Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
Moszkvában tárgyal a dél-jemeni pártfőtitkár Az amerikai állami terrorizmus veszélyeire figyelmeztetett Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a jelenlegi közel-keleti helyzettel kaposolatban. A szovjet vezető kedden a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Ali Szalem al-Bieddel, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárával. Ali Szalem al-Bied az SZKP KB és a szovjet kormány meghívására tartózkodik párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatáson a szovjet fővárosban. Az SZKP KB és a szovjet kormány által kedden, a jemeni küldöttség tiszteletére adott ebéden mondott beszédében Mihail Gorbacsov hang. súlyozta, hogy a Szovjetuniót és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot összekapcsolja a világot hoszú évek óta nyugtalanító közel- keleti és más regionális konfliktusok azonos megítélése. Rámutatott, hogy az arab Keleten egyfajta normává vált az erő alkalmazása, a katonai akciókhoz való folyamodás : ezek révén akarnak egyesek — mások otthonában — imperialista „rendet” teremteni. Mindenki jól emlékszik a Líbia elleni durva agresszióra, a Szíriával szembeni zsarolásra. Ezekben a napokban folyik az amerikai haditengerészeti erők tömeges összevonása a Földközitenger keleti részében és a Perzsa-öböl térségében. S, nyílt fenyegetések hallatszanak, hogy ezeket az erőket be is vetik azzal a céllal, hogy népet és államot „büntessenek meg” néhány szélsőséges bűnös és meggondolatlan cselekedeteiért. — A terrorizmus korunkban valóban szörnyű csapás. Ám, ha az állami terrorizmus eszközeivel próbálják megsemmisíteni, az még nagyobb bűncselekmény, mivel még több ember, az államok szuverenitása és a nemzetközi jog, sőt az elemi erkölcs és az igazságosság esik áldozatul. Mindennek eredményeként az erőszak és a vérontás önmagába visszatérő köre alakul ki — mondotta a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov értelmetlennek és kegyetlennek nevezte az Irak és Irán közötti háborút. Növekszik annak a veszélye, hogy más országok és erők is beavatkoznak a konfliktusba — mondotta, majd rámutatott, hogy a háború mindkét fél számára pusztító, ugyanakkor nem eredményezte és nem eredményezheti a vitás kérdések megoldását. A háborúnak a politikai tárgyalóasztalnál kell mielőbb véget vetni, más megoldás nincs. Véleményét osztotta dél-jemeni vendége is. Geraszimov sajtóértekezlete A Szovjetunióban február 2-án és 9-én összesen 140, szovjetellenes tevékenységért elítélt személyt bocsátottak szabadon — jelentette be keddi sajtóértekezletén Moszkvában, Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Mint elmondta, a Szovjetunióban egész sor bírósági ügy felülvizsgálata folyik, mindenekelőtt a szovjet büntető törvénykönyv 50. számú cikkelye alapján elítéltek ügyeié. Ez a cikkely vonatkozik a szovjetellenes propagandát folytató személyek bűneire. Kérdésre válaszolva Geraszimov hozzátette, hogy a kegyelemben részesítettek száma növekedhet. A Szovjetunió nemzetközi tevékenységéről szólva Geraszimov elmondta, hogy hétfőn megkezdődtek a határkérdésekkel foglalkozó szovjet—kínai külügyminiszter- helyettesi szintű tárgyalások. A szovjet külügyi szóvivő beszámolt a pakisztáni külügyminiszter moszkvai megbeszéléseiről is. Mint mondotta, szovjet részről kifejtették, hogy a Szovjetuniónak nincs szándékában katonai kontingenst Afganisztánban hagyni, és kész meggyorsítani hazatérésüket, amint létrejön a rendezés. Moszkvai megítélés szerint a szovjet—pakisztáni megbeszélések kedvező feltételeket teremtenek a genfi tárgyalások sikeres befejezéséhez. Ennek kapcsán Geraszimov elmondta, hogy hétfőn este Moszkvába érkezett Diego Cordovez ENSZ-fő- titkárhelyettes, aki a genfi afgán—pakisztáni párbeszédben közvetít. Tárgyalási szünet Géniben mintegy öt hétre megszakították a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről folytatott szovjet— amerikai tárgyalások negyedik fordulóját — jelentette be keddi sajtóértekezletén Andranyik Petroszjanc szovjet küldöttségvezető, a szovjet állami atomenergiabizottság elnöke. Szavai szerint a fordulót március 16-án folytatják. Párttisztségviselő - titkos szavazással Két jelölt közül, titkos szavazással választott titkárt a nyugat-szibériai izsmorszki- ji járás pártbizottsága, miután az előző titkár egy másik járási pártbizottság élére került. Az SZKP KB januári ülése óta ez az első eset, hogy gyakorlatban alkalmazzák az előadói beszédben a párt tisztségviselőinek megválasztásáról elhangzott javaslatot. A Pravda kiemeli, hogy az új módszer kizárja a korábban bevett gyakorlatot, amikor is egyetlen jelöltet — többnyire egyhangúlag — nyílt szavazással választottak meg. Akisor a szavazatokat szinte össze sem kellett számolni. Az ilyen választásokon a szubjektivizmus, a zárt ajtók mögötti enyhe nyomásgyakorlás is előfordult. A mostani szavazás kimenetele azonban megmutatta: a vélemények eltérőek is lehetnek. Meghosszabbított ultimátum Az Egyesült Államokban megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a három amerikai és egy indiai túszt fogva tartó szélsőséges libanoni csoport meghosszabbította ultimátumát. A csoport azt követeli, hogy Izrael bocsásson szabadon négyszáz, fogságban levő palesztint s azzal fenyegetőzött, hogy helyi idő szerint, hétfőn éjfélkor ki- végzi túszait. Ezt a határidőt most bizonytalan ideig meghosszabbították. Mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium elzárkózott annak megválaszolása elől, mit tervez az Egyesült Államok a túszok kiszabadítása érdekében. Amerikai részről nem nyilatkoznak a Földközi-tengeren levő, két repülőgép-hordozóból és nagyszámú hadihajóból, valamint partra szálló egységekből álló flottaösszpontosítás terveiről sem. Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint azonban a flotta „távlati megfontolások” alapján foglalt harcálláspontot Libanon partjai közelében. ) Reagan dilemmái Csalódást keltő üzenetek Kiváló szónoki teljesítmény, ám vitatható tartalmi színvonal, és nem kevés kétértelműség. Így jellemezték az amerikai sajtó kommentárjai is, Ronald Reagan elnöknek az unió helyzetéről szóló üzenetét. Ami a világot és a mi hazai közvéleményünket is illeti, a fő kérdés természetesen az, hogy mit ígér a washingtoni elnöki üzenet a béke megóvásának távlatai, és a szovjet—amerikai kapcsolatok szempontjából. Az amerikai dokumentum ebből a szempontból csalódást keltő. Reagan kifejezte ugyan reményét, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok dialógusa konstruktív lesz, de nem ment messzebb ennél az általánosságnál. őszi megnyilatkozásaitól eltérően, ezúttal már nem szólt a nagy formátumú megállapodások lehetőségéről. Sőt, Gorbacsov főtitkárral az izlandi fővárosban tartott találkozójáról csak annyi volt a fő mondandója, hogy Moszkva ott, úgymond, a hadászati védelmi kezdeményezés „gúzsba kötésére” törekedett. „De ezt nem engedjük meg nekik, nem engedtük meg sem a múltban, és nem leszünk hajlandóak a jövőben sem” — jelentette ki Ronald Reagan. Anélkül, hogy konkrétan kitért volna a hadügyminiszternek ama tervére, amely szerint a csillagháborús rendszer elemeit a tervezettnél korábban telepítenék — ez a terv, mint ismeretes, az amerikai kormányzaton belül sem talált osztatlan helyeslésre, — az elnök azt mondotta, a hadászati védelmi kezdeményezés továbbra is előre fog haladni... S hozzátette: elnöki jogkörével élve meg fog vétózni minden olyan kongresszusi törekvést, amely „kikezdené a nemzet biztonságát és tárgyalási erejét”. A New York Times szerint Reagan a képviselőház múlt évi szavazásaira célzott, amelyekkel a SALT—II megállapodás betartását hirdették. Mint ismeretes, az elnök hozzájárult ahhoz, hogy a 131. B—52-es hadászati bombázóra felszerelt robot- repülőgéppel túllépjék a Bécsben aláírt SALT—II meg- álapodás egyik lényeges korlátozását. (Más kérdés, hogy a Szovjetunió, nagy mértéktartást tanúsítva, ennek ellenére is úgy döntött, hogy egyelőre a maga részéről továbbra is a SALT—II előírásaihoz tartja magát. Ezeket az előírásokat a Szovjetunió mindmáig nem lépte túl.) Ugyanakkor az elnök sem Ahogyan a US News and World Report rajzolója látja Reagan helyzetét: birkózás a demokrata többségű törvény- hozással — háttérben a problémák (balról jobbra: iráni— nicaraguai botrány, mérleghiány, fegyverzetcsökkentési tárgyalások, kábítószer, kereskedelem). tagadhatja: döbbenetes, 200 milliárd dollár körüli a fizetési mérleg deficitje. A fizetési mérleg hiányának elsődleges okai természetesen a katonai költségek. Az, amit a Pentagon legutóbb beterjesztett, mindenképpen rekordot jelent. A katonai költségvetést az a filozófia hatja át, hogy mindent. ami technikailag lehetséges,. ki kell próbálni, és mindent, aminek kipróbálása sikerült, rendszerbe kell állítani. Nagyon is kérdéses, hogy egy olyan amerikai törvényhozás, amelynek mindkét házában november óta imár demokrata többség van, mikéopen reagál azokra a kísérletekre, hogy a Pentagont továbbra is szent tehénnek tekintsék. Hiszen a költségvetés a földkerekség legazdagabb országában sincs gumiból. Reagan mostani költségvetési tervezete például egyharmaddal csökkenti az oktatás támogatására szolgáló állami alapokat, miközben szavakban hitet tesz a versenyképesség fokozása, és az oktatási rendszer tökéletesítésének összefüggése között. Az amerikai közvéleménykutatások arról számolnak be, hogy Reagan tekintélye rég látott mélypontra jutott. Ebben persze szerepe van az „Irangate” válságnak, amely mindenképpen megkérdőjelezte , a kormány szavahihetőségét. Érdekes módon, vannak amerikai megfigyelők, akik éppen ezért látnak esélyt rugalmasabb amerikai magatartásra a világpolitika fő kérdésében. A CBS televízió kommentátora egy szovjet—amerikai megállapodás esélyét latolgatván, 50 százalékosra teszi a siker valószínűségét. A kommentátor szerint: „A Szovjetunió megállapodást akar, Reagannek pedig szüksége van a szerződésre”. Ezt az optimizmust azonban nem mindenki osztja. Egyrészt nem lehet megfeledkezni az időtényezőről, és mivel a választások közelednek, a genfi tárgyalások jelenlegi fordulóján kellene eredményt elérni. Ennek körvonalai egyelőre nem bontakoznak ki. Másrészt, sok megfigyelő ehhez hozzáteszi, hogy egy belpolitikailag erős elnöknek nagyobb lehetősége lenne olyan engedményeket tenni — mindenekelőtt a csillagháborús rendszerek laboratóriumon kívüli, űrbéli kipróbálásáról való lemondást — amelyek a Szovjetunió Reykjavikban felajánlott nagyvonalú koncesszióit ellensúlyozzák. Reagan azonban, a jelek szerint, olyan belpolitikai helyzetbe manőverezte magát, amelyben saját pártján belül is mind többen határolódnak el előle. Vajda Péter McFarlone öngyilkossági kísérlete öngyilkosságot kísérelt meg Robert McFarlane, Reagan elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, aki az egyik főszereplője volt az Iránnak teljesített titkos fegyverszállítások politikai botrányának. McFarlane hétfőre virradóan mintegy 20—30 Valium tablettát, erőteljes hatású nyugtatószert vett be. Egyes — meg nem erősített — értesülések szerint McFarlane nincs életveszélyben. A volt tanácsadónak kedden egy újabb kihallgatáson kellett volna tanúskodnia. H uszonegy ország, köztük az Európai Gazdasági Közösség külügyminiszterei adtak egymásnak 48 órás .találkozót a hét elején Gúate- malavárosban, hogy áttekintsék a közép-amerikai válság- övezetet. Három hete, hogy nyolc latin-amerikai állam diplomáciai vezetője, valamint az ENSZ főtitkára és az Amerikai Államok Szervezetének ugyancsak főtitkára tett látogató körutat a térségben, tanácskozott Guatemala, Honduras, Salvador, Nicaragua és Costa Rica állam- és kormányfőivel. Most vasárnap újabb megbeszélés lesz, igaz ezúttal szűkebb körben: a közép-amerikai vezetők — Nicaragua mellőzésével —ülnek a tárgyalóasztalhoz. Ez a rendkívül élénk diplomáciai tevékenység első látásra kedvező jel, érzékelteti, hogy a válságban közvetlenül és közvetve érdekelt felek egyaránt keresik a feEsti kommentár Rendezési erőfeszítések szültség enyhülésének módozatait. Négy éve már, hogy a békés rendezésen fáradozó Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama létrehozta a Contadora-csoportot, s annak is több mint két éve, hogy kiadták első békekezdeményezésüket. Az európai Közös Piac képviselői is már ezúttal harmadik alkalommal egyeztetik álláspontukat az érdekelt közép-amerikai államokkal, ígérnek fokozottabb gazdasági segítséget a válság- övezet országainak. A nem deklarárt háborúk Salvadorban a hadsereg és a felszabadítási erők között, Nicaraguában a sandinista forradalom védelmezői és a kívülről támogatott „kontNÓGRÁD — 1987. február 11., szerda rák” között, a fel-felújuló határkonfliktusok Honduras és Nicaragua között mégis változatlanul szedik áldozataikat. Az öt közép-amerikai állam katonai kiadásai 1980 óta ötszörösére növekedtek, az ENSZ jelentése szerint pedig a térség lakosságának immár csaknem egytizede volt kénytelen ideiglenesen új hazát keresni. A különféle rendezési erőfeszítések eleddig nem hoztak érdemi eredményt. S, nem is hozhattak. Ugyanis hiányzik a tárgyalóasztaltól az Egyesült Államok, amely a háttérből alápvetően befolyásolja a térség válságát. Washington ötödik éve folytatja hadjáratát a nicaraguai haladó rendszer, a sandinista forradalom térdre- kényszerítésére, ezért keresztezi a tárgyalások eredményességét is. Távollétében a tanácskozóasztalnál fő közép-amerikai szövetségesei — Salvador, Honduras és Costa Rica — képviselik a washingtoni törekvéseket. Eme szerepkiosztásnak megfelelően próbálják most Nicaraguát egyoldalú engedményre kényszeríteni, s állítják bármiféle megállapodás előfeltételéül, hogy a sandinista rendszer „liberalizáljon”, kezdjen párbeszédet a fegyverrel támadó kontrákkal. Az eddigi kudarcok ellenére a rendezési tárgyalások mégis nagyfontosságúak. A Contadora-csoport erőfeszítésének, avagy az európai Közös Piac állásfoglalásának végül is nem kis szerepe van abban, hogy Washington — célja érdekében — nem nyúlt még a szélsőséges megoldáshoz, a katonai intervencióhoz a haladó niearaeuai rendben ellen. _ Ortutay L Gyula Vendégek Kemerovóból (Folytatás az 1 oldalról) Kemerovo megyében tizenkilencet számlálnak. Sok helyütt a feltáratlan szénvagyo- nok nem teszik lehetővé a lakótelepek kialakítását. Ami épp úgy gond a szovjeteknél is, mint nálunk, az az építőanyag-ellátás hiányosságai. Az építéstöe'eeáció a kötetlen beszélgetést követően a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályára látogatott. Délután a NOTTÉV Vállalat igazgatója. Botka Miklós adott tájékoztatót a vállalat tevékenységéről, majd a vendégek megtekintették az MHSZ-székház építését. Egyhetes látogatása során a szovjet küldöttség megismerkedik Balassagyarmattal, az Ipoly Bútorgyár munkájával. A megyeszékhely építkezései mellett megtekintik a pásztói új városcentrumot és a műemlékegyüttest. A munkalátogatás legfőbb célja —, mint ahogy azt a delegáció vezetője is hangsúlyozta — megismerni egymás terveit, eredményeit, gondjait. ez utóbbiak kiküszöbölésében a közös gondolkodás, eszmecsere sokat segíthet. ^ Afgán megbékélési bizottságok Az afganisztáni nemzeti megbékélés legfelsőbb rendkívüli bizottsága állásfoglalást tett közzé Kabulban a megbékélési bizottságok feladatairól Eszerint a bizottságok feladata többek közt az, hogy elősegítsék a szembenálló felek közötti ellenségeskedés felszámolását, kapcsolatot teremtsenek a fegyveres csoportok és ellenzéki erők vezetőivel, elősegítsék az Afga nisztánból eltávozottak ház; térését és nyújtsanak segí séget a visszatérés után. A bizottságok javaslatoki tehetnek amnesztia meghi: detésére a oeóortönzötte,, b zonyos kategóriái számár bírók és bírósági tagok ki«' vezésére, a parasztság biz« nyos adók alól történő mei tesítésére. valamint közszül ségleti cikkek segély form; jában történő kiosztására.