Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

Mihail Gorbacsov nyilatkozata (Folytatás az I. oldalról) Az ilyen szemlélet idegen tőlünk, sőt mi több, elfogad­hatatlan számunkra. Elvi ala­pokon nyugvó irányvonalunk, hogy töretlenül keressük a megoldásokat, amelyek meg­nyitják a kölcsönösen elfo­gadható megállapodásokhoz, az egyenlő biztonsághoz veze­tő utat. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, miután a napokban áttekintette azoknak a kér­déseknek a körét, amely a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtésével kapcsolatos, úgy döntött, hogy mée egy jelentős lépést tesz ebhen az irányban. A szovjet vezetés nevében ma bejelentem a következő döntésünket. A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepítet^ közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a töb­bi kérdések közül, kössenek róla külön megállapodást, mégpedig haladéktalanul. En­nek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gya­korlatilag kész megállapodás is született. Reykjavikban megállapodtunk arról, hogy a következő öt év során a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok felszámolja minden Eu­rópában telepített közepes ha­tótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinen­sen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett rob­banótöltetek száma ne halad­ja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén te­lepített közepes hatótávolsá­gú rakétáin. Amint aláírják az Európá­ban telepített szovjet és ame­rikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két ország kormányával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és a Csehszlovákiából a megnö­velt hatótávolságú hadműve­leti-harcászati rakétáit, ame­lyeket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat­európai telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a töb­bi hadműveleti-harcászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tár- gyálásokat kezdeni azok csök­kentése és teljes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan aimak a valós lehetősége, hogy zá­ros határidőn belül megsza­badítsuk közös európai ottho­nunkat a nukleáris teher je­lentős részétől. Ez tényleges és jelentős lépés lenne Euró­pának a nukleáris fegyverek­től való teljes mentesítése irányába. Javaslatainkat az Egyesült Államokkal folyta­tott genfi tárgyalások asztalá­ra helyezzük. Nem egyszer próbáltak meg­győzni bennünket arról, hogy ha a Szovjetunió kiemeli a közeoes hatótávolságú raké­ták kérdését a reykjavikí cso­magból, akkor nem lesz ne­héz megállapodni e rakéták európai felszámolásáról. Most lehetőség nyílik arra, hogy ezt a gyakorlatban is bizonyít­sák. Ezt várják az európaiak és a többi kontinens népei, ezt követelik meg a jelen és a jövő érdekei. Különválasztva most az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problé­máját, a szovjet kormány to­vábbra is rendkívül fontos­nak tartja, hogy megállapodás szülessék a hadászati fegyve­rek jelentős korlátozásáról majd azt követő felszámolá­sáról. Mint azt többször hang­súlyoztuk, egy ilyen megálla­podásnak — a oroblémák szerves összekapcsolódása mi­att — természetesen feltétele az, hogy döntés szülessen a világűr fegyverekkel való be- letelenítésének megakadályo­zásáról. A Szovjetunió újból de­monstrálja azt a szándékát —, hogy a meglevő nehézsé­gek és a mesterségesen létre­hozott akadályok ellenére — óldiák meg a nukleáris lesze­relés problémáiét. Az úi gon­dolkodásmód az európai és a világközvélemény hangia meghallásának kénességét is ielenti, továbbá azt. hogv eb­ben a kölcsönös fü»zésekre éniílő világban ne válasszák külön a saját biztonságot, a szomszédok biztonságától. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani! Gyors és kedvező választ vá­runk. Gyors, őszinte és konstruktív választ vár a világ fi szovjet javaslat sajt A visszhangja EGYESÜLT ÁLLAMOK A Fehér Ház szóvivője, Dán Howard szerint „az Egyesült Államok kész igen gyorsan le­tenni a genfi tárgyalóasztalra javaslatát' a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök felszámolásáról”. A szóvivő azonban nem volt hajlandó részletekbe menően nyilat­kozni Gorbacsov új javasla­táról. A közepes hatótávolságú eszközök felszámolására vo­natkozó javaslat igen nagy ér­deklődést keltett az Egyesült Államokban. A televíziós ál­lomások híradói, a rádió hír­adásai szombat délutántól ve­zető helyen foglalkoztak az­zal, hogy a Szovjetunió kész a megállapodásra és hajlandó a kérdést a leszerelés egyéb kérdéseitől elválasztva akár azonnal megoldani. Az első kommentárok azt hangoztat­ták, hogy a szovjet javaslat mindenképpen megérdemli az azonnali komoly megfontolást, s egyúttal igen fontos lehet a Reagan-kormány számára is: az Egyesült Államok jelenle­gi helyzetében kiutat jelent­het a teljes kátyúba jutott amerikai külpolitika számára. NSZK Az NSZK-kormánya üdvö­zölte Mihail Gorbacsov főtit­kárnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a fegy­verzet más problémájától el­különítve — kössön szerző­dést a közép-hatótávolságú európai rakéták felszámolásá­ról. Friedhelm Ost, a kabinet szóvivője nem sokkal a szov­jet indítvány ismeretessé vá­lása után reményét fejezte ki, hogy a felek erről a kérdés­ről most már lendületes, eredményes tárgyalásokat folvtatnak. Friedhelm Ost külön üd­vözlendőnek nevezte Gorba­csov főtitkárnak azt a beje­lentését is, amely szerint a közép-hatótávolságú rakéták tárgyában szorgalmazott szov­jet—amerikai megállapodás aláírása után a Szovjetunió hajlandó haladéktalanul tár­gyalásokat kezdeni a rövid hatótávolságú eszközök eltá­volításáról is. NAGY-BRITANNIA London hivatalosan még nem nyilatkozott Mihail Gor­bacsov legújabb javaslatáról, de a brit kormányhoz közel­álló The Sunday Telegraph vasárnapi jelentése szerint kormánvkörökben általános az a nézet, hoev „az új szov­jet békekezdeményezés a le­hető legkedvezőbb előjel Mar­garet Thatcher e hónap vé­gén esedékes moszkvai láto­gatása szempontjából”. OLASZORSZÁG Űi, fontos, bizonyos vonat­kozásaiban kifejezetten „szenzációs” Mihail Gorba­csov legújabb leszerelési ja­vaslata — írja vasárnapi szá­mában a Ta Repubbl’ca cí­mű olasz fföggetlenl nanilao. A szoviet lenest minősítő ipl- zők a többi olasz iiic5«ban is hasonlóak- az TI Temnn a szoviet álláspontban hekö­vetkezett „látványos fordulat­ról” ír, s ugyanígy fogalmaz az olasr kommunisták lapja, a L’Unitá is. Esti kommentár x Újabb lépés a megegyezés felé Mihail Gorbacsov szombati bejelentése valóságos szen­zációként hatott. A korábbi szovjet álláspont feladása újabb gesztus az Egyesült Államok felé, s így újabb lépés is — a megegyezés érdekében. Moszkva ezzel ismét kinyilvání­totta kompromisszumos készségét, s felkínálta Ronald Rea­gannak a történelmi áttörés lehetőségét. Mi az új a szovjet javaslatban? Az, hogy a Kreml most hajlandó megbontani azt a csomagtervet, amit Reykjavik- ban még oszthatatlan egészként terjesztett a Fehér Ház elé. Az európai közepes hatótávolságú fegyverek öt év alatt történő felszámolását a hadászati csapásmérő rendszerek leépítése követte volna, miközben az Egyesült Államok fel­függesztette volna a csillagháborús tervek megvalósítását. Ez az eredeti elképzelése akkor azon bukott meg, hogy Reagan visszarettent a „hadászati védelmi kezdeményezés” leállítása miatti otthoni felzúdulástól. A Szovjetunió most kiemelte azt a kérdéskört, amelyben a két fél álláspontja a legközelebb állt egymáshoz Reykja- vikban, s amely rövid távon talán a legközvetlenebb ha­tással van a világpolitikai légkörre. Tudvalevőleg Európá­ban állnak egymással szemben a két katonai tömb fő erői, itt összpontosul az atomfegyverek jelentős része, s itt van számos célpont is a rakéták számára. Ha Európából ki­vonnák az 1983-tól telepített Pershing 2-es rakétákat és a manőverező robotrepülőgépeket — no meg a válaszul az NDK-ban és Csehszlovákiában levő szovjet rendszereket—, ezzel egycsapásra megnőne az egész világ biztonsága, s megnyílna az út a stratégiai fegyverrendszerek felszámolá­sa felé is. Ez pedig Mihail Gorbacsov eredeti elképzelései­nek, az atomfegyverektől mentes ezredfm-dulónak az eset­leges megvalósulását hozná közelebb. ▼ Nem véletlen, hogy Max Kampelman^z USA genfi tár­gyalóküldöttségének vezetője szerint, most már akár fél éven belül is tető alá lehet hozni egy egyezményt. Nagy kérdés még, hogv az Egyesült Államok nyugat- eurőoai szövetségesei miként reagálnak majd a szovjet ajánlatra. Korábban több NATO-politikus fenntartásait hangsúlyozta — hivatkozva a hagyományos fegyverek te­rén állítólag a Varsói Szerződés felé billenő egyensúlyra. A Varsó Szerződés politikai tanácskozó testületének buda­pesti felhívása óta azonban már jóval nehezebb e mögé a látszatérv mögé bújni, mint korábban, hiszen a szocialista országok készek a hagyományos fegyverzetekről is tárgya­lásokat kezdeni. Első pillantásra látszik, hogv a Szovjetunió, ismét óriási jelentőségű kezdeményezést tett. A labda újból az ameri­kai térfélen van (úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ameri. kai térfélen maradt), a világ választ vár. Gvors, konstruk­tív, őszinte választ — mindannyiunk érdekéhen. Horváth Gábor Véget ért a szoviet szakszervezeti kongresszus A szovjet szakszervezeti kongresszus szombati záró­napján befejeződött a beszá­molók feletti vita. A plenáris üléseken az öt nap alatt 57-en, a szekciókban több mint 150-en kaptak szót. A szombaton elfogadott ha­tározatban a szovjet szak- szervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP bel- és külpolitikai stratégiai irány­vonalát, az országban végbe­menő átalakítás tevékeny résztvevőinek tekintik magu­kat. A határozat hangsúlyozza a szakszervezetek egyik alapve­tő funkciójának, a dolgozók jogai és érdekei védelmének fontosságát és hangsúlyozza az SZKP XXVII. kongresszu. sa által kidolgozott hosszú tá. vú, határozott szociális poli­tika fontosságát. A határozat kijelöli a szak - szervezeteknek egyebek mel­lett a munkabérek emelésének programjában, a lakásépítés fejlesztésében és a gyermek- intézmények hálózatának bő­vítésében való részvétele konkrét módjait. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az új szerkesztésű szervezeti szabályzatot, amely először határozza meg a szakszervezeteknek, mint „a szovjet társadalom politikai rendszere és a nép szocialis­ta önigazgatása egyik legfon. tosabb elemének” szerepét. A vita lezárását és a hatá­rozatok elfogadását követően a kongresszus zárt ülést tar­tott. A délutáni órákban tartott befejező plenáris ülésen a kongresszus küldöttei jóvá­hagyták a szakszervezetek szervezeti szabályzatának mó­dosításait, amelyek tükrözik a szovjet szakszervezetek egy­re növekvő társadalmi szere­pét. A küldöttek megválasztot­ták a szovjet szakszervezetek új központi tanácsát és köz­ponti revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke is­mét Sztyepan Salajev lett. Az esti órákban tartott zá­ró sajtóértekezleten Vlagyi­mir Lomonoszov, a szovjet szaktanács elnökhelyettese megállapította, hogy a most véget ért XVIII. szakszerve­zeti kongresszus a megúju­lás kongresszusa volt ame­lyen az építő szellemű bírá­lat és az alapos önbírálat je­gyében tárgyalták meg: mi­lyen feladatok hárulnak a szovjet szakszervezetekre az átalakítási és gyorsítási fó. lyamat során. A kongresszu­son a 140 milliós tagság kép­viseletében 5000 küldött vett részt, közöttük a pártonkivü. liek aránya mintegy 40 szá­zalékot ért el. ☆ Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke vezette szakszervezeti küldöttség, amely részt vész a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán, szom­baton visszaérkezett Buda. pestre. Howard Baker a Fehér Ház kabinetfőnöke Űj főnöke van a Fehér Ház politikai apparátusának pén­tek délután óta: Donald Re- gantől Howard Baker vette át a kabinetfőnöki tisztet. Baker, aki 1966-tól 1984-ig volt Tenessee állam szenátora, több éven át pedig a repub­likánus párt szenátusi cso­portjának vezetője, már hét­főn átveszi az ügyek irányí­tását. Az iráni fegyverszál­lításokkal kapcsolatos bot­rányba nyakig belemerült elődje, Donald Regan, már csak Baker kinevezése után értesült arról, hogy helyét be­töltötték, s csak ezután mon­dott le — egymondatos vélben — tisztéről. Shultz Pekingben A vargabetűk ellenére je­lentős haladás következett be a kínai—amerikai kapcsola­tokban azóta, hogy 1972. feb­ruár 28-án aláírták Sanghaj­ban a kínai—amerikai közle­ményt — jelentette ki Vu Hszüe-csien kínai államtaná­csos és külügyminiszter va­sárnap este a George Shultz amerikai külügyminiszter tiszteletére adott vacsorán. A kínai külügyminiszter hangoztatta, hogy az elmúlt tizenöt év realitásai azt ta­núsítják, hogy a stabil kap­csolatok megteremtése két nagy ország, Kína és az Egye­sült Államok között összhang­ban van nemcsak a két or­szág és nép alapvető érde­keivel, hanem hozzájárul Ázsia és a világ békéjéhez és stabilitásához is. A fehér házi kabinetfőnök leváltása az első intézkedés, amelyet Reagan elnök a sú­lyos és a Fehér Ház helyze­tét megrendítő politikai bot­rány nyomán hozott — a To. wer-bizottság jelentésének közzététele után. A bizottság elmarasztalta a Fehér Ház politikai apparátusának egé­szét, s különösen keményen szólt Donald Regan felelőssé­géről. A jelentés szerint nem. csak a szükséges ellenőrzést mulasztotta el, hanem a vizs. gálát során a tények megha­misítására is lépéseket tett. Regan abban a hiszemben élt, hogy az elnök — korábbi megállapodásuknak megfe­Genfben befejezte munká­ját a Svájci Munkapárt XIII kongresszusa. Űj főtitkárt vá­lasztottak a párt élére, Jean Spielmann személyében. Elődje, Armand Magnin — aki nyolc évig töltötte be a főtitkári tisztet — a központi ellenőrző bizottság elnöke lett. A küldöttek megválasztották a központi bizottságot és a politikai bizottságot. A Svájci Munkapárt XIII kongresszusának küldöttei po­litikai határozatot és akció- programot fogadtak el. A határozat — méltatva a szovjet békekezdeményezése­ket — követeli, hogy állítsák lelően — legalább a jövő hé­tig megtartja tisztében, hogy „becsülettel távozzék” a Fe. hér Házból. Reagan ezzel szemben már pénteken dél­előtt megállapodott Bake-rel abban, hogy a volt szenátor veszi át a kabinetfőnöki tisz­tet. s Regan szó szerint egy televíziós adásból tudta meg: elmozdították helyéről. Baker kiválasztását egye­lőre megelégedéssel fogadták politikai körökben: a szená. tusban népszerű volt, s mi­vel a Fehér Ház számára most alapvető fontosságú . a jó viszony a törvényhozással, a választást a kongresszusban szerencsésnek tartják. le a fegyverkezési hajszát és a gazdasági erőforrásokat az emberek szociális szükségle­teinek kielégítésére használ­ják fel. A dokumentum le­szögezi, hogy a svájci kom­munisták szilárd és gyümöl­csöző kapcsolatokat akarnak a világ valamennyi kommu­nista pártjával, nemzeti fel­szabadító mozgalmával, mind­azon erőkkel, amelyek a bé­kéért, a haladásért, a népek önrendelkezési jogáért, a szo­cializmusért küzdenek. Az akcióprogram az őszi parlamenti választásokra való felkészülést jelöli meg a párt- szervezetek politikai tevé­kenységének fő feladataként. le­r.ffTf“.' Uj főtitkár a Svájci Munkapárt élén Ülést tartott a KISZ KB Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség székházá­ban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Stark An­tal, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese, Gazsó Fe­renc művelődési miniszter- helyettes és Ábrahám Kál­mán államtitkár, az Orszá­gos Környezet, és Természet- védelmi Hivatal elnöke. Az ülésen jelen volt Deák Gá­bor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal el­nöke. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyelmet fordít a tizenéves korosztá­lyok mozgalmi, tevékenységé­nek fejlesztésére. E program kezdeti tapasztalatairól Krá- likné Cser Erzsébet KB-titkár adott tájékoztatást. Kiemel­te: a program indítását se­gítette, hogy a határozat fő célja és az oktatási reform elemei összhangban vannak egymással. A KISZ tavaly saját forrásaiból 11 millió fo­rintot fordított a középisko­lákban működő diákközössé­gek támogatására, a pedagó­gusok munkájának elismeré­sére. A testület ezután Szórádi Sándor tájékoztatóját hall­gatta meg a KISZ környezet- védelmi munkájáról. A KB titkára elmondta, hogy az utóbbi években kibontako­zott a hazai, környezetvédő mozgalom és az ifjúsági kör­nyezetvédő klubok, körök há­lózata. A sokrétű munka szervezésére, az ifjúság kü­lönböző rétegeiben folyó te­vékenység koordinálására 'étrejött a KISZ KB Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa. A KISZ KB Nagy Imfe KB-titkár előterjesztésébén áttekintette a „Jövőnk a tét” politikai akció kezdeti ta­pasztalatait, eredményeit. Megállapította, hogy a KISZ­tagok és a fiatalok a felhí­vást többségükben kedve­zően fogadták, a kezdemé­nyezéssel a szélesebb közvé­lemény is megismerkedett. Az akció eredményeként ' a dolgozó fiatalok megismerhe­tik hazánk jelenlegi helyze­tét, megfogalmazhatják sa­ját feladataikat, a cselekvés lehetőségét. A KISZ KB köszönetét fe­jezte ki a téli -rendkívüli idő­járási viszonyok között helyt­állt fiataloknak; végezetül személyi kérdésekről dön­tött. Szandtner Ivánt érdeméi elismerése mellett felmentejt- te testületi tagsága, KB-tit- kári, intézőbizottsági és tit­kársági tag megbízatásai alól, mivel a XX. kerületi pártbi­zottság első titkárává válesk- tották. A KB kooptálta tag­jai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az intézőbizottság, illetve a titkárság tagjává választotta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom