Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
5 KerráR? WfvSrásra iätszüt Harmadik hetében a francia vasutassztrájk Január első teljes hete Franciaországban sorsdöntő 'jelentőségű időszaknak ígérkezik az évek óta legnagyobb társadalmi feszültség alakulása szempontjából. Ezen a héten a vasutasok sztrájkjához újabb bérmozgalommal csatlakoznak a párizsi metró dolgozói, a villamos- és gázművek munkásai és esetleg néhány más iparág is. Csupán a kikötőkben van kilátás arra, hogy négy hétig tartó sztrájk után meginduljon a személy- és teherhajó-forga- lom. Itt ugyanis a CGT elszánt kitartása jelentős engedményekre kényszerítette a kormányt. A vasutasok sztrájkja a harmadik hetébe lépett. Pierre Mehaignerie lakásügyi, területrendezési és közlekedési miniszter a tv-ben leszögezte, hogy a kormány a bérkérdést lezártnak tekinti a december 23-i megállapodással — amit csak kisebb szak- szervezetek írtak alá a vas- útigazgatóisággal —, így a vasutasok hiába sztrájkolnak tovább, semmit sem nyerhetnek. A kormány azt reméli, hogy az eddigi kisebb enged^adhafi interjúja Csádban a líbiai Hiss zen Habré, a jelenlegi csádi kormány vezetője Líbiával való összeütközésbe akarjfa sodorni Franciaországot. Bzt hangsúlyozta Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom -Vezetője, a párizsi Liberation-című lap hétfői számában megjelent nyilatkozatában. Kadhafi egyben arra szólította fel a francia kormányt, hogy „az effajta kalandokba való bocsátkozás helyett foglalkozzék inkább saját belső ügyeivel”. A líbiai vezető leszögezte: Cyádban a harcok a különböző csádi erők között folynak, a díbiai jelenlét csupán néhány száz főre korlátozódik. Ök is csak azért érkeztek az országba, hogy kiszabadítsanak mintegy húsz líbiai állampolgárságú technikust. A műszakiakat azok a csapatok rabolták el, amelyek az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) oldaláról Hisz- szen Habiéhoz pártoltak át, s most a ndzsamenai kormánynyal együtt harcolnak a GUNT ellen. Álriadó a varsói repülőtéren Ter&níffszeitael — fitunHaerö- áfcsoporfositás (Folytatás az 1. oldalról.) ben. Az ipar jövedelemtermelő képessége sem fejlődött kellő mértékben. Nagy differenciálódás alakult ki a vállalati eredményekben. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül 50 veszteséges. összességében, mintegy 8 milliárd forinttaL Ellentmondásos az iparvállalatok munkaerő-ellátási helyzete is, helyenként túlfoglalkoztatás tapasztalható, máshol a munkaerőhiány állandósult. Az egyes ágazatok helyzetéről szólva, a miniszter elmondta : a kohászati termelés dinamikusabban fejlődött az ipari átlagnál. A vaskohászat 1986-ban 5 százalékkal több terméket szállított a belföldi felhasználóknak, mint egy évvel korábban, de a gyártmányok választékára, minőségére továbbra is sok volt a panasz. Az exportban növekedett a hengereltáru és az értékesebb, továbbfeldolgozott cikkek aránya. A gépipar termelésében az év utolsó hónapjaiban visz- szaesés következett be, ösz- saességében azonban megközelíti az éves tervelőirányzatot. A belkereskedelemnek 15 százalékkal több árut adtak át, mint előző évben, javult a tartós fogyasztási cikkek kínálata. A szocialista kivitel növelését nehezítette a szerződéskötések elhúzódása; a konvertibilis export, viszont élénkült. A víllamosenergia-ipar 1.5 százalékkal nöéhlte termelését,'s ez kielégítette az igényeket. Az ágazat több intézkedést tett a villamosenergia- szoígáltatás biztonsága érdekében. A miniszter az idei legfontosabb feladatok között említette a termékszerkezet eddiginél dinamikusabb fejlesztését, ami munkaerő-átcsoportosítást is igényel. Ezzel kap. csolatban Paszternák László, a szakszervezet titkára szólt arról, hogy a vaskohászatbán az idén 1000—1200 dolgozót átképeznek, Illetve segítik őket olyan tortile tor. elhelyezkedni, ahol manJoájukra nagy szükség van. Mint mondotta, törekedni kell arra, hogy a gépipar is erőteljesen járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. A kohászatban Is, és még inkább a gépiparban szükséges á műszaki fejlesztés gyorsítása, az elektronika, a számítástechnika széles körű alkalmazása. A testület állásfoglalásában kimondta, hogy a szakszervezetek segítik a vállalati tervek, mindenekelőtt az ágazati kiemelt programok végrehajtását. Közreműködnek abban, hogy a dolgozók kellő időben megismerjék a várható munka á tcsopo r tos í tás i elképzeléseket és, hogy a vállalatok éljenek az átképzés lehetőségeivel, Támogatást nyújtanak a szervezett belső és külső átcsoportosítások lebonyolításához és a dolgozók mi hamarabbi elhelyezkedéséhez. (MTI) Teljes készültségbe helyezték vasárnap a varsói Okecie repülőtér biztonsági berendezéseit, sőt erősítést kértek a városi tűzoltóságtól is. A' Bakán légitársaság Szófia és Varsó között közlekedő gépének pilótája ugyanis leszálláshoz készülve jelentette a toronynak: nem tudja kiengedni a gép futóműveit. A bolgár gép 75 utasával közel fél óráig körözött Varménvek már meg tudják törni a sztrájkfrontot és akkor fokozatosan a többiek is kénytelenek lesznek feladni a harcot. Néhány indóház- ban a vasutasok csakugyan megszavazták a munka felvételét, az ország nagyobb részén azonban folytatódik a sztrájk a béremelésért és a munkakörülmények javításáért. Szombaton a járatok 25, vasárnap és hétfőn átlag 40 százaléka közlekedett. Jacques Chirac miniszter- elnök vasárnap tárgyalt Edmond Maire-rel és André Bergeronnal, két mérsékeltebbnek számító szakszervezeti központ főtitkáraival, kiknek véleményét annak idején, a diákmozgalom döntő szakaszában is kikérte, ök mindketten engedményekre kérték a kormányfőt, ám a jelek szerint hiába. Maire utána egy rádiónyilatkozatban azt mondotta, hogy a kormány bajban van, mert a dolgozók már csak erkölcsi okokból is visszavágnak azért a politikáért, amely a magas jövedelmű kiváltságosoknak kedvez. (MTI) korlátolt jelenlét Moamer el-Kadhafi' cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a harcok során Líbia több száz katonát vesztett volna. Kijelentette: Csádban ösz- szesen hat líbiai katona vesztette életét. ^. líbiai vezető visszautasította -gazokat az állításokat, hogy ?a GUNT volt vezetője líbiai fogságban lenne. Elmondotta. hogy Vedd« még tavaly vakbélműtéten esett át Tripoliban. A műtét után a líbiai fővárosban maradt, ahol . líbiai részről vigyáznak biztonságára. „Gukuni Veddei nem i állt át Hisazen Habré oldalfára, és továbbra is Líbia barátja. Szabadon találkozhat bárkivel, és telefonkapcsolatot tarthat fenn a GUNT Észak-Csádban levő főhadiszállásával, sőt akár Párizzsal is” — mondotta. Kadhafi nyilatkozatában elvetette egy csádi központi kormány létrehozásának gondolatát. Szerinte az ország vallási, nyelvi és etnikai szempontból ahhoz túlságosan széttagolt. só ffclött miközben odalent minden szükséges intézkedést megtettek a kényszerleszálláshoz. 10 óra 23 perckor pat- taiiSfíg " feszült légkörben a gép minden probléma nélkül simán leszállt a hibátlanul működő futóművekre. A Balkán légitársaság képviselője szerint a riadalom oka a futómű kiengedését jelző Lám. pa hibája volt. Sevardnadze és Dobrinyin Kabulban Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB és az afgán kormány meghívására hétfőn Kabulba érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, és Anatolij Dobrinyin, a KB titkára. A két politikus munkalátogatást tesz Afganisztánban — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. •fr Támogatásáról biztosította az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi B'izott- ságának rendkívüli ülésén hozott határozatokat az afgán nagy nemzetgyűlés (Dzsirga) Központi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A VB kabu. li ülésén Mohammad Ibrahim Atai, a Központi Tanács elnökének helyettese hangsúlyozta, hogy a pártnak és a kormánynak a nemzeti megbékélést célzó erőfeszítései történelmi jelentőségűek a béke helyreállítása szempont, jából. Az afgán sajtó nagy teret szentel a nemzeti megbékélés megteremtésével kapcsolatos feladatoknak. A televízióban bemutatták annak a sorozatnak az első adását, amelyben különböző osztályok és rétegek képviselői támogatásukról biztosítják a kormány politikáját. A Hakika- te Inkilabe Szaur, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának lapja a Bahtar hírügynökség anyagaiból készült válogatásában számolt be arról, hogy országszerte nagygyűléseken támogatják a párt és a kormány irányvonalát. Világszerte érdeklődés fogadta az afganisztáni béke megteremtésére irányuló javaslatokat. Mubasir Hasszán, volt pakisztáni pénzügyminiszter sajtóértekezleten szólította fel országa kormányát, hogy adjon kedvező választ az afgán vezetés legújabb javaslataira. A szófiai Raibotnieseszko Delo a nemzeti megbékéléshez vezető átgondolt irányvonalnak nevezi az afgán pártplénumon hozott határozatokat és megállapítja: Nad. zsib főtitkár beszámolójában a helyzet normalizálására irányuló világos, konkrét álláspontot fejtett ki. A varsói Trybuna Ludu megállapítja: a nemzeti meg. békéléssel kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről hozott döntésükben az afgán vezetőket a hazafiság érzése, a nép egységére való törekvés vezérelte, s az a készségük, hogy együttműködjenek minden, az ország békés jövőjét kívánó afgánnal. A Tokióban megjelenő Nihon Keizai Simbun véleménye szerint az afganisztáni nemzeti megbékélést célzó nyilatkozat történelmi fordulatot hozhat, ha a felhívás visszhangra talál a címzettek körében. (MTI) Kampányfinis a Rajna-parton Az új esztendő első nagy politikai eseménye január huszonötödikén, vasárnap lesz a Német Szövetségi Köztársaságban: ezen a napon járulnak szavazóurnák elé a nyugatnémet választópolgárok milliói, hogy négy esztendőre döntsenek a Bundestag, a szövetségi gyűlés, vagyis a parlament összetételéről. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a jelenlegi kormánykoalíciónak (CDU-CSU), valamint a szabaddemokrata (FDP) komoly esélye van hatalma prolongálására. E nézet vallói ezt elsősorban bizonyos gazdasági fejleményekkel indokolják: azzal, hogy az infláció „gyakorlatilag megszűnt” és „vannak remények a munkanélküliség csökkenésére”. Most, hogy a hét végén hivatalosan is megkezdődött a választási kampány finise, számos kommentátor arra hívja fel a figyelmet, hogy a játszma azért nem tekinthető lefutottnak, és igenis vannak bizonytalansági tényezők. Az egyik ilyen tényező éppen a kormánypártok által legjobban meglovagolt gazdasági faktorban rejlik. Bár az infláció alapos lelassulását senki nem vonja kétségbe, százezrek érzik a saját bőrükön, hogy a munkanélküliség (különös tekintettel a pálvakezdő fiatalok munkanélküliségére) az esztendő fordulóján is a Német Szövetségi Köztársaság legna& NOGRÁD - 1987. január 6., kedd gyobb problémájának tekinthető, és ez alighanem így marad az elkövetkező esztendők folyamán is. Komoly kérdőjelnek tartják sokan a szabaddemokrata párt (FDP) helyzetét. A jelenlegi alkancellár és külügyminiszter pártja valóban többször játszotta már a parlamentben a mérleg nyelvének szerepét. Ugyanakkor mind gyakrabban érik kudarcok: tartományi és országos szinten csak nagynehezen — vagy éppen nem — szerezte meg a Bundestagban, vagy annak tartományi megfelelőjébe való bei jutás alapfeltételét, az ötszázalékos minimumot. Az FDP további eróziója, a zöldek esetleges további előretörésével párosulva módosíthatja a voksolási papírformát. Mind a szociáldemokrata kancellárjelölt, Johannes Rau kasseli, mint Kohl kancellár dortmundi kampánybeszédéből az derült ki, hogy fokozódó szerephez jutnak a külpolitikai kérdések, és valamelyest ez a tény is javíthatja az ellenzék helyzetét. Rau Kasselben azzal vádolta a KohTka- binetet, hogy „csak az amerikaiak után kullog”, és a maga részéről hatalomra kerülése esetére „új önálló külpolitikai kezdeményezéseket” ígért. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben szinte valamennyi NSZK-lap első oldalára került Valentyin Falinnak, az APN szovjet hírügynökség vezetőjének a szovjet—nyugatnémet viszonnyal foglalkozó, és a WDR bonni rádióállomásnak adott nyilatkozata. Szovjet részről — hangzott a nyilatkozat — új gondolkodásmóddal, új elképzelésekkel kívánják megoldani a régi dilemmákat. A volt bonni szovjet nagykövetnek ezt a megállapítását különös figyelemmel idézik a nyugatnémet fővárosban akkor, amikor a Rajna- parti vágta versenyzői immár a célegyenesbe fordultak... Harmat Endre Barátaink életéből Battonya testűére SOS gyermekfalu Lengyelországban Az első lakók 1983 augusztusában költöztek be házaikba. Az osztrák Hermann Gmeiner professzornak, az SOS gyermekfalu-mozgalom alapítójának és elnökének kezdeményezése vetette meg az alapjait Lengyelországban a bilgoraji gyermekfalunak. A megnyitására annak idején sok neves személyiség érkezett, köztük a magyar Művelődési Minisztérium képviselője is. A Battonyán létesített magyarországi gyermekfalu megnyitóján pedig a bilgoraji gyermekfalu igazgatója vett részt. BARBARA „MAMA” A ház előtt, amelynek a lakóit meg kívánom látogatni, egy terebélyes kutyaól. Az állatokkal való kapcsolat, és a róluk való gondoskodás köztudottan pozitív hatással van a gyermek lelkületének alakítására. Egy 6 év körüli kisfiú kacagva kergetőzik a hinta körű] egy kutyával, melynek láthatólag szintén kedvére van a játék. Az előszobában hét gyermek „mamája” (közülük öten testvérek) Barbara Cwaline köszönt. A nagy-, vagy játékszobában gyönyörű, világos színű bútorok és sok virág. A puha szőnyegen szanaszéjjel heverő játékok, amelyeket az 5 éves Mich ál éppen most próbál nagy igyekezettel összeszedni. Ezenkívül van még egy szoba a „mama”, vagyis a nevelőanya, és öt szoba a gyerekek számára. Ez utóbbiak közül az egyikben a „néni” a 9 éves Tomeket kérdezi ki az aznapi leckéből (a magányos, gyermektelen nőkből álló említett ..nénik”. — közülük egv-egy jut két házra —szabadságuk ideién a nevelőanyákat helyettesítik, segítenek a ház körüli munkában, takarításban). Az emeleti szobában a 10 éves Beata, a féléves Jolát próbálja éppen álomba ringatni. CSAK A LEGRÁTERMETTEBBEKET Barbara, a nevelőanya Varsóból származik, korábban földrajztanámő volt. A többiekhez hasonlóan őt is igen alapos selejtező vizsgákon keresztül választották ki nevelőanyának. A sajtó, a rádió és a tv felhívására több mint 600 nő jelentkezett nevelőanyának. A három hónapos pszichológiai-pedagógiai tanfolyamra már csak 22 jelöltet javasoltak a szakemberek. A hegyekben, a Szudétákban rendezett nyári táborban pedig már csak 16-an voltak. Az egyikük itt visszalépett. Csak a legkitartóbb, gyermekszerető, legrátermettebb 25— 40 év közötti életkorú, legalább középfokú képzettséggel rendelkező nők maradtak. A nevelőanyák mindegyike teljes szabadságot élvez a ház vezetésében és a gyermeknevelésben. Maga dönti el, mit főz ebédre, hogyan öltözteti a gyerekeket, s miként rendezi be a lakást. Takarítanak, bevásárolnak, vezetik a háztartási elszámolást. A gyermekfalu központjában nagy épület emelkedik: itt van a kultúrterem, a fotószakkör és a különböző játéktermek. Ugyancsak itt van az orvosi rendelő, valamint a logopédus és az átnevelő pedagógus szobája is. A gyermekfaluból a gyerekek a bilgoraji városi óvodába és iskolába járnak, s meglátogathatják kint élő barátaikat. Mind a nevelőanyák, mind pedig a gyerekek szabadon kijárhatnak amikor és ahová csak akarnak, a moziba vagy sétálni. A kisvárosi gyerekek is bejárhatnak a gyermekfaluba társaikhoz, s együtt játszanak a játszótéren. MI LESZ VELÜK? 'M Néhány év múlva azonban a gyerekek felcseperednek, — mi lesz velük, miután felnőttkorba lépnek? Teodora Bialas igazgatóhelyettes elmondja, högy a felnőttkor elérésekor valamennyien lakás-takarékkönyvet kapnak, és megkezdhetik önálló életüket. Csak miután a nevelőanya „szárnyára bocsátotta” valamennyi gyermekét, azután , kezdődik az újabb verbuválás. Űjabb gyermeket addig nem vesznek fel a családba. A nyugdíjkorhatárt elérő nevelőanyák pedagógusi nyugdíjba mennek, s visszatérnek saját környezetükbe, és a gyerekfalu újabb nevelőanyákat toboroz. Amikor elbúcsúztam Barbara „mamától” és a gondjaira bízott gyermekektől, megkérdeztem, hogy milyen sokáig lesz képes itt kitartani? ..Gondolom, hogy végig” — válaszolta mosolyogva. S valószínűleg így vélekednek a többiek is, mert eddig még egy sem lépett vissza. A bilgoraji gyermekfalu
