Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

Ilúevétra készül a Caola Pigalle, Senator és a többiek Húsvétkor az ajándékozás az ünnepnek éppoly termé­szetes velejárója, mint a hét­fő locsolkodás. Kedves ha­gyomány, hogy húsvét más­napján ma már jéghideg víz helyett kölnivízzel locsol­ják meg a lány- és asszony­ismerőseiket a fiúk és a fér­fiak. De vajon lesz-e ehhez idén elegendő kölni? MAGYAR—FRANCIA ILLATKAPCSOLAT Meglepő volt az első in­formáció. Hogy tudniillik 30 esztendeje nem jelent meg új kölnivel a piacon a Caola, mert nincs hozzá megfelelő üveg. Tökéletesen záródó, víz­tiszta, egyenletes • falvastag­ságú üvegekre volna szüksé­gük, hogy minden palackba azonos mennyiség kerüljön. Ám az idei Caola-nyuszi drágábbnak mutatkozik, mint a tavalyi. Mert mit is látha­tunk? Annak, aki gyakorta megfordul az illatszerüzle­tekben, talán a magasabb árak tűnnek szembe először. Miután a tízszázalékos szesz, áremelést nem vállalta ma­gára a Caola, március 1-től drágábbak lettek a kölnik,' hat és harminc százalék kö­zötti a növekedés. Az még el­döntésre vár, hogy a ma­gvar—francia kapcsolatból származó Pigalle, Primal és Parisienne négyszáz forintos ara sok vagy elfogadható. Mindenesetre a Caola először kötött francia céggel közös fejlesztésre szerződést, ered­ménye a három, úgymond középminőségű kölni, melyek illatalapanyagát természete­sen a franciák szállították, ők terveztették az üvegeket is, a magyarok pedig késztermék­kel fizetnek. Nyilván sokan megvásárolják majd kíván­csiságból; 15 ezer üveg már az üzletekben várja a beté­rőket. ÉVENTE 35 ÚJ TERMÉK A PIACON Számos más újdonsággal is találkozhatnak a vásárlók. A Caola évente 30—35 új ter­méket visz piacra. Az idei esztendő bővelkedik slágerek­ben. Olyan márkák kerültek könnyen elérhetővé. mint mondjuk a Háttrich, a Fa, vagy éppen a Nívea. Igazi húsvéti ajándéknak tekinthetik a fér­fiak a tíztagú Senator-soro- zatot, amelyet akárcsak a többi márkás terméket, a Ca­ola gyárt licenc alapján. Ti­zenöt esztendővel ezelőtt a Nivea, a Bac, s aztán a 8x4 vezette be Magvarországon a világmárkák szélesebb elter­jedését. A vállalatnál elmond­ták, a licenc alapján itthon gyártott termékek tíz-tizen­Csomagolják A Caola öt százalékkal olcsóbbak, mint az ezekkel azonos importált cikkek. Már újabb licenc vásárlá­sát készítik elő, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy saját készítményük, a Hemovit-család mielőbb tért hódítson külföldön. Az export alapvető feltétele ugyanis a vevő országban végzett klini­kai vizsgálatok megléte. A 40 államban védettséget élve­ző készítmény minden való­színűség szerint először a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban mutatkozik be, majd Svájc következik. A Hemovit-ké- szítmény érdekessége, hogy más területen folyó kísérle­tek közben jöttek rá: a krém­ben levő speciális vérplazma a gyógyvizek nyomelemeit szinte belövi a bőr alá. Ilye­tén rendkívül rövid időn be­lül enyhül a reumatikus fáj­dalom. ARANY ÉS LILA MYSTIC Külön kutatásfejlesztő bázis fáradozik az új termékek ki­a kézbalzsamot mintaboltjában dolgozásán. Fennállásuk ide­je alatt az is előfordult, hogy túlságosan is megelőzték az igényeket. Példa erre a Mys- ■tic rúzs. Ez a színt változta­tó, csókálló rúzs már a hat­vanas években megszületett. De akkor — mit szépítsük, megbukott vele a Caola. An­nál nagyob sikere van most. A rúzs különleges festéke a testhőmérséklet hatására ad egyéni szint a szájnak. Rö­videsen, immár fix színben megjelenik a Mystic két új változata, az arany. é* a lila rúzs. Mindenképpen meg kell említeni még a Caola két be­ruházását. Albertfalván vi­lágbanki hitellel úgynevezett szulfonálóüzem épül. A kom­puter vezérelte gyár és az év végén belépő kibővített szap­pangyártó részleg együttesen nagyobb kínálatot képes majd nyújtani, úgy, hogy a szüksé­ges csomagolóanyag jelentős részét is a Caola készíti. H. T. Megbeszélik az élményeket Filmklub gyerekeknek az Apollóban Vizuális szórakoztatással manapság már alaposan el­látottak gyermekeink — a mozi és a televízió mellett a video élvezete tölti ki a sza­bad idejük jó részét. De ép­pen azért, hogy ez ne váljék üressé, élmény nélkülivé, sze­müket, szellemüket érdemes ..edzeni”. E célból alakítottak ki gyermekfilmklubokat Sal­gótarjánban több általános is­kola bekapcsolásával. Az Apolló kamaramoziban szom­batonként iktattak műsorba egy-egy filmet, melyet a gyer­mekfilmklubba jelentkezők fil­mes érdeklődésű pedagógus kíséretében tekintenek meg. A tavaly év végén kezdett filmsorozatot a felsős általá­nos iskolásoknak Féjja Sán­dor útmutatásai alapján állí­tották össze a József Attila Művelődési Központban. Két gyermekfilmklub a Beszterce- telepi iskolából, egy-egy a Mártírok Üti, Csizmadia Üti és Bem Üti Általános Iskolá­ból verbuválódott. Eddig a Gombháború című francia, a Nevadai hajtóvadászat című amerikai, az Isten hozta, Na­vigátor (Buster Keaton) ame­rikai burleszkfilmek vetíté­se zajlott. A félidőhöz érke­zett sorozatból hátra van még többek között az Ördöngősök és a Vörös kocsma című fran­cia, a Brando kapitány sze­relme című spanyol film. A vetítések után élményei­ket megbeszélik, magnóra mondják, vagy leírják a gye­rekek, esetleg rajzban rögzí­tik benyomásaikat. A beszél­getés során nem filmesztéti­kai fél órákat tartanak — a cél az, feltáruljon a gyerekek élményvilága és a befogadás­ra, a szép, az értelmes filmes mondanivaló megértésére al­kalmasabbá váljanak. Emel­lett az őszi salgótarjáni gyer­mekművészeti fórumon a fil­mesek számára is jelzéseket adhatnak ezzel, mi és miért fogja meg igazán a gyerme­keket a film világában. Megérezhető-e a vérnyomás? Sok ember azt hiszi magá­ról, hogy megérzi, mikor ma­gas a vérnyomása. Egyesült államokbeli pszichológusok vizsgálata szerint ezek a megérzések, sajnos, nagyon megbízhatatlanok. A kísérle­ti személyeknek naponta két­szer nyilatkozniuk kellett ar­ról, hogy érzésük szerint vér­nyomásuk éppen alacsony, avagy magas-e. Több mint 50 százalékuk meg volt győ­ződve arról, hogy helyesen érezték meg »vérnyomásuk ér­tékét. A műszeres mérések azonban kiderítették, hogy alig akadt helyes önkórisme. Némelyek az izgatottságot, a belső feszültséget, vagy a bosszúságot, mások meg az olyan testi tüneteket, mint, amilyen a fejfájás, kipirulás, vagy a szokásosnál gyorsabb pulzus, tekintették a magas vérnyomás jelének. Ám a mérések nem mutattak ki összefüggést a lelkiállapot és a vérnyomás között. E kísérlet eredménye fel­hívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyes lehet öndi­agnózis alapján vérnyomás- csökkentő gyógyszert szedni — vagy éppenséggel az előírt gyógyszer szedését abbahagy­ni. 4 NOGRÁD - 1987. március 21., szombat „Eme gyönyörű kínomnak élhetek" Festmények a szociális otthonból Balassagyarmat külkerüle- tében szállók le az aprófal­vak népét a városba hozó-vi­vő autóbuszról. Velem együtt mások is kászálódnak: ki bal­ra, a kórház emeletes épülete felé tart. ki — s én hozzájuk csatlakozom —, a közeli szo­ciális otthonba siet. Új va­gyok itt, kíváncsi tekintetek kémeinek, ahogyan végigme­gyek a tiszta folyosón. Az intézmény igazgatónője lelkesen fogadja jövetelem. — Egy kis türelmet kérek, szólok a nővérnek, öltöztessék fel. Rövid várakozás, a hálóte­rem ajtaja kinyílik. — Ezeket is ő festette — mutat körbe az igazgatónő, mielőtt belépnénk. Az ágyon albumok szerte­szét, az asztalkán apró mü­tyürök, hamutartó, a sarok­ban — háttal a vendégnek — bekeretezett képek. S képek az ágy mellett, képek a szek­rény alatt. Virágcsokor, bala­toni halászok csónakban, ba­konyi várrom a kelő napban, téli fehérség- körben a fala­kon. Míg a szemem befogadja a látványt, egy kép merevedik ki a retinán: ötven körüli mozgássérült férfi, akinek ösz- szes akarata és életigenlése a sötéten csillogó szemben gyűlt össze. Ez a szem für­készve vándorol végig rajtam; néhány udvariasan elmormo­gott szó, majd mosoly, fölen­gedett, barátkozó. — Akkor történt amikor Herenden dolgoztam. mint porcelánfestő. Az egyik isme­rősöm megkérdezte tőlem: miért üres belül a porcelán? S én, aki végigkövettem az egész munkafolyamatot, nem tudtam válaszolni — kezdi egy történettel a művészete gyökereit tapogató beszélge­tést Rizmajer János. — Ak­kor megfogdtam — mert be­láttam —, csak alaposan sza­bad dolgozni is, amatőrködni is. Kapkodva, felületesen — vétek. Hol kezdődött? Nagy te­lekre emlékszem, a főváros egyik peremkerületére, fázós hajnalokra, amikor a nyomo­rék gyermekek országos ott­honába, majd a bőrdíszműves­ség tudományát okító speci­ális szakiskolába igyekeztem. Háromszor, négyszer is át­szálltam. csúszkáltam, eset- lettem-botlottam, de vitt a vágy, hogy tudjak, lássak, al­kossak .. A diákévek lassan átsiklot­tak a felelősségteljesebb ön­álló létbe: tizenhárom végig dolgozott esztendő következett a herendi porcelángyárban. Közben Rizmajer mestermun­kaképzésre járt, bekapcsoló­dott a rajzszakkörbe, fokoza­tosan körvonalazódtak előtte a művészettörténeti korszakok, stílusok, s közelebb került az anyaghoz, a formák és fi­gurák változatos világához — Herenden ismerkedtem meg a Bakony-vidék fafarag- ványaival. a tájegység népmű­vészetével, s ekkor kezdtem autodidakta módon a képző­művészet felé kacsingatni. Tá­nyérokat, vázákat. gvertva- tartókat. diszítőtárgyakat ké­szítettem. csak úgy, magam­nak. Aztán jött az olaj, a tempera, a golyóstoll, a ceru­za. Születtek sorban a csend­életek, a tájképek, a gyermek­kor és a fiatalság tükörcsere- peit összerakosgató kének. Színesek, komorak, derűsek és elhagyatottak — attól füg­gően merre sodort, mivé for­mált az élet. Lapozzuk az albumok so­rát a balassagyarmati szociá­lis otthonban, s megsárgult újságcikkekről. grafikákról, akvarellekről készült fotók, a kinagyított tusrajzok a tova­tűnt múltat idézik. Kiállítást a balasagyarmati mozgássérül­tek klubjában, köszönőlevelet a budapesti műgyűjtők és műbarátok körétől. Szentend­rei és sümegi alkotótáborok, megfeszített munkával töltött nyarak köszönnek vissza a felvételekről, emléklapok és serlegek társítják a díjak és elismerések tényét. — Én úgy rajzolok, ahogyan a levegőt veszem, magától ér­tetődően, erőlködés nélkül. A kipontozott rajz az a technika, amelyet már nógrádi tartóz­kodásom alatt emelt ki a kritika Salgótarjánban több­ször is szerepeltem különféle tárlatokon, legutóbb az ama­tőr képző- és iparművészek stúdiójának megyei kiállítá­sán. Lehet az a kép bármely élmény szülötte, benne és általa mindig a csendet, a nyugalmat keresem. Sérült kezével, amely olv bravúrosan forgatja az ecse­tet. röppenti a ceruzát véeig- simít a Tűzijáték című kom­pozíció színkavalkádján. — Nézze csak! —, majd átsuhan a herendi nosztalgiaálmos vá­gyakozásán. Szinte a bő­rön érezni, ahogy a fénysu­gár áttör a vásznon, s meg­elevenít élőt és élettelent Ez a szépség. Múlhatatlan csoda, amit művelnem kötelesség... A szociális otthon szokásos hétköznapjait éli: csörögnek a tányérok, szervírozzák az ebédet. Illik búcsúznunk. Attól az embertől, aki fülön csípte a halandóságot, s mű­vészetével nyomot hagv(ott) a múlandóságon. Vaszari Erika A siker kapujában Visszapillantás egy veté keddre Ha szovjet fiatalokkal jön­nének össze, nyilván sok kö­zös témájuk lenne. Akár a napi politika, akár a gazda­ság kérdései kerülnének szó­ba, akár az irodalom, a mű­vészetek helyzete, problémái, a nógrádi középiskolások jó része nem esne zavarba. Kü­lönösen azok a diákok nem, akik részt vettek az elmúlt hetek Ki tud többet a Szov­jetunióról? című vetélkedő sorozatán. Ez a verseny im­máron egy évtizednél is ré­gebben alkalom az ismeret- bővítésre és játékra, a barát- kozásra és ismerkedésre. Megyénk diákságából százak vettek részt az iskolai fordu­lókon. A legkiválóbbak pe­dig a megyei döntőn bizo­nyítottak. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Pos­taforgalmi Szakközépiskola csapata került a dobogó leg­tetejére, míg a második he­lyen a balassagyarmati Balas­si Bálint Gimnázium tanulói végeztek. Ök indultak Nógrád megye színeiben az országos területi elődöntőn, amelyet Debrecenben rendeztek meg nemrégiben. Eqy ponton múlt A versenyláz elmúlt, a ke­délyek is lecsillapodtak. Ma már csak a szép emlékekre gondolnak, és a jövőbeni le­hetőségekre. Pásztón vitrin­ben az oklevél, amelyet Deb­recenből hoztak a versenyzők, a többi — az intézmény hír­nevét öregbítő — relikvia mél­tó társaként. — Egy ponton múlt, hogy nem jutottunk a középdöntő­be — tör elő az emléke­zés Alapi Máriából, aki érett­ségi előtt álló postaforgalmi s. — De azért nagyon boldogok voltunk akkor is, amikor negyedikként a mi nevünket sorolták. Öt megye tíz nyertes csa­pata vett részt a területi elő­döntőben, ahol a kötete to kis­előadás volt a vetélkedő nyi­tánya. A pásztóiak Sosztako- vics életét és munkásságát dolgozták fel az alkalomra, a Ki nyer ma? című rádiósso­rozat ötleteit adaptálva Ez­zel mindjárt a mezőny élére kerültek... — Később is jól ment min­den, mígnem az irodalmi for­duló egyik kérdésére nem tudtuk a helyes választ meg­adni. Ez sajnos, lerontotta helyezésünket — magyarázza Polonkai Ágnes. — Végül is, így utólag, elé­gedettek vagyunk szereplé­sünkkel — néz igazolást ke­resőén társaira Varbai Má­ria. — Hisz mi az iskolai tör­ténelem- és magyarórákon nem mindent tanultunk olyan részletesen, mint a gimnazis­ták. Ez egyébként a felkészü­lésünk idejét is megnövelte. A lányok negyedikesek, nemsokára itt a nagy erőpró­ba: az érettségi. De mint mondják, a vetélkedőre való felkészüléssel csak nyertek: előtanulmány volt a vizsgá­hoz, és a komoly játék ré­vén számtalan ismerettel gaz­dagodtak a Szovjetunió múlt­járól, jelenéről, művészetéről és természeti kincseiről. Bizonyítani akarunk Torzsa Péter a balassa­gyarmatiak második osztályos versenyzője jó játéknak, hasznos időtöltésnek tartotta a vetélkedő minden szaka­szát. — Igaz, mi csupán az utol­só előtti helyen végeztünk, de mentségünkre szól, hogy mi voltunk a legfiatalabbak a mezőnyben; nemcsak azért, mert másodikba járunk, ha­nem azért is, mert idén in­dultunk először. Tapaszta, iatszerzésnek is jó volt, hisz sok mindent tanultunk a ver­sengés során, amit jövőre hasznosítani tudunk. — Indulnak akkor is? Gonda Melinda adja a kö­zös választ: — Feltett szándékunk, hogy bizonyítsunk. Addigra előrébb jutunk a tananyagban is. és másképp szervezzük az elő­készületeket. Közösen hasznosítani — Jó lenne, ha a mostani felkészítő tanárunk, Ruga Ilona foglalkozna velünk jö­vőre is. Ö szintén most vett részt először ebben a mun­kában, és nagyon szeretnénk közösen hasznosítani a ta­pasztalatokat — fűzi hozzá Vilt Angelika. A Balassi Bálint Gimnázi­umban is nagy a becsülete az országos vetélkedőre eljutott gyerekeknek. Annál is inkább, mert utoljára egy évtizeddel ezelőtt szerepeltek hasonló eredménnyel az iskolájukat képviselő diákok a Szovjet­unió-vetélkedőn. — tUtík —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom