Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

Szerszám- és készülékgyár: Httfif rogy gyógyít a Diana ? Egyértelmű eredmények — változtatásra serkentő gondokkal A városi pártbizottság ülé. sét követően az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyára pártvezetősége is feldolgozta a Központi Bizottság' novem­beri határozatát. A dokumen­tum megállapításaival a párt- vezetőség annál is inkább egyetértett, mert azok jellem­zőek az irányítása alá tarto­zó területre is. A szerszám, és készülék­gyár pártvezetősége a XIII. kongresszust követően politi­kai eszközökkel és az ellenőr­zés javításával segítette elő a g a zdasá gpoli tik ad célkitűzé­sek megvalósítását. Ennek a munkának az eredményei — a VII. ötéves terv első két évének gazdálkodását elemez­ve — egyértelműen megmu­tatkoznak. Annak ellenére, bogy gondök és problémák a szerszám, és készülékgyárban is tapasztalhatók. A gyár kollektívája ase T985. évi gazdasági feladatainak jól eleget tett. Ezt bizonyítja, hogy az üzem vezérigazgatói dicséretben részesült. 1986. a tervezett eredménnyel zárult, de a termelés bővülése elma­radt az előirányzottól. A nye­reség 13 százalékkal nőtt, az átlagkészlet 5 százalékos csökkenése és 3 százalékkal kisebb létszám mellett. A termelés növekedését ki­véve, ez az eredmény az igé­nyeknek megfelelő, mert a gazdálkodásban előrelépés tör­tént. A párt vezetősége még­is úgy ítéli meg, hogy a tar­talékok még mindig jelentő­sék. Nem tudta ugyanis a párttagság és a kollektíva je­lentős része kellőképpen ma­gáévá tenni azt, hogy gaz­dálkodni csak a rendelkezés­re álló eszközökkel lehet, eze­ket jobban ki kell használni. A pártvezetőség igen fon­tosnak tartja a szerződéses határidők betartását. Érmek érdekében a gyár vezetése szigorította az üzemek prog­ramszerűségét, s a vezetők jelentős részének anyagi ér­dekeltségét is ehhez kötötték. Az intézkedések hatására — a váratlan megrendelések tel­jesítése mellett is — lényege­sen csökkent a gyártmányok átfutási ideje, rugalmasabban alkalmazkodik a gyár a Pia­ci körülményekhéz. A figyelemre métái váTfco. zások mellett, a termelésben mégis jelentős hullámzások következtek be. Esetenként kevés volt a munka, máskor pedig csaknem teljesíthetet­len feladatok elé kellett állí­tani a kollektívákat. Ezeket a jelenségeket —, amelyek egyébként a dolgozók hangu­latát igen kedvezőtlenül be­folyásolták — az alapszerve­zetek a pártvezetőséggel együtt rendszeresen jelezték a gazdaságvezetésnek. Ebből eredően elég gyako­ri volt a jó értelemben vett, az együttes munkát előbbre vivő vita, a párt- és gazda­ságvezetés között. A dolgozók munkavégzésével kapcsolat­ban ugyanis az a pártvezető­ség álláspontja, hogy a mun­kások azért mennek be na üzembe, mert dolgozni akar­nak. A munkavégzés feltéte­leit pedig minden körülmé­nyek között meg kell terem­teni. A munkáéi látásim túlme­nően, a nyereség alakulásával függ össze a munkaidő kihasz­nálása, a munkaidő védelme is. A gyár és Pásztó város ve­zetése ennek érdekében több intézkedést tett. A példák kö­zött említhető a tanács és az OTP ügyfélfogadási rendjé­nek meghosszabbítása; a munkarend módosítása a közlekedési eszközökhöz; a kilépések rendjének megsai- gorítása: a társadalmi ren­dezvények munkaidő Htáni tartása. Az intézkedéseknek bizo­nyos eredménye máris van, de minden ügy még nem in­tézhető el munkaidőn túl. A vezetők éppen ezért gyakran kényszerülnek arra, hogy a munkaidő rovására is elen­gedjék a dolgozókat ügyes- bajos teendőik miatt. A tár­sadalmi rendezvények idő­pontjában egyértelmű javu­lás tapasztalható. Még min­dig előfordul ugyanakkor, hogy a munkát a kelleténél később kezdik és előbb feje­zik be. Erre á tényre a pártvezető, ség felhívta a gazdaságveze­tés és az alapszervezetek fi­gyelmét. Azzal, hogy ezen változtatni kell, s elsősorban a párttagoknak kel] példát mutatni a munkaidő jobb ki­használásában, a munkáért érzett felelősség fokozásával. Az elmúlt két évben a gazdálkodásban jelentős sze­reppel bíró energ iafelhaszná- lás terén költségcsökkentést ért el a gyár. Egyértelműen kedvező volt a párttagság példamutatása. ugyanakkor helyes intézkedések születtek. Ennek eredményeként az 1986. évi nagyobb volumenű terme­léshez kapcsolódó energiafel­használás nem haladja meg az 1984. évit. Természetesen az energiafelhasználásnak is vannak még tartalékai, ezek elsősorban a gépek üresjára­tában, nem kellő leterheltsé­gében nyilvánulnak meg. A minőség javulásában a megtett intézkedések ellenére sem következett be számotte. vő fejlődés. A pártvezetőség úgy ítéli meg, hogy nem kel­lő a gyár alkalmazkodása a vevőkhöz. Ez pedig azzal jár. hat. hogy mindaddig keve­sebb alkatrészt rendelnek a szerszám, és készülékgyártól, amíg a minőségi különbség nem változik meg szembetű­nően a gyár javára. A szerszám- és készülék­gyár vezetői a létszám után­pótlására az elmúlt időszak­ban nagy gondot fordítottak. Tanműhelyeket alakítottak ki. tanulókat foglalkoztat­nak. akik megismerik agyár sajátos. tevékenységéből adó­dó feladatokat. Mégis, ha mai, vagy a jövőben alkalmazandó fejlett technológiát vesszük figyelembe, akkor megállapít­ható, hogy lemaradás van. In­dokolt tehát a CNC-rendsze- rfi berendezések oktatási fel­tételeinek megteremtése, ok­tatógép vásárlásával. A pártvezetőség egyetértett a KB határozatával, különös, képpen a dokumentum azon részével, amely kimondja; ..Béremelésre mindenütt csak az elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megterem­tését követően kerüljön sor.” A szerszám, és készülékgyár­ban ugyanis eddig is ezt a gyakorlatot alkalmazták. A béreket csak a II. negyedév­ben emelték, s ezen a jövő­ben sem kívánnak változtat­ni. A gazdálkodás tapasztala­tai alapján a pártvezetőség és az alapszervezetek javas­latait figyelembe véye — a gyár vezetői nagyobb gondot fordítottak a korábbinál az új év előkészítésére. Ez meg­rendelésekben is megnyilvá­nul, jobban megalapozva az egész évi tevékenységet. Ah­hoz, hegy így is legven. a párt, a szakszervezet, a KISZ .szer­vezet. valamint a szocialista brigádok még példamutatóbb, még jobb mozgósító tevé­kenységére van szükség. Nagy József. a pártvezetőség titkára Vegyesvállalatok Több mint hetven vegyes- vállalat működik már Ma­gyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk a>z el­múlt két év során megduplá­zódott. Zömmel közepes nagy­ságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is. például az NSZK-beli Sie­mens, BASF, vagy az egye­sült államokbeli ITT cég eu­rópai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak ter­melő vállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájá­rulnak a tőkésexport bővíté­séhez is. A vegyesvállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százalé­ka pedig külföldi tulajdon­ban van. 1982 óta lehetőség nyílt arra, hogy a pénzügy­miniszter engedélyével kül­földi tulajdontöbbséggel is lét­rehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes­vállalat működik, köztük a Közép-európai Nemzetközi Bank és a Citybank, valamint néhány termelő vállalat. A ve- gyesvállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dol­lárt. A részvételben a legaktí­vabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de műkö­dik már indiai, japán, portu­gál és görög cég részvételével alapított vegyesvállalat is. A vállalkozási kedv növe­kedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az en­gedélyezési eljárás, és válto­zott az adózás is. Az adóked­vezményeket a vállalkozók ma már nem eseti elbírálás alapján kaphatják meg, ha­nem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megsza­bott feltételeket. Ennek meg­felelően például az áruter­meléssel. szállodaépítéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó ve- gyesválalatok. amelyek alap­tőkéje meghaladja a 25 mil­lió forintot, s ebből a külföl­di részesedés több mint 30 szá­zalék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó he­lyett az első öt évben csak 20, a hatodik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizet­nek. A magyar gazdaság szá­mára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes- vállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fi­zetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések szá­mottevő érdeklődést váltottak ki külföldön. A Pénzügymi­nisztérium. a Magyar Keres­kedelmi Kamara és más szak­mai szervezetek több oszág- ban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket. flikoholfront kilenc előtt •f-amrár másocRkátöl már a Belkereskedelmi Minjszfcéri- em új szeszrenctelete értel­mében dolgoznak az élelmi­szerbe ftok. Eszerint alkohol­tartalmú italokat — függetle­nül az üzlet nyitási idejétől — csak reggel 9 óra «Mán lehet kiszolgálnri­Súlyos érvágás ez a megrög­zött reggeli ivók szeszháztar­tásán. A polcon kínálkozó „nulla ketteseket”, a Dianás üvegcséket eztán csak nézhe­tik a munkába igyekvők — számukra ez 9 óráig tiltott gyümölcs>! Vajon mentiyiije értették meg a vásárlók a rendelet lé­nyegét? Mit jelent betartása a bolti dolgozók számárai Ennek próbáltunk utánanéz­ni Salgótarjánban tegnap reg­gel. A villámkörúton Csábi Mihályné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának fel­ügyelője volt segítségünkre. Fái a fogunk, fáj! Saigótfu-jénti áf'ész X-« boltja (templom mellettit. — Ma reggel is vagy nyol­cán próbálkoztak — mondja Balázs Sándorné pénztáros — Egyik vevőnknek a foga fájt, arra vitte volna a Dianát Hát igen. bizony sokaknak fáj a foga, és nemcsak a Dia­nára! Mindegyikükkel sz.éper vissza tetetjük a polcra a szeszt. Szerencsére, komolj vitánk senkivel nem volt. — A gondolán egyébként is csak minimális mennyiségi alkoholt hagytunk — teszi hozzá Ponyi Jánosné boltve­zető. — Jutalékot úgyse ka­punk érte! A baj az, hog.v üdítőből is 'silány a választék nálunk. A nagy teherkocsik nem férnek el a raktárin» vezető aluljáró alatt, a jszállí- tóknak meg nem akarózik: a ládákat kézzel behúzni- . Palóc Kereskedelmi yálla- lat 221-es boltja (Pécskő utca), Kétdecis cseresznyepálinka, val állok a pénztárhoz.: Szé­les Istvánná csak egy ^öpke pillantást vet a kosárba, imajd türelmes szóval magyaráz:-r- Csak kilenc óra , után blokkolhatom le. Tetszik is­merni az új rendeletet, »gye? Ilyenformán nekem szeren­csém voK Szélesnév el, neki meg velem, miután vita nél­kül visszatettem a flaskát. Nem minden eset végződik a diplomácia hangnemében. Fél liier rum — altatónak — Január másotfikán egy Volános hölgy akart heggel fél liter rumot elvinni —j me­séli a pénztáros. — Tájékoz­tattuk, hogy arra bizony vár­nia kefl krtenerg. Micsoda dolog ez! — replikázott inge­rülten — ő most tette le a 48 órás szolgálatot, nem tud elaludni addig, míg a rumot meg nem issza! Én meg azt mondtam, hogy aki 48 órát tisztességgel végigdolgozik, annak nincs szüksége altató­ra. KóUnkás l.ászióné boltveze­tő egyébként nem tart a for­galom visszaesésétől: — Aki nem képes a napol fkai nélkül elkezdeni, az majd bevásárol este. Nálunk egyéb­ként jócskán fogyott az al­kohol reggelente. Öt rekesz, azaz száznyolcvan üveg két- deeis pálinkát, sok félliterest meg sört is vittek- Keresik a Dianát is — mi azt ki se tesz- szük —. mintha bizony nem is hallottak volna a rendeletről. Pécskö Csemege. Az italokat több mint 66 méter hosszon tárolják a gon­dolán, egy-egy fajtából 80—100 üveg is tetszeti magát. Kicsit soknak tűnik. Az üzlet egyéb­ként is hallatlanul zsúfolt, szolidabb italkínálattal jócs­kán tehetne helyet merni. A tárolótér tíz százalékánál többet ugyan aligha foglalnák el az alkoholos italok — eny- nyit engedélyez a rendelet —, a bőség azonban túlzott Csak Napóleon konyakból csaknem 50 palack! — Zűrös az év eleje, nem tudtunk még komolyabban fog­lalkozni a rendezgetéssel — mondja Kivés Ignác boltve­zető-helyettes. — Ami késik, nem múlik! Jómagam kimon­dottan undorodom a szesztől: csak a sok fáradság vet. ha­szon eddig is kevés volt! most annyi se! A göngyölegtől mór lépni se tudunk, lásson a csillárokra is felaggatjuk­Még negyed óra ? Megvárom! Az eladótérben ávazógéppel a kezében Pindroch Károlyné boltvezető-helyettes vitatkozik egy vevővel. Az asszony (jó­saiéban kétdecis cseresznye, egy üveg bor és egy sör. J — Tessék megérteni, még negyedóra van kilencig-! Ad­dig nem adhatjuk ki! — Akkor megvárom! — te­szi le durcásan a kosarát a földre a nő. — Tudnak a rendeletről a vevők, csak elfeledkeznek ró­la — kommentálja az esemé­nyeket a pénztárból Halász Gáborné árubemondó. — Ma reggel már három kosárra való szeszt hordtam vissza a helyére! Centrum Áruház élelmiszer- részlege. Tudnak róla, csak elfeled­keznek. Pontosan ez törtéól itt is kilenc óra előtt hgt perccel. Ezúttal azonban maguk a kereskedők hibáztak. Négy üveg Borsodi Extrát ütött be a pénztárgépbe Matyi Gyuláné. Az igazolvány fel­mutatása után Kovács And­rásáé vezetőhelyettes —, áld a kisgyerekes fiatalasszony vevő helyett a négy üveget a gép mellé rakta — a fejéhez kap: Nem „tudták" — Úristen, elfelejtettem! — Van valami probléma? — néz rá el kerekedett szem­mel a pénztárosnö. — Hát a sör is szesz, vagy nem? — és ezúttal Malyinén a megdöbbenés sora- Vásár­lójuk egyébként gyesen lévő kolléganőjük, s mint mond­ták, a nagy beszélgetés köz­ben kikapcsolt egy pillanatra az eszük. Az alkoholvásárlás korlátozására figyelmeztető tábla a mennyezetre felerő­sítve. magasan a szemmagas­ság fölött függ. Mi kerestük, mégsem vettük észre. J égési Ferencné. a részleg vezetője máris szól • a dekorációsnak, lói látható helyen legyen az a tábla ! Palóc Kereskedett»* Vállai a* csemegeboltja (garzoreház). Az eladónők nevetve mesé­lik, mi mindenre képesek a rafinált vevők, csakhogy egy nyelet alkoholhoz jussanak. , Karai temetes — Egy vasutas reggel fél nyolckor temetésre hivatkoz­va akart bort vinni. Mondtuk, ha már ilyen korán temetnek, jobbon esik a gyászolókra ;k a kávé vagy a tea. vigyen azt! Megsértődve távozott, s az, aj­tóból még visszaszólt: min­dent meg lehet csinálni, csak akarni kell! Egy másik vá­sárló meg a kiíHszacekóba akarta beletenni a kétdeciset- Köszönjük az ötletet, az ilyen jó tanácsokból nem kérünk! — Annyi biztos, hogy ná­lunk jelentősen megcsappan majd a forgalom — közli Komlósi Tiborné boltvezető. — Az értékesítés bő felét mindig a szesz tette ki! Ki­vált reggel vitték a vegyest, az almapálinkát, meg ami csak volt. Nem baj, úgyis sze­repel a tervben, hogy önki- szolgálóvá alakítjuk át az üzletet, s akkor mirelittel, miegyébbel pótolni tudjuk a kiesett forgalmat­Még egy tapasztalat — ép­pen a frenetikus népszerűség­nek örvendő Diana kapcsán. Több helyen nem tudják: al­koholnak minősül vagy orvos­ságnak? Lehet, hogy orvosság is. De csak kis mértékben És semmiképpen sem reggel ki­lenc előtt. Saendi Márta Infrafénykép — mezőgazdászoknak Kifizetődő az infraérzé- kenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemek­ben; a repülgépekről készí­tett felvételek ugyanis lehe­tővé teszik a növényvédelmi és műtrágyázási költségek csökkentését, a terméskiesé­sek mérséklését. Az elmúlt Egymillió kilóméiért ha­gyott maga mögött baleset­mentesen az elmúlt 28 cv alatt Repesik László gépko­csivezető. aki máj- évek óta Salgótarján és Budapest kö­zött szállítja a fővárosi Vo­lánbusz Vállalat járművén az utasokat. Ezeken a zord téli napokon fokozott figyelem­mel kell munkáját végeznie, főleg a Vác—Balassagyarmat szakasz teszi próbára képes­ségeit. olykor mintha arra­felé elhanyagolnák az út ke­zelését. De nemcsak az útvi­szonyok, hanem a busz is igényli a több figyelmet, ezért célba érés után mindig átvizs­gálja a motort. — kulcsát; — évben több mint húsz me­zőgazdasági nagyüzemben él­tek a lehetőséggel: légifelvé­teleket használtak az agronó- tnusok. A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellátott áll­ványokon helyezik el a repü­lőgépek alsó nyílásainál. Az infrakép alapján viszonylag gyorsan és nagy pontossággal mutathatók ki a növényi be­tegségek és a tápanyaghíbák. A kép színei a növényeknek a normálistól eltérő kloro- filszerkezetét rögzítik. A fel­vételen az egészséges zöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke vagy ép­pen fehér. Az elszíneződés mértékéből állapítják meg, hol van szükség azonnali be­avatkozásra, és milyen kiter­jedésű a fertőzött, beteg nö­vényekkel teli terület. A fel­vételek megmutatják a talaj víztartalmát is. Mivel a víz elnyeli az infrasugárzást. a sötét tónusú íényképrészek- ből kiderül hol a leggazda­gabb a talaj vízkészlete. A fertőző betegségeket, kártevőket szintén kimutatja a felvétel. A kalászos gabo­na esetében a veíésfehérítő bogár jelenlétéről, vagy a lisztharmat jelentkezéséről győződhetnek meg ily módon, a mezőgazdáit. Megmutatja továbbá az úgynevezett eró­ziós talajhibákat, valamint a műtrágyázás vagy, a növény- védelem hiányosságai, s a felvételek alapján lehetőség nyílik ezek gyors kiigazítá­sára. Kevesebb sikerrel hasz­nálhatják az infrafényképeket a kertészetekben, a fáknak: ugyanis csak egy-egy része mutat elszíneződést, ezt pe­dig a nagy magasságból ké­szített felvétel nemigen mu­tatja ki. A tapasztalatok szerint a repülőtér 25 kilométeres kör­zetében lű százalék körüli növényi fertőzésnél abban az esetben gazdaságos a mód­szer, ha legalább 10 hektá­ros területet fényképeznek le. A repülőtértől számított nagyobb távolságban csök­ken a módszer gazdaságossá­ga, ilyen esetben csakis ak­kor ajánlják a légifotót, ha erőteljesebb a fertőzés, illeg­ve legkevesebb 160—200 hek­tárt kell felderíteni. MÓCRÁD 1987. január 6., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom