Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XLIII. ÉVF., 35. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 11., SZERDA Hatékonyabb rehabilitációs munka szükséges A párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Értékelést hallgatott meg a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának tapasztalatairól, és meghatározta a soron következő tennivalókat. A testület többek között megállapította: az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a környezeti ártalmak, a balesetek miatt folyamatosan nő a rehabilitációra szoruló dolgozók száma a megyében. Csak tetézi a gondokat, hogy Nógrád sajátos gazdaságszerkezetéből adódóan, viszonylag magas a nehéziparban dolgozók száma és meglehetősen sokan, nyolcezren dolgoznak az egészségre ártalmas munkakörben. Jóllehet, húsz esztendeje rendelet rögzíti, •hogy a munkáltatók kötelesek gondoskodni azok foglalkoztatásáról, akiknek egészsége károsodott, ebből adódóan munkaképességük megváltozott —, s rendelkezések sora intézkedik a vállalatok érdekeltségéről is —, lényeges változás nem következett be az elmúlt években. A tanácsok, a gazdasági egységek, a szakszervezetek, a társadalmi szervezetek nem kevés erőfeszítést tettek a hatékony rehabilitációs munka feltételeinek javítására. Hatására jól mérhető változás következett be mindenekelőtt az egészségügyi rehabilitációban. Bővült az üzem-egészségügyi szolgálat, évente, mintegy 39 ezer munkaköri alkalmassági és időszakos szűrővizsgálatot végeztek. Rendszeressé tették az egészségtelen munkakörülmények között dolgozó emberek megelőző vizsgálatát. Salgótarjánban, a megyei kórházban és Nógrádgárdonyban, a tüdőgyógyintézetben rehabilitációs részleg kezdte meg munkáját. Eddig mintegy ezerháromszáz beteg utógondozását látták el. A megye gazdasági egységeiben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a rehabilitációra, az e célra rendelkezésre álló pénz hasznosítására — állapította meg a párt megyei végrehajtó bizottsága. Az igényelhető negyvennyolcmilliót — egymillió híján — felhasználták 1983-ban és 1984-ben. Salgótarjánban a kohászati üzemekben, az ötvözetgyárban, az öblösüveggyárban, a tűzhelygyárban és a Volánnál külön üzemrészt alakítottak ki a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. Jól szervezett tevékenység folyik a szénbányáknál, a salgótarjáni síküveggyárban. de az üzemek többségében a rehabilitáció nem vált a gazdálkodás, a szociális tevékenység természetes részévé. Ennek legfőbb akadálya, a hatékonyabb érdekeltségi rendszer hiánya. A jelenlegi, ugyanis sem a vállalatokat, sem a dolgozókat nem készteti igazán a rehabilitációs munkára. A dolgozóknak ma az az érdekük, hogy a korábbinál könnyebb munkát kapjanak, vagy rokkantsági nyugdíjazásukat kérjék. Évente, mintegy kétezer ember folyamodik rokkantsági nyugdíjaztatásáért. A végrehajtó bizottság a hatékonyabb rehabilitációt szorgalmazva határozta meg a pártszervek, az -alapszervezetek, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek tennivalóit. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a szemléletválto- zásrá, és az azt követő sokoldalú munkára, s ebben a tanácsok, a gazdasági egységek, a különböző szervezetek konkrét, zavartalanabb együttműködésére. Szükségesnek tartotta azt is, hogy jelezze a jelenlegi érdekeltségi rendszer korszerűsítésének szükségességét, ösztönző erejének fokozását. A továbbiakban a megyében lezajlott csaknem 250 pártnap és hat munkásgyűlés tapasztalatairól hallgatott meg tájékoztatót a testület- A megyében mintegy húszezren vettek részt ezeken a rendezvényeken, s többségükben hasznos, érdemi véleménycsere alakult ki a Központi Bizottság novemberi és decemberi állásfoglalásairól, a népgazdaság helyzetéről, a helyi tennivalókról. A végrehajtó bizottság többek között állást'foglalt abban, hogy a tömegpropagandában változatlanul központi helye van a gazdaságpolitikai propagandának. S a pártszervek, az -alapszervezetek legfontosabb feladata a határozatok megvalósítására, az egyértelmű cselekvésre való folyamatos mozgósítás. Szűrős Mátyás Franciaországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Francia Kommunista Párt meghívására kedden Párizsba- utazott. Franciaországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat az FKP vezetőivel, valamint a francia politikai élet más vezető személyiségeivel. Meghosszabbított kooperáció A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat székházában kedden szimpóziumot rendezett az NSZK-beli Case Vibromax cég. A tanácskozáson ismertették útépítő- és rakodó- gépgyártásuk legújabb fejlesztési eredményeit. Bejelentették, hogy a NIKEX- szel és a Közúti Gépellátó Vállalattal több mint tíz évvel ezelőtt létrehozott gyártási kooperációt most kibő- Vitátték és 1990 végéig meg- "ílósszaDlrították. A kooperáció keretében a magyar ipar az NSZK-beli cég tömörítőberendezéseihez különféle szerkezeti elemeket, elsősorban hengereket és acélszerkezeteket gyárt, amelyekért cserébe korszerű, magas műszaki színvonalú útépítő berendezéseket kap. KB-titkárok találkozója Moszkvában kedden találkozót kezdtek a KGST-tag- államok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. Tapasztalatcserét folytatnak a párt- kongresszusaikon hozott határozatok megvalósításáról, a KGST-tagállamok 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtásáról, valamint a mezőgazdasági termelésben való együttműködés szélesítéséről. A találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képviseli. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Vagyim Medve- gyevvel, az SZKP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón véleménycserére került sor a magyar—szovjet együttműködés néhány időszerű kérdéséről. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Szigorúbb fegyelem a kerám agyárban Igazgatói utas'.ássál szabályozták idén a munkahelyi rendet, fegyelmet a Romhányi Építési Kerámiagyárban. A passzus néhány, korábban is meglévő korlátot szigorított meg, ezen túl új rendszabályokat is tartalmaz. A romhányi kollektívára nem jellemző a fegyelmezetlen magatartás, maga az a tény azonban, hogy a gyáron belül közúttal elválasztott két telephely van, alkalmat kínálhat a csellengésre. A két telephely közti indokolatlan jövés-menés megszüntetésére félórás távollétet engedélyező kártyákat adnak ki, ezekkel az eseti engedélyekkel lehet a két telep között közlekedni. Állandó mozgási engedéllyel csak az ezt indokló munkakörökben (pl. tmk) dolgozókat ruházzák fel. A munkahely műszak közbeni elhagyását akadályozza meg a már tavaly mindenkinek kiosztott gyári igazolvány. Ezzel lehet reggel a gyárba belépni. Az igazolványokat műszak közben egy arra kijelölt helyen tartják, ismét hozzájutni csak munkaidő végeztével lehet. A gyári igazolvány segít a vállalati és a géemkés-munkaidő elkülönítésében is. Március elsejétől újból bevezetik a blokkolást a vállalatnál. Szomorú idők köszöntenek a notórius italozókra. Szerencsére nincsenek sokan, de néhá- nyukat sem viseli el tovább a kollektíva. Ellenük készülő „merénylet” az, hogy a két portára jelzőberendezést szerelnek fel, s akinél a készülék jelez, az szondába fúj, illetve motozásnak veti alá magát. Az ily módon másodjára kiszűrt fegyelmezetlen dolgozónak az elbocsátással kell számolnia. Tavaly egyébként 41 esetben került sor a gyárban fegyelmi eljárásra, szemben az 1985-ös 27 alkalommal. Miután a fegyelem erősödésének már tavaly is érzékelhető jelei voltak, az eljárások számának jelentős szaporodása egyértelműen a nagyobb szigor jele. Vendégek Kemerovóból EpítészdeEegáciő megyénkben A delegáció tagjai vendéglátóik társaságában megtekintették a Salgótarjánban épülő MHSZ-székházat. Kemerovói építészdelegáció 'érkezett tegnap Nógrád megyébe, amelynek vezetője Av- gyerev Jevgenyij Alekszandro- vics, a Kemerovo megyei tanács építési osztályának vezetője, tagjai pedig Zsurovkov Jurij Mihajlovics, a tervező- intézet igazgatóhelyettese, Ra- zsev Oleg Genajgyievics városi főépítész és Trunov Bo- gyiszlav Alekszejevics, az építési kombinát vezérigazgatója. A vendégeket egyhetes itt- tartózkodásuk első napján a megyei tanácson Havas Ferenc általános elnökhelyettes 'fogadta. Nógrád tanácsi vezetése, apparátusa nevében köszöntötte a küldöttség tagjait, akik elsőként látogattak hozzánk a Kemerovo és Nógrád megye közötti kapcsolat huszadik évfordulója jegyében. Ezután tájiákoztatót tartott hazánk gazdasági és társadalmi helyzetéről, szólt a megnövekedett feszültségekről^ gondokról, és az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatát követő tennivalókról. Őszintén feltárta a megyénkben jelentkező kedvezőtlen tendenciákat is, amelyekre a VI. ötéves terv sikeres teljesítése ellenére oda kell figyelni. Szólt az elkövetkezendő tervidőszak kiemelt programjairól így a lakásépítésről, a vízberuházásokról, az egészségügyi ellátás fejlesztéséről, s külön említette a fiatalok lakáshoz jutásának nehézségeit. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót és több kérdést is feltettek. Érdeklődtek egyebek között a veszteséges vállalatok szanálásának mikéntjéről, a munkaerő-átcsoportosításról és a minőség növelésének ösztönző rendszeréről. Ezután Avgyerev Jevgenyif Alekszandrovics, a küldöttség vezetője számolt be a Kemerovo megyében bekövetkezett változásokról, amelyhez az irányelveket az SZKP XXVII, kongresszusa szabta meg. Korábban a - hangsúly a nehézipar fejlesztésén volt. így elmaradtak a szolgáltató és szociális beruházásokkal. Ezt a hátrányt szeretnék most behozni, amikor feszített lakás- programot hajtanak végre, egészségügyi szociális létesítményeket építenek. Azt is elmondta, hogy Ke- merovóban az építőipar nem hozta a kívánt eredményeket, különösen a lakásépítés ütemében. A terv megfogalmazza, hogy a kilencvenes évek végére minden családnak önálló lakást kell biztosítani, s ez több mint 28 millió négyzetméter lakóterület kialakítását jelenti. Ami az építészet minőségét illeti, nyolcvan százalékban a nagypaneles építkezés jellemző, s ez magyarázható a népes városokkal, amelyekből (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvezőtlen tendenciák külkereskedelmünkben Megyénk harminc településén végzik a meghibásodott híradástechnikai berendezések javítását a Salgótarjáni Javító és Karbantartó Vállalat Mérleg úti szervizének dolgozói. Képünkön Susán László műszerész rádiót javít. Veress Péter külkereskedelmi miniszter kedden sajtótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Elmondotta, hogy a külkereskedelem célkitűzéseit 1986-ban csak részben sikerült teljesíteni. A rubel- elszámolású forgalom kiegyensúlyozott volt, egyenlege a tervezettnek megfelelően alakult. Kedvezően hatott a hazai ellátásra, hogy a szocialista országokból több energiahordozó és tartós fogyasztási cikk érkezett, mintegy évvel azelőtt. A Szovjetunióval kötött export- és importszerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb színvonalon teljesítette. A konvertibilis elszámolású forgalomban azonban a tervezett aktívum helyett jelentős, mintegy 400 millió dollár behozatalati többlet keletkezett. Az export értéke az előző évhez viszonyítva nem változott, miközben az import számottevően, 15 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen tendenciák okait elsősorban belső gazdálkodásunk gyengeségeiben kell keresni — mutatott rá a miniszter. Az exportálható árualapokat csökkentette a tervezettnél nagyobb hazai fogyasztás, s kivitelünkben változatlanul . jelentős arányt képviselnek a külpiacokon kevésbé jó áron értékesíthető, anyagigényes, alacsony fel- dolgozottságú termékek. A kőolaj világpiaci árának esése, valamint az általunk nagy mennyiségben exportált élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek árának további csökkenése mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a cserearányok számunkra kedvezőtlenül változtak. Külkereskedelmünk szerkezetében tavaly kisebb-na- gyobb átrendeződések voltak tapasztalhatók. Valamelyest nőtt a szocialista országok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban. Ösz- szes kivitelünknek 58 százaléka a szocialista országokban talált gazdára, s behozatalunk 55 százaléka onnan származott. A tőkésszállítá-' sok exportunkban 1986-ban egy százalékkal nagyobb - hányadot képviseltek, mint 1985-ben. Számottevő visszaesés következett be viszont a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünkb en. A miniszter kiemelten foglalkozott a gép- és alkatrész- forgalom alakulásával.'. Elmondotta, hogy arányaiban változatlanul jóval több gépipari berendezést vásárolunk a tőkésországokból, mint amennyit oda exportálunk. Ezen a gyakorlaton változtatni szükséges, mert a tőkésországokból behozott alkatrészekért csaknem annyi konvertibilis valutát adunk ki, mint amennyi a ' gépipar összes konvertibilis exportja. A tennivalókról szólva. Veress Péter kiemelte: a magyar gazdaság legfontosabb feladata a? 1985—86-ban tartósan jelentkező kedvezőtlen tendenciák megállítása. Elengedhetetlenül szükséges, hogy javuljon konvertibilis elszámolású külkereskedelmünk egyenlege, az idén összességében többet adjunk el külföldön, mint amennyiért vásárolunk.
