Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON Kétmillió-kétszázezer forintos árukészlettel rendelkezik a Zagyvavölgye Afész 28. számú bátonyterenyei ABC-áruhá- za. A vásárlók elégedettek a bolt kínálatával, amit a havi, több mint hárommillió forintos forgalom is bizonyít. Kísérletek, kapcsolatok az MHSZ autósiskolájában Ma, a kisvállalkozások ko­rában mind többen foglalkoz­nak gépjárművezető-képzés­sel. Évek óta tanítja jármű- vezetésre a jelentkezőket az MHSZ gépjárművezető-képző iskolája. Mint honvédelmi szö­vetségnek feladata a sorkötele­sek képzése, és mind ebben, mind az amatőrképzésben egyre javuló eredményeket mutat fel a Nógrád megyei iskola. i Horváth András őrnagy, az MHSZ Nógrád megyei gép­járművezető-képző iskola veze­tője a sikeres vizsgák arányá­nak növekedésével jellemzi az iskola minőségi munkáját. — A sorkötelesek gépjár­művezetésének oktatásában mutatkozik meg leginkább az eredményesség — mondja. — Míg öt évvel ezelőtt száz sor­köteles közül huszonnégyen buktak meg a vizsgán, addig tavaly száz sorköteles vizsgá­zóból csupán heten vizsgáz­tak sikertelenül. Ehhez a jó arányhoz az is hozzájárul, hogy a vizsgára bocsátás előtt a tanulók házivizsgát tesz­nek. A javuló minőségi munkát érzékeli a közvélemény is: ta­valy 400-zal többen tanulták itt a gépjárművezetést, és vizsgáztak sikeresen, mint az azt megelőző évben, összesen 2197 tanulóval foglalkoztak. Persze, összefüggésben le­het a nagyobb érdeklődés az­zal is, hogy ma az MHSZ-is- kola a legolcsóbb gépjármű­vezető-képző. De ennél több­ről van szó. — Mi is keressük a tanu­lókat, szervezzük a tanfolya­mokat. Ha bármelyik kisköz­ségben húsz-huszonöt jelent­kező van, akkor ott helyben tartjuk az elméleti felkészí­tést, a gyakorlati vezetés so­rán pedig az oktató gépko­csival a tanuló munkahelyé­re vagy lakóhelyére megy az órát kezdeni. Tavaly példá­ul Honton, Palotáshalmon, Cereden, Karancsalján, Mát- ranovákon indítottunk tanfo­lyamot — avat be a módsze­rekbe Horváth András. A megyében öt alapvető MHSZ-oktatóbázis irányítja a képzést: Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Bátonyterenyén és Szécsény- ben működnek. Tavaly új ki- rendeltség alakult Rétságon, ahol az első esztendőben két tanfolyam indult, holott akár egy évben öt kurzus indításá­ra is adottak a tárgyi és sze­mélyi feltételek. — Kísérleti év volt a ta­valyi más szempontból is — mondja Horváth őrnagy. — Gépjárművezető-képző tanfo­lyamokat szerveztünk a kö­zépiskolákban. Kissé tartot­tunk ettől, ugyanúgy a peda­gógusok is. hiszen délutánon­ként sok társadalmi oktatót kellett „megmozgatni”. Sike­rültek ezek a tanfolyamok, sőt olyan megállapodást kö­töttünk, hogy kiképezzük a pedagógusokat, azzal a céllal, hogy a jövőben ők is vegye­nek részt társadalmi oktató­ként az MHSZ gépjárműveze­tő-képzésében. A balassagyarmati szakkö­zépiskolában pedig fakultatív tantárgyként oktatták a KRESZ-t és a műszaki isme­reteket az elmúlt tanévben. Nyáron a gyakorlati képzés, s ezt követően a vizsga tanulók lakóhelye szerinti MHSZ-isko- lában volt. Az oktatás színvonalának javítását szolgálják az MHSZ gépjárművezető-képző kap­csolatai. A szlovákiai SVA- ZARM autósiskolájával kiala­kult rendszeres viszony lehe­tőséget ad tesztlapok, szemlél­tetőeszközök cseréjére. A vizsgabizottság és az iskola dolgozóinak tapasztalatcseréje során pedig azokat a közle­kedési kérdéseket vitatják meg, amelyek ismeretek hiá­nyában nekik itt. nekünk pe­dig ott teremthetnek könnyen konfliktushelyzeteket. És az oktatás során, természetesen, szóba kerülnek ezek az isme­retek is. — Mostanra egészen jó ok­tatói gárdát sikerült kialakí­tanunk — tájékoztat az isko­la vezetője. — Huszonnégy főállású oktatónkon kívül hat­van társadalmi oktatót foglal­koztatunk a gépjárművezető­képzésben Szépen gyarapo­dott gépparkunk is, harminc gépiármű és tíz segédmotor­kerékpár várja a tanulókat. Zs. A. Pusztuló koalamackók Bizonyos eukaliptuszfajok levelei olyan anyagot tartal­mazhatnak, amely a levelek­kel táplálkozó koalamackók nőstényeinek terméketlensé­géhez vezethet — ezt a lehe­tőséget vizsgálják legújabban ausztrál kutatók. Tulajdon­képpen a koalamackók pete­fészekcisztáinak és egyéb méhmegbetegedéseinek okát próbálják tisztázni, mert ezek a betegségek vezetnek sterili­táshoz. Mel' ourne-től 130 ki­lométernyire délkeletre a Phi­lip-szigeten 30 koalamackó­nőstényt fogtak be, és vizsgál­tak meg behatóan. A vizsgá­lat eredménye riasztó: az ál­latok 90 százalékénak petefé­szekcisztája volt, ami lehe­tetlenné teszi a szülést. Egy másik mackócsoportban, a Phi- lip-szigetektől mindössze 10 kilométernyire, csak 10 száza­lékos sterilitást találtak. A pe­tefészekéi szta súlyos hormo­nális zavar következménye. A juhok és szarvasmarhák ese­tében ezeket a zavarokat a gyep füveiben lévő növényi ösztrogénekre vezették vissza. Őszintén a prostitúcióról Beszélgetés dr. Kovács Lajos századossal, az ORFK bűnügyi osztályának ffie Dadájával Voltak évek, amikor tagadtuk azt, hogy létezik. Be­kötöttük a szemünket, mert hinni véltük, hogy a pros­titúció a múlt társadalmi rend velejárója. Voltak évek, amikor már nyitott szemmel kezdtünk járni, de nem beszéltünk a témáról. Ma úgy érezzük, hogy beszélni kell a prostitúcióról. Ezért kérdeztük meg dr. Kovács Lajos századost, az Országos Rendőr-főkapitányság bűn­ügyi osztályának főelőadóját. Elektronikai műszerészképzés Tekintettel az elektronika hazai előretörésére, a szak­emberek iránti növekedő igényre, új szakot indítanak az 1987—88-as tanévtől Sal- gótarjában, a 211. Számú Szakmunkásképző Intézetben. A képzési forma, a szakkö­zépiskolai osztályok működ­tetése a szakmunkásképző­ben korántsem újdonság, hi­szen a hatvanas évek köze­pén autószerelőket képeztek ilyen módon, jelenleg pedig az erősáramú berendezést szerelő szakmát és az autó- szerelést tanulják a diákok négyéves tanulmányi időben. A már meglévőkhöz csat­lakozik a következő tanév­ben az elektronikai műsze­részszakma, valamint az általános villanyszerelő-kép­zés. mely az erősáramú be­rendezést szerelők helyére lép. Az említett szakközépis­kolai osztályok már az úgy­nevezett 4+1-es rendszer­ben működnek, vagyis, a négyéves, érettségit és szak­mát adó tanulmányok után, további egy év ráfordításá­val, technikusi képesítést sze­rezhetnek a tanulók. A vál­toztatások hatása nem csak a népgazdaság egészében lesz mérhető, de hozzájárul ahhoz is. hogy a nógrádi di­ákok tanulmányaik befeje­zése után is Nógrádban ma­radjanak, mert elektronikát eddig a megyében nem ta­nulhattak. A tervek szerint a jöven­dő tanévben az elektronikai műszerészek, az általános villanyszerelők és az autó­szerelők számára egy-egy osztályban kezdődik meg a tanulás. Kimúlt a legidősebb alligátor Végelgyengülésben, 65 esz­tendős korában kimúlt a svéd­országi Göteborg tengerészeti múzeumának egyik büszkesé­ge: a világ legidősebb t—mes­terséges környezetben tartott — alligátora. A szomorú hírt a stockholmi Dagens Nyheter című reggeli lap közölte. „Smiley” (Mosolygós), amely­ről a furcsa rekordok könyve, a Guinness is tud, a Mississip­piben látta meg a világot. A lligátorbébit egyéves korában, 1923-ban szállították Göteborg­ba, amikor a város fennállá­sának háromszázadik évfordu­lóját ünnepelte. „Smiley” két héttel ezelőtt „dőlt ágynak” s orvosai már nem tudtak rajta segíteni. — Kit nevezünk ma bün­tetőjogilag prostituáltnak, hányán lehetnek hazánkban, s honnan kerülnek az utca­sarkokra és a szállodák hali­jaiba? — Azt tekintjük prostitu­áltnak, aki pénzért szexuális kapcsolatot létesít. Több ezerre becsüljük számukat hazánkban, mintegy 90 szá­zalékuk a fővárosban űzi az „ősi ipart”. A bíróságokon azonban évente alig száz el­járás indul ellenük. Magya­rázza ezt a társadalmi meg­ítélés, amely ma is „bocsá­natos bűnnek” tartja a pros­titúciót, s természetesen az is, hogy nagyon kevés a be­jelentő, hiszen mind az örömlánynak, mind a kun­csaftnak érdeke az, hogy sze­mélye homályban maradjon. Megkülönböztetünk utcai prostituáltakat —, nekik ál­talában van valamiféle mun­kaviszonyuk, hogy elkerül­jék a közveszélyes munkake­rülésért járó büntetést — és szállodában „dolgozó”, az idegenforgalmat kihasználó örömlányokat, akik bájaikat valutáért árusítják. A női prostitúción kívül őszintén beszélnünk kell a homoszexu­ális — férfi — prostitúcióról is, amelynek nagyságrendje megközelíti a hagyományos prostitúcióét, szexuális pros­titúció címén évek óta nem indult eljárás. — Mennyiben bűncselek­mény a prostitúció? — Mint tudjuk, a nyugati országok nagy részében legá­lis. Nálunk nem, annak elle­nére sem, hogy napjainkban sokan érvelnek amellett: meg kellene engedni. Ezek az ér­vek hol egészségügyiek — mondván, hogy így mód nyíl­na a prostituáltak orvosi el­lenőrzésére, s ezen keresztül a nemi betegségek visszaszo­rítására — hol gazdasági szempontokkal operálnak — úgymond az illegális valuta az államkasszába kerülne, s nem kis pénzekről van szó. Egyes „jól futó” konzumnők havi százezer forintot is meg­keresnek — részben valutá­ban. Mégsem vállaljuk a le­galizálást! Ennek egyetlen oka, társadalmi berendezke­désünk, s ennek erkölcsi alapja. A prostitúció ugyanis rombol. Nemcsak házasságo­kat, hanem magukat a pros­tituáltakat is. Ez az életmód kapcsolódik az éjszakai élet­hez, a lokálokhoz, a kitartot­tak védelmet nyújtanak, ugyanakkor kizsákmányol­ják a prostituáltakat, s ki­mutatható a kapcsolat a szer­vezetszerű bűnözéssel is. Ez­zel az életvitellel a „kiörege­dés” után nagyon kevesen tudnak szakítani. Tudomá­nyos tapasztalat az, hogy nem tudnak a társadalomba be­illeszkedni, szocializálódni a prostitúciót abbahagyok, s ez rengeteg tragédiának lesz a forrása. — Mégis, hogyan válik ut­canővé valaki? — Rehdőri tapasztalatunk, s ezt megerősítik a kitartott és letartóztatott férfiak — a stricik — is, hogy a legtöbb prostituálódó vidékről kerül a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre. A fővárosba ke­rült kislányok számára drá­ga az albérlet, sivár a mun­kásszállás. Egy részük ezért a csillogó életet keresi, s ha­mar rá is lel egy-egy discó- ban, annak törzsközönségé­ben. Hamar akadnak „barát­nők”, meg „barátok”, akik el­magyarázzák, hogy hogyan lehet villogni a városban, úgy öltözködni, hogy a barát­nők irigykedjenek, egyszóval, hogyan lehet látszólag köny- nyen pénzt keresni. Tény az, hogy a prostitualizálódott lá­nyok, és természetesen a fiúk is luxusigényeiket akarják ki­elégíteni. Ezt tartom a pros­titúció fő indítékának, őszin­tén beszélnünk kell arról is, hogy a prostituáltak között igen sok a cigányszármazású, ennek az az oka, hogy a ha­gyományos cigány életmód gyakran a gyors és illegális pénzszerzésre épült és épül. Egy-egy családfő valóságos maffiafőnökként rendelkezik a lányokkal és az asszonyok­kal. Ahogy ma már sajnos néhány esetben szervezetsze­rű bűnözésről kell beszél­nünk, a prostitúció területén is fellelhetők a szervezettség jegyei. Gépkocsivezetőt, ügy­védet tartanak, komoly pén­zeket fizetnek orvosoknak. Nem feledkezhetünk meg a külföldi prostituáltakról sem, akik alkalomszerűen, főleg turistaidényben bukkannak fel hazánkban. Általában szállodákban találhatók, ol­csóbbak, mint magyar társ­nőik. Egy részük illegálisan, évekig — a lebukásig — is itt tartózkodik. — Meglepő volt, amit a homoszexuális prostituáltak­ról mondott. Tudhatnánk er­ről valami közelebbit? — ők is pénzért teremte­nek homoszexuális kapcsola­tot. Számuk, mint említettem, becslésünk szerint megegye­zik a női prostituáltakéval, s sok közöttük a fiatalkorú és a cigányszármazású. Tarifá­juk is azonos. Számos nyu­gati pornó és homoszexuáli­sok számára kiadott folyóirat közöl magyarországi címeket, feltüntetve a „szolgáltatás” minőségét is. ’ Ez általában mindössze egy szó: magas szintű. Több olyan „turistá­ról” tudunk, aki nyugatról csakis ezért a magas szintű szolgáltatásért utazik hazánk­ba. Nagy összegű valuta ke­rül így feketeforgalomba, aminek útját alig tudjuk nyomon követni. — A nyomon követésen kí­vül tehet-e valamit a rendőr­ség, és általában a bűnüldö­zés a prostitúció elharapózá- sa ellen? — (Tulajdonképpen ördögi körben mozgunk. A prosti­túció társadalmi megítélése nem egyértelmű, vannak el­lenzői, nagyobb réteg szüksé­ges rossznak tartja, s vannak, akik helyeslik. Ez a hamis szemlélet nagyon sok esetben megköti a kezünket, főleg akkor, amikor az állampol­gárok együttműködését kér­jük. E bűncselekmény-kate­gória törvényi megítélése is enyhének mondható. A rend­őrség ezért ma még javarészt csak a járulékos bűncselek­mények ellen tud fellépni: a szobáztatás, a közveszélyes munkakerülés, a kerítés, vagy a kitartottság ellen. Őszintén meg kell mondanom, hogy a rendőrség ebben a küzdelem­ben ma még nem egyenran­gú fél. Hiszen a prostitúció olyan bűncselekmény, ahol nincsen sértett, vagy nagyon ritkán. Mégis, a bűnüldöző szervek felvették a kesztyűt. Elsősorban azzal, hogy nyíl­tan tájékoztatunk. Nem akarjuk az ágy alá söpörni ezt a témát. Másodsorban — s ez legalább olyan fontos —, tudjuk azt, hogy a prostitú­ció nagyon sok szállal kötő­dik a szervezetszerű bűnö­zéshez. Így a bűnözés elleni harcunk a prostitúció elleni küzdelem is. Mindenekelőtt azonban össztársadalmi szemléletvál­tozásra van szükség. Minél előbb megtörténik ez, annál eredményesebb lesz a mi munkánk is. R. L. Arvízkapu lesz a Rábcán Árvízkaput építenek Ab­dánál a Rábca folyón. A mintegy 50 millió forintért felépülő berendezéssel a du­nai árhullámok levonulása idején teljesen elzárhatják a Rábca medrét, s megakadá­lyozhatják azok visszaduz- zasztó hatásának érvényesü­lését. A Dunán levonuló ár­hullámok ugyanis Gönyűnél beáramlanak a Mosoni-Du­nába, s azon keresztül a be­torkolló folyókba. A Rábca több mint 60 kilométeres szakaszán tökéletes árvédel­mi biztonságot teremtő árvíz­kapu terveit már elkészítet­ték az észak-dunántúli víz­ügyi igazgatóság szakembe­rei, és 1990-ig felépítik a létesítményt. Ez a vízügyi építkezés ki­egészíti azt az ugyancsak fontos beruházást, amely már folyamatban van a Rábca folyó torkolati szakaszán. E program keretében Győrnél 3 kilométeres szakaszon új mederbe terelik a Rábca vi­zét. Az új mederszakasz a gátakkal együtt az idén el­készül. Fenékszélessége 18 méter lesz, amihez mind­két oldalon 36 méter széles hullámtér csatlakozik. A szabályozással lehetővé vá­lik, hogy a régi, csaknem 5 kilométer hosszú meder­szakaszt a pihenés, az üdü­lés szolgálatába állítsák. A régi torkolatnál megépült zsilipen és az árvízkapun ke­resztül az említett meder­szakasz vizét az igényeknek megfelelően lehet szabályoz­ni. A munkák befejeztével a Rábca a jelenlegi torkolatá­tól jó néhány kilométerrel északra folyik majd a Mo­soni-Dunába. Ez nemcsak az árvizektől óvja meg Győr északi városrészét, hanem a belvizektől is mentesíti a ko­rábban gyakran veszélyezte­tett városi területeket. ÉPÍTÉSI PANEL SZENTENDRÉRŐL A SKÁLABAU Ipari Szolgáltató Gyáregysége Szentendrén mint­egy három éve készít úgyneve­zett szendvics­panelokat a köny- nyűszerkezetes építkezésekhez. A 12 fős kollektíva által előállított oldalfalakból és tetőelemekből ipa­ri, mezőgazdasá­gi létesítmények emelhetők. A kor­szerű építőanyag­ból, amelyet ke­mény poiiuretán- bói gyártanak, mintegy 22 ezer aégyzetméter ké­szül évente.

Next

/
Oldalképek
Tartalom