Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 29. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 4., SZERDA A pártszervezetek parlamentje F ebruárban megkezdődtek a beszámoló taggyűlések a nógrádi pártalapszervezetekben is. Az alapszervezetek nagy része jelentős tapasztalatokkal rendelkezik • beszámoló taggyűlés előkészítésében és megszervezésében. A tapasztalatok értelmes hasznosításának azonban semmi köze nincs a rutinszerűséghez. Erről nemcsak azért célszerű szólni, mert mindig akadnak olyanok, akik hajlamosak a rutinszerű megoldásokra, hanem azért is, mert ennek az évnek egy sor olyan sajátossága van, amelyeket a politikai munkában is messzemenően szem előtt kell tartanunk. Mindig igaz, hogy egyik év sem olyan mint a másik, ezért a politikai munka értékelése, megtervezése is mindig konkrét adottságokra épül, és annak megfelelő követelményeket elégít ki. Az idei esztendő ilyen szempontból különös figyelmet érdemel- Ehhez nélkülözhetetlen eligazodást nyújt a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozata. A mostani beszámoló taggyűlésekkel szemben alapvető politikai követelmény a KB-határozat fő politikai útmutatásainak újbóli átgondolása. Ennek alapján indokolt összegeznünk, értékelnünk a végzett munkát, és ebből kiindulva célszerű kimunkálnunk egész évi teendőinket. A beszámoló taggyűlés alapvető célja, hogy a pártszervezet vézetősége számot adjon az elmúlt év során végzett munkájáról. Arról, hogy, hogyan irányította az alapszervezet politikai tevékenységét, mennyire tudott megfelelni hivatásának. A szervezeti szabályzat rögzíti a vezetőségnek ezt a kötelességét, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy értékeljék pártalapszervezetük tevékenységét, minősítsék a vezetőség munkájátA taggyűlés természetesen nem térhet ki minden részletre, az alaptevékenységgel összefüggő politikai munkára kell összpontosítania. Így például a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál működő pártszervezetek azt állítják, figyelmük középpontjába, hogy a politikai munka eszközeivel, hogyan segítették a gazdasági feladatok megoldását, a párt gazdaságpolitikájának érvényre juttatását. Nem arról van szó, hogy a taggyűlések a vállalati mérlegbeszámoló szerepét töltsék be, és az adatok halmazával árassza el a párttagokat. A kommunisták az össztevékenységet minősítik, azt, hogy az alapjaiban mennyire van összhangban a politikai követelményeivel. A gazdasági vezetés politikai megítélésének alapja csak az lehet, hogy milyen eredménynyel. milyen erőfeszítést fejtettek ki ennek érdekében. A politikai értékelés fontos összetevője minden alapszervezetben, hogy mind az eredményeknek, mind a lemaradásoknak okairól reális állásfoglalás szülessen: mi az, amivel mint objektív körülménnyel kell számolni, és mi az, ami szubjektív tényezőkön múlik. A pontos elhatárolás teszi lehetővé az elismerés és a felelősség meggondolt és megalapozott alkalmazásátA Központi Bizottság novemberi határozata alapján a gazdasági tevékenység politikai elemzése is összetettebb, bonyolultabb vizsgálódást követel. Feltétlenül tekintettel kell lennünk olyan szempontokra, mint a korszerűség, a nemzetközi mércével mért összehasonlítás, a megújulási készség, a fejlesztési dinamizmus, a minőség, a teljesítményelv érvényesítése, az érdekeltségi viszonyok befolyásolása, a napi és távlati gondolkodás összhangjának biztosítása. E szempontok nem csak az előző év értékelésében kell, hogy vezető szerepet játszanak, hanem az idei feladatok kimunkálásánál is. Pásztón, az ÜM. Szerszám- és Készülékgyárában dolgozó párttagok azt tartják: a gazdasági tevékenység politikai minősítése megköveteli annak vizsgálatát is, hogy mit tett a pártszervezet a feladatok teljesítése érdekében, hogyan, milyen módszerekkel segítette a munkát, miben érdemli ki az elismerést, netán az elmarasztalást. Ide tartozik az is, hogy a pártcsoportok mennyire állták meg helyüket, és milyen színvonalon érvényesül a kommunista példamutatás, mennyire biztosították az eredményes gazdasági munkához szükséges társadalmi-politikai háttért. Ügy látják a politikai munka minősítésének egyik fő mércéje, hogy a kommunista kollektíva képes volt-e magával ragadni, jobb és nagyobb teljesítményekre hangolni a dolgozók közösségét, adott-e elegendő támogatást a kezdeményezőknek, az újítóknak, a fejlesztés főszereplőinekA gazdasági kérdések politikai munkájának középpontba állítása természetesen sehol sem merítheti ki a beszámoló taggyűlések témakörét. Különösen figyelemre méltó, hogy az alapszervezet a maga működési területén mennyire tölti be a politikai munka fő irányítójának és szervezőjének szerepét. Többek között nem szorulhatnak háttérbe a párt- szervezet belső viszonyaival összefüggő kérdések sem. Az elmúlt év, a beszámolási időszak bővelkedett izgalmas «reményekben, a politikai közvéleményt foglalkoztató kérdésekkel társadalmi gondjaink sem lettek kevesebbek. Ilyen körülmények között a közhangulat alakítása, politikai befolyásolása nem kevés feladatot adott pártszervezeteinknek. Érdemes ezeknek a tapasztalatait is számba venni, nemcsak azért, mert hozzátartoznak az elmúlt év politikai mérlegéhez, hanem azért is, mert tanulságai a jövőre nézve is hasznosakA Központi Bizottság 1986 novemberi határozatának feldolgozása a pártegység vonatkozásában is fontos tanulsággal szolgál minden pártszervezet számára. Nyilvánvalóbbá tette, hogy milyen kérdések körül vannak a viták, — miben tapasztalhatók eltérő vélemények, hol szorul erősítésre az eszmei-politikai nevelőmunka. A beszámoló taggyűlések fontos feladata, hogy értékelje az alapszervezethez tartozó párttagok ideológiai, politikai egységét, cselekvési készségét és meghatározza az ezekkel összefüggő tennivalókat is. A decemberi párttaggyűlések a januári munkásgyűlések és pártnapok során az alapszervezetek itt Nóg- rádban is sok politikai kérdést tisztáztak, számtalan konkrét helyi teendőre irányították a figyelmet. Ezt a munkát most. a beszámoló taggj ülések fórumát is felhasználva folytassuk tovább* r Mai számiinfa: Vendágjárás > II város Szirákon vonzásában (9. oldal) (3. oldal) Pásztói Rádiákávéház karatékák L (4. oldal) (7. oldal) A Magyar Közgazdasági közgyűlése során mintegy 700 rendezvényt szerveztek, amelyeken sokoldalúan vizsgálták a közgazdaság-tudomány, a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati kérdéseit, a vállalati gazdálkodással kapcsolatos problémákat. A társaság mind szélesebb mozgásteret kíván biztosítani tagjainak, fórumot teremtve véleményük, elképzeléseik kifejtéséhez, teret engedve a szakmai vitának. A Magyar Közgazdasági Társaság február 7-én tartja VIII. tisztújító közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében — jelentették be a társaság tisztség- viselői kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A közgyűlésen 660 küldött képviseli a szervezet mintegy 7 ezer tagját, s vitatja meg a társaság élmúlt öt évben végzett munkáját. Beszámolnak például arról, hogy az öt év Csehszlovák parlamenti delegáció a Tungsramban A csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amely a magyar Országgyűlés meghívására tartózkodik hazánkban, kedden a Tungsram Rt. budapesti központjába látogatott. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja vezeti. A vendégeket az üzemlátogatásra elkísérte Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ott volt Ondrej Durej Csehszlovákia budapesti nagykövete. A Tungsramban Gábor András vezérigazgató és Zen- tai Gábor, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a 20 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tevékenységéről. Elmondták: a kiterjedt külföldi érdekeltségi hálózattal és termelőegységekkel rendelkező cég tavaly mintegy 10 milliárd forintos termelési értéket állított elő. Korszerű gyártmányaik — köztük a különféle fényforrások, vákuumtechnikai gépék és elektronikai berendezések — 75 százalékát exportálták a világ csaknem 100 országába. Az elmúlt évben a szocialista országokba irányuló kivitelük mintegy 94 millió rubel volt, a tőkésexport pedig elérte a 100 millió dollárt. A Tungsram termékei északi szomszédunknál is jól ismertek, s a céget immár több évtizedes műszaki együttműködési kapcsolatok fűzik Jobb csehszlovákiai vállalathoz is. A csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a Tungsram budapesti fényforrásgyárának korszerű japán gyártósorát, majd a cég történeti gyűjteményével ismerkedtek meg. j Nyári ízek főnek, rotyognak a hatalmas üstökbe fejtve a Drégelypalánki Szondi Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemének boszorkánykonyháján. A 15-féle termek közül most a feketeribizli-szörpöt készítik a szövetkezetben, amelynek jelentős része szovjet fogyasztókhoz kerül. Gáspár Józsefné az adalékanyagokat — cukrot, citromsavat — méri a frissítő nedűhöz. Sajtótájékoztató a minisztériumban Az ipar feladatairól és az évindításról Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztalatairól ikedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össznyeresé- güket. Áz előzetes mérlegadatok alapján 10—12 nagy- vállalat és néhány kisüzem, illetve ipari szövetkezet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállalatok köre főleg a szénbányászatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűiparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő képesség fokozása és a nagyobb hozzájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok ■költségérzékeriyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb teljesítménybővüléssel aránytalanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetközi piacon tapasztalható változásokhoz. Ennek érdekében fél kell gyorsítani az egyes iparágakban a termékszerkezet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártására és elterjesztésére is központi program szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliárdot fordítanak ilyen jellegű kutatásfejlesztésre, a termelésgépesítésre, 'új elektronikai termékeket gyártó technológiákra. A központi programhoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoznak, ami a minőség fejlesztését célozza. Az Ipari Minisztérium más javaslatokat is tett a kormányzati szerveknek arra, hogy miképpen lehet még jobban ösztönözni, segíteni az idei tervcélok elérését. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bővíti termelését, szocialista exportfFolytatás a 2. oldalon.) ■atal! redmeny: 8,1 míllíA Sikeres síküveggyári újítók A 2280 főt számláló salgótarjáni síküveggyárban régi hagyományai vannak az újítómozgalomnak. Az innovációs folyamat értelmes alkalmazása már igen komoly eredményeket, szép sikereket hozott a gazdálkodó egységben. Korunkban. amikor a gazdaság- politika egyik fontos célkitűzése a műszaki fejlődés meggyorsítása, szükség van a találmányi-újítási tevékenység fokozására, az iparjogvédelmi munka feltételeinek javítására. A síküveggyáriak a helyes irányban haladnak ezen a téren. Amint azt Herperger János újítási előadótól megtudtuk, az elmúlt évben 63 ötletet vetettek papírra a dolgozók, hárommal többet, mint a korábbi esztendőben. A javaslatokból negyvenet fogadták el, s harminckilencet hasznosítottak. A haszon a harmadik legnagyobb a mozgalom gyári történetében: meghaladta a 8,1 millió forintot. Természetesen az ötletgazdák is megtalálták számításukat, hiszen 416 ezer forintot vehettek fel újítási díjként. A gyárban éltek a jogszabály adta lehetőséggel, az újítások megvalósítását közreműködői díjakkal segítették. Negyvennyolc közreműködő 79 ezer forintot kapott a munkájáért. Az újítók száma egyébként hatvanöt volt. Herperger János azt is elmondta, hogy lényeges feladatuknak tartják az újítókkal való folyamatos és közvetlen kapcsolattartást. Ehhez esetenként türelem, megértés, azonosulás, valamint műszakijogi felkészültség szükséges. Az újítókkal gyakran elbeszélgetnek javaslatának kidolgozását megelőzően, tanácsokat adnak az ötletek legjobb megvalósítására, közreműködőket keresnek a műszaki dokumentációk, a hiteles gazdasági kalkulációk elkészítéséhez. A gyárban minden év szeptemberében megrendezik az ötletpályázatot, az ötlethónapot, s ennek végén az ötletnapot. Az ötletek közül választják ki aztán a megvalósításra alkalmasokat, s ezeket a szerzők októberben, az újítási hónapban nyújtják be, immár újításként. Az elmúlt esztendőben tizenhét javaslatot adtak be a dolgozók az újítási hónap keretében. Tavaly a síküveggyár vállalta magára az I. üvegipari újítási, találmányi konferencia megrendezését is, amely kitűnően sikerült A gyár dolgozói közül ketten kapták meg a kiváló újító arany fokozatot, míg hatan az ezüst fokozatot vették át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben és Kiváló dolgozó elismerésben egy-egy szakember részesült. Itt kapta meg a gyár az Üvegipari Művek gyárai közötti újítási versenyben kiérdemelt második helyezéssel járó oklevelet és pénzjutalmat. A 15 ezer forintból a munkájukat legjobban végző szakvéleményezőket részesítették anyagi elismerésben. Az újítási előadó annak a véleményének adott hangot, hogy gyárukban már beszélhetnek iparjogvédelmi munkáról. Az újításokon kívül bejelentett találmányokkal is rendelkezik a kollektíva. A SALGGLAS és a SALGO- THERM az üvegipar első önálló védjegyei, közismertek, s dolgoznak az ipari minta védelmének bejelentésén is. A síküveggyáriak szándéka, hogy a náluk bevezetett újításokat átadják más vállalatoknak. Ennek érdekében közzétették a javaslatokat az Űjítási Magazinban, átadták menedzselésre az Alkotó Ifjúság Egyesülésnek. Közel háromévi fáradozásukat azonban mindössze egyetlen esetben koronázta szerződés. A gyár ennek ellenére több alkalommal vett át javaslatokat külső újítóktól, s adott engedélyt újítóinak javaslatuk máshol történő benyújtására. Az újítások, tágabb értelemben a szellemi termékek eredményes forgalma azonban ebben a gyárban sincs kellően ösztönözve, s ezért sürgető követelmény ennek az ösztönzési rendszernek a kidolgozása.
