Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

» Befejeződött a KOSI-VO-ü’és Elfogadták az évi munkaprogramot A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága január 20-án és 21-én, Moszkvában megtartot­ta 122. ülését. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott ülésen a tagországok küldött­ségei az országok miniszter­elnök-helyetteseivel, állandó KGST-képviselőivél az élen vettek részt, a magyar küldött­séget Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ma­gyarország állandó KGST-kép- viselője vezette. A tanácskozáson Alekszej Antonov, a Szovjetunió állan­dó KGST-képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vitatott néhány kérdést, ame­lyek a KGST-tagállamok mű­szaki-tudományos haladása 2000-ig szóló programjának megvalósításával függnek ösz- sze. Többek között' mégvizs­gálták azt a javaslatot, hogy hozzanak létre információs rendszert a komplex program teljesítésének figyelemmel kísérésére. A résztvevők fon­tosnak minősítették, hogy a komplex automatizálás egész sor problémája tekintetében élénkítsék az együttműködést. A testület megtárgyalta az arra irányuló javaslatokat, hogy fokozzák a KGST-tag­államok egyesített energetikai rendszerei párhuzamos munká­jának megbízhatóságát, s aján­lotta a tagországoknak a szükséges intézkédések meg­tételét. Az ülésen megvitatták a Krivoj Rogi-i ércdúsító kom­binát létrehozásában való többoldalú együttműködés helyzetét. Áttekintették a KGST-tag- államok többoldalú vízgazdál­kodási és környezetvédelmi együttműködésének kérdéseit. Ez az együttműködés egyebek között azt célozza, hogy kor­szerű eljárásokat, berendezé­seket és készülékrendszereket fejlesszenek ki az élővizek szennyeződése elleni védelmé­re és takarékos felhasználásá­ra. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta, hogy milyen eredmé­nyekkel jár a KGST-nek a nemzetközi gazdasági és mű­szaki-tudományos szervezetek­kel való együttműködése. Megállapította; ez az együtt­működés előmozdítja, hogy a világ országai, politikai rend­szerükre való tekintet nél­kül, minden irányban fej­lesszék egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös kapcsolataikat, továbbá segíti az államok gaz­dasági biztonságának és egy­más iránti bizalmának erősí­tését. a béke megóvását és szi­lárdítását. A bizottság jóvá­hagyta a KGST és a nemzet­közi szervezetek közötti érint­kezések idei tervét, valamint a KGST és számos ilyen szer­vezet együttműködési prog­ramjainak tervezetét. Az ülésen elfogadták a vég- rehaitó bizottság 1987—88. évi munkatervét, továbbá megtár­gyalták a többoldalú együtt­működés folyó ügyeit. (MTI) Javítják a termékek színvonalát Magyar—szovjet gazdasági együttműködési tárgyalások A KGST Végrehajtó Bizott­sága január 20—21-éh tartott 122. ülésének időszakában a Magyar—Szovjet Gazdasági, és Műszaki-Tudományos, Együttműködési Kormány­közi Bizottság társelnökei, Marjai József és Alekszej An­tonov miniszterelnök-helyet­tesek Moszkvában tárgyalá­sokat folytattak. A munkatalálkozón, ame_ lyen részt vettek a két or­szág érintett főhatóságainak képviselői és szakértői is, a fő figyelmet azokra a felada­tokra fordították, amelyek a Kádár János és Mihail Gor­bacsov múlt évi találkozóin, valamint a Lázár György és Nyikolaj Rizskov miniszter- elnökök tavaly decemberi tárgyalásain elért megállapo­dások gyakorlati megvalósí­tását szolgálják. Ennek megfelelően meg­erősítették a felsőszintű meg­állapodások végrehajtásának kibővített közös munkaprog­ramját. Megállapították, hogy a két ország kormányszerve­inek irányításával a felada­tok végrehajtása megfelelő intenzitással' folyik. Hangsú­lyozták, hogy a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés távlati fejlesztésére irányuló mun­kával párhuzamosan időben előre kell hozni azoknak az elhatározásoknak konkreti­zálását, a szükséges szerződé­sek folyamatos létrehozását, amelyek már ebben az évben a kapcsolatok bővítését eredményezik, s ezáltal elő­mozdítják a két ország gaz­daságpolitikai céljainak meg­valósítását. Marjai József és Alekszej Antonov áttekintette az or­szágaik által egymásnak szál­lított termékek műszaki szín­vonalának emelésére, minő­ségük javítására végzett mun­ka helyzetét, valamint azokat az eredményeket, amelyeket a magyar és szovjet szerveze­tek a KGST-tagállamok mű­szaki-tudományos haladása, 2000-ig szóló komplex prog­ramjának végrehajtásában 'eddig elértek. E munka meggyorsítására olyan intéz­kedéseket fogadtak el, ame­lyek célja a műszaki-tudomá­nyos eredmények mielőbbi, gyakorlati hasznosítása. A miniszterelnök-helyette­sek megvizsgálták a két or­szág vállalatai közötti köz­vetlen kapcsolatok bővíté­sének kérdéseit, a közös ma­gyar—szovjet gazdálkodó szervek alakítására folyó munkát. Megállapították, hogy az együttműködés új formáinak kiterjesztése terén élénk tevékenység alakult ki. A kormányközi bizottság fo­lyamatosan napirenden tart­ja ezt a témát, hogy segítse a nagyobb gazdaságosságot, ha­tékonyságot, magasabb mű­szaki színvonalat eredménye­ző új formák elterjedését. A társelnökök foglalkoz­tak a jamburgi gázlelőhely kiaknázásában való magyar —szovjet együttműködés kér­déseivel. Jóváhagyták a kor­mányközi bizottság idei mun­katervét. A találkozó idején egyez­ményt írtak alá az ioncserélő gyanták magyarországi gyár­tásának bővítésében való együttműködésről, és az ezzel öszefüggő kölcsönös vegyi- termék-szállításokról. Keret­megállapodást írtak alá az elektrotechnikai gépgyártó vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok elősegítéséről és közös vállalatok létrehozása lehetőségeinek megvizsgálá­sáról. (MTI) Varsóba utazott az MSZMP küldöttsége Az MSZMP képviseletében Berecz János és Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság tit­kárai szerdán Varsóba utaz­tak, hogy részt vegyenek a szocialista országok testvér­pártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titká­rainak tanácskozásán. Kíséretükben vannak: La­kos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártélet felelős szer­kesztője, Barabás János és Őszi István, a KB osztályve­zető-helyettesei, valamint Ta- bajdi Csaba, a KB alosztály­vezetője. ☆ A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tadeusz Czecho- wicz, a Lengyel Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete. A Központi Bizottság titká. rai szerdán Varsóba érkez­tek. A varsói repülőtéren fo­gadásukra megjelent Henryk Bednarski és Jan Glowczyk — a LEMP KB titkárai. ☆ Szerdán Varsóba érkezett a Szovjetunió Kommunista Párt­jának küldöttsége, amely a lengyel fővárosban részt vesz a szocialista országok testvér- pártjai külügyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-tit- kárainak tanácskozásán. A szovjet delegáció tagjai: Anatolij Dobrinyin, Vagyim Medvegyev és Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB titká­rai. Dobrinyin az NDK-ból érkezett, ahol kétnapos lá­togatást tett. A küldöttséget a repülőté­ren Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára üdvözölte. Emberrablás Libanonban Újabb nyugatnémet állam­polgárt ejtettek túszul isme­retlen fegyveresek szerdán Bejrút muzulmán negyedében. Az emberrablás nyolc nappal azután történt, hogy az NSZK- ban letartóztatták a libanoni illetőségű Ali Hamadeht, aki társaival együtt 1985-ben egy TWA-repülőgépet térített el. Az elrabolt Alfred Schmidt a nyugatnémet Siemens mű­vek mérnöke, aki azért érke­zett Bejrutba, hogy a libanoni főváros egyik épülő kórházá­ban a szerelési munkálatokat irányítsa. —— ------------------------------------ 1 -----------------f 2 NÓCRÁD — 1987. január 22H csütörtök j tí A lettesek ismeretlenek Vérengzés Dét-Afrikában Tizenkét feketét, köztük hét gyereket lőttek le szerdán hajnalban a dél-afrikai Dur­ban Kwamakhuta nevű elő­városában. A gyilkosok kilé­te nem ismeretes, a hatósá­gok „terrorista” elemekre gya­nakszanak. Az ismeretlen fegyveresek megtámadták az előváros egyik házát, benzines palac­kot hajítottak rá, majd a bentről menekülőkre géppisz- tolytüzet nyitottak. A szerda hajnali gyilkos­ság az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb vérengzése volt a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol 1984 szeptember óta több mint 2200 ember vesztette életét a zavargásokban és a politikai indíttatású gyilkos­ságokban. A dél-afrikai rendőrség el­határozta, hogy Johannesburg négy, feketék lakta előváro­sában rendelettel szabályozza a politikai jellegű erőszakos cselekmények áldozatainak temetési szertartását. A sowe- tói rendőrfőnök közölte, hogy engedélyt kell kérni hangos­beszélő használatához, zász­lókhoz és transzparensekhez. (MTI) Á békés világűrért Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan eszmecseréje Reykjavikban. A kemény tél után vajon mit tartogat számunkra az 1987-es új esztendő? A nem­zetközi katonapolitikai légkör ’s olyan zord és fagypont alatti marad-e az elkövetkező hó­napokban, mint amilyen a mostani szokatlan januári időjárás? Az emberek többsége — az év eleji gondokkal küszködve — feltehetően nem ezzel fog­lalkozott elsősorban, hanem a mindennapi nehézségek leküz­désének problémáival, a hó­val és a faggyal vívott harc hazai „hadszíntereiről” szóló jelentésekkel. A rádió és a tv híradásainak szűkebbre fo­gott külföldi információiban talán mégis sokan felfigyel­hettek arra, hogy a világpo­litikában — jjiindenekelőtt az Egyesült Államok kormány­zatának a fegyverkezés foko­zását célzó lépései miatt — jóval dermesztőbb szelek fúj­nak, mint amit a legutóbbi reykjaviki Gorbacsov—Rea­gan csúcstalálkozó után remél­hettünk. Nehezen lehetne meg­jósolni, a jelenlegi feszült helyzetben lesz-e kitavaszodás a szovjet—amerikai kapcsola­tokban ? Bár a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz az általános leszerelés, a nuk­leáris háború veszélyének csökkentése, megszüntetése érdekében, a siker nem egye­dül rajta múlik. Az egész em­beriséget fenyegető nukleáris katasztrófa megakadályozá­sához mindkét fél egyetérté­sére, cselekvő együttműködé­sére van szükség. Húsz esztendeié A közös felelősségvállalás, a kölcsönös függés és egy­másrautaltság gondolatának most különös időszerűséget ad egy húsz esztendővel ezelőtti esemény. Éppen két évtized múlt el azóta, hogy 1967. ja­nuár 27-én Moszkvában, Lon­donban és Washingtonban egy időben írták alá a világ­űr kutatásáról és békés fel- használásáról szóló szerződést, amely határozottan megtiltotta a kozmosz militarizálását. A dokumentum IV. cikkelye ki­mondja; a szerződő államok „kötelezik magukat arra, hogy nukleáris fegyvereket vagy bármely másfajta tömegpusz­tító fegyvert hordozó semmi­lyen objektumot nem juttat­nak Föld körüli pályára, ilyen fegyvereket az égitesteken (be­leértve a Holdat is) nem he­lyeznek el, illetve a világűrben semmilyen más módon nem tartanak.” Ezt a bölcs előre­látást és kölcsönös önmeg­tartóztatást egyébként a koz­mosz felderítésében és meg­hódításában addig elért ered­mények indokolták. Az új minőségi szintet nemcsak az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta 1957 au­gusztusi sikeres kipróbálása, majd az ugyanazon év októ­berében felbocsátott több mint 80 kilogrammos mesterséges hold (a Szputnyik—1) fémje­lezte, hanem az amerikai űr­kutatás akkorára elért és vár­ható eredményei is. A tudo­mányos-technikai forradalom viharos ütemét élőre jelző tu­dósok már ideje korán figyel­meztettek arra, hogy belátható időn belül a földközeli térség —, ha csak nem vetnek ennek gátat — a katonai tevékenység színtere lehet. Az említett szerződés éppen ezért korsza­kos jelentőségű, és szigorú betartása, betartattatása min­den résztvevő államnak egy­aránt elsőrendű érdeke. Hz SDI erőltetése Tanúi vagyunk azonban an­nak, hogy az Egyesült Álla­mok —, amelynek képviselője ugyancsak kézjegyével látta el a nagy fontosságú doku­mentumot —, nem hajlandó vállalni ezt a nemzetközi jogi felelősséget, sem pedig az 1972-ben a rakétaelhárító ra­kétarendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai meg­állapodásban előírt kötelezett­ségek tiszteletben tartását. A „hadászati védelmi kezdemé­nyezés” (SDI) néven ismert terv szerint az amerikai felső politikai és katonai vezetés már az 1990-es évek első fe­lében rendszerbe akarja állí­tani az ..űrvédelmi pajzs” el­ső elemeit, a röntgenlézereket és az ezekhez kapcsolódó „műholdgyilkos” eszközöket. Weinberger hadügyminisz­ter és a mögötte álló katonai­hadipari komplexum leghar- ciasabb képviselői mindenáron keresztül akarják vinni a tör­vényhozásban, hogy a követ­kező 1987—1988-as költségve­tési évben legalább 4—5 mil­liárd dollárt fordítsanak a csillagháborús tervek finan­szírozására. A Pentagon hé­jái — számot vetve a demok­rata többségű képviselőház honatyáinak mérsékeltebb ál­láspontjával — még Reagan két évig tartó elnöksége ide­jén igyekeznek keresztül vinni az SDI-vel kapcsolatos ter­vek realizálását, vagy legalább olyan távlati tervek jóváha­gyását, amelyek azután a kö­vetkező elnök kezét is meg­köthetik majd. Veszélyes illúziók Lényegében olyan kozmikus és földi fegyverrendszer ki­építéséről van szó. amely az Egyesült Államok számára —, amint feltételezik —, nemcsak bizonyos védelmet jelentene, hanem az elsőcsapás-mérési képesség megszerzését is. Az úgynevezett „űrpajzs” ugyanis —, miután a potenciális el­lenfél hadászati objektumai­nak és erőinek megsemmisíté­sére alkalmas elemeket fog­lalna magában —, azt a ve­szélyes illúziót kelthetné Wa­shingtonban, hogy különösebb kockázat nélkül indíthatná el a rakétanukleáris háborút. Bármennyire megalapozatlan az efféle számítás, ilyen el­képzelések egyáltalán nem idegenek a legagresszívabb amerikai körökben. Az SDI védelmi jellegéről költött legendák egyébként semmivé válnak azoknak a híradásoknak a fényében, amelyek a hadászati támadó fegyverek — az MX-rakéták, a Midgetmanek, a Trident—2 haditengerészeti rendszer fej­lesztéséről a B—52-esek robot- repülőgépekkel való gyorsított felszereléséről szólnak. A SALT—I. és a SALT—II. szer­ződések tudatos amerikai meg­sértése és megkerülése körüli manőverek egyértelműen ar­ról tanúskodnak, hogy a Rea- gan-adminisztráció egyoldalú katonai fölényt próbál kihar­colni magának, amelyet azután bármilyen két- és többoldalú tárgyalási fórumon a diktatá- tum, a nyomás eszközeként használhatna fel. A világűr békés felhaszná­lásával kapcsolatos 1967-es szerződés előírásai ilyen körül­mények között aktuálisabbak, mint bármikor a múltban. Mihail Gorbacsov, az SZKP fő­titkára Reykjavikban vala­mennyi nukleáris harceszköz­nek teljes megsemmisítését javasolta az ezredfordulóig. Ha ez a program megvalósul­na és az amerikai fél is egyet­értene vele, akkor ugyan mi szükség lenne valamiféle koz­mikus „pajzsra” egy nemié- tező nukleáris arzenál ellen?! Serfőző László I Letette az esküt az új osztrák kormány Szerdán Kurt Waldheim ál­lamfő előtt letette a hivatali esküt a novemberi választá­sokat követően alakult új oszt­rák kormány. 1966 óta elő­ször a szocialisták és a pol­gári-konzervatív Osztrák Nép­párt közösen alakítottak ka­binetet, amelyben fele-fele arányban osztották meg a posztokat. Ausztria háború utáni 19. kormányának élén továbbra is a szocialista Franz Vra­nitzky áll, akit tavaly, a párt­nak a köztársasági elnökvá­lasztáson elszenvedett vere­sége után állítottak posztjá­ra. Az alkancellár, egyben külügyminiszter Alois Mock, az Osztrák Néppárt elnöke. A szocialistáké a belügyi, a pénzügyi, a szociális tárca, ők adják a közlekedés- és az ál­lami ipar miniszterét, egy ál­lamminisztert, akihez a köz- alkalmazottak és az egészség, ügy tartoaiV. valamint a nők ügyeivel toiglalkozó államtit­kárt. A ßfenzervativok töltik be a gazdasági, a mezőgaz­dasági, a nemzetvédelmi, a tudományügyi, a család- és környezetvédelmi tárcát, ők is jelöltek egy államminisz­tert, valamint egy államtit­kárt, a pénzügyminisztérium­ban. Az igazságügyminiszteri posztot független szakember tölti be. Az új kabinet január 28-án terjeszti elő programját, amely a már elfogadott koalíciós megállapodáson alapul. Tevé­kenységének előterében a ta­karékosság áll maid: a cél a magas költségvetési hiány csökkentése, az állami ipar válságának fokozatos megol­dása, a mezőgazdasági túlter­melés gondjainak orvoslása. A két párt egybehangzó nyi­latkozatai szerint a tény, hogy a külügyi tárca az Osztrák Néppárthoz került, nem je­lent változást az enyhülést szolgáló, s a semlegességen alapuló osztrák külpolitiká­ban. (MTI) Harci jelentés Változatlan hevességű har­cokról érkeztek jelentések szerdán az Irak és Irán kö­zött dúló háború hadszínte­reiről, különösen Bászra kör­nyékéről. Teherán azt jelentette, hogy fegyveresei elfoglaltak egy kis települést Bászra közelé­ben, a vitatott Satt-el-Arab víziút iraki oldalán. A har­cokban az ÍRNA iráni hírügy­nökség szerint 1500 iraki ka­tona vesztette életét, vagy sebesült meg. Bagdad saját megtorló ak. cióiról számolt be. Iraki har­ci gépek szerdán négy iráni várost bombáztak. Hétfőn az iraki fővárost is légitámadás érte. Az iraki légierő szerdán az iraki határ közelében fekvő Dezful és Hamdan városokat vette célba, mélyen iráni te­rületen pedig Iszfahan ésKu» városokat bombázta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom