Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

fl szocializmus fejlődéséről

Lázár Györgyöt fogadta

Döntő szerep az összefogásban

— Kétségtelen, a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején a szó. cialista világrendszer fejlődé, se lelassult, a gazdasági nő. vekedés üteme veszített a kapitalizmussal szembeni előnyéből. Világméretű történelmi revans lehetősége villant fel az imperializmus vezető körei előtt. A szocializmus sor. sát érintő létkérdés megfele. lően válaszolni erre a kihívásra. Ebben az összefüggésben meghatározó jelentőségű a Szovjetunió Kommunista Párt. jának politikájában bekövetkezett változás. Az SZKP vezetése az átalakítás gyorsítá. sa révén a szocializmus belső viszonyainak olyan megújítását tűzte ki célul, amely megadja az eredményes választ a kihívásra. Világpolitikai jelentőségű XXVII. kongresszusán az SZKP tanúbizonyságát adta, hogy vállalja az újabb történelmi kihívást, kész szembe, nézni a realitásokkal, új módon megközelíteni és megoldani a felhalmozódott problémákat, megtisztítani a jövő útját, eltávolítani mindazt, ami akadályozza a belső és a nemzetközi problémák megoldását.

— Természetesen a történelmi kihívás érinti valamennyi szocialista országot, és mindegyiknek megvan a maga felelőssége és része a megfelelő Válaszhoz szükséges tennivalók kimunkálásában és elvégzésében. Döntő szerepe van a szó. cialista országok összefogásának és együttműködésének, nem feledve, hogy már csak a társadalmi haladásban betöltött szerepüknél fogva sem zárkózhatnak önmagukba; a szocializmus csak a civilizáció „fő orezágútján” fejlődhet egészségesen. Testvérpártjaink munkája azt mutatja, hogy — eltérő ütemben és mélységben — fokozatosan tu. datosul az új gondolkodás- mód és a problémák új megközelítésének. illetve megoldásának szükségessége.

Rendkívül nagy a jelentősége, hogy a Kínai Népköz- társaságban pozitív felismerések érlelődtek meg, s ezek nyomán széles körű reformfolyamatok kezdődtek, amelyek eredményeket hoztak gazdaság fejlődésében.

Egy újabb témakörre áttér, ve, a szocializmus fejlődésé, nek hazai tapasztalatait elemezve Berecz János aláhúzta: elsődleges feladat a szocializmusról való gondolkodás reá. lizmusának, a mai valósághoz fűződő kapcsolatának erősítése, a mai magyar társa, dalom mélyebb és sokoldalúbb ismeretének megalapozása. Egyrészt szélesebb körben kell tudatosítanunk, hogy nálunk szocializmus épül, s ez további tartós feladatunk, másrészt konkrétan kell elemeznünk a mai társadalmi folyamatokat, az ellentmondásokat és feszültségeket. Szorosabban össze kell tehát kapcsolnunk a társadalmilag racionális cselekvést a szocializmus elveivel és céljaival, ezek dialektikájában kell bemutatnunk a szocializmus építésének továb. bi útját, polemizálva az elv. szerűség és a racionalitás szembeállításával. Belpolitikánkban ma rendkívül fontos a stabilitás és a fejlődés egysége. Nálunk most egyszerre érvényesül a társadalmi stabilitás, a politikai kiegyensúlyozottság és a politikai .élénk, ség, a készség a változtatásra, a változások pozitív fogadására. “ ' '

Kulcskérdés a hatalom

hiányában mindig megjelenik a két hamis véglet: egyfelől a konzervativizmus, másfelől pedig a demagógia. Pártunk vállalja a politikai központ szerepét, ugyanakkor jól tudja, hogy nem helyettesítheti az egész politikai rendszert.

— Ma már eléggé világos, hogy a szocializmus a történelmi fejlődés viszonylag hosszú szakasza, melynek során maga a szocializmus is jelentős változáson, fejlődésen megy keresztül. Pártunk ezt nemcsak felismerte hanem többször is bizonyította, hogy képes a megújulást a gyakorlatban is megvalósítani. A megújító reformok szerves részei a szocializmus fejlődésének.

Az MSZMP —, mint eddig, úgy ezután is — a szocializmusban és a szocializmusért megvalósuló reformok pártján áll. Ezen az alapon természetesen szemben áll minden olyan törekvéssel, amely az újításoktól félve hátráltatja- nehezíti a reformmunkálatokat, s szemben áll minden olyan szándékkal, amely a reformot ürügyként felhasználva a szocialista rendszer gyengítésére irányul. Örömmel üdvözöljük, hogy a szocializmus megújulására vonatkozó felismerés és elhatározás más szocialista országokban is utat tör magának, bármilyen legyén is az elnevezése. Ez kedvezőbb feltételeket teremt számunkra is eddigi utunk folytatásához.

— Egy reálisabb szocializmusszemlélet — zárta bevezető előadását Berecz János — csak a mai magyar társadalom viszonyainak reálisabb ismeretén és a problémák megoldásában való cselekvőbb és felelősebb szerepvállaláson alapulhat. Szorosabban össze kell kapcsolnunk a társadalmilag racionális cselekvést a szocializmus elveivel és céljaival, s ezek dialektikájában kell értelmezni a szocializmus építésének további útját. A szocializmus hazánkban valóság. de nem ■ befejezett mű. Eddigi fejlődésünk alátámasztja* hogy a szocializmus a legjobb lehetőség a magyar nemzet számára a boldoguláshoz. A szocalizmus számunkra: valóság, program, távlat!

— Történelmi tapasztalata.

ink azt bizonyítják, hogy a politika kulcskérdése a szocializmus fejlődése során is változatlanul a hatalom. Ennek pedig fő forrása a dolgozó tömegeknek a hatalomhoz való viszonya: milyen a magatartásuk, milyen mértékben vesz. nek részt a hatalom gyakorlásában, tudjuk-e mozgósítani őket céljaink megvalósítására? A történelmi tapasztalatok azt mutatják: a népi hatalom legfontosabb feltétele, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szoros és bizalomteli élő, eleven legyen. A politika, a hatalom tartalma mellett azonban rendkívül nagy jelentősége van a hatalomgyakorlás módjának és stílusának. A szocializmus — lényegéből következően — demok. ratikus hatalom. Számunkra a demokrácia a népi hatalom szerveinek, szervezeteinek az egész közösség érdekeinek 6zem előtt tartó működését jelenti. Ugyanakkor elismerjük annak jogosultságát, hogy az egyének, közösségek, csoportok kifejezzék és érvényesítsék érdekeiket. Sőt, a közös célok megvalósítása, a társadalom stabilitásának biztosítása érdekében építünk is erre a bonyolult érdektagoltságra. A politika és a kormányzás feladata, hogy megkeresse azokat a találkozási pontokat, amelyeken a különböző érdekek közös erőfeszítésekké egyesülhetnek.

A szocializmus magyarországi fejlődésének ma a gazdaság a kulcskérdése — emelte kJ a Központi Bizottság titkára, hozzátéve: sorsdöntő számunkra, hogy áttérjünk az intenzív növekedési pályára, hogy maximálisan kihasználjuk a meglévő objektív és szubjektív erőforrásokat. Országunkban ehhez a lépésváltáshoz megvan a kezdeményezőkészség, a szellemi kapacitás és a fogékonyság a

rugalmas irányításra. S, bár a gazdasági alap nagymértékben meghatározza a politikát, nem tévesztjük szem elől: a politikáé az elsődleges szerep! Céljaink érdekében át kellett, át kell gondolnunk a gazdaságunk fejlődését ösztönző viszonyokat, köztük talán a legfontosabbat: hogyan lehet összekapcsolni a tervszerűséget, az árutermelést, az értéktörvényt. A tervszerűség és az árutermelés, a piac törvényszerűségeinek egybekapcsolása, a szocialista elosztási alapelv és az egyéni anyagi érdekeltség ta- lálkoztatása igen bonyolult kérdés. Abból keli kiindulnunk hogy a szocialista társadalomban minden fejlődés forrása a munka, s egyben ez a legfontosabb eszköze a személyiség feljesztésének is. Vissza kel] adni a munka, a teljesítmény becsületét, beleértve a tudás minden formáját: a szaktudás, a mesterség, a hozzáértés becsületét is.

Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásában Berecz János hangsúlyozottan szólt a párt meghatározó szerepéről. Rámutatott: pártunk sajátos szerepét úgy értelmezi, hogy annak lényege, a magyar nép és a szocializmus ügyének szolgálata, és nem az uralkodás. Fontos döntésekhez a párt széles körből igényli a véleményeket, az elgondolásokat, amelyek formálják a kialakuló megoldásokat. Az így létrejött széles politikai szövetség óriási energiaforrás a szocialista építés számára, s egyben a rendszer tömegbázisának stabilitásának egyik meghatározó tényezője. Vállaljuk. az ezzel elkerülhetetlenül együttjáró véleménykülönbségeket, vitákat, de nem mondunk le a „kétfrontos érzékenységről”, mert ennek

Berecz János előadását kö" vetően a tanácskozáson el. nöklő Lakatos Ernő megemlékezett Lukács József akadémikusról, a Magyar Tudó. mányos Akadémia Filozófiai Intézetének közelmúltban elhunyt igazgatójáról — a jeles marxista filozófus emlékének a résztvevők egyperces néma felállással adóztak.

Referátumok

Az országos elméleti konferencia plenáris ülése referá. tumokkal folytatódott. Elsőként Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti In. tézetének igazgatója tartotta meg előadását „Történelmi utunk és a közgondolkodás” címmel. Egyebek között hangsúlyozta: a felszabadulással

kezdődő történelmi változások nyilvánvalóan másként érintették a még ma is élő generációkat, mint a szocializmusba már „beleszületett” fiatalokat. A fiatal generációkra is hat azonban a családi környezet, az ismerősök, a szemtanúk véleménye, s természetesen széles körben hat. nak az irodalmi alkotások, filmélmények is. Fontos látnunk. hogy a történelmi közelmúlt felfogására nagymértékben hat a jelen is. elsősor. ban azok a problémák, amelyekkel ma kell megküzde- nünk. A nehezebb gazdasági előrehaladás időszakában, amikor kiéleződnek az ellentmondások, vagy éppen „ér- tékzavarok” keletkeznek, a történelmi eredmények is más megvilágítást kapnak, s az egészében sikeres fejlődés leértékelődhet. A gazdaság stagnálása, a nyugdíjak érték- vesztése, a reálbérek csőkké, nése, a nem teljesítményalapú bérezési és jövedelemkülönbségek kialakulása, a mun. ka nélkül szerzett jövedelmek növekedése ismert jelenségek. Ezek nemcsak morális problémák, hanem megkérdőjelez.

2 NÓCRÁD - 1987. február 20., péntek \

II. János Pál

Olaszországi látogatását befejezve

hazaéri

Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendéglátó.

Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgár- mesterénél, Nicola Signorelló- nál tett látogatást a Capi- tóliumon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két város múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két főváros közötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz—magyar együttműködés további elmélyítéséhez. Lázár György átadta a fővárosi tanács üdvözletét az „örök város” tanácsa vezetőségének. A továbbiakban rámutatott: a magyar és az olasz kormány törekvései akkor válhatnak valóra igazán, ha ezeket az elképzeléseket az emberek is támogatják. Végezetül emlékeztetett arra, hogy Róma polgármestere érvényes, budapesti látogatásra szóló meghívással rendelkezik.

A Vatikánba, a Szent Péter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a vendégek gépkocsisora. Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai először megtekintették a Sala Reg- giát és a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter-székes- egyházban hosszabban időztek Michelangelo szobra, a Pieta előtt. Ezt követően a

hetik a korábbi nemzedék erőfeszítéseinek, küzdelmének ér. telmét is, növelhetik a történelmi látásmód zavarait, s szinte szükségszerű, hogy elhomályosítják a szocialista rend kialakulásának jelentőségét, történelmi érdemeit és eredményeit. E körülményeket ismerve hangsúlyoznunk kell a társadalomtudományok, különösen a történelemtudomány fontos szerepét a köz. gondolkodás alakításában — mondotta.

Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában” címmel vállalkozott néhány elvi következtetés levonására Részletesen szólt a gazda, ságfejlesztési stratégiában, a tervezési-irányítási rendszerben, valamint a tulajdonviszonyokban az elmúlt négy évtizedben bekövetkezett változásokról, a szocialista fejlődés sajátos hazai tapaszta. latairól. Méltatta az MSZMP kezdeményező szerepét a fej. lődéssel együttjáró új követelmények feltárásában, vizsgálatában, a továbbhaladáshoz szükséges feladatok kijelölé. sében.

A felismert, szükséges lépések elvi, politikai megfogalmazása és azok gyakorlati megvalósítása között azonban nem egyszer jelentős a szakadék — mutatott rá az előadó. Foglalkozott a reform eddigi eredményeivel, a gazdasági fejlődés támasztotta új követelményekkel, majd a szocialista tulajdonviszonyok új vonásait elemezte.

Kulcsár Kálmán, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese „Társadalmi viszonyok és folyamatok a 80-as években” címmel foglalta össze mondanivalóját. — Mai társadalmunk — mondotta — éppen a tudatos társadalomépítés következményeként különbözik minden nagyobb mutatójában a négy évtizeddel ezelőtti ál. lapotától. Ebből következik, hogy más társadalom lévén másfajta megközelítést, másfajta kezelést, irányítást igényel. Napjaink problémái a

lezett a míniszii

magyar kápolnát tekintették meg. Innen mentek át a pápai palotába, amely előtt, a San Damaso-udvarban, a svájci gárda díszegysége sorakozott fel a magyar miniszterelnök tiszteletére. A katolikus egyház feje pontban tizenegy órakor fogadta a Minisztertanács elnökét a könyvtárszobában, amely a külföldi államférfiakkal folytatott találkozók ’ színhelye. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól folytattak eszmecserét. Egyetértettek abban, hogy ezek a kontaktusok rendezettek, azok megőrzésére, továbbépítésére kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni.

A magánkihallgatást követően bemutatták a pápának Lázár György feleségét és kíséretének tagjait. Ezután a magyar miniszterelnök Casa- roli bíborossal, államtitkárral találkozott. Az eszmecsere során felidézték a Magyar Nép. köztársaság és a Vatikán közötti negyedszázados kapcsolat fejlődésének egyes állomásait, hangoztatták, hogy a továbbiakban is szükség van a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd folytatására. Megállapították, hogy ennek jó példája volt a Budapesten nemrégiben tartott marxista—katolikus dialógus.

Az egyházi államban lezajlott programok befejeztével pontban egy órakor emelkedett a levegőbe a magyar kormányfő különgépe, hogy rövid út után Velencébe érkezzen. A római Ciampinói repülőtéren Lázár Györgyöt vendéglátója, Bettino Craxi olasz kormányfő búcsúztatta.

korábban kialakult szervezet* rendszerben, a régi politikai, irányítási és igazgatási módszerekkel nem oldhatók meg. A korábbi állapot másfajta „hatékonyságot” igényel és tesz lehetővé, mint amire ma szükség van ahhoz, hogy az ország a saját fejlődéséből és a globális folyamatokból egyaránt érkező kihívásoknak ele. get tehessen. A magyar társadalom utóboi négy évtizedére jellemző folyamatok történelmileg összetettek. Ma már világos, hogy saját történelmünktől nem szakadhatunk el. A forradalmi helyzetek nem kezelhetők absztrakt elméleti sémák alapján, a va. lóság alakítja az elgondolásokat is.

Lakatos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője „Politikai intézményrendszerünk működésének hatékonysága” címmel tartott referátumot. Bevezetőben szólt arról, hogy a fontosabb állami, sőt pártdöntések előtt már gyakorlattá váltak az úgynevezett társadalmi viták.

A pártvezetés ennek során kikéri a társadalmi szervek véleményét, amivel kétségtelenül gazdagítja a születő elképzeléseket, javítja a döntések hatásfokát. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyezni — mondotta —, hogy ezek a konzultációk nem tekinthetők tényleges társadalmi vitáknak, mert egy viszonylag kisebb kört érintenek. Ez a kör azonban szélesíthető. Hangsúlyozta: a párt és az állam viszonyának helyes alakítása kulcskérdése a politikai rendszer hatékonyságának. Mivel ez a két szervezet foglalkozik rendszeresen a szocialista építés minden területével, érthető módon itt a legszorosabb a kapcsolat. Ugyanakkor itt a legnagyobbak az átfedések, a párhuzamosságok is. '”ermé- szetesen elkerülhetetlen, hogy a párt és az állam szervei bizonyos kérdéseket párhuzamosan tárgyaljanak. Amikor azonban ilyen esetekről van szó, világosan kellene érződirelnöh

Velence repülőterén kölcsönös üdvözlések hangzottak el, majd a vendégek és Veneto tartomány, illetve Velence város vezetői hajókba szálltak és a belvárosába indultak. A vendéglátók később ebédet adtak a magyar vendégek tiszteletére. Ezután hajóval a MONTEDISON petrolkémiai gyár Porto Marghera-i gyár- egy-égét keresték fel. Az ipari komplexumban műtrágyát, műanyagipari alapanyagokat és félkész termékeket állítanak elő.

A vendégek, s a vendéglátók egyaránt üdvözölték a gazdasági kapcsolatok további gazdagítását szolgáló elképzeléseket. Miként Lázár György megjegyezte, nem egyszerűen a kereskedelmi kontaktusok bővítéséről van szó, hanem olyan termelési együttműködés kialakításáról, amely a jövőben meghatározó szerepet tölthet be a két ország gazdasági kapcsolataiban.

A Minisztertanács elnöke programjának befejezéseként találkozott és kötetlen beszélgetést folytatott Veneto tartomány politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőivel.

Lázár György háromnapos olaszországi látogatása Velencében ért véget; a kormány elnökének és kíséretének kü- löngéoe az esti órákban hazaindult Budapestre.

Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete csütörtökön hazaérkezett

Olaszországból, ahol Bettino Craxi miniszterelnök meghívására hivatalos látogatást tett.

A kormány elnökét Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese s mások fogadták. ;v

nie az eltérő megközelítésnek. Nyilvánvalónak látszik, hogy a pártszerveknek mindenekelőtt a politikai összefüggéseket kell megragadniuk, míg a tényleges kidolgozást — felelősebben és nagyvonalúbban — az állami szervek illetékességi körébe kellene utalni.

Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke „Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika” című referátumával kapcsolódott a bevezető előadáshoz. Egyebek között arról szólt, hogy a közvéleményt ma leginkább a szocialista gazdaság helyzete, jövője foglalkoztatja. A több éve tartó stagnálás, az élet- színvonal szélesedő kört érintő csökkenése miatt érthetően erősödnek az aggodalmak és kétségek, az emberek mind érzékenyebben reagálnak a társadalmi különbségek vélt vagy valós növekedésére.

Ezek kapcsán átfogóan elemezte a szocializmus építésének, a társadalom fejlődésének néhány körülményét, jellemző folyamatát, kitért a szocialista útkeresés és értékrend néhány dilemmájára,

így például arra: hogyan lehetséges a modern árugazdaság és a szocializmus közösségi értékeinek összekapcsolása. Az előadó részletesen szólt a szocialista társadalom- politikáról, annak komplex jellegéről, kitért oktatáspolitikai és szociálpolitikai kérdez sekre is, maid a tudomány és a politika kapcsolatáról szólva egyebek között megállapította: — Előrelépést i el en fene, ha a politikai testülete- ink többet és elmélvültebben foglalkoznának mind hosszabb távú, mind átmeneti céljain irkái. Csak ezeken a fórumokon iuthatunk egyetértésre ugvanis abban, hogv melv feszültségek és terhek vállalása elkerülhetetlen, s azokat, hozván oszthattok meg oly. módon, hogy a m=*úto!ás.t sezftő erővé váltanak.

Az országos elméleti tanácskozás pénteken szekcióüléseken folytatja munkáiát.% (MTI)

ási hatással van a világgaz. dasági viszonyok alakulására és társadalmi következményeikre. Ennek előnyeit egyelőre nagyobbrészt a legfejlettebb tőkésországok használják ki, bár számos területen a szocialista országok is értek el

korszakos w’prfmónvelrAt

' (Folytatás 02 1. oldalról)

goknak kemény próbákat kellett kiállniok, s a szocialista világrendszernek most egy újabb, nagy történelmi kihívással kell szembenéznie. A tudományos-műszaki fejlődés

Ili minncócf£»+ íír-f ä! ~ m i nri