Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

•• Xv-X-.v . s A szolgálatot teljesítő dolgozók tizennyolc munkahelyen tudják egyszerre a 01-es beje­lentőn az előfizetők hívásigényét bonyolítani o fiz inlerközpcnlban A Budapest Vidéki Posta­igazgatóság salgótarjáni in- terközpontjában, a megye- székhely előfizetői részére naponta mintegy ezerhá­romszáz telefonkapcsolást bonyolítanak le az itt dol­gozó kezelők. Ezek mel­lett az ország különböző részeiből valamint a kül­földről érkező hívások ösz- szeköttetését biztosítják a postások. Felvételeink a telefonközpontban dolgozók munkáját mutatja be. Bódi Magdolna, az előfize­tők távolsági beszélgetésé­nek bejelentését fogadja Mikrofilmes rendszer segítségével tartják nyilván az ország telefon-előfizetőinek adata­it a 09-es tudakozóban. A képen Simonyiné Dajka Krisztina ad felvilágosítást a telefon- számokkal kapcsolatban. — Rigó Tibor felvételei — iff kormánybizottságok «alakultak A nOTlfacÓniéletünkben zajló reform- y<t£Udbd!|l folyamat az irányítástól is új módszereket, új összetételt kívánnak. Az államigazgatás korszerűsítésének egyik alapvető célja éppen a vezetés hatékonysá­gának növelése. A kormányzati szervek közvetlen feladata a koordinálás, az ágazati és szakmai érdekek egyeztetése, a kitűzött célhoz vezető legrövi­debb út. E feladatok ellátása során a Mi­nisztertanács, a kormánybizottságok vélemé­nyére, javaslataira, előkészítő és ellenőrző munkájára támaszkodik. Az Állami Tervbizottság feladatait újra sza- • bályozta a kormány. A gazdasági életben végbement folyamatokhoz rugalmasabban kell alkalmazkodni. Ennek egyik sarkalatos pontja a népgazdasági terv. A külpiaci és a belföldi gazdasági folyamatokat figyelembe vevő, azok alapos elemzésén nyugvó, reális lehetőségeinket mérlegelő tervek sokat segít­hetnek abban, hogy gazdasági életünket di­namizálják. Az ÁTB feladata egyebek között a kormány gazdaságpolitikai, valamint a népgazdasági tervekre vonatkozó döntéseinek előkészítése, irányelvek kialakítása, intézke­dések kezdeményezése. E bizottság foglal ál­lást — éppúgy, mint korábban — a kor­mányzati döntést igénylő fejlesztési, beruhá­zási javaslatok ügyében. Tagjainak összeté­tele és kiterjedt kapcsolatrendszere is jelzi, hogy ebben a bizottságban folyik a legfel­sőbb szintű népgazdasági tervegyeztető mun­ka. A bizottság elnöke dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke. Az állandó meghívottak és a felkért tagok között ott vannak az országos főhatóságok vezetői és a SZOT titkára is. Ez is jelzi a tervezés demokratizmusát a nép- gazdasági tervező-fejlesztő munkában. A megszűnt gazdasági bizottság helyébe lépő gazdaságfelügyeleti bizottság nevében is jobban kifejezi a kormány és a vállalatok, a gazdálkodó szervek között kialakult új vi­szonyt. Elnöke: Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A bizottság hatáskö­re azokra az ügyekre vonatkozik, amelyek ágazatok közötti egyeztetést, vitás kérdések­ben való állásfoglalást igényelnek. A bizott­ság legfőbb feladatai közé tartozik a népJ gazdasági terv és a költségvetés teljesítéséi nek figyelemmel kísérése, a gazdasági élet folyamatainak szervezése, a terv megvaló­sulásának útjában álló akadályok elhárítása. Gazdasági életünkben tehát központi szere­pet játszik, de határozatai csak akkor vál­nak hatályossá, ha azokat a Minisztertanács megerősíti. Ebből az is következik — és va­lamennyi kormánybizottságra vonatkozik —, hogy a bizottság nem helyettesíti a kor­mányt, nem csökkenti sem a miniszterek fe­lelősségét, sem a vállalatok és a szövetkeze­tek törvényben rögzített önállóságát. Az a miniszter, vagy országos főhatóság vezetője, aki a bizottság határozatával nem ért egyet, a vitatott kérdéssel a Minisztertanácshoz for­dulhat, de a módosított döntés is a Minisz­tertanács határozataként lát napvilágot. A gazdaságfelügyeleti bizottság feladatává tette a kormány azt is, hogy bírálja el és ké­szítse elő a vállalatokra vonatkozó szanálá­si javaslatokat. A részletes szabályozásból ezt azért is érdemes kiemelni, hogy érezhe­tővé váljék a gondos, több szempontot mér­legelő gazdasági irányítómunka, amelybe ezentúl — meg kell szoknunk a gondolatot — a tartósan rosszul gazdálkodó vállalatok megszüntetése is beletartozik! 0 nemzetközi bizottságának elnö­ke Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese. A bizottság feladatai három nagy csoportba foglalhatók: hazánk képviselete a KGST-ben, lehetőségeink elemzése és elvi irányítása; a kétoldalú nemzetközi gazdasá­gi szerződések, illetve más nemzetközi gaz­dasági szervezetekkel kötendő államközi egyezmények előkészítése Az új kormánybi­zottság létrehozása jól tükrözi gazdaságunk nyitottságát. Azt, hogy nagy súlyt helye­zünk külkapcsolatainkra. Készen állunk ar­ra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodáso­kat kössünk, hogy közös vállalatokat hoz­zunk létre itthon és külföldön. Ugyanakkor számít a kormány arra is, hogy az új bizott­ság munkálkodása folytán javul majd vál­lalataink és így az ország külpiaci tevékeny­sége is. Elkerülhető szabálytalanságok Zömében a kiskereskedelmi áruellátást, a vásárlók meg­károsítását és a különböző szolgáltatások minőségi, szer­vezési hiányosságait kifogá­solták a pásztói népi ellenőr­zéshez a múlt évben beérke­zett közérdekű bejelentések, panaszok. Az fcte benyújtott Z3 bejelentés, panasz közül vizsgálataik alapján 9-et ta­láltak alaposnak a népi ellen­őrök. De az ellenőrzések azt is igazolták, hogy következe­tesebb belső ellenőrzéssel és számonkéréssel a jelzett hiá­nyosságok megszüntethetők lettek volna. A bejelentések s a vizsgála­tok alapján a Pásztói Népi El­lenőrzési Bizottság öt esetben hat személy ellen kezdem é-’ nyezett szabálysértési vagy fe­gyelmi eljárást. Ennek nyö-’ mán az érintett szervek vét­kes dolgozóikat szigorú meg­rovás, fegyelmi büntetéssel és 1800 forint kártérítéssel súj­tották, míg a szabálysértések: miatt összesen 10 500 forint pénzbírságot szabtak ksu Tanfolyamok a síküveggyárban Az elmúlt évek hagyomá­nyainak megfelelően az idei esztendőben is szervez dolgo­zói számára át- és továbbkép­ző tanfolyamokat az Üvegipa­ri Művek Salgótarjáni Sík­üveggyára. Több intézmény és vállalat részvételével hirdetik meg a középfokú német álla­mi nyelvvizsgára előkészítő kurzust, amelyet a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem nyelvi intézetének tanárai vezetnek. A Mikroprocesszorok ipari alkalmazása címet viseli az a továbbképző tanfolyam, ame-1 lyen a .vállalat elektronikai műszerészei vesznek részt. A villanyszerelője és a géplaka­tosok ismereteit újítja fel a pneumatikával és hidrauliká­val kapcsolatos foglalkozásso-j rozat. Télen megdermed a Ka- ■ rakum sivatag. A nyári égető hőséget a dermesztő hideg váltja feL Amikor az északi szél rázúdul a kietlen világra, jeges homok tép, szag­gat élőt, élettelent. Ilyen a sivatag világa, amit most em­berek szelídítenek az emberi élet számára. Mert gazdag a homok mélye, nagyon gazdag, mérhetetlen mennyiségű ola­jat rejteget. Elvenni tőle e kincset indultak emberek, hogy ne a homok mélyén szunnyadjon az érték, hanem a felszínen az embert szol­gálja. De addig még követel a természet: férfias helyt­állást, fáradhatatlan munkát a megpróbáltatások ellenére és emberi igaz tisztességet. Ott a Karakum sivatag csücs­kében nem lehet másképpen élni és a sivatagot meghódí­tani. Azok a nógrádi emberek, akik sok száz társaikkal egy­másra utalva dolgoznak a sivatagban Tengiz felépítésé­ért tanúja lettek, hogyan vá­lik a holt homok élő világgá. Sok százan vannak, de mi most róluk szólunk, azokról akik megyénk képviseletében a Nógrád Volán megbízásából végzik munkájukat. Közel egy esztendeje egy kora tavaszi éjjelen indultak négy és fél ezer kilométeres útra, tíz gondosan megválo­gatott teherkocsival és egy rakodógéppel Deák Józsefnek az endrefalvai születésű köz­lekedési tisztnek a vezetésé­vel, akinek segítőtársai Oláh Tengizből érkezett Küldetésüknek hűséggel... j NÖGRÁD — 1987. január 17., szombat Nemrégen három boldog apát köszöntöttek. Bakó Lász- lóéknál, Károsi Cyuláékndl és Ponyi Istvánéknál kisba­bák születtek. A főnökség ve­zetője, Deák József, az ittho­niakon keresztül szépen meg­szövegezett táviratban köszön­tötte a boldog anyákat, amit Veszelka Nándor, a vállalat teherforgalmi - igazgatója to­vábbított. Bakó Lacit azóta is ugrat­ják a munkatársai, mert ka­pott egy levelet otthonról, amiben az állott, hogy a távirat szövegét nem te írtad, olyan szép. fogalmazta meg neki a felesége. Édes színek ezek a rideg sivatagban, ami eltéphetetlen szállal fűzi őket össze a csa­láddal. És a vezetőjük, akár az apa úgy vigyáz rájuk. Vi­gasztal, ha valaki búnak ereszti a fejét. Őrködik, hogy a kisebb nézeteltérés sem mérgesedjen el, hogy a kö­telességüket küldetésüknek megfelelően elvégezzék. k közelmúltban kiegészült ” a kis csapat hét ember­rel és öt speciális járművel az endrefalvai termelőszövet­kezetből. Azt mondta Deák József, hogy ezzel még ütő­képesebbek lettek —, s vers­ben fogalmazta meg küldeté- > süket: < „Dacolnak a hideg széllel, nem csüggednek, / mert kezük nyomán házak nőnek. . Bobál Gyula | szécsényfelfalui autóműsze­részt, Józsa Istvánt, az autó­szerelőt, az ipolyvecei embert De sorolja mindahány mun­katársa nevét, mert ők így együtt alkotnak egészet Ök; akik a munkát tisztességgel elvégzik, az estét a járművek és szerszámaik rendbe téte­lére fordítják és amikor mindezzel elkészültek nyug­szik el a táboruk. Deák Jó­zsef elkomorodott aztán fi- gyelmeztetőleg felemelve mu­tatóujját mondta: — Nem kérkedünk, senkit megbántani sem akarunk, mert vannak az építkezésen különbek is nálunk, de mi- hozzánk sokan járnak taná­csért, segítségért, amit mi szí­vesen megteszünk.. . Igen ebből a csapatból egy ember kivételével, aki beteg­sége miatt kényszerült haza­jönni, senki nem. távozott el. Ez a csapat együtt él. Este, amikor a sivatagra ráboruí a hideg éjszaka, halkan, hazai tájakat, szerelmet idézve fel­csendül a dal, a harmonika finom kísérete mellett. Em­lékeznek az otthonra a szülő­földjükre. Mert azért az ott­hont soha nem felejthetik el. ötlött Deák József ismerte már a. korábbi munkahelyén a szállítás okozta porfelhő kel­lemetlenségeit. De a sivatagi homok az más, az szúr, az csíp, az viszketést okoz, ki­szárítja a testet. És akkor ötlötte ki; locsolják meg az utat, mint idehaza a külfej­tésen. Mintha szárnyakat kaptak volna úgy dolgoztak mind- ahányan.' És ezzel tekintélyük méginkább növekedett. Nem éltek vissza ezzel, ellenkező- leg átadták tapasztalataikat, segítették a többieknek ami most már nem csupán tisz­teletet, hanem elismerést vál­tott ki számukra. Ott a mun­kában mutatkozott meg, hogy milyen fontos az ilyen feladat­ra vállalkozó emberek kivá­lasztása. Azt mondta Deák József, hogy szakmailag valahányan jól felkészült emberek, akik képesek igazodni a körülmé­nyekhez bármilyen nehéz le­gyen is az. Említi Hajdú Já­nost, a lucfalvai embert, a gépkocsivezetőt, aki jó vezetői képességgel' is rendelkezik. Hat éven át dolgoznak már együtt. Károsi Gyulát, a nógrád megyeri születésű mun­katársát, mindketten családos emberek. Baranyi Ivánt, a ember lába alatt. Csak nehe- i zen adja meg magát. A jár- i műveket szinte elnyeli. Ami- s kor pedig mégis elindulnak 1 rajta olyan porfelhő kavarog, 1 hogy szem, száj megtelik ve- c le. De a sivatag elől nem s szabad meghátrálni, legyőzni i indultak azt, nem megijed- i ni tőle. A tábor helyét föld- i del kellett megtölteni amit négy-öt kilométerről szállí- „ tottak a helyszínre. Embertől, géptől kemény helytállást követelő munka ( volt. De a gondos felkészülés j nem volt hiábavaló. A mi- eink Tátra kocsikkal men- | tek ki. Ezekkel voltak képe­sek megbirkózni a tereppel. ^ Elismerést kaptak a szovje- j tektől, tiszteletet a hazai mun- , katársaiktól... Deák József , közel egy év után ma is öröm- , mel kiáltott fel: ' — Megszületett hát az első 1 sikerélmény. .. Ilyen távolságra, az ott- ] hontól, a portól lepve, víz- i hiányban szenvedve, álomban is a hazai erdők hűsében sé­tálva. a honvágy lassú feled- i tetésére az egyetlen támasz ] a sikerélmény. De: a lelemé­nyessége a nógrádiaknak nem i fogyott ki, -’ért amikor esti i pihenőben együtt voltak va- 1 laki valami okosat mindig ki­Bászló és Balázs László bri­gádvezetők. Dolgoztak már együtt távol az országtól, de ilyen messze a szülőföldtől még nem. Deák József eleve­nítette fel az elindulásuk ide­jét. — Ismertük egymást. Én az embereket az emberek engem. Tudtam, a feladatok végrehaj­tására képesek vagyunk. Az a mérhetetlen távolság és az itt talált sivár homokvilág döbbentett meg mindannyi­unkat. Amikor megérkeztünk és az emberek arcába néztem ismertem fel, hogy a távolság és a környezet okozta érzé­seket kell leküzdeniük... Ma már Tengizben a nóg­rádiaknak becsületük van, munkával szerzett elismeré­sük. Fegyelmezett kis csapat ez, akik tisztában vannak kül­detésük jelentőségével. Az lett az első feladatuk, hogy lakótábort építsenek, és ala­pozzák meg az őket követő emberek számára a letelepülés lehetőségét és készítsék elő az építendő gyár alapjait. Deák József arcán a derültség. — Milyen egyszerűnek tű­nik, nem igaz? Szépen, sorjában tárja fel mi rejlik emögött. Ügy fogal­mazott. hogy a „homok ag­resszív”, mert elfolyik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom