Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

I Lelkes természetbarátok Szécsényben ápolják a hagyományokat Milyen elismerést kapott az előző évben? — kérdezem be­szélgetésünk kezdetén Krafft Erzsébetet, a szécsényi Vörös Meteor Természetjáró Egye­sület elnökét, mire a válasz sem késik. — Kiváló társa­dalmi munkáért kitüntetést kaptam, de ez nem fontos. Ha, lehet ne írja meg! Mégis leírtam, s remélem ezért nem haragszik meg. Szükségesnek láttam, e kitün­tetés megemlítését, mert Krafft Erzsébet sportbeli te­vékenysége, a természetjárás területén végzett önzetlen munkája döntő volt ennek odaítélésében. A szécsényi természetjáró- szakosztály 1962-ben alakult meg, elnöke Krafft Erzsébet lett. Azóta is eleget tesz en­nek a társadalmi megbízatás­nak. Azaz: idén már elmond­hatja magáról, hogy ponto­san negyedszázada végzi ez irányú munkáját. Mielőtt a máról, a jövő ter­veiről diskurálnánk, a múlt­ról mesél. — Hatvankettőben úgy tí­zen, tizenöten lehettünk, ami­kor megalakítottuk az ak­kor Szécsényi Traktor SE né­ven szereplő községi sport- egyesület természetjáró-szak­osztályát. A sportkör neve hamarosan megváltozott: Szé­csényi Vörös Meteor lett. 1976-ban megint új elnevezést kapott a helyi SE, de mi ak­kor önálló útra léptünk: ki­váltunk a községi sportkörből és Vörös Meteor néven ön­álló egyesületet alakítottunk. — Miért volt az önök sza­unára fontos a függetlenség? — Nem mondok újat azzal, fvogy azokban a sportegyesü- Jetekben, ahol több szakosz­tályt működtetnek, ott az anyagi támogatás nagy része a labdajátékokra —, főleg a labdarúgásra ..megy el”. Ezért lláttuk célszerűbbnek, hogy ónálló életet kezdjünk, ön­magunk urai legyünk. S, volt még egy döntő momentum: korábban is a KPVDSZ-hez tartoztunk —, ahová . egyéb­ként, minden Vörös Meteor nevű szakosztály tartozik —, s nem akartunk elszakadni tőlük. Így megtarthattuk a régebbi kapcsolatainkat is. — Hogyan él és működik ma a szécsényi Vörös Meteor Természetbarát Egyesület? — Az elmúlt időszakban taglétszámunk — igaz, hogy lassan, de — fokozatosan emelkedett. Jelenleg 80 tag­könyvvel rendelkező, szerve­zett tagunk van. Közülük har­minc ifjúsági korú. Az átlag­életkor 38 év. A tagság nagy részét családok, pontosabban nagycsaládok alkotják. „Régi motorosaink” elhozzák közénk gyermekeiket is. Ocsovai Béla, Ocsovai Ferenc, Kobrád Ist­ván, Kassai Sándor és Röff- ler Ferencné gyermekeikkel együtt tagjaik egyesületünk­nek. Vezetőségünk ötfős. Négy vizsgázott túravezetőnk is van. Egyesületünkön belül társa­dalmi erdei szolgálat is te­vékenykedik, négy fő részvé­telével. — Miként alakul a termé­szetbarát-egyesület egész éves programja? — Mi is terv alapján vé­gezzük munkánkat. Évente átlagosan — hosszabb-rövi- debb távú — 32—34 túrát szervezünk. Gyakran látoga­tunk el Szécsény környékére, legfőképpen Nógrádszakálba, Hollókőre, Ipolytarnócra. Évi egy-két alkalommal az or­szág távolabbi pontjain is megfordulunk. Vonattal uta­zunk a célállomásra, s innen teszünk csillag- és mozgótúrá­kat. 1986-ban a zalai tájegy­séget ismertük meg, de ko­rábban jártunk Miskolc, Sze­ged, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Sopron, Kaposvár térségében is. Azaz, alig van kis hazánknak olyan megyé­je, ahol ne tettünk volna tú­rákat. — A természetbarátok kö­rében igen népszerűek a vá­rosismereti versenyek. Készt vesznek-e ilyeneken, szervez- nek.e hasonlókat? — Az imént említett váro­sokban akkor jártunk, ami­kor az egyes települések vá­rosismereti vetélkedőire ke­rült sor. De induítonk több tájegység-ismereti versenyen, s ezeken jó eredményeket ér­tünk el. 1985-ben és ’86-ban egyesületünk csapata nyerte a Vértes-hegységismereti ver­senyt. Hasonló találkozóknak, ve­télkedőknek már mi is ad­tunk otthont. Szécsényben rendeztük a Cserhát-ismereti versenyt, melyen Székesfe­hérvártól Pécsig, Budapesttől Miskolcig sok természetba­rát-szakosztály vett részt. A mi rendezésünkben került sor a KPVDSZ-természetbarátok országos találkozójára is. — Vannak-e kapcsolataik más szakosztályokkal? — Igen, s nyugodtan mond­hatom, hogy ezek a kapcso­latok barátiak. Ennek egy ap­ró jele, hogy az ország kü­lönböző részeiről, összesen 16 szakosztálytól kaptunk újévi üdvözlőlapot. Ez elismerésün­ket, barátságunkat mutatja. Persze, ez még nem az „iga­za” kapcsolat! Sokszor segítünk a környé­künkre érkező szakosztályok csoportjainak. Túravezetést vállalunk, bemutatjuk a pa­lóc tájat. Legutóbb a székes- fehérvári meteorosokat lát­tuk három napig vendégül. Szinte, az egész megyével megismertettük őket. — Az ön által elmondottak azt mutatják, hogy van mit tenniük. Melyek az újabb tennivalók? — Sok feladatot határoz­tunk meg az idei esztendőre. Csak vázlatosan sorolom ezeket: a környék turistajel­zéseinek karbantartása, a tár­sadalmi erdei szolgálat tevé­kenységének erősítése, közös túra a KISZ-szel, taglétszá­munk növelése — elsősorban a fiatalok bevonásával —, a Szokásos mennyiségű túra tel­jesítése. önálló akc;ók. Lesz mit tennünk, de nem félünk a megvalósítás sikertelensé­gétől. Amit csinálunk. azt szeretjük, s jó hagyománya­inkat folytatva, bízunk a to­vábbi eredményes tevékeny­ségben. Vaskor István Hét végi sportműsor SZOMBAT ASZALITENISZ Salgótarján város és kör­nyéke újonc, serdülő, ifjú­sági, felnőtt és senior egyé­ni bajnoksága. Salgótarján, városi sportcsarnok, 9 óra. BIRKÓZÁS Mátra Kupa úttörő „A” kötöttfogású verseny. Pász­tó, birkózócsarnok, 9 óra. VASÁRNAP LABDARÚGÁS Városi teremfoci-bajnok­ság, elődöntők. Salgótarján, városi sportcsarnok. Prog­ram: Áfész—Szénbányák 16 ó. SKÜ-KISZ—NOTTÉV 16.50 ó. Vendéglátó—Sport- csarnok 17.40 ó- Főiskola— BRG 18.30 ó. Palóc Kupa kispályás lab­darúgó-bajnokság rájátszá­sa. Balassagyarmat, városi sportcsarnok, 9 óra. TÖMEGSPORT Első téli tömegsportnap. Eresztvóny, 9 óra. Bartos Csilla kiesett Melbourne-ben, az ausztrál nemzetközi teniszbajnokságon a női egyes harmadik fordu­lójában Cserépyné Bartos Csilla nagy küzdelemben, 6:3, 6:7, 7:5 arányban alul­maradt, a 6. helyen rangso­rolt bolgár Manuela Malee~ naval szemben, és kiesett. II tenitkabb S& sportosamén veket az idő­járás. E rizikófaktor elke­rülésére a szakemberek „ki­találták” a teremlabdarúgást. Jöhet szél, fagy vagy jégeső, a foci szerelmesei, ha kicsi- beii is, de így szünet nélkül egész évben élvezhetik a já­ték szépséget, izgalmát. December legvégén az NSZK-ban rangos teremtor­nán vett részt a magyar vá­logatott. A csapatvezetőd te­endőket Ferenc Gyula, az MLSZ elnökségi tagja, az SBTC társadalmi elnöke lát­ta el közmegelégedésre. ö is és a legénység is első al­kalommal képviselte az új szövetséget idegenben. Nem csoda tehát, ha a Frankfurt­ban eltöltött néhány nap ki­emelkedő esemény, emléke­zetes élmény marad a részt­vevők számára. A túrát sok­sok derűs epizód élénkítette, színesítette. Ebből válogatott Ferenc Gyula a lap olvasói­nak. * A Ferihegy H-n hamar rá­döbbent arra, hogy nem lesz tétlenségre kárhoztatva. Az egyik labdarúgót annak. a rendje és módja szerint ki­szúrták a vámosok. A mel­lényzsebében volt egy száz­dolláros, és amikor látta, hogy problémája lehet belőle, meg akarta enni. A csodálkozó vámosoknak a csapatvezető azonnal „megmagyarázta” a helyzetet: — Vidékről jött, éhes volt és még nem regge­lizett. Javaslatára a repülő­téren levásárolhatta a focis­ta a százdollárost, persze vám nélkül így sem úszta meg. Miss Germany frankfurti, egyben a világszépe harmadik helyezettje is. Ö végezte el a nyitómérkőzésen a kez­dőrúgást. Fotósok hada kí­sérte ei mindenhová, no és két dromedárkülsejű testő­re. A 20 márka napidíjú Fe­renez Gyula, mégis a szépség­királynő közelébe férhetett és szót válthatott vele, hiszen anyanyelvi szinten beszél né­metül. Miss Germany művelt­sége enyhén szólva, erősen hi­ányos. Fogalma sem volt ar­ról, hol van Magyarország. „Azok a barbárok” néven em­legette őseinket, és csak ak­kor lepődött meg, amikor a csapatvezetőtől „európai kéz­csókot” kapott. kük kikapott volna, a mie­ink jutnak a döntőbe. Érde­kes módon, a találkozó 1—1- re végződött. A népes publi­kum kifütyülte a „küzdő fe­leket”, és kórusban kiáltot­ták: hagyjátok el a pályát, öt­perces vastapssal és ütemes Hungária buzdítással búcsúz­tatta viszont a magyarokat. A nyugatnémet propagandára jellemző, hogy a hangosbe- mondó emígyen replikázott: w/w////////y/r / - ■////////////////./////////////////*■// //w////////wr'/^/yK Frankfurti pillanatok W//////////,W///////,////A'//.'////W////////////////////////////////////////////A Komora, a lelépő kapi­tány, zavart ember benyo­mását keltette. Előfordult, hogy bár leírta, mégsem hir­detett csapat-összeállítást. A társaságon érződött a hattyú­dala. Az első három mérkő­zést zsinórban el is veszítet­ték. Ekkor a csapatvezető „szózatot intézett” a fiúk­hoz. Garaba fogadkozott: „Gyula bácsi, mindent meg­teszünk!” De, foganatja lehe­tett annak a 200 márkának is, amit a második nap reg­gelén fejenként megkaptak a játékosok. A kudarcok miatt is csak a régi válogatottak bánkódtak. A fiatalokat még az utazás lehetősége sem dob­ta fel, akadt, aki azért nya­fogott, miért éppen kará­csonykor kell távol lenni sze­retteiktől. Az „öregek” össze­kapták magukat és 7—0-ra lelépték a későbbi ezüstérmes Waldhof Mannheimet, 5—0-ra a döntőbe jutott Dukla Pra- hat. A frankfurti Stadthalle fel­újított műfüves pályáján a Dukla Praha. a i.uzern együt­tesével játszott. Ha bármelyi­„Két szocialista ország úgy tart össze, hogy kiejtik egy­mást.” A tornagyőztes Eintracht Frankfurt jutalma 15 ezer márka, a második mannhei- mieké 7 ezer. Válogatottunk 25 ezer márka rajtpénzt ka­pott. A menedzserek ezt sa­játos módon akarták kifizet­ni és elosztani. A gólkirály 8 találatáért 3 ezer márkát vehetett fel. Dohány 5 góljá­val a harmadik lett. Első na­pon a meccseket hatezer né­ző izgulta végig. A döntőt tízezren, pedig a belépők elég borsosak voltak, hiszen 80 és 120 márkába kerültek. A csapatokat Offenbachban a négycsillagos Hotel Tourist- ban szállásolták el. Nem volt hiány a hírességekben, hiszen 42 országos válogatott labda­rúgó adott itt egymásnak randevút. A legmárkásabb neveket az Udinese vonultat­ta fel: Edinho, Collovati, Gra­ziam és Daniel Bertoni. Jól cseng a frankfurti Bertold, vagv a sváioí Sui««» és Her­mann neve is. A közül a legtöbben Garabát, Kardost és az MTK-s Bog­nárt keresték. A szakvezetők nél a legnagyobb szak- tekintélynek az Udinese trénere De Sisti és a frank­furti Feldkampf számított. Alkalma nyílott Ferencz Gyulának arra is, hogy elbe­szélgessen Ladislao Biondoval (Szőke László), a Népsport olaszországi tudósítójával, akit régóta ismer. Játékosként az Udinesében és a Torinóban terelgette a labdát. Most si­keres üzletember, mert jól nősült. Egyben a 9 büntető­ponttal sújtott klub elnökhe­lyettese. Hasonló a véleménye labdarúgásunkról, mint Vere­besnek: több van csapatunk­ban és a vb-szereplés nem igazán tükre a magyar lab­darúgásnak. A döntő után a teremtorna szponzora, a BMW autó- és motorkerékpárgyár frankfur­ti leányvállalata adott foga­dást a résztvevőknek. Ezt megtisztelte a BMW kon­szern elnöke, Glöckner úr is, aki ezt az alkatmat felhasz­nálta arra is, hogy bemutas­sák legújabb modelljeiket. A 7 ezer köbcentiméteres hal­ványbarna metal típus aratta a legnagyobb tetszést. Ez kint is luxuskocsinak számít: teljesen automatizált, minden gombnyomásra működik, bent bárpult és az első ülés mö­gött tévé is van. A magyar játékosok Garabával az élen „kipróbálták”. Szívélyesen ajánlotta Fe­rencz Gyulának Glöckner úr megvételre. Harminc százalék kedvezményt ígért neki, plusz a 32 százalékos kiviteli vá­mot. Tetszett a kocsicsoda a derék csapatvezetőnek na­gyon, csak egy icipici bökke­nő akadt: a teljes vételára ugyanis 175 ezer márka, en­nek még a 38 százaléka is sok. A vételből így aztán csak a prospektusa maradt emlék­be. Búzafalvi Győző Pályázati felhívás A Magyar Diáksport Szö­vetség létrehozására alakult ideiglenes intézőbizottság a területi jelleggel működő diáksport-egyesületek ösz­tönzésére pályázatot hirdet. A pályázaton a már meg­alakult, illetve 1987. márci­us 31-ig megalakuló két vagy több diáksportkör által lét­rehozott területi jellegű di- áksport-egyesüietek vehet­nek részt. A pályázat célja, hogy a területi diáksport-egyesüle­teknek a létrehozó diák- sportkörök anyagi lehetősé­geit bővítve egyszeri pénz­ügyi támogatást nyújtson, és így indulásukhoz, rendezvé­nyeik támogatásához hozzá­járuljon. A pályázatnak tartalmaz- n a kell: — a területi DSE alap- szabályát, — az újonnan alakuló DSE-nek az MDS.Z-hez való csatlakozási szándékát je­lentő törzslapot, — a területi DSE-t létre­hozó DSK-k nevét és címét. — a tervezett programot, s ennek költségeit. Az MDSZ ideiglenes in­tézőbizottságának döntése alapján az elnyerhető támo­gatás 20 ezer forinttól 100 ezerig terjed. Az elnyert pá­lyázati összeg a rendezvé­nyek költségeire, sport- és turisztikai felszerelések be­szerzésére (sportvezetői díjak fedezésére nem I) használha­tó fel. A pályázat beküldési ha­tárideje: 1987. ánrilis 15. Cím: MDSZ országos köz* pontja, 1142 Budapest, 1st« vánmezei út 1—3. Tomaverseny A téli időszakban is fölya- matosan zajlanak az iskolai bajnokságok Nógrád megye középfokú tanintézeteiben. A versenyprogramnak megfe­lelően január hónapban ke­rülnek sorra a tornaverse­nyek is. A salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium és Szakközép- iskolában jó hagyományai vannak ennek a szép és lát­ványos sportágnak. Évtize­deken keresztül képviselték megyénket a területi és or­szágos középiskolai tornász­bajnokságokon. Árkossy An­namária — a népszerű Ani néni — szinte egész peda­gógus-pályafutását a tor­nászpalánták nevelésének szentelte. A rendszeres mun­ka, az alapos felkészítés több alkalommal hozott nagy si­kert a „madáchosoknak”. a Madáchban A napokban negyven ta. nuló részvételével rendez­ték meg házibajnokságukat. „A” és „C” kategóriában egyéni versenyek voltak. Az első hat'-hat helyezett szer­zett jogot a februári me­gyei döntőn való részvételre. A viadalon Krisch Diána és Fejérvári Judit szerepelt a legjobban. Mindketten el­sők lettek „saját” kategóriá­juk összetett versenyében. Színvonalas gyakorlatot mu­tatott be Grucza Mária kor­láton. valamint a gerendán Fejérvári. A Madách kerete legkö­zelebb csapattalálkozót vív a balassagyarmati Balassi Gimnázium együttesével, mely szintén jól segíti a me­gyei döntőre való felkészü­lést. T. A. Bírd jobb, mint Maradona? Az AP amerikai hírügynök- base'oalljátékosa 189 ponttal ség harmincegyedszer kérte fel az Egyesült Államok sport- újságíróit arra, hogy szavaz­zanak 1986 legjobb férfi spor­tolójára. A voksolásban 95-en vettek részt. Az első helyért 5, a másodikért 3, a harma­dikért 1 pontot kaptak a je- lölte.k Larry Bird, a Boston Cel­tics kiváló kosárlabdázója, az NBA profiliga legjobbja 214 ponttal végzett az élen. Har­mincán jelölték őt az első helyre. Második lett Roger Clemens, a bostoni Red Sox (19 elsőséggel), míg a harma­dik helyet a 20 esztendős ve­retlen ökölvívó, a nehézsúlyú világbajnoki cím birtokosa, a szintén amerikai Mike Tyson érdemelte ki 186 ponttal. (22). Olyan világhírességek, mint a csehszlovák teniszező. Ivan Lendl (35 pont), vagy az ar­gentin labdarúgó, Diego Ma~ radona (32) csak a 7., illetve 8. helyet tudta megszerezni. Ez a szavazás bizonyítja: az amerikaiak nem kismértékben elfogultak. Síelő főiskolások A vizsgák végeztével több szabad idejük van a felső fokú ok­tatási intézmények hallgatóinak. A Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola salgótarjáni kihelyezett tagozatának diákjai rendsze­resen eljárnak a közeli Eresztvénybe. A drága sportfel­szereléseket nem kell a hallgatóknak megvásárolniuk, mert a főiskolán lehetőség nyílik ezek kölcsönzésére is. Örülnek is ennek a fiatalok, hiszen a sílécek és -cipők ..beszerzése” alaposan terhelné pénztárcájukat. Felvételün­kön a Salgótarjánban tanuló békéscsabai „különítmény” éppen Eresztvénybe indul. Fotó: Kulcsár Józs«f /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom