Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

\Z MSZMP N 0 G R A D ‘ M E 3 Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYEI TAN ‘C! XLIII. ÉVF., 44. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1987. FEBRUAR 21., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEKI Ä névről a közgyűlés dönt Városszépítő egyesületet terveznek Salgótarjánban Az ötvenezer munkanapot Salgótarjánért! társadalmi munkaakció szervezőbizott­sága tevékenysége révén or­szágos hírre tett szert a me­gyeszékhelyen az önkéntes, településfejlesztés. A lakó­helyhez való kötődésnek, a városért való munkálkodás­nak a tervek szerint a jövő­ben más módon is jelét lehet majd adni: Salgótarjánban városszépítő egyesület alapí­tását tervezik. A pontos el­nevezés természetesen még ismeretes, hiszen erről — akárcsak a megalakulásról, az alapszabály jóváhagyásáról a tisztségviselőkről — a márci­usra tervezett alakuló köz­gyűlés dönt majd. A szervezőbizottság pénte­ken a népfront székházában Petesházi Gábor városi nép­fronttitkár vezetésével tekin­tette át a közgyűlést megelő­ző teendőket. Szó esett az alapszabály tervezetéről, amely a többi között kimond­ja, hogy az egyesület célja: segíteni Salgótarján termé­szeti, környezeti és építésze­ti értékeinek megőrzését, fej­lesztését; növelni a város idegenforgalmi vonzerejét. A célkitűzések természetesen a város hagyományainak ápo­Az idei vetőmagkínálatról rendezett tanácskozást pénte­ken Salgótarjánban, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Pestvidéki Területi Központja. Megyénk mező­gazdászai kiegyensúlyozott el­látásról kaptak képet. A ta­nácskozás idejét célszerűen tették február közepére, hi­szen már számos szövetkezet­ben felmérték a tél okozta vetéskárokat, s ennek pótlása — például a repce esetében — okoz fejtörést a szakembe­reknek. A tavaszi árpa kereslete szinte mindig, de most külö­nösen az őszi kalászosok át­ívelésétől függ. Tavaly me­gyénk gazdaságai 925 tonnát vetettek el, idén pedig 997 tonna az eddig beérkezett igény. Zabvetőmagból 1588 tonnára kötöttek szerződést, melyhez még várnak újabb 10—12 vagon pótrendelést Ér- sekvadkertről. Sokaknak jó hír, hogy is­mét kielégítő a kínálat hib­ridkukoricából. A szaporító­üzemek tavaly 37 millió fo­tósát, a lakosság városához való kötődésének erősítését is szorgalmazzák. Az egyesület az elképzelé­sek szerint céljái megvalósí­tása érdekében a város ta­nácsi szerveivel, gazdálkodó egységeivel, intézményeivel és más társadalmi szer­vekkel együttműködve meg­felelő szervezeti és anyagi feltételeket teremt a lakosság fejlesztésben és városvé- delemben való közreműkö­déséhez. Az egyesület a Hazafias Népfront városi bizottságával együttműködve tótja el fel­adatát, a tagok közé pedig a magánszemélyek mellett felvételüket kérhetik kollek­tívák, szocialista brigádok. A pártoló tagként szereplő kollektívák a jogaikat és kö­telezettségeiket képviselőjük révén gyakorolják az egye­sületben. Az előkészítő tanácsko­záson hasznos észrevételei­vel segítette a munkát dr. Csáky Csaba, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Város-, Köz­ségvédő és Szépítő Egyesüle­tek Országos Szövetségének titkára. A tapasztalatok hasz­nosítása érdekében elsősor­rint támogatást kaptak a vál­lalattól a kielégítő kínálat érdekében. Részint ennek az eredménye, hogy javult, a hibridkukorica-vetőmag minő­sége. Az őszi kalászosok forgal­mazásának korszerűsítésében szeretne előbbre lépni a vál­lalat, ezért a növényvédelmi állomások segítségével felmé­rik, melyik csávázószer bi­zonyul a leghatásosabbnak a növényvédelemben. A gazdasági növények kí­nálata számos új fajtával bő­vül, de a hagyományos mag­vakból is széles a választék. Megemlítették az Imola szó- jafajtát, amelyet NSZK-koope- ráció keretében honosítottak meg hazánkban és állami mi­nősítést nyert a rövid te­nyészidejű fajták között. A múlt évtől a vetőmagellátáson túl az étkezésilenese-szük- ségleteket is kielégíti a válla­lat. A szaporítóburgonya ve­tésterülete lényegében nem változik megyénkben, így az ország ellátása kielégítő lesz. Az viszont már aggasztó, ban a nagy múltú soproni és székesfehérvári egyesületek munkáját ajánlotta a salgó­tarjániak figyelmébe, s el­ismeréssel nyilatkozott a ko­rábban megalakult balassa­gyarmati és pásztói egyesüle­tek tevékenységéről is. A tegnapi eszmecserén úgy döntött a szervezőbizottság, a márciusra tervezett közgyű­lés előtt a városi népfrontbi­zottság tagjai, a városkör­zeti bizottságok tisztségvi­selői és aktivistái lépnek fel „tagszervezőkként”, a lehető­ségekhez mérten számos em­bert személyes levélben is megkeresnek. Az egyesületi tagság iránt érdeklődők ter­mészetesen bármikor meg­kereshetik a városi népfront­bizottságot is. Dr. Csáky Csaba a szerve­zőbizottság ülésén elmondta a NÓGRÁD-nak, hogy az ér­dekvédelmet és a tapasztalat- cserét szolgáló országos szö­vetség az elmúlt évben ala­kult meg. Városszépítő egye­sület egyébként már az or. szág városainak felében ala­kult. Figyelemre méltó, hogy hasonló egyesületet tíz köz­ségben és öt üdülőhelyi kör­zetben is létrehoztak. hogy a felvásárlási árak még mindig nem tükrözik kellően e fajta előállítási költségeit, így az összvetésterület évről évre csökken Nógrád megyé­ben. Kertészeti vetőmagvakból mind a hazai, mind az im­portszármazékokból kiegyen­súlyozott ellátást ígértek. Bő­vül a választék borsófélékből és a tavalyi gyenge termés el­lenére lesz elegendő uborka­mag is az üzletekben. A me­gye házi kertjeinek vetőmag- szükségletét a korábbi évek­hez képest színvonalasabban elégíti ki a tavaly átadott pásztói szaküzlet. A tájékoztatót követő esz­mecserében többek között megemlítették, hogy megyénk ökológiai adottsága lehetővé tenné a vöröshere nagyobb területen történő termeszté­sét így a szaporítóanyag mennyiségi növelését is. Er­re most a piaci keres­let is alkalmat ad. Azt azonban hangsúlyozták, hogy csakis a minőségileg kifogás­talan vetőmagot veszik át. Képviselők tárgyalták Oktató kórházak Pénteken délelőtt a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében tanácskozott az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A testület tájékoz­tatót hallgatott meg a SOTE oktató, tudományos és gyó­gyító-megelőző • munkájáról. Az írásos beszámoló megál­lapítja: az előző tanévben az intézményben 615-en szerez­tek oklevelet. A hallgatók gyakorlati oktatása mára át­lépte az egyetem határait: a megnövekedett társadalmi igé­nyekhez igazodó orvoskép­zésben igen fontos szerepet kapnak az oktató kórházak. Jelenleg 11 budapesti és 6 vidéki kórház vállal részt a képzésben. Sokéves gond a hallgatók tankönyvekkel és jegyzetekkel időben történő ellátása. Változatlan a szer­kesztett tankönyvek iránti igény, s az a törekvés, hogy a legújabb kutatási-tudomá­nyos eredmények mielőbb a hallgatók rendelkezésére áll­janak. Az egyetemi klinikák gyó­gyítómunkája szervesen il­leszkedik a hazai egészség- ügyi ellátás rendszerébe. A huszonöt klinikán 3366 ágyat vehetnek igénybe a betegek. A tervidőszakban — ha lassí­tott ütemben is — tovább folytatják a rekonstrukciós tervek megvalósítását. Erre az időszakra esik az egyszer használatos eszközök széles körű bevezetése, a gyermek- szívsebészeti és az ultra­hang-diagnosztikai program fejlesztése is. Összeurópai ifjúsági tanácskozás Prágában pénteken meg­nyílt az összeurópai ifjúsági 'és diák-együttműködés keret­szervezetének éves konzulta­tív tanácskozása, különböző ideológiai nézeteket valló if­júsági szervezetek párbeszé­dének és együttműködésének fóruma. A szervezet 1980-ban Budapesten alakult, s fő cél­ja ma is a helsinki folyamat ifjúsági szintű előmozdítása. A menyitón Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter üdvözölte a résztvevő­ket, aláhúzva a társadalmi és tömegszervezetek, köztük az ifjúsági szervezetek szerepét az európai bizalom és együtt­működés erősítésében. A Ma­gyar Ifjúság Országos Taná­csa küldöttségét Ernőd Péter, a MIOT elnöke vezeti a ta­nácskozáson. (MTI) Tájékoztató a vetőmagellátásról Elegendő a szaporítóanyag — Bővült a választék Pirulák a Pécskő patikából Nagy forgalmat bonyolított le a téli hónapokban a salgó­tarjáni Pécskő Üzletházban lévő gyógyszertár. Naponta há­romezer beteg is felkereste a patikát, ahol a gyors kiszolgá. lás érdekében kilenc munkahelyen elégítik ki az igényeket. Képünkön: Bencsik Ildikó, a laboratóriumban C-vitamin- tablettákat készít. (Képriportunk a lap 3. oldalán) flz országos elméleti konferencia második naila A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szege­den kezdődött háromnapos ta­nácskozás pénteken szekció­üléseken folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnö­vekedett a történelem, és ezen belül a felszabadulás utáni korszak története iránti ér­deklődés — emelték ki ab­ban a szekcióban, ahol Hu­szár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igaz­gatója elnökölt. A „Történel­mi utunk és a közgondolko­dás” elnevezésű munkacso­port felszólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte vala­mennyi időszaka igen külön­böző módon tükröződik a köz­tudatban. Különösen vonat­kozik ez a megállapítás a szocialista építés első idősza­kára, az 1948-tól 1956-ig ter­jedő évekre. A szekcióülé­sen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e, s ugyanakkor hozzátették: az elmúlt három évtized értéke­lésének tekintetében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondották: ahhoz, hogy a szocializmus fejlődésének változásait pontosan fel tud­juk mérni, nagyon sok kuta­tásra van és lesz még szük­ség. A szekcióülésen a részt­vevők visszatérően szóltak ar. ról, hogy az ifjúság figyel­mének előterébe kezd kerül­ni a múlt, különösen a sor­sát közvetlenül befolyásoló közelmúlt. Csak akkor vár­hatjuk el az ifjúságtól a szo­cializmussal való azonosu­lást, ha nyíltan és világosan meg tudjuk a fiataloknak ma­gyarázni, hogy a szocializ­mus mint folyamat, meddig jutott el, s fel tudjuk vázol­ni társadalmi rendszerünk vonzó távlatait. Ehhez ter­mészetesen hozzátartozik a külső, a nemzetközi ténye­zők reális számba vétele is; Hazánk nemzetközi tekinté­lyéről, megbecsüjéséről, presz­tízséről is szó esett az ülé­sen, s mint elhangzott, a XX. századi Magyarországnak a szocialista Magyarország ví­vott ki nemzetközi presztízst. Ez olyan tény, amit sem itt­hon, sem külföldön nem le­het figyelmen kívül hagyni, megkerülni. A legutóbbi har­minc év belpolitikája, a re­form, a belső stabilitás, a ma­gyar politika megújulási ké­pessége, nyitottsága mind megannyi érték, amelyre a ez a presztízs felépült A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szer­kezet átalakításának kérdé­sei voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista épí­tés magyar gyakorlatában” című korreferátumhoz kap­csolódó szekcióban, amely­nek munkáját Sipos Aladár akadémikus, • az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amélyben el­hangzott: megnehezíti a világ- gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy ké­sik az ipar szerkezetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés által túlhaladott ágazatok az alkumechaniz­musok eredményeként újból és újból visszaépülnek a gaz­daságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetségés hordozóitól. Ezek a megoldá­sok figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni keli a változtatá­sokkal együttjáró feszültsége­ket. A szekció tagjainak véle­ménye megegyezett abban, hogy a továbblépés lehetősé­gét az árugazdaság keretei között kell keresni, aminek (Folytatás a 2. oldalonj számún kban: A RADIKÁLIS REFORM (2. oldal) PARTNAPOK, MUNKASGYŰLÉSEK A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN (3. oldal) A Z.’ZI.LaJbor Salgótarjánban (4. oldal) A NÓGRÁD Magyamándorban [5. oldal) Mezei István rajzai (9. oldal) j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom