Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa MoSí, . úban kedden reggel, a Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa. Munkájában részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők. A szovjet szakszervezetek központi tanácsának megbízása alapján a tanács munkájáról és a szakszervezeteknek az SZKP XXVII. kongresszusa határozataiból fakadó feladatairól a beszámolót Sztyepan Salajev, az SZSZKT elnöke terjesztette a kongresszus elé. A legfelsőbb szovjet szakszervezeti fórum elé kerül jóváhagyásra a szakszervezetek új szervezeti szabályzatának tervezete, amelyhez a kongresszust megelőző vita során a dolgozók kiegészítéseket és javaslatokat fűztek. A 140 millió tagot tömörítő szovjet szakszervezetek teljességgel támogatják a pártnak a gyorsítást, az átalakítást és a demokratizálást célzó irányvonalát — hangsúlyozta a szovjet szak. szervezet központi tanácsának a 'szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa elé terjesztett beszámolójában Sztyepan Salajev, a tanács elnöke. A szónok hangoztatta, hogy az SZKP XXVII. kongresz- szusa óta eltelt időt a szak- szervezetek arra használták fel. hogy bekapcsolódjanak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítására irányuló munkába, növeljék a szakszerve. zeti tagok aktivitását. A beszámolóban Sztyepan Salajev nagy teret szentelt a lakásépítés kérdéseinek. Megállapította. hogy bár a lakásalap az utóbbi húsz évben jj megkétszereződött, ez a proh- léma továbbra is élesen vetődik fel \ szónok kitért az anyaság és a nők foglalkoztatása jobb összeegyeztetését szolgáló intézkedésekre: a szülés előtti szabadság időtartamát 70 napra, a fizetett gyermek- i gondozási szabadságét másfél évre növelik ebben az ötéves tervidőszakban. Ez még további féléves fizetés nélküli szabadsággal meghosz- szabbítható. A gyermek betegsége idejére az anya hosz- szabb ideig tarthat majd számot teljes fizetésére. Sztvepan Salajev részletesen beszélt arról, hogyan vesz-! nek részt a szakszervezetek a demokrácia és a szocialista önigazgatás fejlesztésében. A szaktanács elnöke hangsúlyozta, hogy tovább kell demokratizálni a szakszervezeti szervek megválasztásának folyamatát. A szervezeti demokrácia fejlesztésének fontos iránya a szakszervezeti munka nyilvánosságának erősüké. ■ beszámoló külön figyelmet szentelt a szakszervezeti világmozgalommal folytatott párbeszédnek és együttműködésnek. Salajev megállaoí- • >tta, hogy a nukleáris és űrfegyverkezés alternatívája az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének az SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmazott programja, valamint a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ létrehozását célzó többi szovjet javaslat lehet. A szovjet szakszervezetek nevében az SZSZKT elnöke felszólította a világ minden országának szakszervezeteit, hogy támogassák az „emberiség fennmaradását szolgáló erőfeszítések” pénzalapjának létrehozását célzó javaslatot, amelyet a moszkvai békefórum fogalmazott meg. Az európai szakszervezeti szövetség javaslatára Válaszolva Salajev kijelentette: a szovjet szakszervezetek készek a keleti és nyugati szak- szervezetek közötti, a tudományos és a műszaki fejlesztés, a környzetvédelem, az új munkahelyek létrehozását szolgáló kereskedelmigazdasági kapcsolatok bővítése kérdéseit érintő együttműködés fejlesztésére. A szovjet szakszervezetek nemzetközi munkájukban elsőrendű fontosságot tulajdonítanak a szocialista országok szakszervezeteivel megvalósuló együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének. Ez az együttműködés kétoldalú és sokoldalú alapokon, minden szinten és a szak- szervezeti tevékenység minden területén fejlődik, mind konkrétabbá és tárgyszerűbbé válik; az őszinteség, a bizalom és az elvszerűség jellemzi. A szovjet szakszervezetek üdvözlik az újjászületett lengyel szakszervezetek pozícióinak az országon belül és a nemzetközi szintéren tapasztalható megerősödését — mondotta a szónok. Ezután Salajev felhívta a figyelmet arra. hogy felújultak a szovjet és a kínai szakszervezetek kapcsolatai. Mint mondotta, ez teljességgel megfelel a két ország dolgozói érdekeinek. Szovjet részről a két ország szakszervezetei pr,,TQn!r,rgj elvi alano^up magvalósuló egvüttműködésé- nek kialakitásáé"t szállnak sík’-a — jelentette ki. A , szoy.iet szakszervezetek — hangsúl’.’ozta végezetül Sztvenan Salajev — a jövőben is azért szállnak síkra, hogy á nemzetközi szakszervezett mozgalom erősítse sorait a kizsávmánvolás. a ..szociális visszavágás” politikáiéval szemben, a munkához és az élethez v®ló jogért vívott' harcban. A szakszemrezetek tevéken"én küzdenek a héhori'is vec zó1 v allen n népek közötti barátság és köl csönös megértés elmélyítéséért, a békéért és a társadat mi haladásért. ☆ A szovjet szakszervezete! kongresszusán Sztyepan Sala jev beszámolója, valamint i revíziós bizottság jelentésié tele után elkezdődött a vita A kongresszus délutáni ülé- sén szólalt fel Gáspár Són dor, a Szakszervezetek Orszá gos Tanácsának elnöke, a ma gyár küldtöttség vezetője. Többek között ezeket mon dotta: — Nagy megtiszteltetés hogy jelen lehetünk kong resszusukon, amely olyan idő szakban ülésezik, amikor i Szovjetunióban új szakasz: bontakozik ki a szociálist: társadalom építésének. E folyamatok jelentőségi abban van, hogy a hatalon intézményei csak a széle: néptömegek ellenőrzéséve működtethetők. A szociálist; társadalom csak így hité é, és demokratikus. Felismer ték. hogy a dolgozók nem tár gyai, hanem hordozói, meg testesítői a hatalomnak ugyanis az értük van. Nincs elméletileg feldolgoz va, hogy a szocializmus ápí tésének eltérő feltételei, kü lönböző körülményei köze -pette hol van a szakszerve zetek helye a társadalomban Milyen feladatokat és hogyai kell a szakszervezeteknel megoldaniuk egy munkásál lamban? Milyen legyen vi szonyuk a párthoz, az állam hoz, más társadalmi szerve zetekhez? Milyen mélységi lehet önállóságuk és milyenéi lehetnek harci eszközeik? E kérdések megválaszolás: ma különösen aktuális ; munkáshatalom viszonyai kö zött. Ha ez nem történi! meg. akkor a szakszervezetei a velük szemben jogosai támasztott igényeket nen tudják kielégíteni. A szakszervezetek általáno célja változatlan. De. mégi többről van már szó, min csupán a munkafeltételek, : jövedelmek befolyásolásáról A gazdasági munka és haté konysága, a termelés, a szó ciálpolitika egész háttérénél alakításában kell részt venni ük a szakszervezeteknek. Ha, valamikor követeimén; volt a munká‘mozgalomma szemben a realitások érzéke lése. akkor ez napjainkban pa rancsoló szükségszerűség. Hi tünk és meggyőződésünk, hog; az SZKP XXVII. kongresszu sa. annak szelleme, mondani Valója a realitásból és a jó felfogott szükségletből indu ki. Kívánjuk, hogy céljaikat reményeiket váltsák valóra Ez nemcsak a Szovjetünk népeinek boldogulását szol gálja. hanem ihletője a nem zetközi forradalmi szakszerve zeti mnz.ealnmnak is Magyar—jugoszláv kapcsolatok Hazánk és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai minden területen, a politikai, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt kiegyensúlyozottan és egyenletesen fejlődnek. Egymás sajátosságait tiszteletben tartva, mindkét országban közösen elhatározott cél a jószomszédi viszony ápolása, az együttműködés további fejlesztése a kölcsönös érdekek alapján. Ezek a törekvések fogalmazódtak meg a két ország pártós állami vezetőinek rendszeres találkozóin is. A folyamatos politikai kontaktusokban meghatározó szerepet játszik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti együttműködés. Ennek főbb állomásai közé tartozott Kádár János 1984 tavaszán Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatása. amellyel Lazar Mojszov akkori pártelnök magyarországi útját viszonozta. A két ország kommunistáinak legfelsőbb szintű tanácskozásán az MSZMP, illetve a JKSZ XIII. kongresszusán kölcsönösen részt vett a két testvérpárt küldöttsége. A kapcsolatok elmélyítéséhez több más magas szintű látogatás is hozzájárult: Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke 1981-ben járt Jugoszláviában magyar parlamenti küldöttség élén. Az államközi kapcsolatokat új, hasznos formával gazdagította Petar Sztambolics akkori államfő — 4 évvel ezelőtt — tett hivatalos, baráti látogatása hazánkban. Az intenzív kormányközi kapcsolatokat ápolta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének jugoszláviai látogatása 1985 decemberében. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi, illetve miniszteri találkozók, és sokrétűen fejlődnek a társadalmi és a tömegszervezetek kapcsolatai is. A kontaktusok bővülését mind Magyarországon, mind Jugoszláviában kedvezőnek ítélik, s kölcsönösen hangsúlyozzák, hogy a szociaüta építés időszerű kérdéseiről folytatott rendszeres vélemény- és tapasztalatcserék- hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez és elősegítik a két ország előtt álló feladatok eredményesebb megoldását. A politikai élethez hasonlóan, folyamatosan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok is. Jugoszlávia jelenleg hazánk harmadik legnagyobb konvertibilis elszámolású kereskedelmi partnere. Kedvezően hat gazdasági kapcsolatainkra, hogy az árucsere-forgalom 40 százaléka különféle hosszú távú együttműködési megállapodások alapján valósul meg. A két ország együttműködésének bővítésére a gazdaság csaknem minden ágában lehetőség kínálkozik. Magyar részről mindenekelőtt a közúti és a számítástechnikai kapcsolatok fejlesztését szorgalmazzák. Ugyanakkor, mind hazánk, mind déli szomszédunk érdekelt az együttműködés olyan korszerű formáinak — mint pé'dául a hosszú távú termelési kooperáció, a szakosítás, a műszaki-kereskedelmi együttműködés és a közös beruházás — elterjesztésében, amelyek alkalmazásával jelentősen elmélyülhetne a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés Kapcsolataink fejlesztésének - csönös igényét tükröz' z 1986—1990-re szóló áru és szolgáltatásforgalmi u.egál- lapodás, amely az előző tervidőszakhoz képest 50 százalékos növekedést irányoz elő. Az államközi egyezményeknek megfelelően fejlődnek a magyar—jugoszláv kulturális kapcsolatok, amelyek kiterjednek a tudományos együttműködésre. az oktatásra, illetve a haladó hagyományok közös ápolására. Je’enleg 48 délszláv nemzetiségű fiatal tanul hazánkból jugoszláviai egyetemeken, ugyanakkor 179, Jugoszláviában é'ő , magyar nemzetiségű hallgató folvtat- ja nálunk felsőfokú tanulmányait. Egymás jobb megismerésének igénye tükröződik a két ország közötti idegenforgalom alakulásában is: tava'v egymillió 336 ezer vendéget fogadtunk Jugoszláviából —, számuk 39 százalékkal bővült —, ugyanakkor 514 p-^er — a korábbinál 11 százaikkal több — hazánkfia választotta úticélul déli szomszédunkat. A kétoldalú kapcsolatok további erősítésének jelentős tényezője a határmenti megyéknek és a testvérvárosoknak az élet szinte minden területére kiterjedő együttműködése, illetve az az ösz- szekötő szeren, amelyet a hazánkban élő déizláv, illetve a jugoszláviai magyar nemzetiség tölt be A két ország —, azonos elvi álláspontja és politikai gyakorlata alapján — a nemzetiségi együttműködés bővítésén, további lehetőségeinek feltárásán munkálkodik. Esti kommentár Javuló légkörben Ma Genfben Afganisztán és Pakisztán képviselői kedvező légkörben ülhetnek össze, hogy felújítsák az ENSZ közvetítésével folyó tárgyalásaikat. Kétségtelen, a légkör „kedvező” minősítése viszonylagos. Az Afganisztán körül kialakult válság rendezéséhez még várhatóan hosszú időre, hónapokra, sőt esetleg egy-két évre is szükség lehet ám az immár négy éve folyó tárgyalássorozat ezúttal kínál első ízben esélyt az érdemi előrelépésre. A közelmúlt fejleményei és különösen a szovjet diplomácia kezdeményezései adnak okot a derűlátásra. Tavaly őszszel a Szovjetunió jelentős, több ezer fős csapatkivonást hajtott végre, majd az ezt követő magas szintű szovjet- afgán egyeztetéseken — Nadzsib pártfőtitkár moszkvai, illetve Sevardnadze külügyminiszter és Dobrinyin, az SZKP KB titkára kabuli látogatásával — lendületet adtak a szélesebb diplomáciai erőfeszítéseknek. Az afgán kormány január 15-én tűzszünetet hirdetett. Azóta 15 ezer ellenforra- dalmár tette le a fegyvert, s több mint 25 ezer menekült tért vissza Afganisztánba. Igaz, a legjelentősebb lázadócsoportok vezetői egyelőre nem fogadták el a felajánlott békejobbot. A Szovjetunió egyebek között a pakisztáni vezetőkkel folytatott megbeszéléseken is kifejezésre juttatta érdekeltségét a válság mielőbbi megszüntetésében. Most a hét végén, a genfi tárgyalások felújításának előestéjén Moszkva vendége volt Jakub Han pakisztáni és Abdul Vakil afgán külügyminiszter, csakúgy mint Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának személyes megbízottja. Ezeken a találkozókon Sevardnadze szovjet külügyminiszter ismételten leszögezte: országa kész saját konkrét lépéseivel segíteni az ügy megoldását. Így kész a teljes csapatkivonásra, mihelyt megegyezés születik az afgán belügyekbe való beavatkozás, a kabuli kormány ellen lázadók külső támogatása megszüntetéséről. A sorrendiség nem véletlen: csak a megváltozott külső feltételek teremthetik meg a feltételt a szovjet csapatkontingens távozásához. A Szovjetunió készsége most felgyorsíthatja a tárgyalásokat, ám a csapatkivonás menetrendje a másik fél szándékain is múlik. Mindazon kormányzatok, így elsősorban Pakisztán, illetve fő támogatója, az Egyesült Államok magatartásán, hogy az újabb genfi forduló hoz-e és ha igen, milyen rendezési megoldást. Ortutay L. Gyula Peresz Egyiptomba látogat Simon Peresz izraeli külügyminiszter ma kétnapos hivatalos látogatást kezd Egyiptomban Eszmat Abdel Megid miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter meghívására — közölték Izraelben. Peresz folytatni akarja a dialógust az egyiptomiakkal egy közel-keleti formuláról, amelynek pontos tartalma nem ismeretes. A felek akkor fogtak hozzá a tervezet előkészítéséhez, amikor Peresz. — akkor még kormányfőként — szeptemberben felkereste Hoszni Mubarak elnököt Alexandriában. A munkapárti vezető mindenesetre, elkötelezte magát egy előkészítő konferencia, majd pe-, dig egy nemzetközi értekezlet mellett, amelyeket viszont az azóta kormányfővé lett Jichak Samir ellenez. Samir közelebbi tervei nem ismeretesek, de azzal fenyegetőzött amerikai látogatása alkalmával, hogy hanem lesz összhang az általa vezetett Likud-tömb, illetve Pe- reszék között az említett kérdésben, akkor inkább előrehozza a választásokat Az úgvnevezett nagykoalíció te. Spadolini Washingtonban „Reméljük, hogy az űrkérdésekben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló nézeteltérés nem válik akadályává az általunk kulcs- fontosságúnak tekintett nukleáris kérdések megoldásának” — jelentette ki Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter Washingtonban. A miniszter tárgyalást folytatott amerikai kollégájával. Caspar Wein- bergerrel, találkozott George Shultz külügyminiszterrel és röviden fogad!a őt Ronald Reagan elnök is. Mint Spadolini elmondotta, megbeszélései során megismerkedett az Egyesült Államoknak az űrfegyverkezés terén elfoglalt álláspontjával, beleértve a rakétaelhárító fegyverrendszerek kifejlesztését eltiltó SALT—I szerződés sajátos amerikai értelmezését. A miniszter nem vitatta a washingtoni álláspontot, de aláhúzta annak szükségességét, hogy a kérdésről az Egyesült Államok feltétlenül folytasson konzultációt szövetségeseivel. „A mi szerepünk csupán az értékelés, nem pedig a döntés lehet” — mondotta. A Fehér Ház egyébként közölte, hogy Reagan két kú- lönmegbízottja. Paul Nitze és Edward Rowney nagykövet a közeli napokban megkezdi a konzultációt Washington szövetségeseivel erről a kérdésről. Shultz a szovjet reformokról George Shultz amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Szovjetunióban „nagy lépéseket tettek” a szükséges reformok irányában, „nagyobb nyíltságra törekednek és fontos változásokat hajtanak végre”. Shultz mindezt „rendkívül figyelemre méltónak” nevezte és azt hangoztatta, hogy „meg kell tapsolni” a fejleményeket. Mihail Gor- bacsovról azt mondotta, hogy a szovjet vezető „rendkívüli tehetségű, intellektusú és rámenős” ember, aki „változásokat akar”. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor igyekezett bizonyos fenntartásokat hangoztatni az emberi jogok érvényesítésével kapcsolatban, bár elismerte, hogy e téren is vannak fontos változások. Shultz egyetemi oktatók előtt beszélt. ~ ☆ Nyugatnémet külügyi források megelégedéssel nyugtázták, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter személyében washingtoni politikus először foglalt állást hivatalosan a Mihail Gorbacsov főtitkár által bejelentett új politikai intézkedésekkel kapcsolatban, fontos lépésnek nevezve a szovjet reformokat. KíB-kű döttség utazott Bot inba A Német Szocialista Egységpárt Központi Pártellenőrző Bizottságának meghívására kedden Berlinbe utazott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége. élén Gyenes Andrással, a KEB elnökével. Szirfai csapatok Beírútban Az izraeli szűkkörű kabinet kedden tartott rendkívüli ülésén elítélte a szíriai csapatok bevonulását Nyugat- Bejrútba. . A tanácskozásról kiadott közlemény szerint Izrael igen nagy figyelemmel követi az eseményeket, de nem kíván beavatkozni a libanoni belügyekbe. Jichak Rabin hadügyminiszter a kneszet íparlament) külügyi és hadügyi bizottságában •mindazonáltal azt hangoztatta, hogy Izrael ,;fenntartja -magának a jogot saját biztonsága szavatolására”. Élesen kikelt a szírek bevonulása ellen,7 keddi sajtó- értekezletén Szarni r Zsazsa, a Libanoni Efők nevű keresztény milícia vezetője, aki szövetséget ajánlott „a drú- zoknak, a szunnitáknak és egyes síitáknak” a szírekkel szemben. A szíriai csapatok kedden újabb állásokat foglaltak el a libanoni főváros nyugati szektorában. Előrenyomulásuk közben 54 párt, szervezet és milícia irodáit és léte sítményeit bezárták. A tisztogatási műveletek során több tucat fegyverest letartóztattak. A városrészben néhányszor tűzharc is kibontakozott. A síita Amal után kedd hajnalban a Drúz Haladó Szocialista Párt (PSP) is kiürítette a központjául szolgáló nyugat-bejrúti toronyházat és más létesítményeit. A drúz fegyveresek százai harceszközeikkel békésen kivonultak a városrészből. A szíreket nyíltan bíráló Irán- barát síita Hezbollah mili- cistái azonban felgyújtották egyik központi laktanyájukat, hogy az ne jusson a szírek kezére. A nap folyamán mind szíriai, rr'nd izraeli részről cáfolták azokat a bejrúti rádiójelentéseket, hogy az izraeli légierő gépei kedd reggel szíriai csapatösszevonásokat támadtak Bejrúttól délre. 2 NÓGRÁD - 1987. február 25., szerda
