Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

MAI AJÁNLATUNK O HÉTFŐI MAGAZIM O HÉTFŐI MAGAZIN O Á csodavirá, a művészet alattvalói Amatőr képző- és iparművészek Salgótarjánban KOSSUTH RADIO« 1.30: Jó reggelt! I. OS: Műsorismertetés t.lS: Mai programok 1.30: Hogy tetszik lenni 3.00: A hét zeneműve 0.30: A hét költője: Devecseri Gábor 3.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Yehudi Menuhin hegedül II. 00: Nyitott egyetemek 11.30: Az MRT énekkara énekel 11.30: Blaha Lujza naplója 7. rész 11.54: Reklám 13.30: Ki nyer ma? 13.40: Reklám 13.45: A képviselő noteszéből 13.05: Magyar előadó- művészek albuma 14.05: Műsorismertetés 14.10: Verbunkosok, .katonadalok 14.38íverseit elmondja Veress Miklós 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Filmtükörkép 15.30: Fúvószene 16.05: Ringató 16.30: Nyelvemlékező 15.50: Filmzene 17.00: Eco-mix 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. (41/7) 17.51: Régi csárdajelenet 15.15: Hol volt, hol nem volt... 13.35: Kőnyvüjdonságok 13.30: Esti magazin 18.15: Súlypontok. Beszélgetés Berend T. Ivánnal 30.00: Aranylemezek 31.08: Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év 33.30: Tíz perc külpolitika 33.30: Archívumok mélyéről 33.37: Rosetti: F-dúr verseny­mű két kürtre és zenekarra 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO? 4.30: Reggeli zenés műsor 3.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 8.05: Napközben 13.1-: Fűvóstáncok 13.35: Kis magyar néprajz 13.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tlpp-topp parádé 18.05: Népdalok 18.30: Sportvilág 30.00: Apróhirdetések *0.05: Az Ifjúsági Rádió bemutatója 30.43: Ger.esy Sári operett­felvételeiből 31.05: Környezetünk hálójában 31.35: Filmzene 23.05: Rockújság IV. évfolyam 3. szám *3.30: Térogatómuzsika 83.34: A mai dzsessz 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO I 6,30—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35: Fórum. Katonának menni, ka­tonának lenni... Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorve­zető : Csonka László. (Köz­ben: 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Nehéz óra. Tv-játék 31.15: Napjaink gazdaság- politikai kérdései 31.40: Vágyak ideje. Feliratos szovjet film 23.20: Hírek 3. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20,U-: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Téli unlverzládé moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Gyilkos robotok (14). Színes amerikai fantasztikus bűnügyi film. — Kamara: Érintés (18). Színes svéd—amerikai kopro­dukció. Középiskolai filmso­rozat: Holnap lesz fácán. — Kohász: Ne vedd el tőlem a napot (14). Színes francia filmvígjáték. — IMH Zagyva- pálfalva: Három férfi, egy mózeskosár. Szinkronizált francia filmvígjáték. — Ba­lassagyarmati Madách: Az is­tenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált botswanai film­vígjáték. Csak háromnegyed 8-tól: Házibuli — és A házi­buli folytatódik. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Három fér­fi, egy mózeskosár. Színes, szinkronizált francia filmvlg- játék. Este 8-tól: Caravaggio (14). Színes angol film. — Bátonyterenyei Petőfi: A nindzsa színre lép (14). Szí­nes amerikai karatekaland- film. — Kisterenyei Petőfi: Magic-varázslat. — A Queen Budapesten. Színes, látványos magyar film. — Szécsényl Rá" kóczi: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Rétság: Lenni, vagy nem lenni? Szí­nes amerikai filmvígjáték. — Karancslapujtő: Akii Miklós. Színes magyar film. — Ersek- vadkert: Sólyomasszony. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. Mesemozi: Az égigérő fa. Iskolamozi: Gregory ba­rátnője. — Nagylóc: Iskola­mozi: A flotta kedvence. — Jobbágyi: Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai film vígjáték. A mozgalom vitalitását fém­jelzi az a rendkívül nagy és változatos anyag, amely a Nógrád Megyei Amatőr Kép­ző- és Iparművészeti Stúdió 1987. évi kiállítására össze­gyűlt. A február 21-én Salgótar­jánban megnyílt tárlatot Bó- di .Tóth Elemér költőnek — a NÓGRÁD főmunkatár­sa — a mozgalom jelenét és művészeti-köz- művelődési vonatkozásait elemző-ecsetelő gondolatait kö­vetően bocsátották a néző- közönség rendelkezésére. A József Attila Művelődési Köz­pont üvegcsarnokában a 307 beérkezett munkából 145-öt ál­lítottak ki, köztük olyanokat is, amelyeket a neves képző­művészekből és szakemberek­ből alakult zsűri a XIII. or­szágos képző- és iparművé­szeti kiállításra is nevezett. Témában és technikában egyaránt széles skálájú bemu­tatóval gazdagodott a megye- székhely; olajfestmény, tűzzo­mánc vagy akvarell éppúgy megtalálható volt a tárlaton, mint a fából, csontból készült kompozíciók, illetve a színes- ceruza-rajzok. Mielőtt a kép­ző- és iparművészetet kedve­lő helybéliek elmélyedtek vol­na a nívós összeállítás szem­léletében, kiosztásra kerültek az egyes díjak, jószerivel meg­osztott formában. A Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályának nívódíját Bakos Ferenc és Cseh Marcell ve­hette át. Mede János Tomka Istvánnal egyetemben a Sal­gótarjáni Városi Tanács elis­merésében részesült. A Szak- szervezetek Nógrád Megyei Tanácsának díját Bagi And­rásnak és Szabó Ágnesnak ítélték oda. a KISZ megyei bizottsága Légrádi Jenőt és Adorján Attilát találta a me­zőny legjobbjainak. Kiosztot­ták a József Attila VMK dí­ját is, amelynek Oláh Jolán és Ujváry Imre örvendezhe­tett. A réteg problémáit tük- röztető alkotásaiért Balogh Balázs Andrást a Nógrád me­gyei cigány koordinációs bi­zottság részesítette kitüntetés­ben. A megnyitót követő rövid szünetben a jelenlévők végig­böngészték s műértőként, vagy laikusként véleményt al­kottak a kiállított művekről, majd a szervezők a belső klubba invitálták a vendége­ket, ahol is az amatőr kép­zőművészek tanácsa megyei szervezete tartotta soros ösz- szejövetelét. A szekció ülésén két napirendi pont körött pergett az eszmecsere: meg­választották az országos kiál­lításra delegált nógrádi kül­dötteket, s előkészítették a nyári, kecskeméti kiállítással egybekötött fórumot. Ezen túlmenően javaslatok és észrevételek hangzottak el a stúdió művészeti vezetését, a kiállítási rendszert, a szakkö­ri életet, valamint a hivatá­sos és amatőr művészet kü­lönbségeit illetően. Szóba ke­rültek a festékanyag- és ecset­beszerzési gondok; a nyári művésztelepek, a közeljövő­ben létrejövő grafikai műhely dolga. Többen felvetették az amatőrök szűkös bemutatko­zási lehetőségeit, mások az érdekvédelem és az értékesí­tés ügyét boncolgatták. A meghívottként jelen lévő Kertészné Angyal Mária, az Amatőr Képző- és Iparművé­szek Országos Tanácsának tit­kára elismerően nyilatkozott a mozgalom megyei helyzeté­ről, s a zsűrizett alkotások színvonaláról. Mint mondot­ta, az amatőrség fogalma nem egyenlő a dilettáns kifejezés­sel, csak művész van, aki a társadalmi értékítéletnek megfelelően érzi szükségessé­gét a teremtő tevékenységnek. A fenti gondolatot szőtte to­vább hozzászólásában Erdey Sándor iparművész, aki a hi­vatásosok és az amatőrök kap­csolatának fejlesztésére, a nyi­tott ágra tette a fő hangsúlyt. Tervek a Nógrád Megyei Levéltárhoz A Nógrád Megyei Levéltár te-' vékenységében az 1987-es esz­tendő egyrészt az anyaggyara­podás, másrészt a belső rend megteremtésének az időszakát jelenti. Az intézmény dolgozói­nak nagyszabású belső rende­zési munkálatokat is el kell vé­gezniük, hiszen az év közepé­ig megtörténik az 1950 előtti és az 1950-73. közötti községi közigazgatási és a községi ka­taszteri anyag átvétele. Az idei év kiemelkedő centenáriuma Nógrád megyében Mikszáth Kál­mán születésének 140, évfordu­lója; az ezzel összefüggő ren­dezvényeket a levéltár saját do­kumentumaival egészíti ki. Több területen is előbbrelé- pés várható; így az anyagi el­látottság és a technikai felté­telek fejlesztésében. Ami a lét­számot és a munkaszervezést il­leti: fő célkitűzés, hogy a szá­mottevő személyi gyarapodás minőségi munkában nyilvánuljon meg. A legfontosabb kutatási témák egyike a feudális kori ösz- szeírások mikrofilmre történő előkészítése, s a megyei jelle­gű, Mohács előtti oklevelek mikrofilmen és fotónagyításban való megszerzése a Magyar Országos Levéltárból. Az iratrendezés a levéltári ténykedés alapmomentuma; ez intézmény ezzel kapcsolatban Salgótarjánban a Nógrád Me­gyei Tanács VB szakosztályai­nak ellenőrző rendezését veszi nagyító alá. Balassagyarmati vonatkozású az ottani, 1948 előt­ti iskolai és a helyi földhivatal­tól átvett telekkönyvi okiratok rendezése, valamint a járási ta­nács vb szakosztályaira vonat­kozó feljegyzések rendszerezése. A kutatások színvonalának emelkedéséhez nagymértékben hozzájárul a néhány hónapja berendezett új kutatóterem és az állandó ügyelet. A tudományos tevékenység keretében folyta­tódik az idén is a földrajzinév- gyűjtés, s annak koordinálása. A kiadványkészítés 1987-ben az Könyvtár nemzetiségieknek MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN A szolnoki Szigligeti Szín­ház Shakespeare Szentivánéji álom című müvével vendég- szerepe a József Attila Műve­lődési Központban. A diaK- bérletes előadás 15 órától kez­dődik; a József Attila bérlet­tulajdonosok 19 órától tekint­hetik meg a darabot. BALASSAGYARMAT Karmann János amatőr kép­zőművész kiállítása február 26-ig még látogatható a Hor­váth Endre Galériában. PÁSZTÓ A Budapest Varieté szer­vezésében 18 órától esztrád- műsorra kerül sor a Lovász József Művelődési Központ­ban. BATONYTERENYE A nagybátonyi gépüzemben a mezőgazdasági könyvhónap keretében könyvkiáilítással egybekötött vásárt tartanak. 15 órakor kezdődik a Lélegez­nek-e a növények című elő­adás. amelyre a helybéli ér­deklődőket várják. A kisterenyei művelődési házban Szomszéd Tamás Já­ték a laborban című amatőr fotókiállítását kereshetik fel a környékbeliek. RÉTSÁG A Bobály Attila szobrász- művész alkotásait bemutató tárlat március 4-ig még lát­ható az Asztalos János Mű­velődési Központ kiállítóter­mében. 30 éves a KISZ Vetélkedő középiskolásoknak Balassagyarmat városának KlSZ-bizottsága még az év elején írta ki azt a mozga­lomtörténeti vetélkedőt, ame­lyet február 20—március 7. között tartanak, különböző helyszíneken. A tavalyi vá­rosi küldöttértekezleten meg­alakult négy rétegtanács — lakóhelyi, ifjúmunkás, értel­miségi és középiskolás — kez­deményezésére rétegenként külön-külön kerül megren­dezésre a vetélkedő előse­lejtezője. A középiskolás di­áktanács felhívása alapján a hét végén Balassagyarmat kö­zépfokú tanintézményei nek fiataljaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudá­sukat, felkészültségüket a művelődési központ diákká- véházában. A már korábban megadott segédanyagok alap­ján — \.játékos elemekkel is megtűzdelve — dolgozta fel a vetélkedő 30 esztendő tör­ténéseit, kiemelkedő esemé­nyeit. Az előselejtezők legjobb eredményt elért csapatai ne­vezhetnek a március 21-én megtartandó városi döntőre, amelyen a városi úttörőel­nökség úttörőknek meghirde­tett versenyén első helyezést elért lakóhelyi és városi csa­pat is részt vesz. 4 NÓGRÁD - 1987. február 23., hétfő Nógrád megye huszonnégy helységében élnek szlo­vák és német nemzetiségiek. Művelődési, szórakozási igé­nyeik kielégítéséből jelentős részt vállalnak a helyi köz- művelődési könyvtárak, ame­lyek a legkisebb településre is eljuttatják a nemzetiségi irodalmat. A rétsági bázis- könyvtár megszervezte a te­lepülések központi ellátását. Az olvasók körében legnép­szerűbbek a sajtótermékek, képeslapok, a gyermekiro­dalom kötetei, és a szakács- könyveket is sokan keresik. A könyvtárak számos iro­dalom- és könyvnépszerűsítő programokat ajánlanak láto­gatóiknak. A hazai nemzeti­ségi írókkal, költőkkel — Kormos Sándor, Papucsek Ger­gely —, napilapok főszer­kesztőivel — Kondacs Pál — ismerkednek évente több al­kalommal gyerekek és fel­nőttek egyaránt. Könyvki­állítások, vetélkedők szin­tén alkalmak és lehetősé­gek az anyanyelvű könyvek propagálására. A nyelvműve­lő klubok — mint a rétsági Marina — majd mindegyike a könyvtárak égisze alatt te­vékenykedik, s ezek tagjai, szószólói, hirdetői is a nem­zetiségi irodalomnak. „Adatok, forrósok és tanulmá­nyok a Nógrád Megyei Levéltár­ból" című sorozat egyes köte­teinek kinyomtatására szorítko­zik, A kutatási területek közé tartozik „Magyarország törté­net; helységnévtára 1770-1810"- en kívül például: A népoktatás helyzete Északkelet-Magyaror- szágon 1771—1868 között, vaqy Nógrád megye erdészettörténete a XVIII—XX. században cimű fo­lyamatos feltárótevékenység. '***J''*J’***"fSSssssssssssssssss.rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssr*ssssssssssssssj,sssjrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*sssssssssssssssssfssfsssssssj'sssssssss/r/sj'*i Rabul ejtette szívét a mulatt nő bája, s így ke­mény munka és verés helyett gyengédséggel és , ajándékok­kal halmozta el őt. Nem sokra rá — mint az már is­meretes előttünk — egy tö­rékeny kislányt hozott a vi­lágra az asszony. Ez csak tovább növelte a commenda- dor haragját, amit a szeren- ■ esétlen rabszolganő iránt táplált. Sértegetések és fe­nyegetések közepette elker­gette házától a jólelkű és hűséges munkafelügyelőt, s ettől fogva olyan kemény ro­bot és oly kegyetlen bánás­mód lett a mulatt asszony osztályrésze, amibe hamaro­san belepusztult, még mi­előtt fel tudta volna nevelni, zsenge, érzékeny kisleányát. Nos, ilyen szomorú előjelek kísérték a szép és boldogta­lan Isaura születését. Mint­egy kárpótlásul azonban a roppant sorscsapásért, egy szent asszony, egy jóságos angyali lény hajolt a nyo­morult kisded bölcsője fölé, hogy könyörületes szárnyai­val oltalmazza őt. A comen- dador felesége Istentől kapott ajándéknak tekintette a töré­keny, szépséges csecsemőt, akit azért küldött neki az Ég, hogy vigasza legyen mindazokért a szenvedése­kért és keserűségekért, amit romlott férje kicsapongásai BERNARDO GUIMARAES i 3iauta, j-r* 1 '■* ^, a i ah szol (janő (7.» w///////v///////////////////////,v///////////////////w/////////////y///w////////y okoztak neki. Könnyáztatta szemeit az égre emelte, s a szerencsétlen mulatt asszony lelkének üdvére fogadta, hogy gondját viseli Isaurának, felneveli és iskoláztatja, mintha csak édes gyermeke lenne. Esküjét lelkiismeretes gon­dossággal megtartotta. Ahogy a gyermek cseperedett, ma­ga tanítgatta őt írni-olvasni, varrni és imádkozni. Később könyveket vásárolt neki; ta­nítókat fogadott mellé akik zenére, táncra, francia és olasz nyelvre, rajzolásra ok­tatták. Egyszóval éppen olyan gondos és finom neveltetés­ben részesítette a kislányt, mintha a saját édes leánya lett volna. Isaura — nem csupán bájának, szépségének kiteljesedésével, hanem élénk, fogékony értelmének fejlő­désével messze túlszárnyalta az idős hölgy legvérmesebb reményeit is. ,A kiváló asz- szony munkája örömteli és csillogó eredményeit látva, egyre nagyobb kedvét lelte abban, hogy tovább finomít­sa csiszolgassa ezt a drágakö­vet. amely —, mint mondo­gatta — ősz fürtjeibe font gyöngyszemként ragyogott. — Az ég nem akart meg­ajándékozni egy leánnyal, aki hús a húsomból, vér a vé­remből. Kárpótlásul küldött nekem egyet, aki lelkemnek gyermeke — szokta volt mon­dani. A legfigyelemreméltóbb azonban az volt ebben a nem mindennapi kislányban, hogy a gondoskodás, ajnározás, melyben része volt, nem tet­te őt szemtelenné, beképzelt­té vagy nagyképűvé rabszol­gatilsaival szemben. A gyen­gédség, mely körülvette, sem­mit sem változtatott szivének természetes jóságán és őszin­teségén. Mindig vidám és jó­kedvű volt a többi rabszol­gával, gazdáival szemben pedig kedves és engedelmes. A comendadornak cseppet sem volt ínyére felesége sa­játos szenvedélye, ahogy a mulatt kislánnyal bánt: af­féle múló szeszélynek tekin­tette csupán. — Micsoda dőreség — je­gyezte meg gyakran. néma szánakozással a hangjában. — Minden erejével azon van, hogy káprázatos úrikisasz- szonyt faragjon belőle; ké­sőbb majd alaposan meggyű­lik vele a baja. Minden öreg hölgynek megvan a maga bo­gara. Némelyikük folyton csak imádkozna, mások reg­geltől napestig veszekednek; van. amelyik ölebet fürdet, vagy kiscsibét pálvolgat. Az enyém mulatt hercegkisasz- szonyokat nevel. Meg kell hagyni, eléggé költséges szó­rakozás. de ..., ha egyszer kedvét leli benne. No, amíg ezzel a hóbortjával múlatja az időt, legalább addig is megkímél engem egy jó adag szemtelen és zsémbes pré­dikációtól ... Ám, legyen! (Foly tat ]u te;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom