Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
n ragaszíottiiveg-gyárlás fellegvára Sikeresen zárta az elmúlt esztendőt az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyára. Egymilliárd-háromszáznyolcvan- ötmillió forint árbevételt értek el az üveggyártás íellegvá- í'ában, ami a bázishoz képest tíz százalékkal emelkedett. Bevételük több mint egyharmad részét a ragasztottüveg- gyártó üzemben előállított termékekből nyerték. Hajlított és síkragasztott üvegből 1986-ban a tervezettnél tizennégyezer négyzetméterrel készített több biztonsági üveget az üzemben dolgozó kollektíva. A szalagcsiszoló gépen Nagy Zoítánné és Oláh Ibolya az Idomra vágott Moszkvics-üvcgck szélét munkálja meg. A szélvédők a rogyasztókemencében kapják meg végleges formájukat, majd az illesztő teremben párosítják össze. A fóliával összeillesztett Lada-szélvédőt Ozsvárt László előkötésre készíti elő. Az autoklávból kikerülő kész üvegek minőség-ellenőrzése pontos munkát igényel. ugjar: karcos, torzított látófelületű szélvédő nem kerül!'"* ki az emből. A képen Kesztyűs Zoltán, a meó aport ve. j. vizsgálja a gépkocsikba kerülő üvegei. —Rigó Tibor felvétel«— Stopper a munkapadokon MEB-uízsgőlat után a BRG-ben A stopper fontos szerepet kapott ezekben a hónapokban a BRG salgótarjáni gyárában is. No nem otthoni használatra. hanem a hasznos munkaidő feltérképezésében, a normaórák folyamatos karbantartásában. Ez persze csak egy részterülete volt annak a vizsgálatnak, amelyet a .megyei népi ellenőrzési bizottság folytatott tavaly májusában és júniusában a BRG-ben. A pozitív tapasztalatok ellenére akadt még tennivaló, s ezt ütemtervben fogalmazta meg a munkaügyi csoport. Gáka József, a csoport vezetője így értékeli az azóta eltelt időt: — Általában kedvező a kép, ha a gyárunkat a munkaidő kihasználása szempontjából ítélem meg. Tavaly több korszerű technológiai eljárás bevezetése, a számítástechnika mind szélesebb alkalmazása növelte a termelékenységet, a hatékonyságot. Állandóan figyeltük az egyes termékekre meghatározott normaórákat és ahol szükségét láttuk, szorosabbra vontuk a gyeplőt. Javult az anyagellátás és csökkent a pótidő is amit a hibás alapanyag kijavítására fordítottunk. Szigorodott a munka- fegyelem: míg 1985-ben 44, tavaly már csak 39 esetben kellett felelősségre vonni a dolgozókat. Mindezt segítette az év közben kialakított ösztönzési rendszer, az elosztásban az üzemrészek megnövekedett önállósága. A kapun bejövei is meglepetés éri a „hívatlan” látogatót. Eddig is telefonon tudakolta meg a portás, vajon a vendég jelezte-e az érkezését, most viszont kísérő vezeti az idegent a megbeszélt irodába. — Ez is hozzá tartozik a szigorú ellenőrzéshez — magyarázza Varga László igazgatási csoportvezető. — Minél több a szűrő, annál nehezebb a visszaélés lehetősége. Csökkent például a kilépőcédulák engedélyezőinek a száma és minden esetbeh megtörténik a visszaellenőrzés, azaz: nem „sumákolt*-e valaki az aláírással. Emellett szigorítottuk a későkkel szemben alkalmazott felelősségre vonást is. A kollektív szerződés szerint 10 késés után 25 százalék nyereségelvonás a büntetés, s minden további késés után 5 százalékkal több pénztől esik el a dolgozó. Látogatásunk napján — talán a péntek és ,13-a is közrejátszott — a szokottnál is több, tíz belépőt tett le Gáka József asztalára az ügyeletes portás. — Ilyenkor persze nem késik a magyarázat — folytatja az igazgatási csoport vezetője. — Legtöbbször az ébresztőóra romlik el, de időnként „baj van a gyerekkel” kimarad a busz, vagy az állatok ellátásával bíbelődött többet az illető. A gyáron belül működő alkoholellenes bizottság munkája hatásosabb lett; vásároltunk két mikrofonos szondát. Amíg a régit használtuk óránként legfeljebb 25 embert tudtunk megvizsgálni, most 10 perc alatt százat. És nem csak a portán vesszük szigorúan. — Az elmúlt héten tűzoltó- gyakorlatot tartottak a gyárban és önkéntesek vették át az ügyeletet. A kazánfűtő így sem kerülhette el a sorsát; mivel feltűnően „szabadmozgású” volt, tíz percnél tovább nem tartózkodott a gyárban — hazaküldtek. És nincsenek fokozatok sem: a legkisebb szeszfogyasztást is szigorúan büntetjük. A munkaidőalap védelmére hozott ütemterv kiemelten foglalkozik a veszteségidők felmérésével. A feladat végrehajtásáért a műszaki osztály vezetője a felelős, az elemzésekért pedig Koruhely István, a normacsoport vezetője. — Rendszeresen készítünk „munkanapfelvételeket” — mondja a fiatal mérnök, s a fura kifejezés hallatán nem késik a magyarázattal: — Űj gyártmány indításánál sok a bizonytalanság, a szervezési nehézség, ezért rugalmas időt tervezünk egy-egy darab elkészítésére. A begyakorlottság növekedésével azonban kevesebb idő is elegendő. Ezért vissza-vissza térünk a csoportokhoz és percre pontosan végigkísérjük a napi munkájukat. Természetesen ők is tudnak róla. Nemrég -a Ságvári brigádnál készitettünik felmérést. Ellátogattunk a döntően nőket foglalkoztató kollektívához, s bár nevüket nem adták a riporthoz, véleményük mégis érdekes volt: — Szigorú volt az biztos, — mondja az egyikük. — Három percet pihentem, azt is felírta Pista. — Stopperre] várta, mikor érünk vissza a WC-ről — neveti el magát a mellette ülő. — Azt mondta. 25 perc pihenőt engedélyeznek a nyolc órából és ebben a cigiszünet is benne van — elmélkedik a túloldali hölgy. — Még az a szerencse, hogy itt kivételesen a szalagnál is lehet dohányozni. .. — Szerintem semmi értelme nem volt — veti oda az elsőnek szóló. — Változott-e azóta valami, lányok? — kérdezi a körülötte ülőket. — Annyit mondtak mindössze, hogy „lehetett volna jobb eredmény is”. Koruhely István mosolyogva válaszol: — Szokatlanul jól dolgoztak, s erről tájékoztattam az üzemvezetőt is. Ettől függetlenül a normaóra- módosításokat április elején hajtjuk végre. A szigorú intézkedések persze csakis akkor hozzák meg a várt eredményt, ha a munka- időalap védelméért cserébe a szolgáltatások valamennyi formája elérhető a nyolc óra után. Gáka József elmondja, hogy az étterem melletti faliújságon tájékoztatják a dolgozókat a tanácsok ügyfélfogadási rendjéről, az OTP és más hivatalok nyitva tartásáról. Gondok azért akadnak: — Ügy hallottam — teszi félre a bemért panelt Balás László — hogy hiába tartanak nyitva hosszabban, ha valakinek problémája van elküldik, hogy jöjjön vissza „főidőben”. Nekem ez nem jelent gondot, de aki egy műszakos. annak igen — mutat a mellette ülő kolléganőjére. — A posta négykor bezár a Gorkij-telepen — veszi át a szót Bállá Béláné —, s emiatt csak a központban tudom elintézni a dolgomat. A rendőrséget is csak munkaidőben tudnám elérni, mint itt az egyik barátnőm. Jó. hogy a tanács ügyeletet tart, de ha nem tudnak tenni semmit érdemben, akkor minek az egész. Meg aztán sok a bejáró nő, s bizony nem hozzájuk igazították a vidéki óvodák nyitva tartását. T. Németh László Onrakó teherautó Szellemes rakodószerkezet gyártására kötött szerződést a Balassagyarmati Fémipari Vállalat az osztrák Weber Modul ;Hidraulic qéggel. A teherautó lehajtható hátsó falára szerelt hidraulikus berendezésről van szó, amely az árufelvétel kívánt szintjéig leereszthető, s a rakományt a plató szintjéig emeli. Az önrakó leginkább ott hasznosítható, ahol nincs rámpa, továbbá, ahol az árut egységes csomagolásban, például keréken guruló göngyölegekben, rakodólapokon továbbítják. A Balassagyarmaton elkészült próbasorozat máris gazdára talált Hollandiában. Az önrakó szerkezet bármilyen típusú tehergépkocsira felszerelhető és 1500 kilogramm felemelésére képes. A zömmel exportra szánt új terméktől már az idén 20 millió forint bevételre számítanak Balassagyarmaton. ■ I Csökkenő forgalom A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a lakosság az év első hónapjában 37.8 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó áron 2,3 százalékkal, ösz- szehasonlítható áron pedig mintegy 7 százalékkal kevesebbet. mint tavaly januárban. A kereskedelem készletei viszont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, különösen a nagykereskedelmi raktárakban, amelyekből a hideg időjárás és a nehéz közlekedés miat az áru egy jelentős része nem jutott el a 'boltokba. A kiskereskedelmi hálózaton belül az állami üzletek első havi forgalma 3.5 százalékkal, a szövetkezetieké 1 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, a magánkereskedők azonban többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az - összességében csökkenő forgalom ellenére élelmiszerekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év első hónapjában. Néhány perc közgazdaság Mi a hozzáadottérték-adó? HOZZÁADOTTÉRTÉK.ADÖ e . nem éppen rövid szakkife* zéssel manapság egyre többet találkozunk. A pénzügyi rendszer megújításának, az egész reformfolyamatnak egyik fontos alkotóeleme az adórendszer átalakítása, így érthető, hogy egyre több szó esik erről az újságok hasábjain, vagy a televízió adásaiban. Jelenleg két területen folyik adóreform, egyrészt a személyi jövedelem- adózásról vitatkoznak a szakértők, s dolgozzák ki az egységes koncepciót, másrészt a hozzáadottérték-adó bevezetésének lehetséges módját kutatják. De mielőtt a hozzáadottér. ték-adó mibenlétéről beszélünk, tudnunk kell: mit nevezünk hozzáadott értéknek egyáltalán? S mi közelehet, van ennek a forgalmi adóhoz, aminek a neve ismerősebben cseng talán. A közgazdasági kislexikon iparstatisztikai fogalomnak nevezi a hozzáadott értéket, mondván: az anyagi ráfordítások és az eredmény kü- lönbözetét értik alatta. A forgalmi adóról viszont azt írja, hogy „a termék valamely termelési fázisához, vagy a termékek forgalmazásához kötődik”. Most pedig térjünk vissza a nyugati országokban használatos szisztémára, amelynek az elve a következő: minden egyes áru, vagy szolgáltatás értékesítése után forgalmi adót kell fizetni. A kötelezettség tehát nem függ attól, hogy az adott cikk a fogyasztást szolgálja, vagy éppen egy beruházáshoz szűk? séges berendezés. A forgalmi adót akkor is meg kell fizetni, ha például valaki alapanyagot vásárol, hogy abból valamilyen árut előállítson, vagy pedig részegységet vesz egy automata gépsorhoz. A példákat sorolhatnánk tovább : mindenesetre talán jól érzékelteti, hogy a forgalmi adózás lényegében az értékesítéshez kötődik bármelyik szférában. A NÁLUK MOST érvényben lévő rendszer más alapokon nyugszik. A forgalmi adó a fogyasztáshoz kapcsoló, dik, tehát csak az utolsó fázisban, a nagykereskedelemnél számítják ki az adót, s így alakul ki a fogyasztói ár, amelyben a végső felhasználó, tehát a vásárló fizeti meg az adót. S természetesen csak a fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások után kell forgalmi adót fizetni. (Ennek körét a jelenleg érvényben lévő rendelet határozza meg.) Talán e néhány vázlatosan ismertetett elvből is látszik, milyen nagyarányú változást jelent a forgalmiadórendszer új alapokra helyezése, a hozzáadott érték szerinti számítás bevezetése, amelyben a korábbival ellentétben minden áru és szolgáltatás után forgalmi adót fizetnek. S a változások nem vezethetnek ellenőrizhetetlen ármozgásokhoz, nagyarányú dráguláshoz. Az újfajta adórendszer bevezetése nem pusztán elhatározás kérdése, számos olyan változást hozna, amely a gazdasági élet egyéb szféráira is kihat. Mindenképpen pozitívuma, mondják a szakértők, hogy növekedne a termelői és a fogyasztói árak közötti különbség, az utóbbi javára, tehát javulna a kétszintűség, ami az árrendszer megfelelő működésének alapja. Ám módosulnának az árarányok is, tehát ennek hatásait nagyon pontosan előre szükséges fölmérni. Természetesen ez átírná a fogyasztói ártámogatások jelenlegi rendszerét. S végső soron lehetővé tenné azt is, hogy a vállalatok által fizetett egyéb adók mértékei esetleg megváltozzanak. MÓDOSULNA AZ ADÖad. minisztrációja, a kiszámítás módja, és ezt sem egyszerű megvalósítani. És végül, de nem utolsósorban, mint minden adórendszerben, a normatív ádószabályok mellett lennének kivételek, preferált termékek vagy szolgáltatások, illetve olyan cikkek, amelyekért — például az élvezeti cikkek után — az átlagosnál több forgalmi adót kell fizetnünk. Csak vázlatosan ismertethetjük a hozzáadottérték- adózás alapjait, problémáit, de talán ebből is látszik, hogy milyen bonyolult az áttérés egyik rendszerről a másikra. S az is bizonyos, hogy csodákat semmiféle szisztémától nem várhatunk. Ez csak keretet adhat a gazdaság megújhodásának, de a változás a termelőszférán áll vagy bukik. A ruházati cikkek januári kínálata megfelelő volt. Januárban a vegyesiparcikkek közül javult a hazai hűtőszekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a magnetofonkazetták, s kismértékben az aszitali színes televíziók választéka, romlott azonban a félautomata mosógépek, a videomagnók, valamint a konvektorok kínálata. A tüzelőanyag-ellátásban nem .volt fennakadás, a megnövekedett keresletet ki tudták elégíteni a TÜZÉP-tele- peken. Orosz József szakmunkás a Fűlőber bátonyterenyei gyárában TRC-termoventillátorfűtőtestet állít össze. L M, NÖGRÁD — 1987. február 25., szerda 3
