Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
Az érsekvadkerti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet pataki lámpaernyő-készítő üzemében évente hatmillió forint értékben készítenek Iámpabúrákat. Termékeiket a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek szállítják. Képünkön Gonda Istvánné és Kovács Vincéné által gyártott búrá- kát Sajgó Ferencné üzemvezető ellenőrzi. —RT— Tudatosan, tervszerűen Közös feladatok a párt- és a tanácsi munkában Társadalmi-gazdasági változásainak meghatározó tényezője a párt- és az állami szervek munkája; az együttműködés lehetőségeiről, az időszerű tennivalókról esett szó csütörtökön Salgótarjánban azon az értekezleten, amelyen a helyi tanácsok elnökei, az irányító pártszervezetek vezetői vettek részt. Előbb Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára adott tájékoztatót a tanácsok pártirányításának időszerű feladatairól. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a párt- és tanácsi szervek közötti jó együttműködés ma különösen nagy jelentőségű, elősegítheti az erőforrások jobb kihasználását. Felhívta a figyelmet néhány olyan párt- és állami határozatra, amelyek ismerete és alkalmazása nélkülözhetetlen a mindennapi munkában. Megyénkben 54 helyi tanács politikai irányításáról gondoskodnak a különféle szintű pártszervek, Skoda Ferenc utalt arra hogy a közelmúltban a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tárgyalta e témát, s összességében eredményesnek minősítette a pártszervek munkáját. Ám, az irányítás színvonala meglehetősen differenciált képet mutat, ami nagymértékben függ attól, milyen politikai erőt képvisel az adott kommunista közösség, milyen a felkészültségük, mennyire érdemi a párt- és az állami szervek együttműködése. A továbbiakban arról szólt Skoda Ferenc, hogy ma már kellően tisztázódtak a feladatok. Kiemelte a meggyőző érvelést, az állásfoglalást, a tudatformálást, mint az irányítói munka legfontosabb módszereit. A továbbiakban a pártirányítás elvi-politikai jellegének értelmezésével, a településpolitika alakításának lehetőségeivel foglalkozott az előadó. Hangsúlyozta: a pártirányítás a település, illetve a közigazgatás egész területére kiterjedő komplextevékenységet jelent, amely tudatos, tervszerű munkát igényel. Végezetül a különféle szintű tanácsi szervek politikai irányításának gyakorlati tapasztalatait foglalta össze Skoda Ferenc, szorgalmazva az érdemibb, hatékonyabb együttműködést. A tanácskozás következő részében Devcsics Miklós. Nógrád Megye Tanácsának elnöke beszélt az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 20-i haitározatából adódó tennivalókról. Elöljáróban a társadalmi-gazdasági program fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a politika keresi- kutatja azokat az utakat, lehetőségeket; amelyek -a'-párt- kongresszuson megfogalmazott célkitűzések megvalósítását segítik elő. Utalt arra, hogjí- ez a hatékonyabb munkavégzés irányába mutat, ennek érdekében korszerűbb szerkezetre, technikai-műszaki haladásra van szükség. A megyei tanács elnöke néhány olyan törekvést említett, amelyek a kedvező elmozdulást szorgalmazzák, így kiemelte a bankrendszer reformálását, az adó- és jövedelemrendszer felülvizsgálatát, a tanácsok önállóbb gazdálkodási lehetőségeit. Megyénk társadalmi-gazdasági helyzetének rövid áttekintése, után Devcsics Miklós arról szólt, hdfey a tanácsoknak sajátos lehetőségeikkel, eszközeikkel kell szorgalmazni a változásokat. Ennek érdekében hatékonyabb hatósági munkára, a lakossági kezdeményezések bátrabb fölkarolására, a helyi erőforrások jobb hasznosítására van szükség. Ugyanakkor továbbra is kiemelt támogatást kap a lakáshelyzet jobbítása, a víz- és az egészségügyi ellátás fejlesztése, a közoktatási feltételek javítása. Több konkrét példát említett, amelyek azt bizonyítják, hogy felértékelődik a helyi kezdeményezések szerepe, a cselekvő, a hozzáértő, a gondolkodó ember munkája, a nyilvános kollektív döntéshozás. Azzal fejezte be előadását Nógrád Megye Tanácsának elnöke, hogy az államiállamigazgatási munkában dolgozók felelősségteljes feladata, hogy alaposan tárjanak fel minden tartalékot, s önmaguk teremtsék meg boldogulásuk gazdasági feltételeit. Skoda Ferenc zárszavában arra utalt, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata következetes végrehajtása rendkívül fontos, a kommunis" ták és a tanácsi dolgozók számára egyaránt. „Az értel- mezgetésen. a megismertetésen már túl vagyunk —, fogalmazott a megyei pártbizottság titkára —, hozzáfűzte, hogy mostmár a jól összehangolt, s kedvező eredményeket fölmutató cselekvésen a sor! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 43. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 20., PÉNTEK Országos elméleti tanácskozás D szocializmus fejlődéséről A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya, valamint az MSZMP Csong- rád Megyei Bizottsága által szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párttisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását „A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországon” címmel. Berecz János előadása A tanácskozás célját megjelölve, időszerűségét indokolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a társadalom- tudományok művelőinek a párt XIII. kongresszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista—leninista elméleti általánosításában. A magyar társadalom — hangoztatta — fontos változások korát éli, s változások láthatók a szocialista világrendszer számos országában. Számunkra különösen fontos a Szovjetunióban megkezdődött átalakulás; országainkban a problémák jellege és a megújulás útjának keresése sok hasonló vonást mutat. Valóságunk és fejlődésünk reális bemutatásával sokat tehetünk azért, hogy itthon és külföldön az emberek számára meggyőző legyen a szocializmus magyarországi fejlődésének útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formálta, nemzedékek hosszú sorának munkája, törekvése, harca testesül meg benne — hangsúlyozta Berecz János, majd — sorra véve az elmúlt négy évtized történelmi eredményeit, elvitathatatlan vívmányait — kijelentette: olyan alap ez, amelyre építkezni lehet a jövőben is. Mai valóságunk a szocialista forradalom győzelmének, a szocializmus építésének eredményeként formálódott. Az építmény nyilvánvalóan nincs még kész, a magyar társadalom alapvető jelentőségű problémáiból több is megoldásra vár. Sok olyan jelenség és tendencia van, ami nehezíti életünket és fejlődésünket. II nemzeti valóság talaján — Az utóbbi időben gyakran esik szó — joggal — gazdaságunk problémáiról, a jövedelemtermelő képesség, a műszaki színvonal, az egyensúly, a szerkezetváltás kérdéseiről, s ezekkel összefüggésben az életszínvonal, a jövedelempolitika területén jelentkező problémákról. Mindez azonban nem csökkenti eddigi fejlődésünk értékét, nem vonja kétségbe munkánk értelmét. Mindezt együtt kell értékelnünk. — A szocialista építés mindig történelmileg konkrét feltételek között történik, a szocialista elvek megvalósítása felé csak az adott nemzeti valóság talaján lehet haladni. Ezért a tapasztalatért súlyos árat fizettünk, s így nincs jogunk elfelejteni! Az MSZMP három évtizeddel ezelőtt levonta azt a következtetést, hogy a szocializmust a nemzetközi tapasztalatokat számon tartva, a konkrét történelmi feltételeket mindig mérlegelve, a magyar valóság talaján kell építeni. Számos fontos politikai döntés tanúsítja ennek a felismerésnek az érvényesítését, s — az egyes döntéseken túl — ez a szellem hatja át pártunk fő politikai irányvonalát. Teendőink nemzetközi hátterét is felvázolva szólt arról a Központi Bizottság titkára, hogy a fejlődés belső folyamatai elválaszthatatlanok a külső feltételek alakulásától és hatásától. E nemzetközi feltételrendszerben számunkra a legmeghatározóbb tényező mindenkor az volt, s az lesz a jövőben is, hogy létezik a szocialista világrendszer, s ml annak részeként fejlődünk. A tőkésvilág sokféle ellenhatásával nagymértékben nehezíti előbbrelépésünket, mindenekelőtt imperialista politikájával; azzal, hogy nemzetközi feszültségeket szít, növeli a háborús veszélyt, fokozza a fegyverkezési versenyt. A szocialista világrend- szer világpolitikai és világtörténelmi tényezővé vált, bebizonyította életképességét, tar» tósságát, azt, hogy valóságos alternatívát jelent a kapitalizmussal szemben — mondotta Berecz János, hozzátéve: a szocializmus fölényének és előnyeinek kibontakozását azonban kétségtelenül nehezíti az a körülmény, hogy a szocialista forradalmak a gyengébben fejlett országokban győztek, s a gazdaságilag legfejlettebb, a leggazdagabb országok a kapitalizmus erőforrásai. — A szocializmus történelmileg nézve fiatal társadalom, amelynek lényege még nem tudott kibontakozni a maga teljességében. Tudjuk: még hosszú út áll a szocializmus előtt, hogy a maga teljességében megmutas. sa mindazt, amit nyújtáni képes az embernek, s az élet minden területén bizonyítsa fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocialista orszáf Folytatás a 2 ol.da.lonj Vállaljanak nagyobb részt a megye gazdaságának fejlesztéséből Ipari szövetkezetek elnöki értekezlete Salgótariánban Elnöki értekezlet keretében a Nógrád megyei ipari szövetkezetek elnökeinek tartott tegnap Salgótarjánban gazdaság- politikai tájékoztatást Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára. Mint mondotta, az ipari szövetkezetek termelése korántsem elhanyagolható tényező a megye iparában: évi együttes teljesítményük értéke meghaladja az egymilliárd forintot, szervesen kapcsolódnak munkájukkal a nógrádi ipar egészéhez. Előadásában először az MSZMP KB november 20-i határozatának két fontos gondolatát emelte ki. Mindenekelőtt érzékelni kell az állás- foglalás annak a megállapításának a súlyát, miszerint — kiváltképp az utóbbi két esztendőt illetően — nem kielégítő a magyar gazdaság teljesítménye, s a teljesítményhiány döntő részben nem a tő. lünk független, külső tényezőkre vezethető vissza. Gondolkodásunk szinte változatlanul a régi csapásokon jár. márpedig ez nem inspirálhatja a szükséges cselekvést. Másrészt le kell szögezni azt is, hogy a racionális gondolkodás és cselekvés követel, ménye nem csupán a gazdaságra. hanem a társadalom egészére vonatkozik, még akkor is, ha ez feszültségekkel jár együtt. E kérdésben döntő az emberi tényező hathatósabb hasznosítása, hiszen tapasztalataink szerint a hibák nagy része, s egyben legértékesebb tartalékaink is benne keresendők. A megye gazdaságának egészén is lemérhetők azok a fogyatékosságok, melyekkel az ipari szövetkezeteknek is szembe kell nézniük. Mint a megyei pártbizottság titkára ezúttal is hangsúlyozta: a gazdaság minden területén indokolatlan várakozás, érthetetlen magatartás tapasztalható. a késedelmeskedés szinte törvényszerűen vezetett ahhoz, hogy a teljesítmény elmaradt az előirányzatoktól. Azok az egységek sem teljesítették tervüket tavaly, ahol a külső hatások nem akadályozták az eredményeket. Rendkívül kevés kezdeményezéssel találkozni a megye gazdaságában — s ez a megállapítás a nógrádi ipari szövetkezeteknek is elevenjébe vág —, a helyi feladatok megjelölésével. rangsorolásával a gazdálkodók még mindig a külső kényszerek megjelenésére várnak, ahelyett, hogy ötleteikkel elébe mennének az igényeknek. Általános reny- heség érezhető olyan esetekben, amikor a jelenlegi tér. mékskála bővítésére, frissítésére kínálkozik kézzel fogható alkalom — akár az országos programokhoz való csatlakozásról, akár a nagyvállalatoknak való bedolgozásról vagy közös vállalkozások indításáról van is szó. Az ipari szövetkezetek elmúlt évi teljesítménye jobb, mint amit az iparvállalatok mondhatnak magukénak. Helyzetük mégsem tekinthető egészen megnyugtatónak, s elsősorban azért, mert körükben sem lelhető fel a perspektivikus gondolkodás, ami pe* dig a hosszabb távú boldogulás egyik legfontosabb záloga. Az elkövetkezőkben a szövetkezeteknek nagyobb részt kell magukra vállalniuk a megye gazdaságának fejlesztéséből. A várakozások szerint erre mind több alkalmuk kínálkozik: sokat tehetnek a nógrádi ipar arányosabb területi elhelyezkedéséért, számukra is lehetőség az ipari üzemekből várhatóan felszabaduló létszám okos hasznosítása. A reményeink szerint felgyorsuló gazdasági mobilitásnak azonban csak akkor válhatnak fontos szereplőivé, ha a vezetői munkát is a mai kor követelményeihez igazítják. Budapesíre látogat MlEanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnöke pártküldöttség ólén a közeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) f ” ^ II SZÁMUNKBAN Lázár György a Vatikánban * (2. oldal) Törvényt a kevesebb rendeletről (3. oldal) Katonai pályára irányítás (5. oldal) V------------------
