Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
Zá rszámadás Nógrádon, Bércéiért és Szécsényben (Folytatás az 1. oldalról) Nem törvényszerű az, hogy a búza az egyik helyen szépen megnő, a másik területen pedig alig dugja elő a fejét. Jobban, lelkiismeretesen kell kiszórni a műtrágyát. A boldogulás útja, mint eddig is, a fegyelmezett munkán múlik. Magas' volt a betegségek miatt kiesett műszakok száma, egyik-másik tag megfeledkezett magáról és az italozás miatt a vezetőknek kellett eljárniuk. A felszólalók nyugodt, kiegyensúlyozott hangon vontak mérleget az elmúlt évről. Molnár József gépkocsivezető, vezetőségi tag azt látja fontosnak, hogy a vezetőség a jövőben is gondoljon a vetésforgóra, a talajerő-utánpótlásra, a takarmány még értékesebb lesz, ha szárazon kerül begyűjtésre. Az egyik felszólaló tovább tágította a kört, kérvén azt, hogy jobb legyen a helyi üzletek ellátá sa, mert mostanában egy héten mindössze egyszer-két- szer hoznak friss húsárut, az is hamarosan elfogy. A falu egyedül nem tud önellátásra építeni. Kívánatos azonban — s erre utalt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke is, — hogy a falu is többet tegyen magáért, tekintve, hogy most igen elhanyagolt az üzlet, s annak környéke. A berkenyéi példa kínálja magát, ahol a lakosság összefogásával korszerű üzletet építettek. Dr. Kapolyi László ipari miniszter, a meleg gratuláció mellett elmondta, hogy a jövőben még jobban kapcsolódik az ipar a mezőgazdaság tevékenységéhez. Az a cél, hogy az ipari fejlesztések jó hátteret nyújtsanak a mező- gazdaságnak. Külön elismeréssel szólt arról, hogy a jól gazdálkodó tsz-ek, így a Nóg. rádi Béke Tsz is, növelik a mezőgazdaság jó hírét. Nemcsak a gazdálkodásban tudnak jó példákat felmutatni, de az irányításban, a munka- szervezésben is, amely olykor támpontot nyújt az ipar számára is. Még hó födi a határt, de az olvadás nyomán előbújtak a nagy hantok. Az idén is jó lesz az indulás, időben végeztek az őszi mélyszántással. Azt is látják, hogy a fagykár miatt mit kell pótolni. További lépéseket terveznek a hűtőház eredményesebb gazdálkodására. A jelszó, a továbbjutásban az, hogy elsősorban azzal foglalkoznak, ami megéri a befektetést, a fáradtságot. Hosszú-hosszú sora lenne annak, miből áll majd össze az évi terv, de minden bizonnyal úgy lesz, ahogy a sorok elején a művezető mondta: gondosan, alaposan mérlegelnek. A megoldás kulcsa a költségek csökkentése Hosszú időn át ünnepnek számított a berceli termelőszövetkezetben az a nap, amikor értékelték az elvégzett munkát és szóltak a tennivalókról, ugyanis a kollektíva rendre nyereségesen zárta az éveket. Az elmúlt esztendő azonban nem úgy sikerült, ahogyan azt a tagság elgondolta, így aztán kritikus és önkritikus légkörben tartották meg a zárszámadó és tervtárgyaló küldöttgyűlést, szombaton délelőtt a mező- gazdasági üzemben. Borúlátó hangulatnak azonban nyoma sem volt, mert a munkásközösség már kiegyenlítette a számláját, s sikeresen dolgozik az idei feladatok végrehajtásán. Bízik János elnökhelyettes, a küldöttgyűlés levezető elnöke köszöntötte xt tsz ebédlőjében helyetfoglalókat. Külön is üdvözölte Ozsvárt Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Forgó Imrét, a balassagyarmati pártbizottság első titkárát, dr. Bablena Ferencet, a megyei tanács mezőgazdasági osetályának vezetőhelyettesét. Tóth Tibort, a TESZÖV munkatársát. Ez-1 után Tamási János elnök számolt be a termelőszövetkezet tavalyi gazdálkodásáról és ismertette az ez évi célkitűzéseket. Mint elmondta, a vezetés már a féléves értékeléskor tapasztalta, hogy a költségek rendkívül megnőttek az előző évhez viszonyítva. Ennek okai voltak: 11 százalékkal emelték 1985-ben a béreket, jelentős árbevétel-kiesések mutatkoztak főleg a növény- termesztésben és az ipari tevékenységben, a banknak 35 millió forint hitelt kellett visszafizetni. Továbbá jelentősen megnőtt a banknál a ,,sorban állás”, az I. számú átalánydíjas építőipari brigád és a sülysápi ágazat felszámolásával számottevő veszteségek keletkeztek, s a szécsénkei ipartelepen dróthuzal hiánya miatt két hónapig szünetelt a termelés. A vezetés szigorú intézkedések sorozatát hozta meg és a teendőket intézkedési tervbe foglalta. így elrendelte a vásárlások szigorú korlátozását. költségtakarékos betakarítási technológia megterenr- tésére adott utasítást például a napraforgónál. Hasonlóképpen intézkedett a bevételek növelésére, a szigorú bérgazdálkodásra, a munkaidő teljesebb kihasználására, a munkafegyelem javítására, a vagyonvédelem megszilárdítására. Az intézkedési tervet megtárgyalták párttaggyűlésen, munkahelyi tanácskozásokon, tsz-vezetőségi ülésen, valamint a féléves küldöttgyűlésen. Év végére a munkákat az őszi mélyszántással bezáróan befejezték. A hiteleket az üzem visszafizette. A bér- színvonalat csak 2,8 százalékkal emelték, ám a saját dolgozók bérét 6—8 százalékkal növelték. A megtett intézkedések jócskán javítottak a mérlegen, a remélt eredmény azonban így is elmaradt. A tervezett bevétel 143 millió forint volt, ezzel szemben a tény csaknem 157 millió forintra alakult. Nemegészen 139 millió forint kiadással számolt a kollektíva, s az végül is megközelítette a 165 milliót. A várt 4 milliós nyereség helyett közel 8 milliós veszteséget mutatott az éves mérleg. A termelő- szövetkezet a tíz évvel korábbi egyesülések óta első alkalommal zárta ráfizetéssel az esztendőt. Értékelve az ágazatokat, Tamási János kiemelte: a növénytermesztés nem hozta a tervezett árbevételt és nyereséget. A főágazat gazdasági eredménye hozzávetőlegesen 5,7 millió forint volt, mintegy fele az előző évinek. Ezt a nagymérvű visszaesést nem lehet sem az áremelkedések, sem az aszály rovására írni. Az állattenyésztés az árbevételi célkitűzést túlteljesítette, de egyre növekszik a vesztesége. A tavalyi ráfizetés 4,9 millió forintra rúgott. Súlyos gond volt az állatorvos hiánya, de a gondozók és a vezetők mulasztása is közrejátszott abban, hogy a borjúk elhullása meghaladta a 18 százalékot. Az erdészet nyeresége messze elmaradt a várttól, alacsony a munka hatékonysága. A műszaki főágazat költségmegtakarítással tett eleget kötelezettségének, de probléma a gépek és eszközök 59 százalékos elhasználódottsóga. Az ipari tevékenység eredményes volt,, bár a szécsénkei telep rontott az összképen. A táskaüzemben jelentősen nőtt a munka hatékonysága, ezáltal az árbevétel is emelkedett. A varroda túlszárnyalta terveit. A rágcsálóirtó részleg kis létszámú, de sikeres, túlteljesítette az előirányzott nyereséget. A budapesti építőipari részlegek megbízhatóan dolgoznak, a vártnál jobb eredményeket értek el. A szécsénkei telep elmaradt a tervtől és a lehetőségektől. Az idei feladatokat hosszan részletezte az elnök. A lényeg: közel 3,4 milliós nyereség elérését határozta el a termelőszövetkezet. A tervezett bevétel mintegy 139,5 millió, a programozott kiadás 136,1 millió forint. A növény- termesztésben cél a ráfordítás ésszerű mérséklése, a nyereség növelése. Az állattenyésztésben csökkenteni kell a veszteséget. A műszaki fő- ágazatban javítani kell a munka hatékonyságát, szükséges takarékoskodni. Az ipari tevékenység terén a hatékonyság fokozása, az eredményesség növelése a feladat. A vitában felszólaló tsz-ta- gok megerősítették az elnök szavait: reális lehetőség van a tervek teljesítésére. Javaslatokat tettek a munka javítására. Felszólalásában Forgó Imre utalt rá: az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tett a termelőszövetkezet tagsága, hogy jobbítson a mérlegen. Dicséretes a vállalkozószellem, de nem árt a körültekintés. A térség termelőszövetkezeteinek négytizedében csökkent a nyereség, ez azonban nem vigasztalhatja a bercelieket. A remélt eredmények elmaradásában ugyanis emberi hibák és hiányosságok is közrejátszottak. Ezeket a gondokat lehet és kell orvosolni. Az üzem kollektívája alkalmas a nyereséges gazdálkodásra, a tervek túlteljesítésére. A megoldás kulcsa a költségek csökkentése. Folytatva a gondolatsort, Ozsvárt József hangoztatta: fegyelmezettebb munkára, nagyobb szervezettségre van szükség. Tudják ezt a tsz-ta- gok is, s a vezetőkkel az élükön képesek a megújhodásra, az eddiginél jobb munkára. Ki kell használni a tartalékokat. Legyen az elmúlt esztendő figyelmeztetés, tanulni kell a hibákból. A megye párt- és állami vezetése bízik a munkásgárdában, s bizonyos, hogy a termelőszövetkezet ismét nyereséges lesz. Az itteni szakemberek képesek minőségi változtatásra, mind a gondolkodásban, mint a cselekvésben, tudnak felelősségteljesebben dolgozni, ésszerűbben gazdálkodni. Helyes volt a mérleghiány kiegyenlítése, a teher megszüntetésével új lapot lehet nyitni a kollektíva életében. A feladatok ismeretében a munkahelyi közösségeknek keresniük kell az előrelépés lehetőségeit. Mindenütt érvényes tennivaló a munkaidő jobb kihasználása, a takarékosság, a minőség javítása. Eredménycentrikusabban kell termelni és gazdálkodni. Tamási János foglalta ösz- sze a vitát, s válaszolt a kérdésekre. Végezetül a küldöttek elfogadták a beszámolót, és az első számú vezetők prémiumfeladatainak javaslatát. Az alaptevékenység alatta maradt a tervnek Megtartotta küldöttközgyűlését szombaton a városi párt- bizottság székhazának nagytermében a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A vezetőség beszámolóját dr. Hütter Csaba, a tsz elnöke terjesztette a küldöttek elé, amely az 1986. évi gazdálkodást értékelte. A küldöttközgyűlésen jelen voltak a párt és tanács, valamint a partnervállalatok és intézmények képviselői, akiket a küldöttközgyűlést levezető Zsédely Lajos, párt- vezetőségi titkár köszöntött. A zárszámadó közgyűlés előkészületei már napokkal korábban megkezdődtek. A termelőszövetkezet tagjai és alkalmazottai ágazatonként munkahelyi tanácskozásokat tartottak az első számú vezetők jelenlétében. Ezeken a megbeszéléseken apró részleteiben felszínre kerültek az elmúlt év sikerei és kudarcai is, amit személyre és beosztásra való tekintet nélkül az érdekeltek nevére címeztek. Ezzel lehetővé vált az is, hogy a küldöttközgyűlésen már nem volt szükséges az apró részletekkel foglalkozni, hanem a munkahelyi tanácskozásokon felszínre került minden kérdés tanulságát szűrték le. A termelőszövetkezet a VII. ötéves tervének az első évét zárta és a beszámoló mérlegre tette, hogyan sikerült az első esztendő célkitűzéseit megvalósítani. A fő feladat volt a pénzügyi helyzet megszilárdítása; az élőmunka, anyag- és eszközgazdálkodás színvonalának emelése; és mindezekkel összefüggésben az érdekeltségi alap növelése. A valósághoz igazodó feladatok lettek ezek, amelyeket az is bizonyít, hogy a termelőszövetkezet pénzügyi helyzete egész évben 50—60 millió forinttal jobb volt mint egy évvel korábban. Az év végén 40 millió forintot megközelítő összeg állt a tsz egyszámláján. Az élőmunka-, anyag- és eszközgazdálkodásban 300 fő. vei kevesebb átlaglétszámmal, 27,7 millió forinttal kisebb munkabértömeggel oldották meg az 1986. évi feladatokat, miközben a bér- színvonal az elvégzett munka színvonalának megfelelően differenciálva emelkedett. Különösen az ipari tevékenységekben növekedett az egy lőre jutó árbevétel. Javult a készletgazdálkodás és hasznosnak bizonyult a létszám- rendezés. A szécsényi mezőgazdasági üzem 1986. évi nyeresége közel 23 millió forint lett, ami elmaradt ugyan az előző évitől, de az érdekeltségi alap a korábbi évihez hasonlóan alakult. A termelőágazatok éves mérlege, hogy a növénytermesztés veszteségesen zárta az évet. A vezetőség beszámolója ennek okát elsősorban az itt előforduló emberi mulasztásoknak tudta be a jelentős kárt okozó aszályon kívül. Ezzel szemben a helyi ipar csaknem 30 millió forint nyereséget képezett. Ezek közül is kiemelkedően dolgozott a csomagológép-gyártó, a műanyagüzem és az öntöde Az előadó a vezetőség nevében teljes részletességgel értékelte a mezőgazdasági munkát ágazatonként, majd az ipari tevékenységet. A vezetőség jelentését széles körű vita követte. Véleményt nyilvánított: Engelbert 'Istvánná pénzügyi osztályvezető, Pintér György traktoros, Percze István kereskedelmi igazgató, Bagoly László állattenyésztő, Nagy István munkavédelmi előadó, Urbán Imre, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyéttes vezetője, Bélák Dezső, a nagylóci tanács elnöke, Vlmsits György, az öntöde vezetője, Bárány Gábor, a csomagológép-gyártók képviselője, Végh Andrásáé, a Lu- dányhalászi Általános Iskola igazgatója. A vitát dr. Hütter Csaba foglalta össze, majd kitüntetéseket, okleveleket és jutalmakat osztottak ki a legjobb dolgozóknak. Gépjárművezetést oktatók és tanulók árasztották el a hét i végén az MHSZ salgótarjáni gyakorlópályáját, ahol a kellemes tavaszias időben már reggel hattól rótták a kilométereket előre- és hátramenetben, előzést, beállást, tolatást sulykolva a sikeres vizsga érdekében. „Nálunk a szombat, vasárnap a legnépszerűbb, a vezetési gyakorlathoz így nem kell szabadságot kivenni a felkészülőknek. S mivel dolgozókról van szó, nekünk kell alkalmazkodni hozzájuk!” — szólt hét végi elfoglaltságáról meggyőzően Prajs- nár Károly főállású szakoktató, aki a sorköteleseket készíti fel járművezetésre- kj Hí történt Balassagyarmaton? Olaj a szennyvízcsatornában A nagy havat és hideget hozott januári hetekben Nógrád megyében operatív bizottság dolgozott, a testület munkájáról tudósítva hírt adtunk arról is, hogy Balassagyarmaton olaj került a szennyvízhálózatba. Az eltelt idp alatt pontosan tisztázták a körülményeket és megtették a szükséges intézkedéseket. Mi is történt? — Az A jelű átemelőn Fábián József kezelő észlelte az olajszennyezést. Ilyen esetre minden szennyvíztisztító telepen úgynevezett vízminőségi kárelhárítási tervvel is rendelkeznek, ez pontosan tartalmazza a szükségessé váló beavatkozások sorrendjét. A baj észlelésekor a telepkezelő azonnal tájékoztatta a telepvezetőt, majd Tornyos Gábor üzemmérnökség-vezető irányításával haladéktalanul megkezdődött a kárelhárítási munka. Balogh Ottó, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemviteli osztályvezetőhelyettese, a tájékoztatást így folytatta: — Az átemelő szívóoldali medencéjében gyülemlett ösz- sze az olajos szennyvíz, amit összesen tizenkét szippantókocsival távolítottak el. Az olaj veszélyes, környezetszennyező anyag, olyan helyre kell szállítani, ahol további károsodást nem okozhat. Mi lett a Balassagyarmaton kellő időben „megfogott” olajos szennyeződés sorsa? — A nagy mennyiségre való tekintettel egy a rendszerből kizárt műtárgyban kellett elhelyezni. Szikkasztó ágyon tároljuk, amíg az elszállításra sor nem kerül, — hangzott a válasz. — Mivel veszélyes hulladékról van szó, az olajos iszapot a kijelölt helyen, az előírásoknak megfelelő körülmények között kell elégetni. A baj megtörténtekor természetesen azt is vizsgálták, honnan kerülhetett az olaj a szennyvízcsatorna-hálózatba. Erről Tusják György vállalati főtechnológus, a következőket mondotta: — Amikor kiderült a szennyezés, azonnal felvettük a kapcsolatot a Balassagyarmati Városi Tanáccsal, valamint a KÖJÁL-lal. A vízmintavétel és a vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a bajt okozó olaj, a MÁV balassagyarmati vontatási főnökségének dízelműhelyéből került a csatornába. A fényekhez hozzátartozik; hogy azokban a nehéz napokban a MÁV-nál is üzemviteli problémákkal küzdöttek, elsősorban a forgalomra kellett koncentrálni. — A MÁV korrekt módon viselkedett — hangzott a tájékoztatás a víz- és csatornamű vállalatnál. — Azonnal elismerték a szennyezés tényét és készségesek voltak a következmények felszámolásában. Ezt bizonyította a teendőket egyeztető tárgyalás is, amelyen a víz- és csatornamű vállalat vezetői mellett ott voltak a MÁV és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság képviselői is. A felelősségvállalás a következmények viselésével is jár. A MÁV vontatási főnökségére kivetik a rendkívüli szennyezéskor kiszabható közcsatornabírságot, természetesen meg kell téríteni az okozott kárt is. Ez sem csekélység, Hiszen a veszélyt elhárító pluszmunkabér, a gépek és anyagok költsége is beletartozik. Az olajszennyezés Nógrád- ban' rendkívül ritka. Szerencsére ezúttal is elmaradt a komolyabb veszélyeztetés, ez pedig az időbeni észlelésnek és a gyors intézkedéseknek köszönhető. S hogy milyen következményei lehetnek a hasonló esetnek, arról így beszélt Tusják György vállalati főtechnológus: — Ha nincs átemelő, akkor az olajos szennyeződést csak a telepen lehetett volna „megfogni”. Ekkor pedig már komplikáltabb és nehezebb a helyzet. Az olajos szennyeződés egy része ugyanis rámehet a biológiai műtárgyra, a veszélyelhárítás ilyenkor már jelentős összegbe kerül. S ehhez még annyit, hogy ilyenkor sem áll le egy városban a „szennyvíztermelés”. S ha ez hosszú időn keresztül kellő hatékonysággal nem tisztítható, akkor már károsodhat az élő víz is. A feladat tehát ezúttal kettős volt: meg kellett védeni a szennyvíztisztító telepen a biológiai műtárgyat, s az élő vizet. Az időbeni észlelésnek és a gyors beavatkozásnak köszönhetően elmaradt a súlyosabb következmény. Az eset azonban mindenképpen tanulságos: környezetünk védelmére még a kritikusabb napokban, a nehezebb körülmények között is figyelni kell. K. G. NÓGRÁD - 1987. február 16., hétfő 3 \
