Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

Gorbacsov beszéde a moszkvai békeffirumon ÜZENET Reykjavik „ne hanem áttörés volt" Az emberiség nagyon közel került ahhoz a határvonal­hoz, „ahonnan nincs vissza­térés” — hangsúlyozta hétfő délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nemzetközi békefórum rész­vevői előtt. „Bármilyen, az embereket érintő ügyről, különösképpen a nemzetközi politika dolgai­ról legyen szó, egyetlen pilla­natra sem szabad megfeled­kezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmondás­ról, amely a háború és a bé­ke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. „Ezt az ellentmondást idejé­ben, a béke javára kell meg­oldani” — jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind szélesebb társadalmi kö­rök ismerik fel. Bizonyítéka ennek a jelenlegi fórum is — mutatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentőségét és támogatta részvevőinek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az emberiség fennma­radásának alapját”. Az SZKP KB főtitkára visszautasította a „szovjet fe­nyegetésről” terjesztett rágal­makat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi poli­tikáját” ma inkább, mint va­laha, az az érdekeltség hatá­rozza meg, hogy minden erő­feszítést az ország tökélesetí- tését célzó alkotó munkára összpontosítson. „Éppen ezért van szükségünk szilárd béké­re, a nemzetközi viszonyok megjósolhatóságára és konst­ruktív irányzatára.” A szovjet vezető sürgette, hogy a politikában új gondol­kodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlttól örö­költ sztereotípiákat és dog­mákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdeményezé­sekre, amelyeket már az új politikai gondolkodásmód ha­tott át, így az egyetemes nemzetközi biztonsági rend­szer létrehozásának elveire, az atomfegyverek 2000-ig végrehajtandó felszámolását célzó programra, az atomrob­bantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov — „a Szovjetuniónak ar­ról az egyértelmű óhajáról és készségéről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom-stá- tusáról, az ésszerűen elégsé­ges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét.” Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszi­gorúbb — egyebek között nemzetközi — ellenőrzési és felügyeleti rendszerre törek­szik. A revkjaviki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem ku­darc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykjavikban feltá­rult lehetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lé­nyeges csökkentéséért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatatlan­ságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos ve­szélyt jelent a fegyverkezési hajsza átterjedése a világűr­re. Ebben az esetben — mu­tatott rá „a destabilizálódás ténnyé válik és kritikus jel­leget ölt”, a háború véletlen- szerű kitörésének kockázata pedig „nyomban néhány nagyságrenddel megnő”. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozta, hogy a rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „kiterjesztő értel­mezése” a szerződés aláakná- zásához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi vi­szonyokra. Elítélte a terroriz­must és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész harcolni an­nak minden formája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fo­galmazott, hogy a nemzetkö­zi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kul­tusza, a gondolkodás milita- rizálódása”, és sürgette a nemzetközi viszonyok „huma­nizálását”. Első lépésekként említette az atomfegyvertá­rak csökkentését, s a fegyve­rek világűrbe juttatásának megakadályozását. Utalt ar­ra, hogy humanitárius terüle­ten is bővíteni kell az együtt­működést, ez ugyanis „segít megteremteni a béke megőr­zésének erkölcsi biztosítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biztosítékok kidolgo­zását”. Az idő — mondotta vége­zetül az SZKP KB főtitkára — „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyverke­zési hajsza újabb fordulójá­nak veszélye, és amint roha­mosan éleződnek a regionális és az úgynevezett globális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egyoldalú előnyszerzést célzó kísérletek­re. É játék tétje túlságosan nagy: az emberiség fennma­radása”. ☆ A moszkvai fórum nagy fontosságú lépés volt a kü­lönböző társadalmi és gazda­sági berendezkedésű orszá­gok közötti közeledés hosszú folyamatában — hangsúlyoz­ta a fórumot záró sajtóérte­kezleten Peter Ustinov an­gol színész, író. A szovjet fővárosban hét­főn sajtóértekezlettel zárult „az atomfegyvermentes vi­lágért, az emberiség fennma­radásáért” jelszóval tartott nemzetközi béketanácskozás. A tanácskozásnak mintegy ezer résztvevője volt és a különféle szakterületeknek megfelelően hét szekcióban folytattak eszmecserét — kö­zölte a sajtótájékoztatón Jev- genyij Velihov akadémikus, a szervezőbizottság vezetője. A vallási személyiségek ke­rékasztal-tanácskozása felhí­vással fordult a világhoz, minden jóakaratú embert kö­zös cselekvésre szólítva fel a béke megóvása érdekében. Erről Juvenalij metropoli- ta beszélt a sajtó képviselői­nek. A sajtóértekezleten szóba került az üzletemberek ke­rékasztal-tanácskozásának egyik témája, a Szovjetunió GATT-ba történő belépée. Ezzel kapcsolatban a szekci­ót képviselő olasz üzletem­ber, Rinaldo Ossoda el­mondta, hogy a Szovjetunió felvétele hasznos lenne a kelet—nyugati gazdasági egvüttműködés szempontjá­ból, és a fórumon résztvevő ii"’,st.emberek kedvezően hűl­ték meg a belépés lehetősé­gét Fogadás A moszkvai békefórum résztvevőinek tiszteletére, hétfőn a Kreml-palotában fo­gadást adtak. Ennek folyamán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára eszmecserét tartott Terry Taylor amerikai ter­mészettudóssal, Petra Kelly- vel, a nyugatnémet „Zöldek” párt parlamenti képviselő­jével, Peter Ustinov angol íróval és színművésszel, Mar­cello Mastroianni olasz film­színésszel, Gert Bastian nyu­galmazott nyugatnémet tá­bornokkal, Donald Kendal- lal, az amerikai Pepsico cég elnökével, Otto Wolf von Amerongennal, a Német Ke­reskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével, Uwe Natan dán tudóssal és a fó­rum más résztvevőivel. Beszélgetéseket folytatott a vendégekkel több más, szovjet vezető, így Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Alekszandr Ja­kovlev, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medvegyev is. A fogadás barátságos, fesz­telen és nyílt légkörben zaj­lott le. (MTI) A világsajtó tele van a szovjet megújulásról szóló hí­rekkel, ét ez s mostani * hét ismét bebizonyította: ez nem­csak a hatalmas ország bel­politikájára, hanem nemzet­közi tevékenységére is vonat­kozik. A szovjet politika bé­kevágya folyamatos, de mind több elfogulatlan megfigyelő vélekedik úgy, hogy az út­keresés stílusa, metodikája nemcsak a bel-, hanem a kül­politikai porondon is lenyű­gözően új. E megállapítás messzehangzó igazolása a moszkvai békefórum. Fentebb azt mondtuk, a szovjet békepolitika töretle­nül folyamatos. Békefórum is volt már a szovjet fővá­rosban, nemis egy. De ilyen békefórumra még nem került sor. Hogy mi volt benne az új? A nagyságrendje és a jelle­ge. Több mint ezer szovjet és külföldi személyiség gyűlt össze Moszkvában, köztük — nem túlzás — imponáló szám­ban ezért vagy azért világ­hírű, a televízió képernyő­jéről is jólismert emberek, Szaharov professzortól Clau­dia Cardinale-ig és Graham Greene-től Normann Maileren át — mondjuk — Törőcsik Mariig. Talán már e néhány név­vel is sikerült érzékeltetnünk valami nagyon lényegeset. Azt, hogy a résztvevők skálá­ja nemcsak szülőhazájukat, nemzetiségi hovatartozásu­kat illetően nagyon széles, hanem gondolkodásuk, véle­ményük sokfélesége szem­pontjából is. Ilyen széles me­derben valóban szabadon, gá­tak nélkül hömpölyöghetett a sodró gondolatok árja — és a legkülönbözőbb kerékasz­taloknál pontosan ez is tör­tént. És még valami történt. Nem kevesebb, mint az, hogy a világ egyik legerő­sebb hatalmának első embe­re éppen ezt az alkalmat használta fel arra, hogy fon­tos, világpolitikai horderejű beszédet mondjon. A szovjet békepolttika a múltban is sok emlékezetes konstruktív javaslattal állította maga mel­lé a gondolkodó emberek eszét és szívét. Ezúttal azon­ban még ennél is többről van szó. Arról, hogy az SZKP fő­titkára nemzetközi közönség előtt fejtette ki nézeteit a hamleti tétről és az ennek megfelelő sürgető tennivalók­ról. A színhely és a hallgató­ság megválasztása önmagá­ban is jól érthető üzenet: Moszkva minden józan mó­don kész közreműködni, sőt kezdeményezni egy nyugodt, békés világ megteremtésében — hiszen a belső átalakítás­hoz is erre van szüksége — és ezzel kapcsolatos elképze­léseit a legilletékesebb hall­gatóság előtt hirdeti meg. A legkülönbözőbb népek és cso­portok küldöttei előtt. Harmat Endre Sikeresnek bizonyult a bankrendszer átalakítása ' (Folytatás az 1. oldalról) szer egyes területeken hozzá­járult a forgóeszközhitelek túlzott kiáramlásához is. Meg­kétszereződött a váltóforga­lom; több mint ezer árufor­galmi ügyeletre összesen 13,3 milliárd forint összegű váltót számítottak le a pénzintéze­tek. Sikeresnek bizonyult a bankrendszer átalakítása, az átszervezési feladatokat na­gyobb zökkenő nélkül rend­ben megoldották a szakem­berek. A létrejött kétszintű bankrendszer legfontosabb jellemzője a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció szétválása. Az MNB központi bankként a hitelpolitika ki­alakításáért és annak végre­hajtásáért felelős. Ennek ér­dekében szabályozza a pénz­intézetek tevékenységét kü­lönböző pénzügyi eszközökkel: a jegybanki kamattal, a kö­telező tartalékképzés előírásá­val, a jegybanki refinanszíro­zással és piaci műveletekkel. A jegybank ezekkel az esz­közökkel a kereskedelmi ban­kok által nyújtható kölcsönök összmennyiségét, a kiáramló vásárlóerő mértékét befolyá­solja. A bankok és a banktevé­kenység állami felügyeletét a pénzügyminiszter az Állami Bankfelügyelet útján gyako­rolja. A szervezetnek fontos feladata, hogy az idegen tő­kével gazdálkodó pénzintéze­tek tevékenységét megfelelő keretek között tartsa, s így ne kerüljön veszélybe a be­tétesek biztonsága. Tímár Mátyás az idei fel­adatokkal kapcsolatban hang­súlyozta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkeres­kedelmi és fizetési mérlegé­nek egyensúlya 1987-ben ja­vuljon. Nem engedhető meg az elmúlt két év során kibon­takozott tendencia további folytatódása, mivel az or­szág hitelképességének romlá­sához, megítélésének kedvezőt­lenebbé válásához vezetne. Továbbra is szükség van kül­földi hitelek felvételére. Az MNB folytatva korábbi hi­telpolitikáját, a beérkező hi- telajánlatol\ közül azokat fo­gadja el. amelyeket a jó adó­soknál alkalmazott feltételek­kel kínálnak. így 1987-ben is számolnak a kedvezőtlenebb feltételű kölcsönök idő előtti törlesztésével, továbbá a de­vizatartalékok növelésével. Az idei hitelpolitika leg­fontosabb jellemzője a szigorú szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népgaz­daságban a tervezettnél keve­sebb forrás képződik, a hi­telkibocsátás sem érheti el az előirányzott szintet. Az MNB refinanszírozási politikájával arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy csak a leg­jövedelmezőbb, a népgazdaság számára fontos fejlesztésekre adjanak hitelt. A kereskedel­mi bankok által folyósított hitelek 60 százaléka a kiemelt gazdaságfejlesztési progra­mok megvalósításához kapcso­lódik. így elsőbbséget élveznek az exportárualapok bővítését elősegítő fejlesztések, a ráfor­dítást csökkentő központi gazdaságfejlesztési progra­mokkal — energiaracionali­zálási, gazdaságos anyagfel­használással, melléktermék- és hulladékhasznosítással — kapcsolatos beruházások. Tímár Mátyás fontos feladat­ként jelölte meg a hitelezési módszerek további finomítá­sát, a váltó szerepének növe­lését a rövid lejáratú hitele­zésben. A korábbiaknál job­ban be kívánják vonni a la­kossági jövedelmeket is a gaz­daság finanszírozásába. En­nek érdekében az adórend­szerreformmal párhuzamosan az MNB a következő évek­ben fokozatosan közelíti a vál­lalati és a lakossági kama­tokat. 2 NÓGRÁD - 1987. február 17., kedd Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Pavel Hriv- nák, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági, és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­nökei hétfőn a Parlamentben szakértők bevonásával -meg­kezdték tárgyalásaikat a két ország gazdasági együttműkö­désének fejlesztésével össze­függő kérdésekről. Az elnöki Budapesten találkozón áttekintik a bizott­ság legutóbbi ülésén hozott határozatok végrehajtásának helyzetét is. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn hivata­lában fogadta Pavel Hrivná- kot. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt- vett Marjai József. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai, és Ondrej Durej, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete is. Árhatov a SALT—l-rol Az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT—I. szerző­dés „szélesebb körű” értel­mezésére irányuló kísérletei szétzúzhatják ezt a szerző­dést, súlyosan gátolhatják a leszerelés egész folyamatát — jelentette ki Georgij Arba­tov akadémikus, az ismert szovjet Amerika-szakértő a CBS televíziós hálózatnak va­sárnap adott nyilatkozatban. Bírálta a szerződés ilyen értelmezésére irányuló kísér­leteket az adásban Dante Fascell, a képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke is. aki szerint az ilyen döntés veszélyes következményekkel járhat. Arbatov egyébként szólt a Szovjetunióban végbemenő nagyszabású új folyamatok­ról, köztük az amnesztia kér­déseiről is. Leszögezte: ez ré­sze a belső folyamatoknak, s nem „az Egyesült Államok tetszésének elnyerésére” hajt­ják végre. A szovjet politi­kus figyelmeztetett arra, hogy a provokációk csak megne­hezítik a demokratikus fo­lyamatokat. Utalt például ar­ra, hogy egy olyan kis tün­tetésen, amelyen Moszkvában 17-en vettek részt, 42 nyu­gati tudósító és 7 nyuga­ti diplomata volt jelen és az ügyet az amerikai sajtó egy része úgy akarta feltün­tetni, mint a szovjet politi­ka „ellentmondásos voltá­nak” jelét. (MTI) San Josó-i csúcs Nincs megáva?odás Nem tudtak megállapodni a Costa Rica-i elnök közép­amerikai rendezési javaslatá­nak elfogadásában a vasár­nap tartott San José-i csúcs résztvevői. Az úgynevezett „tegucigalpai csoport” — Cos­ta Rica Honduras és Salva­dor —, Valamint a semleges­séget hangoztató Guatemala államfői tartottak találkozót a Costa Rica-i fővárosban. A csúcs egyetlen témája Nicaragua belső helyzete volt, Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfőnek mégsem küldtek meghívót. Oscar Arias San­chez Costa Rica-i elnök „bé­keterve” szerint a nicaraguai vezetésnek tárgyalásokat kel­lene kezdenie az ellenforra­dalmárok képviselőivel, és új választásokat kellene kiírnia. A Costa Rica-i elnök szerint azért van szükség új rende­zési tervre, mert „a Contado- ra-csoport erőfeszítései nem hoztak semmi eredményt”. A tervezetet támogató kö­zös nyilatkozat Vinicio Cere- zo guatemalai elnök fenntar­tásai miatt maradt el. Cerezo a találkozó előtt kijelentette, hogy nem ír alá olyan közös közleményt, amely ellentétes lenne az ország „aktív sem­legesség! politikájával”, A nicaraguai kormány éle­sen elítélte a San José-i csú­csot. A Costa Rica-i terv cél­ja a Comtadora-államok béke­törekvéseinek meghiúsítása, Nicaragua elszigetelése. Mind­ez a washingtoni vezetés törek­véseit szolgálja — hangsúlyoz­ta a managuai kormány. (MTI) Samir az Egyesült tá Államokban New Yorkban kezdte meg amerikai látogatását hétfőn Samir izraeli miniszterelnök. A kormányfő keddtől Wa­shingtonban folytat tárgyalá­sokat, szerdán pedig Reagan elnökkel találkozik. Az amerikai tömegtájékoz­tatási eszközök vasárnap es­te feltűnő jelentésekben szá­moltak be arról, hogy az iz­raeli kormányfő indulása előtt adott nyilatkozatában közöl­te: Washington „szövetségesi” státust ad az ország számá­ra. Ez azt jelentheti, hogy az izraeli kormány nagyobb katonai és gazdasági segély­ben részesülhet és főként, még szorosabbra fűzheti a katonai együttműködést az Egyesült Államokkal, bár Iz­rael eddig is kivételes elbá­násban részesült. Az izraeli kormányfő láto­gatása előtt az amerikai saj­tó elsősorban a két ország viszonyának problémáit em­legeti. Ezek között a legújabb a közel-keleti kérdés rende­zésének problémája. Tel Aviv változatlanul elutasítja azt, hogy a Szovjetunió részvéte­lével megtartandó nemzet­közi konferenciát hívjanak össze a rendezés elősegítésé­re és hivatalosan ez az ame­rikai kormány álláspontja is. Lapjelentések szerint azon­ban Washington most haj­landó lenne megfontolni egy konferencia lehetőségét, mi­vel közel-keleti politikája semmiféle eredményt sem hozott. Az amerikai sajtó je­lentése szerint Peresz kül­ügyminiszter támogatná ezt az elgondolást, Samir azon­ban ellenzi. (MTI) Csádi hadijelentés A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) fegy­veres erői az elmúlt időben az egész csádi hadszíntéren magukhoz ragadták a kezde­ményezést — jelentette va­sárnap a GUNT által működ­tette bardai rádió. A GUNT tájékoztatási mi­nisztere rádiónyilatkozatában közölte, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány erői több sikeres hadműveletet haj­tottak végre, mélyen az , or­szág belsejében Hisszén Hab­ré Franciaország és az Egye­sült Államok által támogatott rendszerének csapatai ellen. Szombaton Abase város kör­zetében indítottak támadást, jelentős veszteséget okoz­va Habré csapatainak. Foly­tatódnak a harcok Fada oázis­város körül is, ahol a GUNT erői megsemmisítették a n’djamenai kormány csapa­tainak egyik gépesített me­netoszlopát és nagy mennyi­ségű amerikai és francia gyártmányú fegyvert zsák­mányoltak. Kada település közelében aknára futott a n’djamenai csapatok egyik gépesített járőre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom