Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
Rajeczky Benjámin 85 éves Rendezvénysorozat, díszpolgári oklevél a születésnap alkalmából Dr. Rajeczk.v Benjámin a város tanácsának ülésén megköszöni a díszpolgári címet. A könyvtárban Nem ülhetnek a babérokon... Szombat délelőtt a városi könyvtárban Városunk közművelődési, oktatási intézményei között fontos és mással nem pótol, ható szerepet tölt be a középfokú ellátást nyújtó könyvtár. A Gutenberg-galaxis köd" dé válását hirdető jóslatok hamisnak bizonyultak. Az írás, a nyomtatott szó jelentősége nem csökkent, éppen ellenkezőleg: tovább nő, s az emberi tudás rögzítését, megőrzésé'. terjesztését szolgáló eszközök egyre szélesebb skálájával egeszül ki. Ez szükségképpen bővítette az ismereteket gyűjteni hivatott könyvtárak tevékenységi körét, kényszerítve a könyvtárunkat is a tudomá- nvos és műszaki élet fejlődésének minél szorosabb követésére, a legmodernebb tech-1 nikai eszközök, eljárások, közlésmódok, információhordozók alkalmazására. Talán még soha nem volt ilyen fontos, hogy könyvtárunk nyitott legyen, s a lehető legnagyobb rugalmassággal kövesse a lakossági igényeket, gyorsan válaszolja meg a hozzá intézett kérdéseket. A megfelelés előfeltétele volt, hogy a tárgyi és személyi feltételek javításával növeljük szolgáltatásaink körét. A könyvtárépület bővítésével újabb funkciók kaptak életteret (helyben olvasás, zene- hallgatás, nyelvoktatás, videózás), a kvalifikált munkatársak megnyerésével pedig speciális szolgáltatások (helyismereti kutatás, tájékoztatás, irodalomkutatás, könyvtár- közi kölcsönzés) nyújtására, különleges igények kielégítésére is vállalkozhatunk. Közel 70 ezer egységnyi dokumentumállományunkkal (könyvek, folyóiratok, lemezek, hang- és videokazetták, hangos könyvek, aprónyomtatványok), a városi színvonalú szolgáltatás biztosított. A könyvtár alapgyűjteménye a használói igényeknek megfelelően feltárt (betűrendes és szakkatalógus). Külön gyűjteményeink (zenei, helyismereti. folyóirat) feltárása a javuló személyi ellátottsággal párhuzamosan röviden megvalósul. A könyvtár szolgáltatásai iránti igények kedvezően alakultak, ennek megfelelően olvasószolgálati eredményeink jónak mondhatóak. 1985-ben a lakosság 22 százaléka (2660 olvasó) volt könyvtárunk tagja. 36 591 könvvtárlátogntót jegyzünk, akik 85 383 dokumentumot kölcsönöztek. A hasonló nagyságrendű városok sorában az élmezőnyhöz tartozunk. Eredményeink nem vonat- knztathatóak el a a környezettől. amelyben tevékenykedünk. A lakosság információSzőllősi Miklós könyvtárigazgató Korszerűbb munkát a TIT-ben Városkörzeti tanácskozások Megkezdődtek a városkörzeti tanácskozások Pásztón. A közélet első ilyen fórumát december elsején a Béke Termelőszövetkezet irodaházában és a Lovász József Művelődési Központban tartották. Az elkövetkezendő napokban december tl-én a mátrake- resztesi kultúrházban. 12-én a Tittel Pál kollégium éttermében, valamint a hasznosi kultúrházban. 15-én pedig a mátraszőlősi kultúrházban tájékoztatják az érdeklődőket a tanácsok középtávú és éves pénzügyi tervéről, azok végrehajtásáról, a településfejlesztési hozzájárulásról. A tanácskozások mindenhol, este fél hatkor kezdődnek. „Egerben születtem, de évtizedek óta Pásztora járok haza...” — Ez a mondat mostanában igen megszaporodott, a vele és róla készült riportok. illetve portrék egyikében is elhangzott a közelmúltban. Rövid, de igen sokatmondó megfogalmazása ez a hovatartozásának. a kötődésnek. Egy másik mondat, amelyet a születésnapon Pásztón vendégszereplő egri kórus karna- gva mondott, ugyancsak megragadta a figyelmemet: ..Tulajdonképpen ennek a születésnapnak az. ünneplése számunkra fontosabb, vagy úgy is mondhatom, hogy nekünk nagyobb szükségünk van rá. mint az ünnepelfnek. „...Azért figyelemre méltó ez a megállapítás, mert. amikor hozzálát a krónikás a születésnap tiszteletére rendezett kulturális, művészeti programok összegzéséhez egyérte'műen erre a következtetésre juthat Az érdeklődő közönségnek. a zeneszerzők és zenetudósok, zene- pedagógusok, hivatásos és amatőr együttesek. kórusok számára valóban pótolhatatlan éménvt lelentett ezeken az eseményeken való részvétel, illetve közreműködés. ☆ Dr, Rajeczky Benjámin Egerben született 1901 november 11-én. 1924—26-ban az innsbrucki egyetem zenetörténetet és teológiát, majd 1932—35-ben. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványaként zeneszerzést tanult. 1933-tól a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára, 1926-tól 1945-ig a Szent Imre Gimnáziumban középiskolai tanár. 1945-től 1950-ig prior Pásztón, emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem népzenei lektora. 1950-től 1960-ig a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán muzeológusként tevékenykedett. 1960-tó] 1967-ig a Magyar Tudományos Akadémia nép- zenekutató csoportjának igazgatóhelyettese, 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig pedig megbízott igazgatója. 1970-től az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola zenetudományi tanszakának megbízott előadója, az International Folk Music Council VB tagja. Rajeczky Benjámin szüleivel 11 éves korában költözött Pásztora, és ma is Pásztó az otthona. A zene szeretete, zenei tehetsége, a családban gyökerezik, amely meghatározója életének, munkásságának. Ez az áhítatos zeneszeretet motiválta. amikor énekkart szervezett, amikor bekapcsolódott a népzenekutatásba, amikor zenetörténeti tanulmányokat irt, amikor gyermekeket tanított. Munkássága főképpen a középkori zene és a népzene kutatására térjed ki. Kodály Zoltán útmutatásai álapján foglalkozott a dallamok, dallamtípusok történetével. idő- és térbeli útjával, a népzenei és műzenei dallamvilág kapcsolatával. A magyarországi források feldolgozásaival és dallamainak közreadásával hozzájárult zenetörténetünk e kevéssé is„Pásztóért emlékplakett” alapításáról döntött a város tanácsa legutóbbi ülésén. A rendelet megállapítja: a város fejlődése érdekében szükséges, hogy a város lakossága és gazdasági egységei egyre nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a társadalmi mtmkamozgalomba. Indokolt, hogy napról napra növekedjék azon személyek száma, akik társadalmi munkájukkal konkrét és hathatós segítséget adnak a városfejlesztési feladatok végrehajtásához, a kitűzött célok eléréséhez. mert Korszakának feltérképezéséhez. Népzenei kutatása során többek között, foglalkozott a csángó népzenével, a felvidéki lakodalmasaink dallamstílusával, a siratóénekekkel. A magyar középkor zenekultúrájának feldolgozásában és közreadásában múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar kultúra, a zenetudomány számára. Zenetörténeti munkáiban, tanulmányaiban kutatta a gregoriánének magyarországi fejlődését, az európai népzene és a gregorián kapcsolatát. a gregorián a népének és népdal kapcsolatát. Feldolgozta többszólamú zenénk XV. századi emlékeit. Dr. Rajeczky Benjámin, mint tudós és pedagógus, kutatásainak eredményeit az oktatómunkában is hasznosította. A teljes tudósi és nevelői odaadás elválaszthatatlan egységéből fakad tudományának emberközelsége, élet- szerűsége. Zenepedagógiai, népszerűsítő írásai a felnövekvő nemzedék iránti felelősséget hangsúlyozzák. A zene népszerűsítésében, közreadásában kifejtett tevékenysége ugyancsak kiemelkedő. Szerkesztője volt a Hungarian Folk Music pímű, valamint a Scola Hungari- ca című hanglemezsorozatnak. Ez utóbbi sorozat egyik lemeze a „Gregorián ég többszólamú énekek a magyar középkorból” 1980-ban az év hanglemeze címet kapta. ☆ A születésnap tiszteletére rendezett eseménysort a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kétnapos, gazdag szakmai programja nyitotta október 11—12-én. Zenei életünk számos ismert szaktekintélyevett részt a zenetudományi ülésszakokon és az egymást követő hangversenyeken. Hasonló rendezvénysorozatot ezt megelőzően öt évvel ezelőtt tartottak Budapesten. Rajeczky Benjámin 80. születésnapja alkalmából. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezúttal városunk adhatott otthont ennek a rangos, országos kulturális eseménynek. A tudományos ülésszakok közé iktatott hangversenyeken neves művészek, kórusok és a zeneakadémia növendékei szólaltatták meg klasszikus és kortárs zeneszerzők műveit. Pásztó Város Tanácsa felismerve ennek az önzetlen és a város gyarapodását elősegítő munkának az értékét, személyek és szervezetek iránti elismerését és megbecsülését, A záróprogram délután a művelődési központban zajlott le. melynek végén Rajeczky Benjámint köszöntötte dr. Ujfalussy József akadémikus, városunk lakói nevében pedig Tari Ottó, a HNF városi bizottságának titkára és dr. Kovács Bertalan társadalmi tanácselnök-helyettes. November 3-án Pásztó Város Tanácsa határozatot hozott: első ízben adományozza a díszpolgári címet, kimagasló tudományos és pedagógiai munkásságáért 85. születésnapja alkalmából dr. Rajeczky Benjáminnak, aki „...tevékenységével, maradandó alkotásaival elősegítette a város kulturális életének fejlődését, hozzájárult tekintélyének emeléséhez.” — olvasható a határozatból. A kitüntető címről szóló díszoklevelet és a város címerével ellátott aranygyűrűt ünnepélyes keretek között a tanácsülésen nyújtotta át Fekete Attila tanácselnök az ünnepeltnek, aki meghatottan köszönte meg az elismerést. ☆ Egy héttel később, november 10-én. a születésnap előestéjén került sor az eseménysorozat záróakkordjára: a Csohány Baráti Kör és a Lovász József Művelődési Központ megrendezte a zenetudós nyilvános köszöntését, amelyen a pásztói általános iskolák. a középiskolai kollégium kórusai, a Rozmaring népdalkor és a szülőváros, Eger, Agria vegyes kórusa kórusszámokkal köszöntötték. Eljöttek Eger Város Tanácsának, zenei életének képviselői is, hozva a szülőváros vezetőinek, lakosságának jókívánságait. tisztelgését. — Érdemes volt megélni a 85. évet, mert a gyermekek, ifjak és felnőttek szép éneklése ismét arról győzött meg: itt, Pásztón is a zenei anyanyelv része ma már a népdal, a népzene — mondta az elismerést, az ünneplést megköszönő rövid beszédében az ünnepelt. Majd megismételve a díszpolgári cím adományozásakor mondottakat, itt is hangsúlyozta: — Ezt a köszöntést én Csohány Kálmán nevében is fogadtam. mert őt illette volna meg igazán és első ízben Pásztón ilyen elismerés. És nagyon sajnálom, hogy ezt nem érhette meg... a tevékenység jelentőségének megfelelően kívánja kifejezésre juttatni. Ezért az emAz emlékplakett annak a személynek és szocialista közösségnek adományozható, aki, illetve amely Pásztó gazdasági fejlődése érdekében, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtásában több éven át kiemelkedő közhasznú társadalmi munkát végzett és kimagasló társadalmi-közéleti tevékenysége példamutató a város lakossága előtt. Évente öt emlékplakettet és elismerő oklevelet éhsége, művelődési gyakorlata és a társintézményekkel (elsősorban iskolákkal) való együttműködés gyümölcse a megnyilvánuló intenzív könyvtárhasználat. Nem ülhetünk azonban babérjainkon. Látnunk kell, hogy a könyvtárhasználók zöme abból a törzsgárdából való, amelyik évről évre szellemi szükségletnek érzi a beiratkozást. Ugyanakkor sok még a fehér folt. Újratermelődik az ingerszegény környezetben, hátrányos helyzetben élő gyermekek köre, akik nem jutnak az olvasás nyújtotta szellemi élményhez és akik az iskolai oktatás során és az életben is hátrányos helyzetűek maradnak. E helyzeten szeretnénk változtatni az iskolákkal együtt, amikor a könyves könyvtárhasználatra nevelésben azonos érdekeket vallunk. Sok még a tennivalónk az idősek és betegek, a csökkent látásúak, az olvasás technikájában nem ■‘áratosnk körében. Fzért szélesítjük ki szolgáltatásainkat a házi kölcsönzésekkel, a hangoskönv- vek (hangkazettára olvasott) és magnetofonok kölcsönzésé, vei. Könwtárpropagandánk h*á- nvossága. hogy a lakossá? körében sokan nem ismerik még a könyvtárhasználathoz való jogukat, hogy a könyvtár szolgáltatásait gvakoHatilag ingven igénvbe vehetik minimális tagsági díj feiében (évi 3 forint). Sokan nem tudlak, hogy a városi könyvtár Készségesen rendelkezése áll a leselem’bb inf,i’•mállók (ni. miiven darabot játszik a víoszfnház, ki rúgta, a legtöbb gólt az 198g.es ladani oú.vnásbajnokságon) közreadásában. ■ A TIT Pásztói Városi Szervezete 1986. november 14-én tartotta meg közgyűlését, ahol az alapszabály értelmében az ötéves ciklus zárásával az elnökségnek és a tagságnak összegezni kellett az elmúlt időszakban végzett munkát, annak eredményeivel és fogyatékosságaival. Ugyanakkor olyan programot kellett az elnökségnek előterjesztenie a következő időszakra, amely az eddigieken túlmutat, A városi szervezet az elmúlt öt évben több ok miatt is változó időszakokat élt meg. A közigazgatási átszervezéssel, Pásztó várossá válásával új helyzet született a szervezet életében is. Az átalakulások, változások mindig megtörni látszottak a folyamatos munkát. Az ismeretterjesztő tevékenység fontosságát húzta alá az a döntés ez év februárjában, amely függetlenített titkár munkába lépését tartotta szükségesnek. Az ötéves munka mércéje mindeddig egy olyan meny- nyiségi mutató, amely precíz választ ad arra, hogy hány előadást, egyéb rendezvényt és hány tanfolyami órát tartott a Tudományos IsmeretA múltban elsősorban személyi feltételeinken múlott, hogy a város vezetői, irányítói a lehetségesnél kevesebb információt kaptak munkájuk segítéséhez intézményünktől. A közeljövőben munkába álló helyismereti kutató és tájékoztató munkatársak e gondokon is enyhítenek. Jó lehetőséget látunk az intézmények és gazdasági egységekkel való együttműködésre is. Nem közvetlen információkkal — hiszen ezek felhasználásához ők jobban értenek —, hanem az országos könyvtárhálózatban való részvételünk jogán a szükséges szakirodalmi tájékoztatások közvetítésével. Városi és üzemi érdekek összehangolását látnánk abban, ha nélkülözhetetlen szak- irodalmi kiadványok beszerzésében szakmai tanácsokat, esetenként anyagi támogatást kaphatnánk a gazdasági egységeinktől. összegezve a leírtakat, az érdekazonosságon nyugvó együttműködést tartjuk szolgáltatásaink kiszélesítése zálogának. Az ilyen szolgáltatások nem öncélúak, nem ta- lajtalanok, hanem tevékeny, ségre orientáltak, feladatot elősegítőek. Így válhat intézményünk környezete hasznos és kívánatos partnerévé. Így válhat a könyvtár a kulturális ellátás egyik legnagyobb hatású és legszélesebb tömegeket érintő intézményévé, melynek szolgáltatásai közvetlenül hatnak az oktatás, a kutatás, a termelés. a közművelődés, végső soron társadalmunk fejlődésére. terjesztő Társulat. Nos, a számokat tekintve: hullámzó teljesítményű évek után az 1986-os jónak, kiegyensúlyozottnak mondható. Véleményünk szerint azonban ennél fontosabb az, hogy sikerült-e az elmúlt években azokat a kérdésköröket, problémákat megközelíteni, feldolgozni, emberközelbe hozni, amelyeket ez az időszak gazdasági, társadalmi, politikai élete felvetett? Fel tudta-e vállalni és eleget tudott-e tenni a szervezet a közművelődésben betöltött szerepének? Az értelmiséget összefogva, tudtunk-e olyan aktív szervezeti életet biztosítani, amelyben az értelmiség megtalálhatja feladatait? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásánál már kétségeink támadnak. A közgyűlés hozzászólásaiból is kitűnt, hogy nyitottabban, korszerűbben kell végezni munkánkat. Így fogalmazódott meg az értelmiségi fórum rendszeres működtetésének szükségessége, a várossá válás folyamatában, a közgondolkodás alakításában nagyobb szerep vállalása. Tóth Imréné lehet kiadni, amely a végre- lékplakett-alapítás, s az ezzel hajtó bizottság hatáskörébe járó oklevél.,, tartozik. Faludi Sándor .............................................................................. f l társadalmi munkában élenjáróknak Pásztóért emlékplakett
