Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

n KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az l. oldalról) nyú változása tapasztalható, ugyanis az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 3,5 száza­lékkal haladta meg az 1985. évit. A foglalkoztatottak havi át­lagkeresete 1986. évben 6063 forint volt, 7 százalékkal több mint az előző évben. .Nógrád megye mezőgazda- sági nagyüzemei a korábbi évektől kedvezőtlenebb ered­ménnyel zárták az 1986-os gazdasági évet. Az árbevétel az 1985. évhez közelállóan alakult. A termelés költségei tovább emelkedtek, a gazdál­kodás jövedelmezősége rom­lott. A nyereség várható ösz- szege 15—20 százalékkal csök­ken, a veszteség és alaphiány ugyanakkor meghaladja az el* múlt évekét. Aszály miatti terméskiesés A növénytermesztésben a kedvezőtlen, csapadékszegény időjárás a hozamokat nagy­mértékben befolyásolta. A nagyüzemek az aszály miatti kiesést nem tudták pótolni. A főbb növények közül az ár­pa termésátlaga valamelyest magasabb az országos átlag­nál, a napraforgóé az orszá­goshoz hasonlóan alakult, a búzáé, a kukoricáé és a bur­gonyáé pedig elmaradt attól. A nagyüzemek gyümölcster­mése 7753 tonna, a szőlőter­més 708 tonna volt. Az állattenyésztési ágazat teljesítménye is elmaradt a múlt évi szinttől. A megye szarvasmarha-állománya és juhállománya kevesebb, mint 1985. év végén volt, a sertés- állomány ugyanakkor 4,7 szá­zalékkal növekedett. A vágó­állatok és állati termékek felvásárlása nem érte el az előző évit. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységen kívüli tevékenységének növekedése elmaradt a korábbi mérték­től. Ebben a telephelyen kí­vüli tevékenységek felszámo­lása játssza a főszerepet. A foglalkoztatottak száma tovább mérséklődött, mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban, havi átlagkeresetük növeke­dése is elmaradt az előző évi­től. A mezőgazdasági nagyüze­mek az 1986-os gazdasági év­ben 25,5 ezer tonna műtrá­gya-hatóanyagot használtak fel a termeléshez, ezen belül a folyékony műtrágya aránya nőtt. A szocialista szervek Nóg­rád megyében 1986. évben be­ruházások megvalósítására — az 1985. évivel közel azonos összeget — folyó áron mint­egy 3 milliárd forintot költöt­tek. Megváltozott a beruházá­sok szerkezete, előtérbe ke­rültek a nem anyagi ágak fejlesztései. Tanácsi és azon belül a kommunális beruhá­zásokra az 1985. évinél na­gyobb összeget fordítottak. Nógrád megyében 1986. év­ben két jelentősebb — 100 millió forintnál nagyobb költ­ség-előirányzatú — beruházás kivitelezését kezdték meg. Ezek a Romhányi Építési Ke­rámiagyár környezetvédelmi, valamint a Miskolci MÁV Igazgatóság biztonsági beren­dezések korszerűsítésére irá­nyuló beruházása. Az év fo­lyamán többek között üzem­be helyezték a szécsényi tég­lagyári rekonstrukciót, a szi- ráki Kastély Szállót, valamint a pásztói kórházrekonstruk­ció I. ütemét. Ezek mellett a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a vízgazdálkodás és az oktatás területén is történtek fejlesztések. Nógrád megye lakónépessé­ge 1987, január 1-én, 231 ezer fő volt. 0,9 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. Tovább folytatódott az élveszületések számának évek óta tartó csökkenése és a ha­lálozások száma is mérséklő­dött. Ezek a népmozgalmi vál­tozások 1986-ban is a népes­ség természetes fogyását okoz­ták. A megye lakossági betétál­lománya — az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága adatai alapján — 1986. december 31-én megközelítette a 4,9 milliárd forintot, 12,2 száza­lékkal volt több mint egy év­vel korábban. A betéteknél nagyobb mértékben, 15,1 szá­zalékkal nőtt a lakosság hi­telállománya, összege 1986. év végén mintegy 4,5 milliárd forintot tett ki. Nógrád megye kiskereske­delmi hálózata 1986-ban több mint 10 milliárd forint for­galmat bonyolított le. amely folyó áron — az országostól kisebb mértékben — 7,5 szá­zalékkal több az 1985. évinél. A növekedés összehasonlító áron csupán 3,1 százalék. Az árufőcsoportok közül — vál­tozatlan áron — a bolti élel­miszerek és ékezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikk forgalma az átlagostól nagyobb mértékben növekedett, a ven­déglátásé és a ruházati cik­keké viszont nem érte el az előző évit. A lakossági áru­ellátás színvonala általában kielégítő volt. A megye szocialista kiske­reskedelmében foglalkozta­tottak száma 1986-ban egy százalékkal csökkent, havi átlagkeresetük pedig 5,9 szá­zalékkal nőtt. Kilenc százalékkal több lakás Nógrád megyében 1986-ban 1497 lakás épült, 9 százalék­kal több mint 1985-ben. A la­kások nagyobb hányada a városokban épült, közel 700 lakás pedig a községek állo­mányát növelte. A lakosság anyagi eszkö­zeinek felhasználásával 1986- ban 1283 lakás készült, álla­mi erőből pedig az előirány­zattal közel egyezően 214 la­kás valósult meg- Ösztönző­leg hatott a lakásátadásokra, hogy a kivitelezőket minden felépült lakás után 20 ezer forint adókedvezmény illette meg. A megyében 1986-ban az előző évivel közel azonosan 231 lakás szűnt meg, amely csaknem fele-fele arányban a városok, illetve a községek állományát csökkentette. Az év végi lakásállomány elérte a 85,5 ezret egy év alatt 1,5 százalékkal lett több, így ja­vult a laksűrűség mutatója. A megyében 1986-ban ja­vult az egészségügyi ellátott­ság színvonala. Az év folya­mán az általános orvosi kör­zetek száma eggyel emelke­dett, az év végén 104 volt. A gyermekorvosi körzetek száma 18, ugyanannyi, mint egy év­vel korábban. Az itt dolgozó körzeti gyermekgyógyászok száma 17. A megye kórházá­ban 1986-ban az ágyak szá­ma — az előző évivel azonos — 2158 volt. A bölcsődei férőhelye]* ki­használtságának csökkenése 1986-ban is folytatódott. A megye 22 bölcsődéjében 606 gyermek felügyeletét 151 gon­dozónő látta el. A megye óvodáiban 1986- ban 9695 férőhely állt az óvodáskorúak rendelkezésére. Az óvodás gyermekek száma több mint 3 százalékkal csök­kent, így 100 férőhelyre 95 gyermek jutott. Az óvónők száma 793 főre emelkedett. Növekvő érdeklődés a gimnáziumok iránt Nógrád megye 121 általá­nos iskolájában az 1986/87-es tanévet 28 210 tanuló kezdte meg, 1057 osztályteremben, 1978 tanerő segédletével. Az elmúlt évekkel ellentétben a tanulólétszám kismértékben, 0,3 százalékkal csökkent- En­nél nagyobb mértékű az első osztályosok számának mérsék­lődése. A jelen tanévben több mint 4 százalék a képesí­tés nélküli tanerők aránya. Folytatódott a tantestületek elnőiesedése, a tanerők há­romnegyede nő. A megye 11 középiskolájá­ban az 1986/87-es tanévben 133 osztályteremben, 4331 nappali tagozatos tanuló ta­nul. Nőtt az érdeklődés a gimnáziumok iránt, a jelen tanévben az itt tanulók szá­ma 2003 fő. Ezzel szemben a szakközépiskolai tanulólét­szám csökkent, 2328 főre. A megye 5 szakmunkáskép­ző intézetében az 1986/87-es tanévet 68 osztályteremben, 3417 tanuló kezdte meg. A szakmunkásképzés iránt mér­sékelten fokozódik az érdek­lődés, ugyanis az első évfo­lyamra az előző tanévinél 1,4 százalékkal többen iratkoztak be. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intéze­tében 235 nappali és 313 le­velő tagozatos hallgató tanul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola salgótarjáni kihelye­zett tagozatán 30 levelező ta­gozatos tanuló kezdte meg a tanévet. Másfélszeresére növeli termelését az idén a palotáshalmi Május 1. Termelőszövetke- ■et harisnyagyártó üzeme. A tavalyi 10 millió forintos árbevételüket 15 millióra sze­ntnek teljesíteni. —* bp — Korszerű rádiótelefont gyártanak A BRG Mechatroni­kai Vállalat Salgótarjá­ni Rádiótechnikai Gyá­rának legújabb terméke az FM 503-as kézi rá­diótelefon, melynek nullszériáját jelenleg szerelik. A tervek sze­rint ebből a készülék­ből az idén kétezer da­rabot gyártanak. Ké­pünkön Kőrös Éva és Szabó József csoport- vezető az első darabok egyikét állítja össze. (Fotó: Bábel L.) Új vonásokra van szükség a munkaverseny-mozgalomban Tanácskoztak a Nógrádi Szénbányák szocialista brigádvezetői Farkas József, a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bi­zottságának titkára nyitotta meg szombaton a vállalat szocialista brigádvezetőinek küldöttgyűlését. Erre az al­kalomra a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Házba mintegy 60 főt delegáltak az üzemek. Az elnökségben he­lyet foglalt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának, Lájer László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének, Sarló Béla, a szakszervezetek megyei taná­csának, Puszta Béla, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára. A tanácskozáson Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbá­nyák vezérigazgatója ismer, tette az elmúlt évi eredmé­nyeket és az idei feladatokat. Vitaindítójában kitért a Mi­nisztertanács bányászattal kapcsolatos legutóbbi dönté­sére és az MSZMP KB ta­valy novemberi határozatá­ból adódó tennivalókra. Ki. emelte: ma már egyetlen ipa­ri ágazat sem viselheti el a veszteségeket, a népgazdaság­ban elkezdődött korszerűsítés­hez a szénbányászatnak is fel kell zárkóznia. A nógrádi bá­nyászat feladata, hogy növel­je a minőségiszén-termelés arányát és ezzel párhuzamo­san csökkentse az energetikai szénféleségek mennyiségét. A jövő szempontjából megha­tározó a szénen kívüli tevé­kenység szelektív fejlesztése, így a villamosiparigép-gyártás és a faipari termelés korsze­rűsítése, második műszak megteremtésével mennyiségi tervének emelése. Az idén a vállalat a koráb­binál kevesebb állami támo­gatást kap, ezért alapvető tér. melési módszerváltoztatásra lesz szükség — hangsúlyozta a vezérigazgató. Legfőbb cél­ként a rezsiköltségek nagy­mértékű csökkentését Jelölte meg. — A szocialista brigádmoz. galom eredményesen segítet­te a gazdasági feladatok meg­oldását, a Nógrádi Szénbá­nyáknál nem változott a be­csületes munka értéke — mondotta. Vállalásaikból ki­tűnt, hogy a termelés a fő feladatuk és a vállalat jelen, légi nehéz helyzetében számí­tanak a brigádok együttmű­ködésére a létszám-átcsopor­tosítással járó gondok megol­dásában is. A vita során Lájer László a kollektívákban megbúvó erő­tartalékokat hangsúlyozta, a brigádmozgalom társadalmi fejlődést és családokat össze­tartó szerepét emelte ki. Fon. tosnak ítélte a párt politiká­ja iránti elkötelezettségüket és a békemozgalomban való részvételüket. Tervezik, hogy ágazaton belüli országos vita keretében keresik meg a bri­gádmozgalom megújításának lehetőségét. Skoda Ferenc, az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­ta végrehajtásáról megjegyez­te: lelkesedésünk nem páro­sult határozott tenniakarás- sal, amit a nemzeti jövedelem alakulása is jelez. Az idei első két hónap után továbbra is aggasztó a gazdaság hely­zete, ezért különösen fontos, hogy a brigádmozgalom még inkább a valóságos feladatok­nak megfelelően állítsa össze programját, formális vonások­ra nincs szükség. Felhívta a figyelmet arra az ellentmon­dásra, hogy a teljesítmények elmaradása ellenére a kifize­tett bér és a kitüntetések szá­ma nem csökkent. Ez pedig lehetetlenné teszi a hatékony gazdálkodást, a differenciált jövedelemelosztást. A küldöttgyűlés ezután elfo­gadta a Vállalat kiváló bri­gádja és a Kiváló ifjúsági brigád cím elnyerésére tett javaslatokat. Adatlap a vetőmagokhoz Farost padlólemez autóbuszokhoz Különleges követelmények­nek megfelelő autóbusz-pad­lólapok sorozatgyártását kezd­ték meg az ország egyetlen farostlemezgyárában, Mohá­cson. Az üzemben előállított nagy teherbírású farostlemez- padlókat előzőleg többéves „nyúzópróbának” vetették alá a Budapesti Közlekedési Vállalat egyik legzsúfoltabb buszjáratán, a tizenkettesen. Az impregnált lapok jó] vi­selték a vizsgáztatást, s a si­ker nyomán a BKV ez évre ötezer kilométernyit rendelt belőlük a felújítandó autóbu­szokhoz. A rendkívüli mechanikai és kémiai hatásoknak kitett farostlemezeket különleges anyaggal itatják át, amely a padlót az időjárás változásá­ból eredő nedvességingado­zással, az utak sózásával és a gombásodással szemben is ellenállóvá teszi. A hazai alapanyagból gyártott új autóbusapadló a közlekedési szakemberek véleménye sze­rint szívósságában szinte még a busz fémszerkezetét is felülmúlja. A mohácsi farost- lemezgyár a megrendelt té­telnél nagyobb mennyiség előállítására is képes. A vetőmag minden jellem­ző tulajdonságát, az eredmé­nyes vetéshez szükséges ada­tot tartalmazó szállítási érte­sítőt mellékel a termelési rendszerek taggazdaságainak szállított hibridkukorica-ve­tőmagvakhoz az MTA mar- tonvásári Mezőgazdasági Ku­tatóintézetének erdőháti ve­tőmagüzeme. A számítógépes elemzések alapján készült adatlap egyebek között a mag csíraszámát, tisztaságát, az 1 kilogrammra jutó mag- és csíraszámot,, valamint a jel­lemzők alapján kidolgozott minősítést tartalmazza. Is­meretükben a gazdaságok gyorsabban, pontosabban tud­ják kidolgozni az adottsága­iknak leginkább megfelelő vetési és termesztési tech­nológiát. Magyar festősorok szovjet gyárakba A Chemokomplex Külke­reskedelmi Vállalat a közel­múltban újabb, ^ezúttal 46 millió rubel értékű export- szerződést írt alá a szovjet Avtopromimport Egyesülés­sel, komplett festősorok szál­lítására. A berendezéseket a Hajtóművek és Festőberende­zések Gyára készíti. A fes­tősorokat a következő há­rom évben adják át a szov­jet partnernek, ahol a külön­böző kombájnok, traktorok felületvédelméhez alkalmaz­zák majd azokat. A külkereskedelmi vállalat és ipari partnere már ko­rábban is szállított hasonló festősorokat a leningrádi Ki­rov Gyárba, a rovnói kom­bájngyárba és a mityiscsi va­gongyárba. Ez utóbbi helyen készülnek a Budapesten is jól ismert metrókocsik. Két hónappal ezelőtt 28 millió rubeles szerződést kötöttek arról, hogy ilyen berendezé­seket szállítanak a tulai me­zőgazdasági gépgyárba. A közeljövőben újabb ex­portszerződés-kötések várha­tók, miután az elmúlt napok­ban sikeresen befejeződtek a műszaki egyeztetések, a töb­bi között a rosztovi kombájn­gyárral új típusú festősorok értékesítéséről. NÓGRÁD — 1987. március 2., hétfő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom