Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
A NÓGRÁD PÁSZTÓI MELLÉKLETE Pártbizottság! ülés után Nagyobb követelmények a vezetői munkában Beszélgetés Szilágyi Alberttal, a városi pártbizottság titkárával Ez év tavaszán tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága a kádermunka tapasztalatait, s jelölte meg a továbblépés irányait. A testület arra kötelezte a pártszerveket és -alapszervezeteket, hogy értékeljék saját gyakorlatukat. s fogalmazzák meg teendőiket. Az MSZMP Pásztó Városi Bizottsága nemrégiben tűzte napirendre a káder- és személyzeti munka helyzetét, összegezve az elmúlt évek törekvéseit, majd a vitában elhangzottaknak megfelelően, részletes feladattervet dolgozott ki. A testületi ülés kapcsán váltottunk szót Szilágyi Alberttal, a városi pártbizottság titkárával. — Egyáltalán, mi tette szükségessé, hogy a káder- és személyzeti munkával foglalkozzanak? Volt-e ! valamilyen rendkívüli oka? — Úgynevezett „rendkívüli” okot nem tudok említeni, annál is inkább, mert a káder- munka tervezése és értékelése rendszeres, folyamatos. Mégis, szólni kell néhány olyan okról, amely különösen indokolttá tette e kérdések tárgyalását. Ezek közül említek néhányat. Mindenekelőtt, a társadalmi-gazdasági életben végbement változások teszik szükségessé, hogy a kádermunka gyakorlatát jobban hozzá igazítsuk a követelményekhez. Utalnék arra, hogy a XIII. kongresz- szus fölhívta a figyelmet: az élet minden területén tovább nő a személyi, emberi, köztük a vezetői tényezők szerepe. Aztán érzékelhető egyfajta következetlenség, hiányosság a káderpolitikai elvek érvényesítésében, he- 3 yenként tettenérhető a bizonytalanság is... S, bizony olykor előfordul, hogy a ve. zetők egy része nem tnd eleget tenni a megnövekedett követelményeknek! — Azt hiszem okokból ennyi is elég, persze, a kérdés az, hogy milyen helyzetképet sikerült fölvázolni, következéskép. pen, melyek a legsürgősebb teendők? — Kádermunkánk tárgyalásánál először is arra kerestük a választ, hogy az elmúlt években tudtuk-e biztosítani a városban és a környéken folyó szocialista építőmunka személyi feltételeit? Hogy a vezetők a dolgozókkal együtt, milyen eredménnyel —, vagy éppenséggel eredménytelenséggel — oldották meg a soron következő feladatokat? Nos, itt vissza kell néhány mondat erejéig kanyarodjunk a bő egy esztendeje meg- taitott városi pártértekezlet értékeléséhez. E fórum megállapította egyebek között, hogy a városban és környékén az elmúlt években, tisztességes munka folyt, a pártszervek és -szervezetek irányításával, sikerült teljesítenünk a célkitűzések zömét az élet minden területén. Ez az értékítélet a a realitást tükrözi azzal együtt, hogy ugyanakkor több feszültség, ellentmondás is kialakult. — Említene néhányat a gondok közül? — Például egyes munkaszervezetek nem tudták teljesíteni tervüket, volt veszteséges vállalat, több helyen munkaellátási, -szervezési gondok adódtak, s nem volt gond nélküli az érdekeltségi rendszerek kialakítása, a szakemberellátás, s az irányításban is'jelentkeztek problémák. Az összefüggés nyilvánvaló: a területünkön tapasztalható hiányosságok, elmaradások szoros összefüggésben vannak a vezetői munka fogyatékosságaival, kádermunkánk gyengeségeivel. Azt gondolom, hogy reálisan szembe kell nézni azzal a problémával is, hogy vezetőink egy része az elért új minőségi szinten képtelen újítani, vagy az újabb követelmények következtében kerülnek felszínre vezetői képességeik korlátái.., — A teljes képhez hozzá kell azonban tenni, hogy a pártbizottság egyetértett a végrehajtó testület azon megállapításával, hogy az elmúlt tizenkét évben, a vezetők többsége eredményesen dolgozott és dolgozik, magatartásával megfelel a szocialista erkölcsi formáknak, igyekeznek lépést tartani a változó követelményrendszerrel. Nagyobb felelősséggel végzik kádermunkájukat a pártszervezetek is. A pozitív értékítélet mellett azonban önkritikusan azt is meg kell állapítani, hogy a vezetői munka színvonalában, a teljesítníé- nvekben és sez eredményekben egyaránt igen nagy különbségek adódnak! — Átolvasva mind az írásbeli, mind a szóbeli előterjesztést, igen alaposan és konkrétan elemezték a különféle területek vezetői munkáját, szó esett a nők, a fiatalok helyzetéről ... Ami azt illeti, elég. gé kritikus hangnemben. — Szándékunk ellenére nem tudtunk lényeges változást elérni a fiatal vezetők számának növelésében, jóllehet az utóbbi években a városban és környékén, több felelős posztra kerültek fiatalok. Azt hiszem, hogy mindenfajta oknyomozás, indokkeresés ehelyütt szükségtelen, mégis fontosnak tartom, hogy a fiatalok kapcsán megemlítsek néhány olyan torz nézetet, mint például „nem bizonyított még”, „nincs tapasztalata”, „nem eléggé komoly” ... Ügy tűnik, hogy az ilyen véleményt megfogalmazók elfeledkeznek arról, hogy tapasztalatot, felelősségérzetet fontos, embert próbáló megbízatások teljesítése közben lehet szerezni, illetve kialakítani. Ezen az aránytalanságon változtatnunk kell. Szükség van a fiatalok lendületére, friss szemléletére, kezdeményezőkészségükre, bizonyítani akarásukra. Éppen ezért fogalmaztuk meg az írásos anyagban a pártszervek, -szervezetek feladatául, hogy a tehetséges fiatalok kiválasztásával, vezetővé nevelésével, funkcióba állításával tudatosabban foglalkozzanak. — Ne csak a fiatalokról, mint a „jövő embereiről” szóljunk, hanem azokról is, akik a múlt és a jelen értékeit létrehozták. Magyarán: milyen a nyugdíjasok helyzete, megbecsülése? — Arra törekedtünk, hogy a nyugdíjazások embersége-, sen, humánusan bonyolódjanak. Arra ösztönöztük a pártszerveket és -alapszervezete- ket is, hogy a jó színvonalú munkát végző vezetők anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljenek, és továbbra is igényeljék véleményüket, hasznosítsák tapasztalataikat. A sok jó példa mellett előfordul lelketlen ügyintézés, elfeledkezés. esetenként a volt vezető munkájának, magatartásának utólagos bírálata. Gyakorlatunkból száműzni kell a negatív jelenségeket. — A nyugdíjba vonulás egységes gyakorlatának kialakulását segíti elő a KB határozata, mely szerint a vezetők meghatározott köre nyugdíjkorhatár elérése . előtt kérje annak elbírálását az illetékes szervtől, hogy további munkájára igényt tartanak-e? Más nyugdíjba vonulókkal — és ez a többség — a hatásköri leg illetékes szerv közli egy évvel előbb álláspontját. Mégegyszer hangsúlyoznám tehát az emberségességet, ! humánusságot. — Végezetül szóljunk a feladatúkról, milyen fontosabb teendőket határozott el a városi pártbizottság? — Valamennyit fölsorolni nincs mód, csupán néhány fontosabb alapelvet, szempontot említek. Először is azt, hogy a vezetők kiválasztásának, „beállításának” alapvető feltétele keil hogy legyen a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség. A személyi cseréknél a stabilitás és az ésszerűség politikai fogalmait emelném ki, de nem kevésbé fontos az utánpótlással való. folyamatos törődés, a felkészítés. Ugyancsak tervszerűbbé kell tenni a politikai, szakmai ismeretek bővítését, azért, hogy vezetőink meg tudjanak felelni a minőségi követelményeknek. — Igen lényegesnek i tartom a kádermunka nagyobb demokratizmusát és nyilvánosságát, például a vezetői munka megítélésénél figyelembe kell venni a munkatársak, a dolgozók szélesebb körének véleményét. S még egy dolgot emelek ki :í a párt illetékes szervei felelősek lázért, hogy káderpolitikái elveink maradéktalanul ' megvalósuljanak. Éppen ezért megjelöltük a határozat feldolgozásának és érvényesítésének módját, határidőket, felelősöket állapítottunk meg. Mindez annak érdekében, hogy az elkövetkező években is biztosítani tudjuk városunk és vonzáskörzetünk fejlődésének személyi-vezetői feltételeit mondotta befejezésül Szilágyi Albert, az MSZMP Pásztó Városi - Bizottságának "titkára. T. L. Ifjú szakmunkások vetélkedőié Az alaposabb tudás haszna A műszaki-technikai fejfő- Bés jelenlegi szakaszában rendkívül fontossá vált a jól képzett és szakmailag felkészült szakmunkások arányának növelése. A termelőüzemeknek erre különösen nagy szüksége van, hiszen a piac megszerzése és megtartása csak a minőségi munkával érhető el. Ezt a követelményt az. Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának gazdasági vezetése fölismerte és jó bázist talált a kivitelezéshez szakmunkásgárdájában. Gyárunk évék óta szorgalmazója és szervezője az Üvegipar ifjú mestere versenykiírásának. Ez évben a készülékgyárban sorrendiben negyedszer került sor a 35 év alatti lakatosok és esztergályosok szakmai versengésére, amelynek során a legjobbak elnyerték a Szakma ifjú mestere címet. Csaknem 5« fiatal indult a két szakmában, hogy összemérje elméleti és gyakorlati ismeretét, amelyet kiegészített az időszerű társadalompolitikai ismeretek köre is. Ezt a versenyt joggal nevezhetjük országosnak, hiszen Sajószentpétertől Orosházán keresztül Nagykanizsáig mozgósított valamennyi üveggyárat. A kétnapos szoros versenyben a lakatosszakmai csoportban Szívók Góbor első helyezést, Alapi Kálmán második helyezést ért el. míg Galó József vezérigazgatói dicséretben részesült. Az esztergályoscsoportban az első helyeaé&t Csépe Béla szerezte meg, a negyedik helyezett fíolecza Károly, illetve az ötödik helyezett Tóth László lett. Szabó Károly vezérigazgatói dicséretben részesült. Az anyagiak mellett egyéb — talán ennél is fontosabb —nyeremény volt az, hogy ezek a fiatalok részt vehettek egy rangos szakmai vetélkedőn és a személyes ismeretségük bővítése mellett, tárgyi tudásukat is növelték. Ennek az eredményét gyárunk kollektívája is érzi és fogja érezni, hiszen ezek az emberek a nagyobb szakmai tudásukkal előállított termékek műszaki színvonalát is erhebk. A versennyel összefüggésben nem szabad elhanyagolni az előkészítő tevékenység értékelését sem. Nagy János technológiai osztályvezető és kpliektíyó ja végezte azt a sokrétű feladatot, amely biztosította a verseny zavartalan és eredményes lebonyolítását, A szerszám- és készülékgyár szakmai színvonalának és a dolgozók képzésének nemcsak ez az egyedüli módja ismeretes a gyárban. Rendszeressé váltak" á különféle alaptamfolyamok. illetve a műszaki dolgozók részére szervezett továbbképzések. Mindezzel a tevékenységünkkel igyekszünk azt a célt elérni, hogy a beérkezett modern szerszámgépeket ne becsomagolva nézzük,, hanem azokon hatékony és eredményes termelőtevékenységet végezzünk. Ezáltal öregbítve a gyárunkról már eddig is kialakult jó véleményt. Mikuska Miklós Épült 1986-ban A városközpont ez évben is dinamikusan fejlődött. A városépítésnek látványos jele a korszerű lakások és üzletsorok létrehozása. A Mátra nyugati kapujában alapvető igényeket elégít ki — és régi hiányt pótol — a máris népszerű kemping. Turisztikai látványnak sem utolsó a pásztó—liasznosi vízmű. A legfontosabb azonban: a jelentős vízügyi beruházás csaknem százezer ember ivóvízzel való ellátását segíti. Az igényes építkezéssel tovább gyarapodott K emero vo- kertváros is. (íBeneae Péter felvételei)
