Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
A lópatkoló kovács Manapság egyre kevesebb kovácsniesterrel találkozhatunk megyénkben. Fejes Ferenc ötvenkét éve gyakorolja az egyre inkább kihalófélben levő szakmát. Tolmácson berendezett régi műhelyét már csak igen ritkán használja. Szükség esetén a lovak patkolására használja szerszámait. Élete során a lópatkó nemcsak a szerencsét, de a megélhetést is jelentette. Nyugdíjaséveiben is nagy szeretettel és szakmaszeretettel végzi munkáját. Ottjártunkkor a termelőszövetkezet lovainak patkolásán tevékenykedett. A kovácsfúvó útján jut a levegő a kohóba, ennél segédkezik Dudori Ferenc. A kovácskohóban izzik a lópatkó. Végső igazítás a ló lábához. Rigó Tibor felvételei 6 NŐGRÁD - 1987. február 11.. szerda A polgári védelmi kötelezettség a gyakorlatban Bejelentés — nyilvántartásba vétel A honvédelem társadalmi feladat, amelynek ellátásában, az állami szervek, a társadalmi szervezetek 'és a szövetkezetek mellett az állampolgárok személyes szolgálatuk és anyagi szolgáltatási kötelezettségük teljesítésével vesznek részt. A szocialista államra, a népgazdaságra, az egész társadalomra együttesen háruló honvédelmi feladatokat és ezzel összefüggésben az ország védelméhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény határozta meg, amikor kifejezésre juttatta, hogy „a haza Polgári védelmi kötelezettség alatt állnak a jérfiak 16—65 éves, a nők 16—60 éves korukig. A polgári védelmi kötelezettség önkéntes jelentkezéssel is vállalható. A polgári védelmi kötelezettség —, amely magában foglalja a kiképzésben és a gyakorlaton való részvételt, a polgári védelmi szolgálat ellátását, valamint a bejelentési és megjelenési kötelezettséget, — teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető rendeli el. A polgári védelmi kötelezettség egyik fontos eleme a kiképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettsége. Ennek időtartama legfeljebb 'évi 60 óra, a gyakorlat tekintetében pedig legfeljebb 3 nap. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kötelezetteket évenként, ilyen védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni”. A honvédelmi kötelezettség egyike: e polgári védelmi kötelezettség, amely az állampolgároknak a polgári védelemben való részvételét hivatott biztosítani azzal a céllal, hogy felkészítse a lakosságot a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására. időtartamú kiképzésben vagy gyakorlatban kell igénybe venni. A jogszabály csak az igénybevétel lehetőségét határozza meg. Az igénybevétel konkrét évi időtartama tekintetében a honvédelmi miniszter, illetőleg megbízásából a polgári védelem országos törzsparancsnoka rendelkezései az irányadók. A polgári védelmi kiképzéssel és gyakorlattal kapcsolatos rendelkezések szerint a kiképzést a munkaidőn kívül, a lakóhelyen vagy a munkahelyen kell megtartani. Lehetőség van azonban arra is, hogy a kiképzést — a munkáltatónak (a szövetkezet vezetőségének) a hozzájárulásával — munkaidő alatt tartsák meg. Erre' akkor kerülhet sor, ha ezt a több műszak, a közlekedési lehetőségek, vagy más körülmények szükségessé teszik. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket — a honvédelmi miniszter által meghatározott körben — megjelenési és bejelentési kötelezettség is terheli. Ennek alapján a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek — a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének felhívására — kötelesek nyilvántartásba vételük végett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból (például testi alkalmasság megállapítása) megjelenni. A megjelenési kötelezettség mellett további kötelezettséget képez, hogy a kötelezett a polgári védelmi nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőhöz köteles 48 órán belül bejelenteni — írásban, vagy szóban — az állandó lakhelyben és a munkahelyben bekövetkezett változást, a szak- képzettség, illetőleg az újabb szakképzettség megszerzését, továbbá mindazokat a változásokat, amelyek a polgári védelmi kötelezettség alól mentességet eredményeznek. A honvédelmi törvény — az állampolgárok haza védelmével kapcsolatos kötelezettségei mellett — olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a kötelezettségek teljesítésével összefüggően o kötelezettek és a hozzátartozóik érdekeinek védelmét szolgálják. A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelkezések ugyanis a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárokra is vonatkoznak. A polgári védelmi kötelezettségét teljesítő személy részére a kötelezettség teljesítésével összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség esetén baleseti ellátás jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, halála esetén el- temettetőjét temetési segély, hozzátartozóit pedig baleseti nyugellátás illeti meg. Ilyen esetek előfordulásakor az illetékes polgári védelmi szerv vezetője köteles az eset kivizsgálására bizottságot kijelölni. A baleseti ellátás megállapítására és folyósítására a polgári védelem fővárosi, illetőleg megyei törzsparancsnoka intézkedik. A baleseti nvugellátás iránti igényt a sérülés napjától, illetőleg az első ízben történő táppénzsegélyezés megszűnése napjától számított két (2) év után lehet megállapítani. A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség. vagy baleset miatt baleseti járadékban, baleseti rokkantsági, további rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatósára, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Keresettérítés — baleseti járulék Alsó és felső korhatár Kiképzés és gyakorlat A polgári védelmi gyakorlat ideje a kiképzési év óraszámába nem számít be. Ugyancsak nem számít be a kiképzésnek, illetőleg a gyakorlatnak az időtartamába a lakóhelytől, vagy a munkahelytől a kiképzés vagy a gyakorlat helyére, és az onnan visszautazáshoz szükséges idő. A kiképzés irányelveit és rendjét, valamint tananyagát a polgári védelem országos törzsparancsnoka határozza meg. Ezzel szemben a polgári védelmi gyakorlat elrendelésére a jogszabály a honvédelmi minisztert, a polgári védelem országos törzsparancsnokát, és az általuk megbízott polgári védelmi vezetőt egyaránt feljogosítja. Mentesség illeti meg a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlatban való részvétel alól a polgári védelmi kötelezettség alatt álló továbbtanuló dolgozót tanulmányainak ideje alatt. Az illetékes polgári védelmi vezető ezenkívül azonban — indokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) — esetenként, illetőleg meghatározott időre is halasztást engedélyezhet a kiképzésben, vagy gyakorlaton való részvétel alól. Ugyancsak mentesség illeti meg a kiképzésben és a gyakorlaton való részvétel alól azt az egyébként polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt, aki igazolja, hogy az MHSZ-nél honvédelmi oktatásban vesz részt. A munkaviszonyban álló dolgozók részére a munkáltató átlagkeresetet köteles fizetni arra a kiesett munkaidőre, amely alatt a polgári védelmi kötelezettségének teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkában. A szövetkezeti tag részére is jár az említett esetre átlagkereset, illetőleg átlagrészesedés, ha egyébként távolléte alatt köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni. A munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban nem állók részére lakóhely szerint illetékes tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő vagy szolgálatot teljesítő személy részére az előbb említett térítésen felül ingyenes elhelyezés, munkaruha és élelmezési ellátás jár. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy ahol a szolgálatot kell teljesíteni. Ugyancsak térítés jár azért a kárért, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítők életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből ered, vagy az azzal összefügg. így meg kell téríteni az elmaradt jövedelmet, a dolgokban okozott kárt, a költségeket és kiadásokat, valamint a hozzátartozók kárát. (Az erre vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítők kártérítési ügyeiben, amikor kötelezettségüket a munkahelyükön teüe- sítik a munkaügyi viták eljárási szabályai az irányadók. Mentesítések Szolgálat ideiglenesen — folyamatosan A polgári védelmi kötelezettség legjelentősebb részét a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettsége képezi, amellyel lényegében a polgári védelmi kötelezettség célja közvetlenül realizálódik. A polgári védelmi szolgálat folyamatos vagy ideiglenes jellegű lehet. A folyamatos polgári védelmi szolgálat —, mint rendkívüli jellegű intézmény — bevezetésére a Minisztertanács által háború idején, a rendkívüli intézkedések körében kerül sor. Ezzel szemben az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt, ha annak szükségessége fennáll, a polgári védelem országos törzsparancsnokának rendelkezése alapján a polgári védelem államigazgatási, vagy üzemi vezetője intézkedik. Ennek megfelelően a folyamatos polgári védelmi szolgálat bevezetésére háború, illetve az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély, míg az ideiglenes szolgálat bevezetésére a szükségességtől függően, (például elemi csapás, ipari vagy egyéb katasztrófa idején), tehát béke idején is sor kerülhet. A polgári védelmi szolgálat keretében a kötelezettek kötelesek a polgári védelmi vezetőnek az említett feladatok ellátására való felhívását, be. rendelését (riasztását) és az azoktól kapott feladatokat teljesíteni. A polgári védelmi kötelezettség alól a jogszabály — a szocialista jogra jellemző humanizmus érvényesítésével — indokolt esetben mentességet engedélyez. Ennek alapján mentesül a polgári védelmi kötelezettség teljesítésétől: — a terhes nő, a terhesség megállapításától kezdődően; — az anya, gyermeke 3 éves koráig; — aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el; — aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el; — aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan; — akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít A felsorolt körülmények fennállását az eljáró polgári 'védelmi szervnél igazolni kell. A polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel összefüggő kérdésekben a polgári védelem illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi vezetője határoz. A határozat ellen tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni. amelynek azonban a kötelezettség teljesítésére nincs halasztó hatálya. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése a törvény szigorával is kikényszeríthető, és a mulasztókat békében szabálysértési eljárás, háború idején büntetőeljárás keretében kell felelősségre vonni és büntetni. D. K. I.
