Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Akiről beszélnek A széniéi kádár mester Hetvenhárom éves az öreg Illés Gergely, de ahelyett, hogy pihengetne a jó meleg konyhában, terelgetné a kis- uriokát, minden reggel a mű­helybe vezet első útja. Még a téli zimankó idején Is ezt az utat tisztította meg első­ként a hótól. Jól megtömte gyallással a kis dobkályhát, s aládurrantott. — ősszel kell ide jönni, ak­kor, amikor készülnek a szü­retre! Annyi hibás, megeresz­kedett hordót tesznek le a portán javítani, hogy nem is győzöm, meg aztán újat is csináltatnak. Most csak bot­ladozom a sok előkészített dongában, akad kevés javíta­nivaló is, de olyan ez a tél a kádárnak, mint a suszternak a hétfő, csak annál sokkal hosszabb —, zsörtölődik az idős mester Bent, a műhelyben érezni a száradó fa jellegzetes illatát. — Leginkább akácot és töl­gyet használunk hordókészí­tésre. Régen, amikor a ká­dármesterség még virágzott, nemcsak hordót, hanem bor­ral kapcsolatos más edénye­ket is készítettem. Kádat, dé­zsát, tőtikét.. ötven éve is­merkedtem meg a szakmával egy balassagyarmati kádár műhelyében, ö, amikor kezé- b° vette valamelyik szerszá­mot, akár a lábasgyalut, vagy éppen a stempgyalut, úgy tar­totta, fogta, mint valami drá­ga jószágot. Okított is ben­nünket, inasokat a mesterség szeretetére, a hordó titkának a megértésére. Amikor a for­mátlan fadarabokból szép alakú, sokszor fará'gásokkal díszített hordót formált. A donga kialakítása, illesztése, megfelelő domborúsága, az ab­roncsozás mind nagyon fontos művelet. Maga is ezeket a titkokat próbálta továbbadni, nem sok sikerrel. — Két inasom is volt, de nem sokáig tartottak ki. A kényelmesebbet, könnyebbet választották, az egyik pincér, a másik sofőr lett — magya­rázza. — Még a nagy, híres bortermő vidékeken is leáldo­zóban van a kádármesterség. Miért ne lenne így náiunk is? Ott vannak már a fahordók helyett a nagy üvegszálas ká­dak, meg a nagyüzemi mód­szerek, a „hordógyárak”. A nyugdíj előtti években félre­tettem a lábasgyalut és a töb­bi kádárszerszámot, s elmen­tőm ácsnak az állami gazda­ságba, Magyarnándorba. Ro­kon szakma volt, de inkább a biztonságért választottam, mert az ember idős korában ösztönösen törekszik a bizto­sabbra, hogy hó végén több nyugdíjat hozzon a postás. Hűtlenkedtem? Lehetséges. De, tizenhárom éve, mióta nyugdíjba mentem, egy na­pot se hiányoztam a műhely­ből. A felületes szemlélő valami­féle sufninak nézné, de 5 itt érzi magát igazán jól. Bent, a konyhában, távol a műhelytől a sarokban díszhe­lyen áll egy hordó. Mások szekrényben tárolják az ító- kát, itt ez tölti be a bárszek­rény szerepét. Fényesre pá­colt, szépen faragott díszíté­sével, belsejében kis apró pol­cokkal peckesen, büszkén ter­peszkedik. Minden porcikájá- ban remekmű. Illés Gergely kádármester „hűségnyilatko­zata”. — szgys — A hegesztési varratok doktorai Konrad Röntgen felfedezé­se, a nagy áthatolóképességű sugárzás, forradalmasította az orvostudományt, hiszen az emberi testbe való betekin­tést tette lehetővé. Később az iparban is alkalmazták. Segítségével ellenőrzik a he­gesztési varratok belső szer­kezetét. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában hőtechnikai, erő­művi, vegyipari berendezé­sek készülnek. A különböző tartályok, csövek, szerelvé­nyek összeállításakor igen sok hegesztési varrat keletkezik. Szemrevételezéssel való elbí­rálásuk nem dönti el meg­bízhatóan minőségüket* kí­vülről nem látható hibák is előfordulhatnak. Ezek felfe­dezéséhez nyújt segítséget a röntgensugár. A varratra filmet erősítenek és röntgen- generátor által előállított su­gárzással felvételt készítenek. Ezen láthatóvá válnak a bel­ső hibák. Ezután a filmet előhívják, majd értékelik és gondoskodnak a hibák kija- vításárótí Nagy átmérőjű tartályok körvarratainak vizsgálatát más módszerrel oldják meg. A szakaszonkénti letapogatás igen körülményes, időigényes, ezért ehelyett a varrat kö­zéppontjában iridiumizotó* pot helyeznek, ezáltal a tel­jes varratról egyszerre készül felvétel. Az izotópot ólom­gömbben tárolják. A felvé­tel idejére gégecsövön ke­resztül kitolják, majd újra visszahúzzák. A felvétel né­hány másodperctől akár több óráig is terjed. Ez az izotóp erősségétől és a varrattól va­ló távolságától függ. Mindkét berendezés hasz­nálatakor a munkaterületet körül kell keríteni, a sugár- veszélyt pedig figyelmeztető táblákon kelL jelezni!- A rönt­gengép és az izotóp kezelő­it semmilyen ártalmas hatás nem éri, ha munkájukat az előírások betartásával vég­zik, védelmüket egyéni védő­eszközök segítik. Sz. L. Korszerűbb kör iilmém/ek között A pásztói kórház egészség- ügyi ellátási területén, mint­egy negyvenezer ember él, az elmúlt évben, csaknem öt és fél ezer beteg kereste fel kö­zülük az intézményt, többen mint a korábbi időszakokban. A kórház munkáját nagyban segíti a közelmúltban átadott, több mint nyolcvanmillió fo­rint értékű infrastrukturális létesítmény, amelyben egy korszerű. hatszáz adagos konyha, dolgozói étterem, köz­ponti kazánház, raktárak • és műhelyek kaptak helyet. Fej­lesztésre bő négy és fél millió forint jut, az idén ebből old­ják meg a gyermekorvosi rendelő gázbekötését, fedezik a készülő orvoslakások rész­beni költségeit, s az új fog­orvosi rendelők kiadásait. Ha Hgoslevé!-kísérlet A szegedi postaigazgatóság területén — Békés, Csongrád és Bács-Kislkun megye 90 pos- tarúvatalában — kísérletkép­pen új szolgáltatást vezettek be: a hangoslevél-kézbesítést. A kijelölt hivatalokban speci­ális kazetták és borítékok vá­sárolhatók, ezek segítségével bárki saját hangját küldheti el a címzetthez, azaz távolról is élőszóval tudathatja mondani­valóját, köszöntheti rokonait, ismerőseit. Néhány országban, így pél­dául Franciaországban és Svéd­országban már hagyományai vannak a hangoslevelezésnek. Hazánkban is egyre gyakrab­ban előfordul, hogy magnósza­lag tartalmazza a postára fel­adott üzenetet, ám eddig erre nem fordított külön figyelmet a posta. A megnövekvő igények hív­ták életre az új szolgáltatást, melyhez a posta normál mé­retű, 2-szer 10 perces kazettá­kat szerzett be, s buborékfó­liával bélelt különleges borí­tékokat, amelyeK megvédik a szállítás viszontagságaitól a hangoslevelet, a kazetta 32 forintba, a borítók 12 forint­ba kerül, ez utóbbihoz két ön­tapadós címkét is marékei­nek, ami külön is felhívja a figyelmet a küldemény gondos kezelésére. A posta úgy terve­zi, ha továbbra is igényt tar­tanak az ügyfelek az újfajta szolgáltatásra, akkor az egész országra kiterjesztik azt. Ter­mészetesen hagyományos mó­don is lehet majd kazettát küldeni, s ehhez nem szük­séges a posta által kínált spe­ciális kellékeket megvásárolni. (MTI) Bevonulási tudnivalók Február 25—26. Salgótar­jánban ismét bevonulási ün­nepséget rendeznek, a hely­szín ezúttal is a városi sport- csarnok épülete. Amint a szer­vezők tájékoztatásul elmon­dották, a behívóparancsot ka­pott katonáknak hét óraífőr kell megjelenni a feltüntetett helyen, s a személyi adatok és az orvosi ellenőrzés után osztják be őket az alakulatok­hoz. A bevonultatási ünnepség mindkét napon fél tizenegy­kor kezdődik, ám a hozzá­tartozók már kilenc órától el­foglalhatják helyüket a sport­csarnok lelátóin. Ünnepség előtt a lehetőségeknek meg­felelően, majd utána az el­utazásig a hozzátartozók ta­lálkozhatnak a fiatalokkal. Ezt követően zárt rendben, gépjárművekkel, illetve a ti­zenhárom óra után néhány perccel induló vonattal utaz­nak el a bevonulok alakula­taikhoz. mi van ezzel a Lacival? Az anya nem érti, mi van ezzel a nagyra nyúlt kamasz- szal. nagyoltbik fiával, a La­cival. Most/ végzi a nyolcadi­kat, törni kellene magát. hogy sikerüljön a nyelvi ta­gozatos gimnáziumba beke­rülnie. és csak ül a könyv fö­lött. és bámul a semmibe. És a legváratlanabb időkben fog­ja magát, leszalad az utcára, mindjárt jövök — felkiáltás­sal, Néha jön is mindjárt, né­ha meg órák telnek el, amíg jól átfázva hazaér. A minap éppen egy ilyen hosszúra nyúlt „mindjárt jö- vök”-nél az anya türelmetlen­kedett. A kisebbik fia, István volt otthon. Hozzá szólt az anya: „Nem értem, nem ér­tem. mi van ezzel a Lacival? Annyira másképp viselkedik, mint szokott.” István a tízéves bölcsessé­gével felelt: — De anya. nem látod, hogy Laci szerelmes! Az anya megdöbbent. Az ő tizennégy éves fia szerelmes?! És utána eszébe jutott, hogy bizony tizennégy éves korában ö is szerelmes volt. Először a tornatanárjába, később egy elsős gimnazista fiúba. És leste, mikor megy haza az a fiú, boldog volt amikor az egyszer meghúzta a haját. Aztán kiment a konyhába, és palacsintát sütött, mert az Laci kedvence. Ügy gondolta, hogy ha már sóvárog egy kis­lány után, akkor hadd tegyen a kedvere. Igaz, arra is gon­dolt, mi van, ha Laci re­ménytelenül szerelmes, és ét­vágya sem lesz, amikor haza-* érkezik? Volt étvágya. Bevágott tizennégy pala­csintát. És ezután édesanyja előho­zakodott a kérdéssel: — No, mondd fiam, milyen az a kislány? Laci meglepve ránézett és megkérdezte: — Melyik kislány? — Hát, akibe szerelmes vagy. — Értem anyukám, de me­lyik? Mert a múlt héten egy Juli volt, most meg egy Kriszta, aki tetszik. Melyikről meséljek?... (Sárdi) A hét várható eseinétii/ei Hétfőn, a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház Gerelye» Endre nevét veszi fel; ez alkalomból felavatják az író mellszobrát, dokumentumkiállítást nyitnak. A szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján ünnepi megem­lékezés lesz Salgótarjánban, Pásztón és Szécsényben. • Kedden, Salgótarjánban a megyei párt-végrehajtóbi­zottság az ipari szövetkezetek fejlesztési feladatairól tár­gyal; a Vöröskereszt megyei vezetősége a VI. kongresz- szus óta végzett munkát értékéli. Szerdán a Népszínház művészei Örkény István Tóték című tragikomédiáját adják elő a rétsági Asztalos Já­nos Művelődési Központban. Csütörtökön, a megyeszékhelyen, a fogyasztási szö­vetkezetek megyei elnöksége elsőként a versenyvállalá­sok teljesítését értékeli; az igazgató főorvosok megyei ér­tekezletén a megye közegészségügyi, járványügyi helyze­téről lesz szó; az-Jpari szövetkezetek megyei elnöksége a szocialista munkaversenyről tárgyal. Pénteken Mikszáth Kálmán születésének 140. évfor­dulója alkalmából — Pásztón — emléktáblát avatnak, szépprózamondó-versenyt rendeznek középiskolásoknak. Szombaton kisdobosok megyei tornaversenye lesz Rom- hányban. Ha jo a szép kikeld... Kedélyünkön még a tél ütöt­te béklyó hadakozik komor- hosszán a növekvő nappalok derengő ígéretével de nyitva felejtett kabátjaink alatt már minden porcikánkat a meg­újulás vágya itatja át. Las­sacskán felszáradnak a ter­mészet jeges csapadékköny- nyei, s a didergető hópelyhek helyett langyos eső mossa a tisztuló eget kémlelő arcokat. Táncosra rezdülnek lépteink, ha az utcák foltos macskakö­veit járjuk, s reggelenként nagyokat nyújtózunk a tárva hagyott ablakoknál. Mi, em­berek, az örök körforgás élő­lényeiként zsigereinkben érez­zük a zsongás első jeleit, s várunk, remélünk, hiszünk az átváltozás termékeny csodájá­ban. Megszaporodnak z néze- lődők a piacon, harsányabb, jókedvűbb a kofák portékát kínáló kántálása, bátrabbak az alkuk, őszintébbek a monda­tok. Feltűnnek városszerte a kerékpáros bravúrokat rög­tönző, melegítőben vagy hirte­lenjében felkapott pulcsikban vidámkodó gyerekek, fiatalok; s a még jégpáncélt viselő tóra merészkednek horgászni a sok tavaszt megért öregek. Még csak kacérkodunk o slmogaiová szelídült széllel, még csak félve üldögélünk a parkok padjain, ám összevil­lanó tekintetünkből jobb idő­ket óhajtó hullámok melege csap egymásra. Kikötőben a légi örök Háromnapos kemény mun­ka után ideiglenesen vissza­tértek tiszalöki és tokaji ki­kötőikbe az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság jég­törő hajói. A »jégtörőflotta ha­jói pénteken estig több kilo­méternyi hosszúságú csator­nát vágtak a felső-tiszai sza­kaszt borító 20—30 centiméter vastagságú jégpáncélba és munkájukkal Tiszalök és Bal­sa között negyven kilométe­res szakaszon sikerült jég­mentesíteni a folyót. NÓGRÁD — 1987. február 23., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom