Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
Akiről beszélnek A széniéi kádár mester Hetvenhárom éves az öreg Illés Gergely, de ahelyett, hogy pihengetne a jó meleg konyhában, terelgetné a kis- uriokát, minden reggel a műhelybe vezet első útja. Még a téli zimankó idején Is ezt az utat tisztította meg elsőként a hótól. Jól megtömte gyallással a kis dobkályhát, s aládurrantott. — ősszel kell ide jönni, akkor, amikor készülnek a szüretre! Annyi hibás, megereszkedett hordót tesznek le a portán javítani, hogy nem is győzöm, meg aztán újat is csináltatnak. Most csak botladozom a sok előkészített dongában, akad kevés javítanivaló is, de olyan ez a tél a kádárnak, mint a suszternak a hétfő, csak annál sokkal hosszabb —, zsörtölődik az idős mester Bent, a műhelyben érezni a száradó fa jellegzetes illatát. — Leginkább akácot és tölgyet használunk hordókészítésre. Régen, amikor a kádármesterség még virágzott, nemcsak hordót, hanem borral kapcsolatos más edényeket is készítettem. Kádat, dézsát, tőtikét.. ötven éve ismerkedtem meg a szakmával egy balassagyarmati kádár műhelyében, ö, amikor kezé- b° vette valamelyik szerszámot, akár a lábasgyalut, vagy éppen a stempgyalut, úgy tartotta, fogta, mint valami drága jószágot. Okított is bennünket, inasokat a mesterség szeretetére, a hordó titkának a megértésére. Amikor a formátlan fadarabokból szép alakú, sokszor fará'gásokkal díszített hordót formált. A donga kialakítása, illesztése, megfelelő domborúsága, az abroncsozás mind nagyon fontos művelet. Maga is ezeket a titkokat próbálta továbbadni, nem sok sikerrel. — Két inasom is volt, de nem sokáig tartottak ki. A kényelmesebbet, könnyebbet választották, az egyik pincér, a másik sofőr lett — magyarázza. — Még a nagy, híres bortermő vidékeken is leáldozóban van a kádármesterség. Miért ne lenne így náiunk is? Ott vannak már a fahordók helyett a nagy üvegszálas kádak, meg a nagyüzemi módszerek, a „hordógyárak”. A nyugdíj előtti években félretettem a lábasgyalut és a többi kádárszerszámot, s elmentőm ácsnak az állami gazdaságba, Magyarnándorba. Rokon szakma volt, de inkább a biztonságért választottam, mert az ember idős korában ösztönösen törekszik a biztosabbra, hogy hó végén több nyugdíjat hozzon a postás. Hűtlenkedtem? Lehetséges. De, tizenhárom éve, mióta nyugdíjba mentem, egy napot se hiányoztam a műhelyből. A felületes szemlélő valamiféle sufninak nézné, de 5 itt érzi magát igazán jól. Bent, a konyhában, távol a műhelytől a sarokban díszhelyen áll egy hordó. Mások szekrényben tárolják az ító- kát, itt ez tölti be a bárszekrény szerepét. Fényesre pácolt, szépen faragott díszítésével, belsejében kis apró polcokkal peckesen, büszkén terpeszkedik. Minden porcikájá- ban remekmű. Illés Gergely kádármester „hűségnyilatkozata”. — szgys — A hegesztési varratok doktorai Konrad Röntgen felfedezése, a nagy áthatolóképességű sugárzás, forradalmasította az orvostudományt, hiszen az emberi testbe való betekintést tette lehetővé. Később az iparban is alkalmazták. Segítségével ellenőrzik a hegesztési varratok belső szerkezetét. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában hőtechnikai, erőművi, vegyipari berendezések készülnek. A különböző tartályok, csövek, szerelvények összeállításakor igen sok hegesztési varrat keletkezik. Szemrevételezéssel való elbírálásuk nem dönti el megbízhatóan minőségüket* kívülről nem látható hibák is előfordulhatnak. Ezek felfedezéséhez nyújt segítséget a röntgensugár. A varratra filmet erősítenek és röntgen- generátor által előállított sugárzással felvételt készítenek. Ezen láthatóvá válnak a belső hibák. Ezután a filmet előhívják, majd értékelik és gondoskodnak a hibák kija- vításárótí Nagy átmérőjű tartályok körvarratainak vizsgálatát más módszerrel oldják meg. A szakaszonkénti letapogatás igen körülményes, időigényes, ezért ehelyett a varrat középpontjában iridiumizotó* pot helyeznek, ezáltal a teljes varratról egyszerre készül felvétel. Az izotópot ólomgömbben tárolják. A felvétel idejére gégecsövön keresztül kitolják, majd újra visszahúzzák. A felvétel néhány másodperctől akár több óráig is terjed. Ez az izotóp erősségétől és a varrattól való távolságától függ. Mindkét berendezés használatakor a munkaterületet körül kell keríteni, a sugár- veszélyt pedig figyelmeztető táblákon kelL jelezni!- A röntgengép és az izotóp kezelőit semmilyen ártalmas hatás nem éri, ha munkájukat az előírások betartásával végzik, védelmüket egyéni védőeszközök segítik. Sz. L. Korszerűbb kör iilmém/ek között A pásztói kórház egészség- ügyi ellátási területén, mintegy negyvenezer ember él, az elmúlt évben, csaknem öt és fél ezer beteg kereste fel közülük az intézményt, többen mint a korábbi időszakokban. A kórház munkáját nagyban segíti a közelmúltban átadott, több mint nyolcvanmillió forint értékű infrastrukturális létesítmény, amelyben egy korszerű. hatszáz adagos konyha, dolgozói étterem, központi kazánház, raktárak • és műhelyek kaptak helyet. Fejlesztésre bő négy és fél millió forint jut, az idén ebből oldják meg a gyermekorvosi rendelő gázbekötését, fedezik a készülő orvoslakások részbeni költségeit, s az új fogorvosi rendelők kiadásait. Ha Hgoslevé!-kísérlet A szegedi postaigazgatóság területén — Békés, Csongrád és Bács-Kislkun megye 90 pos- tarúvatalában — kísérletképpen új szolgáltatást vezettek be: a hangoslevél-kézbesítést. A kijelölt hivatalokban speciális kazetták és borítékok vásárolhatók, ezek segítségével bárki saját hangját küldheti el a címzetthez, azaz távolról is élőszóval tudathatja mondanivalóját, köszöntheti rokonait, ismerőseit. Néhány országban, így például Franciaországban és Svédországban már hagyományai vannak a hangoslevelezésnek. Hazánkban is egyre gyakrabban előfordul, hogy magnószalag tartalmazza a postára feladott üzenetet, ám eddig erre nem fordított külön figyelmet a posta. A megnövekvő igények hívták életre az új szolgáltatást, melyhez a posta normál méretű, 2-szer 10 perces kazettákat szerzett be, s buborékfóliával bélelt különleges borítékokat, amelyeK megvédik a szállítás viszontagságaitól a hangoslevelet, a kazetta 32 forintba, a borítók 12 forintba kerül, ez utóbbihoz két öntapadós címkét is marékeinek, ami külön is felhívja a figyelmet a küldemény gondos kezelésére. A posta úgy tervezi, ha továbbra is igényt tartanak az ügyfelek az újfajta szolgáltatásra, akkor az egész országra kiterjesztik azt. Természetesen hagyományos módon is lehet majd kazettát küldeni, s ehhez nem szükséges a posta által kínált speciális kellékeket megvásárolni. (MTI) Bevonulási tudnivalók Február 25—26. Salgótarjánban ismét bevonulási ünnepséget rendeznek, a helyszín ezúttal is a városi sport- csarnok épülete. Amint a szervezők tájékoztatásul elmondották, a behívóparancsot kapott katonáknak hét óraífőr kell megjelenni a feltüntetett helyen, s a személyi adatok és az orvosi ellenőrzés után osztják be őket az alakulatokhoz. A bevonultatási ünnepség mindkét napon fél tizenegykor kezdődik, ám a hozzátartozók már kilenc órától elfoglalhatják helyüket a sportcsarnok lelátóin. Ünnepség előtt a lehetőségeknek megfelelően, majd utána az elutazásig a hozzátartozók találkozhatnak a fiatalokkal. Ezt követően zárt rendben, gépjárművekkel, illetve a tizenhárom óra után néhány perccel induló vonattal utaznak el a bevonulok alakulataikhoz. mi van ezzel a Lacival? Az anya nem érti, mi van ezzel a nagyra nyúlt kamasz- szal. nagyoltbik fiával, a Lacival. Most/ végzi a nyolcadikat, törni kellene magát. hogy sikerüljön a nyelvi tagozatos gimnáziumba bekerülnie. és csak ül a könyv fölött. és bámul a semmibe. És a legváratlanabb időkben fogja magát, leszalad az utcára, mindjárt jövök — felkiáltással, Néha jön is mindjárt, néha meg órák telnek el, amíg jól átfázva hazaér. A minap éppen egy ilyen hosszúra nyúlt „mindjárt jö- vök”-nél az anya türelmetlenkedett. A kisebbik fia, István volt otthon. Hozzá szólt az anya: „Nem értem, nem értem. mi van ezzel a Lacival? Annyira másképp viselkedik, mint szokott.” István a tízéves bölcsességével felelt: — De anya. nem látod, hogy Laci szerelmes! Az anya megdöbbent. Az ő tizennégy éves fia szerelmes?! És utána eszébe jutott, hogy bizony tizennégy éves korában ö is szerelmes volt. Először a tornatanárjába, később egy elsős gimnazista fiúba. És leste, mikor megy haza az a fiú, boldog volt amikor az egyszer meghúzta a haját. Aztán kiment a konyhába, és palacsintát sütött, mert az Laci kedvence. Ügy gondolta, hogy ha már sóvárog egy kislány után, akkor hadd tegyen a kedvere. Igaz, arra is gondolt, mi van, ha Laci reménytelenül szerelmes, és étvágya sem lesz, amikor haza-* érkezik? Volt étvágya. Bevágott tizennégy palacsintát. És ezután édesanyja előhozakodott a kérdéssel: — No, mondd fiam, milyen az a kislány? Laci meglepve ránézett és megkérdezte: — Melyik kislány? — Hát, akibe szerelmes vagy. — Értem anyukám, de melyik? Mert a múlt héten egy Juli volt, most meg egy Kriszta, aki tetszik. Melyikről meséljek?... (Sárdi) A hét várható eseinétii/ei Hétfőn, a salgótarjáni ifjúsági-művelődési ház Gerelye» Endre nevét veszi fel; ez alkalomból felavatják az író mellszobrát, dokumentumkiállítást nyitnak. A szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján ünnepi megemlékezés lesz Salgótarjánban, Pásztón és Szécsényben. • Kedden, Salgótarjánban a megyei párt-végrehajtóbizottság az ipari szövetkezetek fejlesztési feladatairól tárgyal; a Vöröskereszt megyei vezetősége a VI. kongresz- szus óta végzett munkát értékéli. Szerdán a Népszínház művészei Örkény István Tóték című tragikomédiáját adják elő a rétsági Asztalos János Művelődési Központban. Csütörtökön, a megyeszékhelyen, a fogyasztási szövetkezetek megyei elnöksége elsőként a versenyvállalások teljesítését értékeli; az igazgató főorvosok megyei értekezletén a megye közegészségügyi, járványügyi helyzetéről lesz szó; az-Jpari szövetkezetek megyei elnöksége a szocialista munkaversenyről tárgyal. Pénteken Mikszáth Kálmán születésének 140. évfordulója alkalmából — Pásztón — emléktáblát avatnak, szépprózamondó-versenyt rendeznek középiskolásoknak. Szombaton kisdobosok megyei tornaversenye lesz Rom- hányban. Ha jo a szép kikeld... Kedélyünkön még a tél ütötte béklyó hadakozik komor- hosszán a növekvő nappalok derengő ígéretével de nyitva felejtett kabátjaink alatt már minden porcikánkat a megújulás vágya itatja át. Lassacskán felszáradnak a természet jeges csapadékköny- nyei, s a didergető hópelyhek helyett langyos eső mossa a tisztuló eget kémlelő arcokat. Táncosra rezdülnek lépteink, ha az utcák foltos macskaköveit járjuk, s reggelenként nagyokat nyújtózunk a tárva hagyott ablakoknál. Mi, emberek, az örök körforgás élőlényeiként zsigereinkben érezzük a zsongás első jeleit, s várunk, remélünk, hiszünk az átváltozás termékeny csodájában. Megszaporodnak z néze- lődők a piacon, harsányabb, jókedvűbb a kofák portékát kínáló kántálása, bátrabbak az alkuk, őszintébbek a mondatok. Feltűnnek városszerte a kerékpáros bravúrokat rögtönző, melegítőben vagy hirtelenjében felkapott pulcsikban vidámkodó gyerekek, fiatalok; s a még jégpáncélt viselő tóra merészkednek horgászni a sok tavaszt megért öregek. Még csak kacérkodunk o slmogaiová szelídült széllel, még csak félve üldögélünk a parkok padjain, ám összevillanó tekintetünkből jobb időket óhajtó hullámok melege csap egymásra. Kikötőben a légi örök Háromnapos kemény munka után ideiglenesen visszatértek tiszalöki és tokaji kikötőikbe az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajói. A »jégtörőflotta hajói pénteken estig több kilométernyi hosszúságú csatornát vágtak a felső-tiszai szakaszt borító 20—30 centiméter vastagságú jégpáncélba és munkájukkal Tiszalök és Balsa között negyven kilométeres szakaszon sikerült jégmentesíteni a folyót. NÓGRÁD — 1987. február 23., hétfő 5
