Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.50: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve — Haydn: D-dúr szonáta — No. 51. 9.90: A hét költője: Taikáts Gyula 9.41: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Bartók: Divertimento 11.00: Bioritmus 11.20: Borgulya András kórus­feldolgozásaiból 11.33: Cserebogár, sárga cserebogár... 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyar tájak dalaiból, táncaiból 14.35: Hajnal Gábor emlékére. „Én vagyok az. . . *» 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 16.05: Neked szól 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 41/6. rész 17.58: Karneválkrónika — avagy a karnevál története 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Publikum 20.24: A Rádió Dalszínházának bemutatója — Banditák 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: EGY RÄDT0S NAPLÓJÁBÓL. Sebestyén János műsora. Vendég: dr. Kiss Kálmán. Közreműködik: Kovács P. József. Hangmérnök: Sándor Zsuzsa és Köte- 7 les Mária. A rendező T munkatársa: Gerendái Agnes és Weber Éva. Rendező: Hámor János. T ‘ 1937. július—szeptember. ■ Magyarországi és világ- események — Tóth Ala- ’■ 1 dár egy városligeti bot- K rányról — Makai István gyűjteményéből (Petry Mór verseiből olvas fel — Hangosképek az éter H hullámain) — Filmrész- ■* let: A férfi mind őrült 3 (A főszerepben Jávor ' Pál és Páger Antal) — Csortos Gyula és Gel- lért Endre, a stúdióban (Constantin abbé. Ün- v népi játékok Salzburg­éi. ban) — Dalok az E. I. A. R. műsorából — Két nép­szerű énekes: Vlaho ~ Paljetak Zágrábban és Odiniora Glon Bukarest­ben — Jerzv Burawlev zongorázik Varsóból — Fred Astaire és Ginger Rogers a Swing Time c. filmben — Egy legendás orgonaművész: Fritz Heitmann, a korabeli Berlinben. (Bemutatja: J. G. KranerL valamint kuriózujmok és érdekes­ségek a világ minden tájáról. 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RÄDIÖ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Nó+acsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Naoközben 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: VtláSÚjság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Téli örömök — fúvós­zenei válogatás 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.CO: Kettőtől ötig. . . 16.58: Műsorismertetés 17.0«: Újdonságainkból..; Mozart-művek 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Dankó-nóták 19.30: Sportvilág 20.00: Apróhirdetések 20.05: Minden hangra emlékezem 21.05: Ember-mesék 22.05: Nemcsak zene 23.28: Esti szerenád — könnyűzene 0.14: Éjfél után. .. MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reg­geli körkép — Hírek, tudó­sítások, információk, szolgál­tatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Mű­sorismertetés. — Hírek, idő­járás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. A tartalom­ból: Azt hallottuk... hétfői riport. — El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegy­zete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes.) _ BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Híradó 20.00: Egy, kettő, három. Tévéjáték 21.15: Dokumentumfilm 21.35: A nyomozás megállapította 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Az otthon dalai 20.30: Sportvisszhangok 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm Dobroslav Chrobakról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-tól: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. Háromnegyed 6-tól: Házibuli és A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Kamara: Sze- retetáradat. (14) Színes ame­rikai film. Középiskolai film­sorozat: Ékezet. — Kohász: A bál. Színes olasz—francia film. — IMH Zagyvapálfalva: Fogadjunk! Színes, szinkronig zált olaáz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: há­romnegyed 6 és 8-tól: Három férfi egy mózeskosár. Színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. Iskolamozi: Rettegett Iván I—II. (Kereskedelmi). — Mesemozi: Kinek lesz mele­ge? — Pásztói Mátra: A nindzsa színre lép. (14) Szí­nes amerikai karatekaland- film. Este 8-tól: Hair. (14) Színes, látványos amerikai film. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Fekete nyíl. Színes szov­jet történelmi kalandfilm. — Kisfcerenyei Petőfi: Ágyúgo­lyófutam. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. — Rétság: Sólyornasz­szony. Színes, szinkronizált amerikai film. — Karancsla- pujiő: Gengszterek klubja. (14) Színes amerikai bűnügyi film. — Érsekvadkert: Újra Donaidék. Színes rajzfilm­összeállítás. Nagylóc: Iskola­mozi: Tündér Lala. — Job­bágyi: Édes gondok. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. mit? hol? mm? SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT — József Attila Művelő­dési Központ: Brunczel Tibor gyűjteményes fotó- kiállítását február 18-ig tekinthetik meg az intéz­mény üvegcsarnokában. — Bolyai János Gimná­zium: Réti Zoltán festő­művész alkotásait tekint­hetik meg az iskolagalé­riában. BÄTONYTERENYE — Nagybátony, Bányász Művelődési Ház: A mátra- almási művésztelep alko­tóinak kiállítására láto­gathatnak az érdeklődők. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Le- hoczki András festőmű­vész alkotásait február 28- Ig tekinthetik meg az in­tézmény galériájában. . — Horváth Endre Galé­ria: Karmann János ama­tőr képzőművész alkotása­it február 26-ig látogat­hatják. — Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola: Délután 16 óra­kor Pandur József festő­művész, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem docensének kiállítá­sát Réti Zoltán festőmű­vész nyitja meg. A meg­nyitón közreműködnek a zeneiskola művésztanárai. RÉTSÁG — Asztalos János Műve­lődési Központ: Bobály Attila szobrászművész ki­állítása látható a galériá­ban. — Nagyközségi könyv­tár: Délután két órától a gyerekeknek tartanak fog­lalkozást. Az állatvilág utolsó menedékei címmel. 4 NÓGRÁD - .1987. február 16., hétfő O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Középiskolások a színpadon Amatőr művészeti bemutató Salgótarjánban Apa és fia % avagy a két A salgótarjáni Stromfeld Aurél műszaki szakközépiskola diákjai társastánc-bemutatójukkal hívták fel magukra a figyelmet. A színpadon fekete orkánba bújt leányzók a tánc egy bű­vös pillanatának mozdulatába meredve várják, míg a kon­feranszié elindítja a műsort. A zene megszólal, s a lányok fergeteges táncba kezdenek. Csillog az orkán feketéje, szikrázik rajtuk a jelmez ezüstje. A jazzbaíettes lányok tánca nyitotta meg vasárnap dél­előtt azt a több mint három­órás rendezvényt, amelyen a salgótarjáni középiskolás diá­kok mutatkoztak be a város közönségének. A József Attila Művelődési Központ teremtett lehetőséget, a különböző mű­vészeti ágakban jeleskedő, te­hetséges középiskolás fiata­lok részére a nyilvános sze­replésre. Az érdeklődők — tanárok, szülők, barátok — zsúfolásig megtöltötték a művelődési központ színháztermét. Déri János, a műsorközlő, már az első percekben kontaktust tudott teremteni a közönség­gel, s szellemesen oldotta a rivaldafénybe lépő szereplők érthető izgalmát. A kétrészes rendezvény első felében Kerek Gábor, a Stormfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szak- középiskola érettségi előtt álló tanulója prózamondásá­val nyerte meg a közönséget, s szerzett bizonyára számtalan hívet Tamási Áronnak, aki­nek művét tolmácsolta. Gyüre Marianna szép beszédével hívta fel magára a figyelmét. A táncosok is kitettek ma­gukért: a break görcsében vonagló Mátrai—Róka duó, Gorodova Léna diszkótánca vagy a Bolyai János Gimná­zium negyedikeseinek simmy- je hozzájárult a jó hangu­lathoz. Az első rész megle­petése olyan műfajban szüle­tett, amelytől kicsit mindig tart az ember. A paródia ne­héz műfajában elsős diákok jeleskedtek, s arattak átütő sikert, Zenebutik című köny- nyűzenei kalandozásukkal. A második részt a gépipari beatzenekara kezdte, s saját szerzeményű daluknál már zúgott a taps a nézőtéren ülők soraiból. Hallhattunk Vörösmarty- Baranyi-verse- ket értő tolmácsolásban, majd ismét a breaké volt a porond —, úgy látszik sze­zonja van Salgótarjánban —, ami úgy tűnt kissé már fá­rasztotta a nézőket. Ezután Tóth Tünde és Kerek Gábor versmondása kötötte le az érdeklődők figyelmét. majd countrytáncosok üdítő kaval- kádjában, és tangóra hajla­dozó párok üde szépségében gyönyörködtek a szemlélők. Nem volt feszengés — csak érthető drukk — nem volt versengés, mégis küldetése volt a vasárnap délelőtti ren­dezvénynek. Diákok tucatjai­nak teremtett lehetőséget a szereplésre, s alkalom volt az országos diáknapokra való felkészülésre. A József Attila Művelődési Központ kezde­ményezésére amatőrök soka­sága, érdeklődők százai gyűl­tek egybe vasárnap délelőtt, a voksukat adva az amatőr művészeti mozgalom életké­pessége mellett. „Rejtettelek sokáig. / ' mint lassan ért gyümöl­csét / levél közt rejti ága.. — Radnóti Miklós sorai nyit­ják a Kincskereső februári számát. A borító 3. oldalán egy másik klasszikus, XX. századi költemény olvasható: Tóth Árpád Körúti hajnala. A mai magyar költészet gaz­dagságáról Csoóri Sándor, Döbrentei Kornél, Horgas Bé­la és az erdélyi Ferenczes István költeményei tanúskod­nak. Folytatásos fantasztikus re­gényük (Szemközt az Űrtig­rissel) 6. részében tovább folyik a küzdelem a TERRANOST- RA és a háborúpárti Carring- fry elnök hívei között. A gye­rekek és visszagyerekesedett szüleik ezúttal is sok borsot törnek a katonák orra alá. .. A félévi bizonyítványosztés kevésbé felemelő pillanatait írta meg Kántor Zsuzsa (Fél­évkor). A NEVETŐ I11U DALOM ­ŐRÁ Bajor Andor kacagtató Írását közli két sakkozni nem tudó gyerek sakkpárbajáról. Lengyel Dénes mondája (Sze­pes vára) a kuruc kori harcok egyik epizódját eleveníti fel. Csernai Zoltán Delfinkaland című novellája (illusztrációja a címlapon látható) egy ka- rib-tengeri halász fantasztikus kalandjáról szó. Mándy Iván Egy varjú mondja című mű­ve egy öreg varjú groteszk, szeretetteljes portréja. Az EZ FANTASZTIKUS. . . soro­zatban Gahan Wilson és Her­bert W. Franke írását olvas­hatják a sci-fi kedvelők. Ebben a számban található a Szerzőtárs-pályázat ered­ményhirdetése is. A legtöbb pályaművek szerzői meghívást kapnak az idei Kincskereső­táborba. gitárvirtuóz Schnétberger Ferenc, a nemzetközileg elimert gitár­művész nemrég adott kon­certet Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. Nagy sikert aratott a jazzklubban. Szakmai kö­rökben Tomi a beceneve. El­sősorban klasszikus zenére specializálódott. Csak nagy- zenekarban játszik elektro­mos gitáron. A zenélést 13 éves korában kezdte el. Hét évig klasszikus zenei tanul­mányokat folytatott a zene­iskolában, majd elvégezte 'a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Főiskolát. Megkértük Schnétberger Ró­bertét, a neves gitáros édes­apját, meséljen a fiáról. Mint mondotta, már kapható az a Kovács Andor-nagylemez, amelyen Ferenc az egyik köz­reműködő. Legutóbb erről a lemezről láthattunk, hallhat­tunk néhány produkciót a tv-ben is. Ezenkívül a közel­múltban a ljubljanai tévével készült közös műsorban adott elő egy gyönyörű számot, je­les szaxofonosunkkal: Dés Lászlóval. Járt Csehszlová­kiában, az NDK-ban, Dániá­ban és Hollandiában. Utóbbi két helyen felvétel iskészüit, amelyet Kiss Imre műsorá­ban hallhatunk rövidesen a rádióban. S hogy a nagy att­rakció se maradjon ki: az NSZK-ban megrendezett nagy­szabású gitárversenyen Da- venporttal játszott, óriási si­kerrel. Erről a koncertről hazatér­ve, két nap múlva élvezhet­tük műsorát a József Attila VMMK-ban. A művész kissé fáradt volt, de vidám moso­lya ezt leplezte, és ez még, hangulatosabbá tette az amúgy is „vérpezsdítő” produkciót. Schnétberger Róbert 48 éve gitározik. Az a hír járja, 6 hozta be először a gitárjáté­kot megyénkbe. Hát bizony még a zeneiskolában sem volt gitár szak, amikor a 17 éves Schnétberger Róbert már ven- vendégiátós zenész volt Sal­gótarjánban Most Ereszt- vényben, a Hotel Salgó étte­remben játszik Rózsahegyi Ferenc zongoristával és Ba­logh József dobossal. Már csak két éve van a nyugdíj­ig. A három zenész reperto­árja gazdag. Játszanak ma­gyarnótát, operettet, táncze­nét. rockot és jazzt. Szabó Gábor ssssssssssssssssssssssssssssssx/xssxsx/’ss** ’’ssssssssssssrsssjvsss/yssssssssssssssssssxsssssssssssssssssssssssssssxxssssssssssrssssssssssj rSSSSSS"SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA> BERNARDO GUIMARAES címűid, a talnzúlíjand (íj y////y////////////////y/y/yw////////////A'///////////////////////////////////////x/i II. Péter uralkodásának el­ső éveioen járunk.1 Campos de Goitacases város termé­keny és gazdag határában, a Paraiba folyó partján, egy gyönyörű és pompázatos ud­varház feküdt nem messze a településtől. Szelíd lankán állt ez az arányos tágas és fényűző épü­let ; mögötte erdőségekkel bo­rított magas hegycsúcsok emelkedtek, melyeknek egy részét már lecsupaszította a földművesek irtófejszéje. A távolban még érintetlenül a maga ősi vadságában nom- pázott a természet, a nagy­szerű udvarház környékén azonban ápolt parkokká és gyümölcsösökké formálta az emberi kéz a talajt borító va­dont: pázsitfűvel tenőtt kö­vér legelőkké, melyeket itt ott egy-egy hatalmas gumifa, perobafa, cédrus vagy copai- bafa árnyékolt be, a hajdani ősvadon életerejének bizonyí­tékaként. Kőfalat, kerítést vagy árkot szinte nein is le­hetett itt látni: életerősen burjánzó bambuszszálakból, agávécserjékből, tüskebok­rokból és gravátábokrokból álló sövény határolta el egy­mástól a oarkot. a kertet, a legelőket és a környező ül­<11. Péter (1825—1891), brazil "sászár. Korának egyik legmű- Mtebb uralkodójaként tartották számon; nevéhez fűződik az a törvényrendelet, amely megszün­tette Brazíliában a rabszolgasá­got (1888). tetvényeket amitől az egész olyannak tetszett, mint egy kellemes, szemet gyönyörköd­tető gyümölcsöskert' A ház a hegyekre nézett. Kúszónövényekkel befuttatotl szép tornácára hat-hét fara­gott lépcsőfok vezetett fel Az udvarház mögött húzód­tak a gazdasági épületek: a rabszolgaszállás, csűrök, istállók és magtárak: mö­göttük kezdődött a park, a veteményeskert és a hatal­mas gyümölcsös, amelynek a vége egészen beleveszett az óriási folyó partjába. Szép és nyugodt októberi délután volt. A nap még nem bukott teljesen alá; úgy tűnt, mintha egy aranyszálakkal beszegett sz>'npomrás füst- gomolyagra támaszkodna le­begne a látóhatár fölött. Eny­he szellő fuvallatai cirógat­ták végig lustán a folyópar­tot, éppen csak megzizegtet-. ve a fák koronáját, halk su- sogást ébresztve a kókuszpál­mák csúcsában, amelyek su- dáran tükröződtek vissza a folyópart tiszta, nyugodt vi­zében. Kellemes idő volt: az eny­he esőzésektől feléledt nö­vényzet üdén, életerősen és gazdagon burjánzóit. A mél­tóságteljes nyugalommal höm­pölygő folyóvíz, amelyet még nem változtattak zavarossá a hatalmas áradások, a maga teljes tisztaságában mutatta a látóhatár pompázatos szí­neit és a vadonnal borított folyópart haragos zöldjét. A madarak megpihentették a- gyümölcsösök, rétek és köze­li mocsarak feletti szüntelen röpködésbe belefáradt szár­nyaikat és esti énekükhöz ké­szülődtek. A lenyugvó nap sug.iraiott viiióztak az épület ablakain, s ettől úgy tűnt, mintha be­lül tomboló tűzvész lángjai emésztenék őket. Magában a házban, akárcsak körötte, mélységes csend és tökéletes nyugalom honolt. A rétekre kicsapott szilaj ökrök és fény­lő szőrű borjak csendesen ké- rődztek a magas fatörzsek árnyékában. A ház körül ba­romfiak kotkodácsoltak, juhok bégettek. Néhány pásztor nélküli, magányosan hazaté­rő tehén bőgött fel, az is­tállót keresve. Emberi hang azonban nem hallatszott, s nem is mutatkozott senki. Olyan volt szinte, mintha senki sem lakná a házat- Csupán az egyik nagy sza­lon elföggönyözetlen ablakai s a bejárati kapu tágra nyi­tott ajtószárnyai árulkodtak arról, hogy e pompás birtok­nak nem minden lakója tar­tózkodót1 távol a háztól. A természetnek ebben a csaknem tökéletes, harmoni­kus csendjében tisztán csen­dültek fel egy zongora ak­kordjai, egy női hangot kí­sérve. Dallamos, lágy, érzel­mektől fűtött női hangot a legtiSztábbat és legüdébbet, amit csak el lehet képzelni. Bár az ének kissé fójtot- tan csendült, vibráló zengé­se széles hangterjedelme ki­váló és szigorú hangképzés­ről árulkodott. A dal bárso­nyos, bánatos hangioi magányos és szenvedő ié>ek visszafogott sóhajának tet­szettek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom