Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

I Tűzhelygyári fejlesztések Januárban elkészült a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban az Univerzál tol­daléktűzhely nullszériája, s idei feladat a sorozatgyártás megkezdése. Ezen túl is gaz­dag gyártmányfejlesztési program megvalósításának néz elébe a tűzhelygyár. Folytatódik többi között a Karancs tűzhelycsalád új ta­gokkal való bővítése részben a jelenlegieknél olcsóbb vál­tozatok kibocsátásával, rész­ben a Karancs Kombihoz ha­sonló, nagy értékű készülékek választékának bővítésével. Az olcsóbb kategóriát a két főző­égős tűzhelyek jelentik, ezek hidegüzemi szerszámpróbái már folynak, a sorozatgyár­tásra nyár elején kerül sor. A Karancs Variant viszont az igényes vásárlóközönségnek szóló ajánlat: kerámia fedlap- pal illetve gázégős grillsütő­vel rendelkezik. A Servant kályhacsalád ki- fejlesztése még tavaly meg­kezdődött. Alaptípusából de­cemberben tartós próbaüze­melés céljára húsz darab, ké­szült el, a próbák eddigi ta­pasztalatai alátámasztják a korábbi kedvező hatósági mé­rési eredményeket. Sorozat- gyártása még az idei fűtési szezon előtt várható. Ugyan­csak még az idén az üzletek­be kerül a jelenlegi Alfa tűzhely javított kivitelű vál­tozata, az Alfa Lux. Az év végére fejezik be a gyárban a Jászberényi Hűtőgépgyárral közösen gyártani kívánt, hű­tőszekrényre szerelt gázrezsó fejlesztését is. Magyar—indiai vasércszállítási szerződés Á Metalimpex Külkereske­delmi ■ Vállalat és az indiai Kudremukh Állami Vasérc­bánya Vállalat szerződést kö­tött vasérc importjára. A meg­állapodás alapján az indiai cég az idén 335 ezer tonna vasércet szállít a Dunai Vas­mű számára, és további 135 ezer tonna szállítását tervbe vették. Az indiai vasérc mi­nősége megfelel a világszín­vonalnak; vastartalma 66.5 százalék, kovasavtartalma 2,9 százalék. A lekötött vasérc egy ré­szét fekete-tengeri kikötőn keresztül a Dunán, másik ré­szét pedig jugoszláv kikötőn keresztül szállítják majd ha­zánkba. Az alapanyag-vásárlás egy­úttal kedvező feltételeket te­remt a magyar vállalat in­diai exportjának növeléséhez, hozzájárul a magyar—indiai külkereskedelmi forgalom bő­vítéséhez. A jó minőségű vasérc fel- használásának növelése a vas­kohászat fejlesztésének egyik fontos eleme, javítja a vas- kohászati vállalatok termelé­sének gazdaságosságát, segíti a fajlagos energiafelhaszná­lás jelentős csökkentését. Uj védőruha — tűzoltóknak Rendkívül magas hőmér­sékletet is kibír az a külön­leges hőálló védőruha, amit a Szovjetunió központi tűzvé­delmi tudományos kutató- intézetében fejlesztettek ki' Az új vádőruhát elsősorban a kőolaj- és földgázvezetéke­ken előforduló tüzek oltásá­nál fogják használni. A nyu­gat-szibériai Nyizsnyevar- tovszkban elvégzett próba­vizsgálatok során egy olajkút kigyulladását imitálták. A nagy számú csőcsonkból min­den irányban ömlött ki az égő olaj, és hatvan méter átmérőjű lángfolttá változott. Egy ilyen tűztenger eloltásá­hoz meg kellett közelíteni an­nak fészkét, és a két rúd zárószelepének elforgatásá­val megszüntetni az olaj ki­áramlását. A tűzoltók csak ebben a védőruhában tudtak megbirkózni a lángokkal, . Áz árellenőrzés tapasztalatai Otuenezer forintjuk bánja... Vezetési gyakorlaton Bőna Csaba tanuló Ceglédi László szakoktató irányításával Pásztón az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a magán- vállalkozások szerepe. Ezáltal a hatóságra fontos feladat hárult a magánvállalkozások ellenőrzése terén. Tavaly feb­ruárjától Maczonkai Károly személyében új árellenőrrel erősítette meg a városi tanács az apparátust. Az elmúlt év­ben csaknem száz revízióra került sor. Ezek tapasztalata­iról kérdeztük az ellenőrt. — Milyen nagyobb szabály­talanságokat tártak fel? — Hatósági osztályunk rendszeresen vizsgálja az ide­vágó rendelkezések betartá­sát. Tapasztalataink szerint ezek megszegése a magán- vállalkozásokra nem jellem­ző, de néhány alkalommal ta­lálkoztunk ilyen esettel is. A kisiparosok között előfordul olyan is, aki a megrendelők­nek egyáltalán nem. vagy nem a fizetett összegekről ad bizonylatot. Sok a kellően nem részletezett számla, amely az előírásoknak sem felel meg: például a kisipa­ros csak a végösszeget írja fel... Előfordult már Pász­tón az árképzési rendeletek megsértése, sőt jogtalanul (kétszeresen is) figyelembe' vett költségeket elszámoltak. — Sok az adminisztrációs kötelezettséggel kapcsolatos szabálysértés. Nem ritka je­lenség a hiányos könyvvezetés és az iparjogosítványban meghatározott tevékenység „túllépése”. Volt a városban például egy kőműves, aki piadiót ragasztott, szobát fes­tett, és tapétázott a ház fel­építése után. — A szabálytalankodókkal szemben milyen intézkedése­ket foganatosítanak? — Ha nem túl súlyos hibát találunk, írásban figyelmez­tetjük az ellenőrzött személyt. Ha súlyosabb mulasztásra bukkanunk, vagy az utóvizs­gálatig sem szüntetik meg a hiányosságot, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Egyes esetekben büntető el­járást is indíttathatunk. Ti­zenhat esetben került sor szabálysértési eljárásra ta­valy és ötvenötezer forint pénzbírságot szabott ki a ha­tóság. Csaknem hetven eset­ben figyelmeztettünk. — Hogyan segíti a lakos­ság az ön munkáját? — Nem olyan mértékben, ahogyan szeretném. Mi ellen­őrök azért vagyunk, hogy a lakosság érdekét védjük és ellenőrzéseinkkel a magán­vállalkozók szabályszerű mű­ködését is segítsük. A lakos­ság ennek ellenére ritkán keres fel bennünket panaszá­val és észrevételeivel. Sze­retnénk, ha az állampolgárok nagyobb bizalommal fordul­nának hozzánk. A kisiparo­sok és kiskereskedők nem mindig tekintik segítő jelle­gűnek ellenőrzéseinket, azt gondolják: mindenáron bün­tetni akarunk. Ez téves felfo­gás, amit a tavalyi év tapasz­talatai is! igazolnak. — Mik a tervei? — Szeretném, ha szaksze­rűbbé és rendszeresebbé vál­na a hatósági ellenőrzés. Sze­retnénk megelőzni a jogsér­téseket. és hozzájárulni az állampolgári fegyelem meg­szilárdításához — mondotta befejezésül a revizor. (romhányi) A tanműhelyben A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkástanuló In­tézet tanműhelyében 17 osz­tály közel 400 tanulója kor­szerű körülmények között végzi tantárgyi gyakorlati foglalkozásait. Évente 70—100 tanuló szerzi meg a mező­gazdasági vontató vezetésére szóló jogosítványt is. Dízel befecskendező szivattyút szabályoz be Kovács Péter növénytermesztő gépésztanuló Számítógépek a könnyűiparban Fémmegmunkálási gyakorlaton a lakatosok — bencze —■ Új külszíni szénbánya Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 110 könnyűipari vál­lalat közül jelenleg 63-nál al­kalmaznak műszaki területen számítógépet, ide értve a szá­mítógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást. A vál­lalatok különösen a gyártás előkészítésénél alkalmaznak számítógépeket, mert a mo­dern berendezések segítsé­gévei a mintatervezés, a mo- delírajzok és az úgynevezett teritékrajzok készítése fel­gyorsul, a korábbi 2—3 hetes előkészítési idő 1—2 napra rö­vidül. Több ilyen rendszer műkö­dik sikerrel a textilruházat­ipari vállalatoknál, igy pél­dául a Zalaegerszegi Ruha­gyárban, a Vörös Október Férfiruhagyárban, valamint a Május 1. Ruhagyárban. A kö­tőipari vállalatok közül a Bu­dapesti Fjnomkötöttárugyár- ban számítógéppel vezérlik a kötőgépek nagy részét, és a festődében is e módszerrel dolgoznak. A méteráruipar­ban a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat állított munkába számítógépet ter­melésének irányítására. Gondot okoz azonban, hogy a felhasznált számítógépek típusai és az alkalmazott módszerek igen eltérőek, igy a társvállalatok nem képe­sek egymás esetleges szabad kapacitásait kihasználni. Rá­adásul a vállalatok nem is ér­dekeltek abban, hogy a si­keres számítógépi megoldá­sokat egymásnak átadják, együttműködjenek, holott er­re megvolna a lehetőség. Eddig mindössze néhány könnyűipari vállalat ismerte fel, hogy az együttműködés e területen is kifizetődő. A Bu­dapesti Finomkótóiitarugyár a Békéscsabai Kötöttárugyár­ral megállapodott abban, hogy a nála jól bevált számító- gépes termelésirányítást — amely a rendelések nyilván­tartásától a kötésen, a festé­sen át a szállítások ellenőr­zéséig terjed — díjazás elle­nében bevezeti a vidéki vál­lalatnál. A munkálatokat már­is megkezdték. Most folyik a Magyar Selyemipar Vállalat kikészítőgyárának korszerű­sítése. A festék- és vegyszer- adagolást már számítógép ve­zérli, a további modernizá­láshoz pedig az MSV a Pa­muttextil Művektől vásárolja meg annak a számítógépre ki­dolgozott termelési program­jait. Több vállalat pedig, pél­dául a Finomposztó, a Buda­flax, és a Budaprint számí­tástechnikai leányvállalatot hozott létre a legmodernebb eljárások kidolgozására, a szakágazati tapasztalatok el­terjesztésére. A számítógépek szélesebb körű könnyűipari alkalmazá­sára, illetőleg a viszonylag egységes géppark és munka- módszerek kialakítására az Ipari Minisztérium koordiná­lásával még az idén gazdasá­gi társulást hoznak létre. A közös anyagi érdekeltség alapján működő társulás tag­jai a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Budapesti Mű­szaki Egyetem Könnyűipari Kara, a könnyűipar háttérin­tézményei közül piedig az In- novetex és a Bőr- Cipőipari Fejlesztő Vállalat lesznek. A közös szervezetben szakága­zatonként munkacsoportokat hoznak létre az egyes válla­latok é-s intézmények szak­embereiből, akik kidolgozzák és a társulás rendelkezésére bocsátják a legmodernebb számítógépes gyáriás-előké- szítési és termelési eljáráso­kat, munkamódszereket, prog­ramokat és vállalják a már bevezetett rendszerek nyil­vántartását is. Üj külszíni szénfejtést nyi­tottak a Borsod megyei Vad-' na község határában. Az igen gazdaságosan kitermelhető külfejtésen a fedőréteg eltá­volítása után már megkezdő­dött az üzemszerű termelés: naponta átlagosan ezer tonna szenet szállítanak innen a be- rentei központi szénosztályo­zóba. A Borsodi Szénbányák új termelőhelyén 1988 köze­péig vájják a szenet a hatal­mas markolók. A széntelep váltakozó mélységben 15—40 méteres takaróréteg alatt fek­szik, vastagsága 2 és 3,5 mé­ter között van. Külfejtésből kikerülő szén fütőértéke meg­közelíti a két és fél ezer ka­lóriát. de vannak háromezer kalória fölötti rétegek is A geológiai kutatásokat eddig mintegy százhektárnyi terü­leten végezték el, s úgy be­csülik. hogy a térség szénva- gyona megközelíti a 3 millió tonnát. Mit ér a diploma? Vonatjegy Svédországba T izenkét ember jellemzé­séhez már szinte aka­ratlanul is hozzátesszük a dühös” jelzőt, utalva egy amerikai színdarab címére. A reggeli eligazítás hangvétele azonban mégsem erre enged következtetni, bár tény, hogy egy tucat fontos személy üli körül az asztalt és létfontos­ságú kérdésben döntenek. Fontosak, mert a balassa­gyarmati kábelgyár szellemi erejét alkotják a gyár mű­szaki fejlődésének — gazda­sági megújulásának — stra­tégiájában, hosszabb távon a vállalat jövőjének kialakításá­ban. Az asztalfőn ülő Sümegi Ti­bor tekintete komoly, de fe­szültséget nem látni a 33 éves mérnökön. Határozottan —, ha kell csipkelődéssel fű­szerezve — magyarázza el a körülötte helyet foglaló mér­nöktársainak a napi teendő­ket, s miután mjnden kér­dést tisztáztak, útjukra bo­csátja őket. Tibor idén ja­nuárban vette át a műszaki fejlesztési osztály vezetését. — Talán mér a nevemből is kitalálja, hogy nem ide­valósi vagyok. A Dunántúlon születtem, de nem Sümegen — kezdi a beszélgetést az elcsen­desedett szobában. — Har­madéves hallgató voltam a Budapesti Műszaki Egyetemen, mikor megismerkedtem a fe­leségemmel, s az ő révén ke­rültem Nógrádba. Egy villa­mosszakembernek szinte tál­cán kínálta a lehetőséget a kábelgyár és most már el­mondhatom, nem bántam meg a választást. A lanulóévek alatt gyakran töltötte szabadságát a gyár­ban. Hol lakatosként, hol vil­lany szei élőként akadt számá­ra munka, de mindenképpen szerette volna alaposan meg­ismerni leendő munkahelyét. — A műveknél az a szokás, hogy a kezdő mérnököt meg­ismertetik a gyárak tevékeny­ségével, ez a tíz hónap úgy­nevezett ..mérnökóvoda” — jegyzi meg tréfásan. — Sze­rencsém is volt, hiszen csak utána vittek el katonának, így valóban alkalmam nyílott ar­ra. hogy feltérképezzem a vállalatot. Leszerelésem után a műszaki osztályra kerültem. Tervezési feladatok mellett jutott időm pályázatok ké­szítésére is. Az első három— négy évben egy sor FMKT- dolgozatot adtam be. mindig többedmagammal. Hogy a csapat összetételén múlott-e, nem tudom, de első díjnál alább soha nem adtuk. Há­rom vagy négy évvel ezelőtt pedig beneveztem egy műsza­ki igazgatói pályázatra is, amelyben egy nyugatnémet szabvány szerint gyártandó termék bevezetését vizsgál­tam. Ezért — megosztva — tízezer forint jutalmat kap­tam. Mosolyogva teszi hozzá, hogy az ezt követő évexben a művek vezetése átértékelte a pályázatok díjazását és jócs­kán megemelték a kiosztható összeget. Nem véletlenül, mi­vel a beadott munkák rend­kívül színvonalasak voltak és a hasznuk sem volt lebecsü­lendő. „Keseregni” azonban nem maradt ideje, mert a balassagyarmati gyárban ép­pen akkoriban kezdődött el az erősáramú üzem rekonst­rukciója. Megbízatása szoro­san az üzem feladataihoz kap­csolódott, többek között meg kellett oldaniuk a gépek ho­nosítását. Munkáját elismer­ték és mivel a végzettsége —, no meg a rutinja — miatt alkalmasnak találták vezetői munkakörbe, rövid ideig mű­vezető lett az új üzemben. — S ahogy ez lenni szo­kott, fél év múlva nyugdíjba ment az üzemvezető, s a he­lyére engem javasoltak — folytatja. — Az első két év lényegében a felfutás idősza­ka volt, igy másra nem fu­totta az energiámból. Meg­vallom, hiányzott a fejlesztés, de rövid időn belül bekap­csolódhattam ezekbe a mun­kákba is. Egy csapatot kellett szerveznem a szigeteléshez használt PVC vizsgálatára. Célfeladat volt, ami természe­tesen pénzt is jelentett szá­munkra. Néhány ezer forin­tot — mondja szerényen, hi­szen úgy véli, többen félre­értenék a kimondott összeget. — Kisebb újításokban is részt vállaltam, de az igazi nagy áttörést a hulladékfel­dolgozás gyári megvalósítása hozta még. Ennek a teljes megvalósítását kézbe vettem, megfelelő segítséggel. Ügy ér^em meg kell említenem a nevüket: Czelleng János, Valent Tibor Szathmáry Pál, Császár Ferenc. A vállalat szakszervezeti bizottsága ál­tal meghirdetett pályázaton első helyezést értünk el. Sze­retnénk benevezni vele az idén a Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ által kiírt pályázatra is. de ehhez kimutatott gazdasági haszon is szükséges. Épp most kap­tam meg a jelentést: tavaly a hulladékfeldolgozásból és -hasznosításból 18 millió fo­rint tiszta bevétel származott. Tibor munkáját megköny- nyíti, hogy gárdájának majd minden tagja kész szakember, azaz vezetőként is dolgozott már a termelésben. így az­tán érthető, hogy olykor me­résznek tűnő feladatokat is maguk elé tűznek. A lényeg, hogy fejlesztéseik eredménye mielőbb „látható” haszonnal járjon. — Fontosnak tartom — mondja, hogy a kitűzött el­képzelések megvalósítása mel­lett mindegyikünk járjon nyi­tott szemmel, mert a fejlesztő akkor válik igazi munkatárs­sá, ha nem csupán automa­tikus végrehajtója a papír­ban foglaltaknak. Csakis ilyen módon érhetjük el, hogy jö­vedelmeink tükrözzék a fá­radtságot, a műszaki megbe­csülését. B eszélgetésünk alatt rend­kívül higgadtnak tűnik, csak egy dolog aggaszt­ja, már kétszer is meghiú­sult a svéd tanulmányútja. A svéd piac azonban rend­kívül fontos a gyárnak, hi­szen új műszaki megoldások kidolgozását kínálja. A har­madik jegy — reméljük —, már „utast” is talál a vona­ton. .. T. Németh László T-------------------------- -------------------------------------­| NÓGRÁD — 1987. február 19., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom