Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

A nemielkifzi békéén szűmuefési Erősödött a közvéleményben az illetékesség érzése Az ENSZ éve és a nemzet­közi békeév magyarországi rendezvényeinek összehango­lására alakult nemzeti bizott­ság szerdán Várkonyi Péter külügyminiszter elnökletével megtartotta záróülését. A tanácskozáson Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára számolt be az 1986-os békeév hazai esemé­nyeiről. Bevezetőben a nem­zetközi békeévvel kapcsolatos ENSZ-deklarációt idézve hansúlyozta, hogy a béke és a leszerelés nemcsak a kormá­nyok, hanem a társadalmi erők ügye is. Megállapította, hogy az ezen alapuló együtt­működés jutott kifejezésre a nemzeti bizottság összetételé­ben, illetve a békeév magyar- országi programjában és an­nak megvalósításában is. A magyar társadalom széles ré­tegeit mozgósító eseményso­rozat számos új elemmel gaz­dagította a hivatalos állami szervek, a társadalmi szer­vezetek és a békemozgalom kapcsolatát. Mindez tovább szélesítette a kormányzati szervek állásfoglalásainak tár­sadalmi hátterét, miközben erősödött az emberekben. a közvéleményben az illetékes­ség érzése, az aktív közre­működés igénye. A nemzet­közi békeév tartalmas hazai i programjának a XI. országos e békekonferencián történt po­litikai értékelése megerősítet­te, hogy a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának és a magyar békemozgalom te­vékenységének elvei teljes összhangban vannak a nem­zetközi békeév szellemével, a világbéke megóvásában fon­tos szerepet játszó ENSZ cél­jaival és törekvéseivel. Ezt követően Várkonyi Pé­ter a nemzeti bizottság tevé­kenységéről szólva kifejtette, hogy az ENSZ éve és a nem­zetközi békeév betöltötte hi­vatását. Jelentős mértékben bővültek a nemzetközi —, s ezen belül a hazai — közvé­leménynek a világszervezetre vonatkozó ismeretei, és további ösztönzést kapott a világszer­te egyre erősödő békemoz­galom. Hangsúlyozta, hogy e két nagyszabású nemzetközi akció sikeréhez Magyarország is hozzájárult: a nemzeti bi­zottság munkájához szorosan kapcsolódva az Országos Bé­ketanács és a Magyar ENSZ- társaság eredményes munkát végzett. Utalt arra. hogy a programokról, azok eredmé­nyeiről az ENSZ főtitkárát is tájékoztatják. A külügyminiszter' röviden szólt a magyar diplomáciának a nemzetközi együttműködés elmélyítése, a nemzetközi helyzet alakulásának kedvező irányú befolyásolása érdeké­ben a békeévben tett erőfe­szítéseiről, illetve az ENSZ- ben kifejtett aktív, konstruk­tív tevékenységéről. A nemzetközi békeév ki­emelkedő jelentőségű esemé­nyének tartotta azt a nemzet­közi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtésére vonatkozó kezdeményezése­ket, amelyet tíz szocialista or­szág képviseletében a magyar világszervezetben. Kiemelte, hogy hazánk cselekvő részt vállalt a javaslat kidolgozásá­ban, és azóta is aktív szere­pet játszik a kezdeményezés továbbvitelében, tartalmi ele­meinek kidolgozásában. A külügyminiszter végeze­tül megállapította: a világ­béke megőrzése, az ENSZ ez­zel kapcsolatos elveinek, te­vékenységének népszerűsítése továbbra is időszerű feladat. A nemes ügyet szolgáló erő­feszítéseket az ENSZ-évfor- duló alkalmából rendezett megemlékezések és a látvá­nyos békeévi akciók után a hétköznapokon is folytatni szükséges. Szófia Külügyminiszter­helyettesek találkozója A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter- helyettesei 1987. február 18- án Szófiában találkozót tar­tottak, amelyen az emberi jo­gokkal és humanitárius együttműködéssel kapcsola­tos kérdéseket vitatták meg. A Magyar Népköztársaság képviseletében dr. Bényi Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes vett részt az ülésen. Bécsi utótalálkozó Kisebbségek jogai Kanada más nyugati orszá­gokkal együtt szerdán újabb, a kisebbségek jogaival kap­csolatos javaslatot terjesztett elő a bécsi utótalálkozón. A javaslat szerint az államok vállalják, hogy nem akadá­lyozzák a nemzeti, a vallási, a nyelvi kisebbségekhez tar­tozók kapcsolatainak meg­teremtését, ápolását, más országokban élő, velük nyel­vükben, kultúrájukban ro­kon személyekkel, sem az utazásoknál, sem a tájékozta­tásban, sem az érintkezés­ben. Ekkehard Eickhoff, az NSZK nagykövete szerdán a sajtó előtt emlékeztetett arra, hogy az emberi jogokkal fog­lalkozó, korábbi ottawai szak­értői találkozón a magyar küldöttség javaslatot ter­jesztett be a nemzeti kisebb­ségek kérdésében, indítvá­nyozva, hogy azok teljes egyenjogúságán túl biztosít­sanak számukra különleges előjogokat, sajátosságaik meg­őrzésére, fejlesztése érdeké­ben. Az NSZK-diplomata, a kanadai nagykövettel együtt, szólt arról, hogy a nyugati megítélés szerint Magyaror­szágon támogatják a kisebb­ségeket nemzeti azonosságaik megőrzésében. (MTI) Ünnepség Tatabányán A magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulója Országos ünnepséget ren­deztek szerdán a tatabányai nepházban a Magyar—Szov­jet Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés aláírásá­nak 39. évfordulója alkalmá­ból. Az eseményen részt vett Apró Antal, az MSZMP KB tagja, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnöke és Bíró Gyula főtitkár, Nyikita Dar- csijev, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének taná­csosa, s ott voltak Komá­rom megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek ve­zetői. Az ünnepségen Sudár Iván, a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság titkára méltatta az 1948. február 18-án alá­írt egyezmény jelentőségét, né­peink tettekben megnyilvánu­ló baiatsagát, hazánk és a Szovjetunió egyre sokrétűbb politikai, gazdasági, kulturá­lis együttműködését. Kiemel­te, hogy ma a fejlődésnek olyan szakaszában vagyumc, amely országaink elé minő­ségileg új feladatokat állít és szükségszerűvé teszi az együtt­működés kapcsolatrendszeré­nek átfogó korszerűsítését. Ez összhangban van a pártjaink kongresszusain megfogalma­zott követelményekkel, és ezt erősítették meg a két kor­mány vezetőinek találkozóin. A magyar közvélemény — mondotta a továbbiakban — fokozott érdeklődéssel és ro- konszenvvel tekint a Szov­jetunióban végbemenő átala­kítási, megújulási, korszerű­sítési folyamatokra. Meggyőződésünk, hogy ami a Szovjetunióban történik, az a fejlődés motorja lesz a szocialista országokban, így hazánkban is. — Az MSZBT fontos teen dói közé tartozik, hogy a jövőben mind szélesebb kör­ben szóljon a szovjet embe­rek életében, munkájában be­következett változásokról, tö­rekvésekről. Ezt követően Nyikita Dar csijev emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az 1967- ben megújított és ma is ér­vényben levő szerződés két olyan szocialista ország ben­sőséges szövetségének a meg­fogalmazása, amelyeket a kö­zös eszme, a politikai, társa­dalmi célok és az érdekek azonossága fűz össze. Barát­ságunk már régen túlnőtt az államközi megállapodáson, milliók ügye lett mind a Szovjetunióban, mind Ma­gyarországon. Az ünnepség zenés, irodal­mi összeállítással, valamint a tatabányai Bányász tánc- együttes műsorával zárult. Szovjet —afgán tárgyalások A Kremlben szerdán szov­jet—afgán tárgyalások kez­dődtek. A megbeszéléseken részt vevő küldöttségeket Nyikolaj* Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet mi­niszterelnök és Szultán Ali Kistmand, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, afgán kormányfő vezeti. Kistmand a szovjet kormány meghívására kedd óta tartózkodik munkalátoga­táson Moszkvában. (MTI) Könyv az SZKP KB januári üléséről Az átalakításról és a párt káderpolitikájáról címmel a Kossuth Könyvkiadó közre­adta az SZKP Központi Bi­zottsága 1987. január 27—28. ülésének dokumentumait. A kőiét tartalmazza Mihail Gorbacsov beszédét, a Szov­jetunióban folyó átalakítás­ról, az SZKP káderpolitiká­járól, a demokrácia fejleszté­séről, a szociálpolitikáról, az emberi tényező sze­repéről, valamint a főtitkár zárszavát és az SZKP Köz­ponti Bizottsága ülésének ha­tározatát. Oél-flfrika Szankciók elfogadását javasolják Az ENSZ afrikai tagországai határozattervezetet terjesztet­tek kedden a Biztonsági Ta­nács elé, és ebben vala­mennyi tagállamra nézve kö­telező szankciók elfogadását javasolták a fajüldöző dél­afrikai rendszer ellen. A tervezet szerint egyebek közt tilos lenne katonai té­ren együttműködni a Dél-af­rikai Köztársasággal, új be ruházásokhoz hitelt adni, nyersolajat és kőolajszármazé­kokat eladni neki, illetve cuk­rot, vasércet, acélt és krüger- randokat (aranyérmeket), vásárolni tőle. A határozat- tervezet javasolja a légiforga- lom leállítását is a Dél-afri­kai Köztársaság és az ENSZ tagállamai között. A Biztonsági Tanács már több alkalommal vitatott meg hasonló javaslatokat, ám azok elfogadását az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia vétó­ja eddig mindig meghiúsí­totta. A szavazás időpontját még nem tűzték ki. (MTI) A rövid és középtávú elő* rejelzéseket tartalmazó, Nyu- gat-Ázsiára vonatkozó tér­képeket a meteorológusok a Meteorológiai Világszervezet Időjárási Világszolgálatának hírhálózatától kapott adatok alapján készítik el. Három­óránként veszik a Kaszpi- tenger menti talajállomások adatait és 12 óránként ösz- szegzik a magaslégköri rá­diószondák méréseit. A cél­prognózisok készítéséhez fel­használják az Egyenlítő fölött keringő METEÓSAT geos- tacinárius műhold adásait is, amely éjjel-nappal félórán­ként továbbít friss adatokat a Földre. Ezekből az adatok­ból következtetnek a mete­orológusok Tengiz térségében a frontok vonulására és a várható csapadékra. A rövid és középtávú elő­rejelzéseket már sikerrel al­kalmazzák a munka szerve­zésében. A szállításokat, va­lamint a toronydaruk mű­ködtetését a várható szél- és csapadékviszonyok szerint szervezik meg. A munkások a várható időjárásnak megfe­lelően öltözködnek, s az ener­giaellátás is biztonságosabban szabályozható. A hosszú tá­vú előrejelzéseket a tervezés­nél veszik figyelembe: a na­gyobb munkákhoz a célprog­nózis alapján vonultatják fel a gépeket, berendezéseket. Tengizben — a Vegvépszer ottani igazgatósága szerint — szinte termelési tényezővé vált a meteorológiai előrejel­zések felhasználása. Külön­leges jelentőségét a mostoha időjárás adja: a hőmérséklet nyáron a negyven fokot is meghaladja, télen pedig gyakran mínusz harminc fok alá süllyed, a hőmérő higany­szála. Az sem ritka, hogy át­meneti évszakokban az éjsza­kai fagyot nappal plusz har­mincfokos hőmérsékletemel­kedés követi. Már a nem túl erős szél is homokviharokat kavar, s ha a esővel társul, a sárban elakadnak a gépek, nem halad a munka. (MTI) A bomlás jelei? Enyhén szólva zűrzavarról, vagy pontosabban fogalmaz­va hevesebbé vált hatalmi csatározásról tanúskodnak a ni- caraguai ellenforradalmárok vezérkaráról érkező legfris­sebb hírek. Sőt, egyes megfigyelők — még kritikusabb éllel — egyenesen a kontrák vezető triumvirátusában megfi­gyelhető bomlás kezdeti jeleként értékelik azokat a jelen­téseket, amelyeket az elmúlt napokban Miamiban tettek közzé. Nehéz is lenne persze másként jellemezni a fejlemé­nyeket, hiszen a nemegyszer egymással is feszült viszony­ban lévő, ám egyaránt Managua-ellenes tevékenységről is­mert politikusok közül előbb a viszonylag mérsékelt Arturo Cruz, majd — az előző hírt cáfolva — a jóval szélsősége­sebb Adolfo Calero jelentette be lemondását. Anélkül, hogy elhanyagolhatónak tekintenénk a sandi­nista kormányzat ellenfelei között meglévő ellentéteket, úgy tűnik, a belvillongásnál sokkal jelentősebb a kontravezérek és a washingtoni kormányzat viszonya, vagy — még tá- gabban megvonva a kört —, a Reagan-adminisztrációnak a közép-amerikai válsággal kapcsolatban tanúsított álláspont­NÓGRÁD - 1987. február 19., csütörtök ja. Jó néhány szakértő mutatott ugyanis rá, hogy a mosta­ni miami hatalmi kötélhúzás időben egybeesik a kontrák katonai segélyezésének újabb, közelgő törvényhozásbeli vi­tájával. A Fehér Háznak a múltban is többször okozott ne­hézséget a dollármilliók megszavaztatása, és a hónapok óta gyűrűző Irangate-botrány a maga nicaraguai vetületei- vel aligha könnyíti meg az elnök feladatát. Emlékezhetünk, hogy az iráni titkos fegyverszállítások bevételeinek egyik végállomása épp a kontrák ellátását biztosító (ugyancsak titkos) pénzalap volt, így érthető, hogy minden további kontrasegély várhatóan merevebb ellenállásba fog ütközni, az immár demokrata többségű kongresszusban és szenátusban egyaránt. Igencsak való­színű tehát, hogy a kontrák vezérkarában folyó helycse­rék épp e törvényhozásbeli kilátásokkal függnek össze. A mérsékeltebb Cruz maradása, a radikális Calero távozása a Fehér Ház szándékai szerint „szalonképesebbé” kell, hogy tegye a nicaraguai rendszer ellen küzdő erőket, elősegítve ezzel a törvényhozás „akadékoskodó elemeinek” leszerelé­sét. Más kérdés, hogy néha a közép-amerikai fejlemények is (például a Managua-ellenes célzattal összehívott hét­végi San Jose-i csúcstalálkozó látványos kudarca) elegen­dő okot szolgáltatnak a fejfájásra. Ügy tűnik, emellett a kontrák belharcai sem igen könnyítik meg a washingtoni illetékesek dolgát. Szegő Gábor A bűncselekmény elköveté­se miatt, szabadságvesztésre ítélteknek a büntetés- végrenajtás idején dol­gozniuk kell, hogy fog­lalkoztatásuk személyiség­formáló hatásai is segítsék őket szabadulásuk után a tár­sadalmi beilleszkedésben, a helyes életvitelben. Lényegé­ben erről — a megjelölt téma hivatalos fogalmazása szerint: a büntetés-végrehajtás mun­káltatásfejlesztési koncepció­járól — volt szó azon a sajtó- értekezleten, amelyet szerdán tartottak az Igazságügyi Mi­nisztérium Büntetés-végrehaj­tás Országos Parancsnokság budapesti székházában. Az újságírókat a büntetés-végre- hajtás országos parancsnoka, Nagy Tibor vezérőrnagy és vezető munkatársai tájékoz­tatták. Az elítéltek munkavégzésé­nek céljaként említették egye­bek között, hogy elősegítsék munkás életmódra nevelésü­ket, testi és szellemi erejük fenntartását, lehetővé tegyék olyan szakmai képzettség megszerzését, illetve gyakor­lását, ami a polgári életben is hasznosítható. A büntetés-végrehajtási munkáltatás — miként el­mondták — eltér a „kinti” életben kialakult gyakorlat­tól. Az elítélt munkája nem jelent munkaviszonyt, és — az időtartamot illetően — nem számít be a nyugdíj megálla­pításánál. Érvényesülnek bi­zonyos kényszerelemek is: a büntetését töltő elítélt nem választhatja meg a kötelező munkáját, munkahelyét. A munkáltató — a büntetés-vég­rehajtási vállalat — sem vá­logathat a munkaerőben, minden elítéltet köteles fog­lalkoztatni. A fogvatartottak szakképzettsége, munkavég­ző képessége azonban gyak­ran nincs összhangban a ter­melés igényeivel. Szóba került a sajtótájékoz­tatón, hogy a munkát végző fogvatartottak mintegy há­romnegyed részét 12 büntetés­végrehajtási, illetve több, ve­lük szerződéses viszonyban ál­ló polgári vállalat foglalkoz­tatja. Az elítéltek körülbelül 25 százaléka meghatározott munkadíjért az intézetekben végez fenntartási, működteté­si feladatokat. Elhangzott: a büfitetés-végrehajtás költségve­tési gazdálkodására, vállalati tevékénységére is növekvő terheket rótt a népgazdaság­ban kialakult kedvezőtlen helyzet. Ami a munkavégzéssel kap­csolatos — most újrafogal­mazott — teendőket illeti: az eredményesebb nevelés, a ha­tékonyabb termelés és a tel­jes körű foglalkoztatás je­lenti a program fő vonulatát. A büntetés-végrehajtásban olyan munka- és üzemszer­vezés kialakítására töreksze­nek, amely — a gazdaságos- sági tényezők mellett — fi­gyelemmel van a foglalkozta­tási kötelezettségre, a rendel­kezésre álló munkaerő — az elítéltek — létszámára és ösz- szetételére. a. szabadságvesz­tés-büntetés végrehajtásának fokozatok szerinti differenciá­lódására. (MTI) Tudományos módszerek­kel, a hazánkból rendszere­sen továbbított meteoroló­giai előrejelzés figyelembe­vételével szervezik meg a Kaszpi-tenger melletti ten- gizi olajmező kiaknázásán dolgozó magyar szakembe­rek munkáját. A Vegyépszer fővállalko­zásában jelenleg csaknem két­ezer magyar dolgozik Ten­gizben, s tavaszig elkészítik a később ötezer szakember­nek otthont adó lakóbázist, majd hozzálátnak a szénhid­rogén-lelőhely ipari létesít­ményeinek az építéséhez. A Vegyépszer már a be­ruházás megkezdése előtt fel­kérte az Országos Meteoroló- gai Szolgálat szakembereit, hogy készítsenek részletes is­mertetőt a tengizi éphajlati viszonyokról, majd adjanak olyan meteorológiai prog­nózisokat, amelyek segíthe­tik a munka tervezését, meg­szervezését. Az OMSZ Központi Előre­jelző Intézetének munkatár­sai már az elmúlt év közepén megkezdték a rövid, 36 órára szóló és a középtávú, 5 napra vonatkozó előrejelzések el­juttatását Tengizbe. Febru­ártól pedig már hosszú távú, 1—3 hónapos prognózisokat is készítenek. Ehhez megsze­rezték a Tengiztől 300 kilo­méterre lévő Gurjev város meteorológiai állomásán mért a Kaszpi-tenger térségének időjárási viszonyait 75 évre visszamenőleg leíró adatsort. Az információk feldolgozásá­val következtetnek a meteo­rológusok a várható legmaga­sabb és legalacsonyabb hő­mérsékletre, illetve a csapa­dék- és szélviszonyokra. A hazánkból telexen továbbí­tott adatokat a Tengizben ál­lomásozó magyar meteoroló­gusok a helyi viszonyokat fi­gyelembe véve kiegészítik és átadják a Vegyépszer jam- burgi és tengizi igazgatóságá­nak. A munkacsoportok ve­zetői a várható időjárást is fi­gyelembe véve határozzák meg a teendők sorrendjét. Termelési tényező Meteorológiai előrejelzés segíti a munkaszervezést Tengizben Az elitéitek munkáltatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom