Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
Hasznos Napjaink technikája Magad uram... pályamunkák A salgótarjáni síküveggyárban értékelték az Alkotó ifjúság pályázatra benyújtott munkákat. Négy kollektív és négy egyéni pályamű érkezett a bírálóbizottsághoz, amely általánosságban hasznosnak, magas színvonalúnak minősítette azokat. A kollektív kategóriában a Kodolányi András tudományos munkatárs, Sarkadi Nagy István és Pelchoffer László kohómérnökök által készített pályamunka érdemelte ki az első helyet és az ezzel járó tízezer forintot. A pályázat alkalmazhatóságát mutatja, hogy a szakemberek ötlete alapján elkészített vizsgáló- berendezést sikerrel használták a Zagyva—III-as kemencébe beépített kádkövek minőségének ellenőrzésére. Az egyéni kategóriában Bakos Róbert villanyszerelő és Alvégi László műszerész pályamunkája bizonyult a legjobbnak. Az ötezer forintban részesített szerzőpáros a gépjárművek hátfalába beépített fűtés automatikus lekap- •solására dolgozott ki eljárást. Épülnek a dunakiliti tározó gátjai Több száz millió forint értékű mun-kát végeznek az idén a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésein az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság brigádjai. Egyik legfontosabb teendőjük a Du- nakiliti fölött kialakítandó tározótó jobb oldali gátjainak megépítése. A tározótó vízfelülete 60 négyzetkilométer lesz, hasonló nagyságú, mint a Fertő-tó magyar oldalon lévő része, átlagos vízmélysége pedig 6—8 méter. Üdülési, pihenési, idegenforgalmi hasznosítására külön terv készül, amelyen már dolgoznak a magyar és a csehszlovákiai tervezők. Megtört volna a jég? No nem a januári kemény fagyok okozta közúti „áldásra” gondolok, hiszen a nézsaiak a tanúim, hogy községük megközelítése szinte már jégmotoros képességeket igényelt. Ám eljutottunk egy olyan termelőszövetkezetbe. ahol valóban „jégtörésnek” fogható fel a számítástechnika munkába álljtása. Korszakváltásról beszélni még korai lenne, mindenesetre megmozdult valami és ha elhintett magnak fogjuk fel egyetlen számítógépünket, joggal mondhatjuk: életképes volt. S az egyik irodában rálelünk Vastag Alfonzra, a termelés irányítójára. Beosztása azonban koránt sem merül ki a vezetésben; legfőbb részese annak, hogy a Commodore— 64 nem csupán mutogatni való kuriózum, hanem hasznos segédeszköz a mindennapi munkában. — Egy irodagépnek fogható fel — jegyzi meg tréfásan, de egyáltalán nem gúnyos éllel. — Hiszen ha veszünk egy könyvelőgépet, az sem kerül kevesebbe, bár a kettőt nem ezen az alapon kell összehasonlítani. Nos két évvel ezelőtt mégsem jelentett mást, mint egy furcsa berendezésegyüttest, amelynek akkor, még senki sem jósolt nagy jövőt a szövetkezetben. Igaz, egy-két emberen kívül aligha tudta valaki, micsoda „kincs” birtokába jutottak. Idegenkedve fogadták az új technikát. — Természetesen szerettük volna bebizonyítani, hogy sokrétűen alkalmazható gépről van szó — magyarázza tovább Vastag Alfonz —, ezért beszereztünk néhány kész programot. Elsősorban a MŰSZI által kidolgozott soft- wereket. Sajnos, ezek túl általánosak voltak a mi céljainkhoz. Kezelésük sem volt egyszerűnek mondható, hiszen millió kérdésre kellett választ adni, ami túl azon, hogy hosszadalmassá teszi a feldolgozást, unalmas annak, aki csinálja. Olyan programokra van szükség, melyek a kezelő szempontjából használhatóak, egyszerűek. A kezdeti, ilyen-olyan próbálkozások után be kellett látniuk, hogy egy szövetkezetbéli embernek kell felvenni a „nagykabátot” és belendíteni a számítástechnika szekerét. A ma is használt programlemezek szinte mindegyikét Vastag Alfonz készítette, ezzel egy kicsit atyja is lett a computerbirodalomnak. — E röpke két esztendő alatt is látszik, hogy a számítógéppel készített bizonylatok, statisztikák pontosabbak lettek, a hibák szinte az elkészítés pillanatában kibuknak. Emellett gyorsabb a korábbi módszereknél. Reálisan szembenéztünk azonban a gép korlátáival is. Készíthettünk volna átfogóbb, nagyobb perspektívát jelentő softwe- reket, ám ehhez a C—64-es túl kicsi memóriával (adattároló képesség) rendelkezik. A meglevőt bővíteni sem érdemes, bár lehetőség lenne rá, de ekkor meg a lassúsága okozna gondot. Most már látszik, hogy egy új, nagy. teljesítményű — lehetőleg IBM-kompatibilis — berendezésre lesz szükségünk, ha tovább akarunk lépni. Annál is inkább, mert lassan oda jutottunk, hogy lányaink sorban állnak a gép előtt, mert mindegyik azon szeretné elkészíteni a napi munkája egy jelentős részét. A szűkös gépkapacitásra példa, hogy egy tervezett munkaügyi programhoz 10 tárolólemezt kellene használni és még egynek a „betölté. se” is jó negyedórába telik. Az egyszerűbben áttekinthető területek — mint a bérszámfejtés, illetve ennek statisztikai előkészítése, valamint a könyvelés és a kontírozó könyvelés — viszont már a számítógép segítségével készülnek. Emellett málnaszedés idején leegyszerűsíti a termelés nyilvántartását; korábban az egész iroda ezzel foglalkozott, most elég egy ember is. Közben átballagunk a szomszéd szobába, ahol Varga Ká- rolyfié pénzügyi előadó és Szádoczki Ilona kontírozó „vizsgáztatja” Varga Alfonz egyik programját.. Gyakorlott mozdulattal „ütik be” a megfelelő adatokat. — A rétsági művelődési házba jártunk oktatásra —• néz fel Vargáné. — Nem volt könnyű, mert két gyerek van otthon. Amíg távol voltam, a férjem és anyukám segített az ellátásukban. Hetente egyszer mentünk, három órára, A tsz adott buszt. — Én Alfonzzal jártam egy ennél hosszabb tanfolyamra — veszi át a szót Szádoczki Ilona. — Nem a tanfolyam volt nehéz, inkább a gép kezelése. Ennek ellenére nem bántam meg; ha lesz új gép, és szükség lenne továbbképzésre, biztosan jelentkeznék. Hogy mi az előnye? Az ember szakmailag is fejlődik és nem kell annyit körmölni, mint régen. Egy-egy feladatot sokkal rövidebb idő alatt tudunk megcsinálni és a program szinte kizárja a tévedést. A zárszámadás persze még így is hosszú hetek munkája, ezért nem is zavarunk tovább. Alfonz kifelé menet még elmeséli, hogy egyedül már képtelen ellátni azt a sokrétű feladatot, amit a gép alkalmazása hozott magával. Szükség lenne egy segítőtársra és egy önálló csoportra, akik kizárólag a számítógépes feldolgozással foglalkoznának. Ügy tűnik, a szövetkezet vezetői is látják a számítástechnika alkalmazásának előnyeit, tehát van remény a továbblépésre. Ez ma már a „lányokon” sem múlik... T. Németh László Fotó: Bábel László Energia, petrolkémia, műanyagok Magyarország és az olasz óriás A 27 kilométer hosszú gát első néhány kilométeres szakaszát a győri brigádok már elkészítették, ebben az évben pedig meggyorsítják az építést, és már csehszlovákiai területen is dolgoznak. A gátakkal párhuzamosan kiépítik a 30 méter fenékszéles- ségű szivárgócsatornát is, amelynek feladata a kiszivárgó víz elvezetése, hogy az ne okozzon belvizeket a térségben. A munka arányaira jellemző hogy a gátak korona- szélessége hat méter, s magasságuk is jóval meghaladja szókét, amelyek a Szigetközt védik a Duna árvizétől. A győri vízügyesek Rajka térségében az idén ugyancsak megkezdik azt a munkát, amelynek célja, hogy biztosítsák a Mosoni-Duna állandó vízutánpótlását. További feladatuk ebben az évben csehszlovákiai területen, a Duna bal partján a hajózást szolgáló üzemvízcsatoma úgynevezett alvízcsatornájá- nak kiépítése hét kilométer hosszúságban. Kék fényű dióda Az eddigi világító diódák fénye sárga, vörös, vagy zöld. Az ok: túlságosan drága volt egyéb színű fényt kibocsátó diódát gyártani. A Siemens cég most olyan kék fényt kibocsátó diódát készített, amely — úgy látszik — elfogadható áron vihető piacra. A kiinduló anyag szilí- ciumkarbid. E dióda 4 voltos feszültséggel működik, s 480 nanométeres hullámtartományban sugároz. Előreláthatólag a színképelemzésben, a biofizikában és az orvostudományban alkalmazható majd előnyösen. A Montedison az egyik legismertebb olasz nagyvállalat, neve szinte mindennap szerepel az olasz gazdasági folyamatokat jelző hírekben. Az „óriást”, amellyel Magyarország már eddig is gyümölcsöző kapcsolatokat tartott fenn, Giorgio Porta, a vállalat ipar- és kereskedelempolitikai ügyekkel foglalkozó ügyvezető igazgatója mutatja be, válaszolva a Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdéseire. — Milyen tevékenységet folytat a Montedison? — A Montedison, amelynek forgalma 1986-ban meghaladta a 13 ezer milliárd lírát, s amely 1600 milliárd bruttó nyereséggel számol, az egyik legfontosabb európai ipari csoport, világméretű tevékenységgel és érdekeltséggel. A cég 140 vállalatából 61 külföldön működik: kereskedelmi hálózata negyvenkét országot fog át. Elsősorban az energia, a petrolkémia és a műanyagok, a rostanyagok, a talajjavító szerek, a funkcionális vegyipari termékek, a növényvédelem, a különlegességek, a magas terhelésű anyagok, az egészségvédelem, a fogyasztási és kézműipari termékek, a szolgáltatás és a tercier szektor területén érdekelt. Az elmúlt években a Montedison nagyszabású programba kezdett pénzügyi és termelői tevékenységének nemzetközi szintre emeléséért, s ez elősegítette a vállalat teechnológiai megújítását. — Milyen súllyal vesz részt mindebben Magyarország? Milyenek a kapcsolatok? Milyennek ítéli a magyar partnereket? — Ami a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat illeti, a Magyar Népköztársaság és a Montedison közötti kereskedelmi árucsere-forgalom értéke 1986-ban elérte az 50 milliárd lírát, amely az Olaszország és Magyarország közötti árucsere-forgalom összértékének mintegy hat százalékát teszi ki. Ezeknek a kapcsolatoknak a tervek szerint bővülniük kell az 1990-ig terjedő időszakban, mégpedig a különböző magyar cégekkel érvényben lévő ötéves megállapodások értelmében. A Chemolimpex-szel kötött szerződés értéke 270 milliárd lírára rúg, és előirányozza, hogy olasz részről vegyipari termékeket, műanyagokat adjanak el, illetve alap- és félkész termékeket vásároljanak. A Montedison 1974-ben már aláírt a magyar kormánnyal egy műszaki-gazdasági és tudományos együttműködési keretmegállapodást, amelynek nagy jelentősége volt a kapcsolatok további alakulásában, mivel az új. kölcsönösen előnyösnek bizonyult együttműködési formák kialakítására ösztönözte a két felet. — Mely területek a legígéretesebbek a Montedison és Magyarország közötti együttműködés további elmélyítése szempontjából? — Lázár György magyar miniszterelnök és Török István külkereskedelmi államtitkár a tervek szerint ellátogat a Montedison Porto margherai létesítményébe — ez lesz a delegáció rövid velencei tartózkodásának egyetlen ipari jellegű állomása. A várakozások szerint e látogatás megerősíti majd a Magyarország és az olasz vegyipari csoport között fejlődő különleges kapcsolatokat. Ezeket a jövőben elsősorban a műanyagok, a kompozitok. a különleges termékek és az egészségvédelem területén lehet fejleszteni. Garzó Ferenc Robbanás a Napban Tervteljesítés — exportsiker Szabados Lajosné, a távkezelő központ alkatrészeit forrasztja. Távjelző állomás analóg és digitális logikai paneljét méri Gyebnár Péter. Fülöp Attila mechanikai műszerész TJK—DH típusú kezelő' egységet szerel. (Bábel László felvételei) A téli építőipari termeléskiesés pótlása Az építőiparban — amelynek a tél egyébként is holtszezonja — mintegy 650 millió forint értékű termelés hiúsult meg a rendkívül hideg januári napokban. Elsősorban a fedél nélkül: munkahelyeken dolgozó mélyépítő-ipari vállalatokat sújtották a téli megpróbáltatások, s a sok ingázó közlekedési gondjai. Előfordult, hogy a munkáslétszám 70 százaléka kényszerült távolmaradásra. Az építőipari vállalatok a termeléskiesés pótlására intézkedési tervet készítettek. Az időjárás javulásával megkezdik a téli tartozás törlesztését. A kényszerpihenő miatt kiesett munkaidőt hét végi műszakokkal pótolják és módosítják az idénymunkarendet. Az idén ugyanis már lehetőség nyílt arra, hogy az éves munkaidőalapon belül a korábbinál nagyobb eltéréssel állapítsák meg a téli és a nyári munkarendet. Így az építésre kedvezőtlen évszakban a heti munkaidőt 32 órára, illetve négy munkanapra mérsékelhetik, s ennek ki- egyenlítésére az építési főszezonban 56 órás munkarendet alakíthatnak ki. vállalatok általában március közepén-végén kezdik: meg a nyári munkarendet, s azzal számolnak, hogy az első fél év végére fokozatosan pótolják a januári termeléskiesést. NÓGRÁD - 1987. február 17., kedd 3 nás kb. 10,6 milliárd évvel ezelőtt ment végbe, amikor a Nap szupernóvává vált. Ez a robbanás hozta létre azt az anyagfelhőt, amelyből azután a bolygók kialakultak. A bolygók anyagának nagy réoflci dAuiiua.il Ilim tcgy ‘t, i 111117 liárd évvel ezelőtt végbement robbanás vetette ki a Napból. Űj elméletüket a tudósok a holdtalajnak és a meteorítok anyagának az elemzésére alapozzák. Naprendszerünk története- : ben kétszer ment végbe heves robbanás a jelenleg csendes, nyugodt Napon — állítják a tudósok a holdtalajminták izotópjainak elemzése alapján. Az első robba-
