot használtak fel. Cél­juk az volt, hogy „pusztító csapást” mérjenek, polgári ál­dozatok nélkül — hangoztat­ja az IRA közleménye. _ Másnap a fiatalasszony si­etősen elhagyta Leóncio há­zát, anélkül, hogy akármifé­le magyarázattal szolgált vol­na bárkinek is, s fivére tár­saságában Rio de Janeiróba indult. Mélységes felháboro­dásában megfogadta, soha többé nem teszi be a lábát abba a házba, ahol ilyen hit­ványul megsértették, s hogy szívéből egyszer és minden­korra kitörli még az emlékét is becstelen és romlott fér­jének. Vad haragjában nem „vette számításba, hogy va­jon lesz-e benne elég erő ah­hoz, hogy meg is tartsa dü­hös fogadalmát, melyet a fél­tékenység és felháborodás vi­haros hullámai váltottak csu­pán ki belőle. Nem számolt azzal, hogy a gyengéd, és jó­ságos lelkekből mint amilyen az övé is, a gyűlölet sokkal hamarabb elszáll, mint a sze­relem. Mert a szerelem, amit Malvina Leóncio iránt táp­lált. dacára a férfi kicsapon­gásainak és züllöttségének, sokkalta erősebbnek bizo­nyult jogos neheztelésénél. Leóncio viszont szilárdan tartotta magát tervéhez, hogy tudniillik a legarcátlanabb, legtétlenebb közönyösséget szegezi szembe felesége há­borgó dühével; szótlanul, kar­ba font kézzel szemlélte az asszony sietős úti készülődé­sét, s a tornácnak támaszkod­va nézte végig Malvina el­utazását, mintha csak egy ér­BERNARDO GUIMARAES Qsaura, a rabszolganő (32.) 'SSSSSSSSSSSSSS' fSSSSSSrSSSfSSASSS/fSSSSSSSAtfSSSSSSSSSSSXfSSSSSSSSSSSfí/S/j’+SSSSSSSSSS* dektelen vendég távozásáról lett volna szó. Pedig egy szikrányi termé­szetesség vagy őszinteség sem volt Leóncio közömbösségé­ben; egy csöppet sem rendí­tette őt meg hitvese hirtelen távozása. Ellenkezőleg, lelke valósággal ujjongott, látva, hogy Malvina tartja magát makacs elhatározásához, s így most már minden akadálytól megszabadulva folytathatja a boldogtalan Isaurával kapcso­latos utálatos mesterkedéseit. Közönye csupán álarc volt tehát, mely eltakarta szívé­nek boldogságát és elégedett­ségét. S mivel kedvenc mon­dása szerint a hidegvérnél és közömbösségnél nincs alkal­masabb fegyver az asszonyi haraggal és szeszélyességgel szemben, s a gyakorlatban is mindig ehhez tartotta magát — jóllehet, kevésbé súlyos körülmények közepette, mint ez a mostani —, Maivina nem vette észre, hogy ama mes­terkélt közömbösség mögött férje lelkének vad ujjongása rejtőzik. Lássuk most, mi történt időközben a nemes lelkű és boldogtalan Isaurával e gyá­szos, ' döbbenettel, nyugtalan­sággal és haraggal teli na­pokban. Abban a pillanatban, hogy értesült a comendador halál­híréről, egy csapásra elveszí­tette minden reménységét, amely csak néhány perce köl­tözött szívébe, hála Miguel* nek. Rémület járta át; megér­tette, hogy a kérlelhetetlen sors szeszélye védtelen áldo­zatul vetette őt kitartó és lel­ketlen üldözője karmaiba. Jő! ismerte édesanyja szomorú végzetét, s ebben a kegyet­len helyzetben nem látott más választást, mint hogy bele­nyugvással készülődjön a leg­borzalmasabb kínzásokra. Ha­lálos rémület és reménytelen csüggedés vett erőt lelkén: sápadtan és ziláltan járkált fel-alá a mezőn, mint vala­mi holdkóros; vagy a gyü­mölcsös legsűrűjében rejtőz­ködött; máskor a szobák fél­reeső zugaiban meghúzódva töltött ijedtséggel és gyötrő­déssel teli órákat, mint hol­mi félénk nyulacsKa, amely a véres karmú karvalyt fi­gyeli, amint fenyegetően kö­röz felette a levegőben. Ugyan ki fogja most megvé­deni? Merre talál vajon ol­talmat szabados és utálatos urának zsarnoki vágya elől?. Mindössze két ember együtt­érzésére számíthatott, csupán ketten törődtek sorsával: édes­apja és Malvina. Apja, ez a jelentéktelen és szegény in­téző, akinek még csak bejá­rása sem volt Leóncio házá­ba, s így csupán titokban, nagy nehézségek árán talál­kozhatott leányával, keveset, szinte semmit sem segíthe­tett. Malvina, aki mindig any- nyi jósággal és gyengédség­gel viseltetett iránta, a bot­rányos jelenet után, mikor azon kapta férjét, hogy gyen­géd szavakkal hízeleg a lány­nak, még maga Malvina is bi­zonyos távolságtartással és bi­zalmatlansággal tekintett Isa- urára. Ilyen rettenetes a féité- kenvsée. amelv még a legiobb, legtisztább lelkeket is igazság­talanná, gyűlölködővé teszi, (folvtamltt

Next

/
Oldalképek
Tartalom