Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ▼1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLII. ÉVF., 286, SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 5., PÉNTEK A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése f-----------------'S A tartalomból: Beavatott Csütörtökön a SZOT szék­hazában Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kormány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa képviselői megbeszé­lést tartottak. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az 1936. évi népgazdasági terv várha­tó teljesítéséről. Megállapí­tották, hogy a gazdasági hely­zet — az egyes területeken elért előrehaladás mellett — a tervezettől eltérően alakul, ezért fontosnak tartják, hogy az év még hátralevő napjai­ban minden munkahelyen to­vább folytatódjanak a terv­től való elmaradás csökken­tésére tett erőfeszítések. A tanácskozás során átte­kintették a kormány és a SZOT korábbi megbeszélése­in született megállapodások végrehajtását. A SZOT kép­viselői elismeréssel szóltak ar­ról. hogy javaslataik nvomán több intézkedés született: a városi tömegközlekedést a 70 éven felüliek ingyen vehetik igénybe, a jövő évtől lehető­vé válik a gyermekgondozási segélybe és gyermekgondozá­si díjban részesülők után a vállalati jóléti és kulturális alap képzése, és mérséklődik egyes jóléti, szociális, környe­zetvédelmi beruházások fel­halmozási adója is. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői a további­akban — összhangban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága novem­ber 19—20-án tartott ülésén született határozatával — megerősítették azt a közös szándékukat, hogy a VII. öt­éves terv időszakára megha­tározott célok közül 1987-ben mindenekelőtt a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelésének, a külkereskedel­mi és pénzügyi mérleg ja­vításának, a gazdasági szer­kezet korszerűsítésének és a műszaki fejlődés gyorsításá­nak elősegítésére tesznek egyeztetett lépéseket. A kormány képviselői fel­kérték a szakszervezeteket, hogy egész tevékenységükkel segítsék a gazdaság élénkí­tését, s ezen belül is kiemel­ten a feldolgozóipar verseny­képességének fejlesztését, a mezőgazdaság korszerűsíté­sét, az export növelését és a kapacitások jobb kihasználá­sát célzó kormányzati prog­ramok és intézkedések vég­rehajtását. A szakszervezetek fontos­nak tartják a fogyasztói árak emelkedésének és a szociális juttatások reálértékének ösz- szeegyeztetését. Ennek meg­felelően a SZOT és a kor­mány vezetői megállapodtak abban, hogy amennyiben év közben alapvető fogyasztási cikkek áremelésére kerül sor, egyeztetni fogják az egyidejű ellentételezés mértékét és módját. A kormány részéről meg­elégedéssel szóltak arról, hogy a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa legutóbbi plé­numán olyan határozat szü­letett, amely alapján a szak- szervezeti mozgalom aktívan részt vesz az 1987. évi nép- gazdasági terv megvalósítását szolgáló egységes szemlélet formálásában, a munkahelyi feladatok megfogalmazásá­ban és a magasabb követel­mények érvényre juttatásá­ban. Ulest tartott a Minisztertanács 'A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács módo­sította a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer beruházási programját. A módosítás fi­gyelembe veszi a környezet védelme és fejlesztése érdeké­ben, valamint a megvalósítás határidejében, a műszaki és pénzügyi megoldásokban szükséges változtatásokat. A kormány áttekintette az elektronikai alkatrészek elő­állításának, valamint a gyógy­szer-, növényvédőszer- és in­termediergyártás központi gazdaságfejlesztési program­jainak 1987. évi feladatait, tel­jesítésük feltételeit. A kormány határozatot ho­zott egyes társa da lomb i zt osí­(F oly tatás a 2. oldalon.) Nélkülözhetetlen segítőtársaink Hanny Gábor kisiparos révbe ért. Hosszú idő után jutott el idáig, hiszen találmánya — egy újszerű tévéantenna — éveken át nem kellett senkinek. Megtörtént, hogy még a vállalati portások, műszaki vezetők titkárnői is akadékos­kodtak vele, hiszen el sem tudták képzelni, hogy egy mes­ternek olyan szabadalma lehet, amely versenyre kelhet a vállalatok, szövetkezetek fejlesztő gárdáinak munkáival, így ment ez sokáig, míg végre egy vállalkozó szellemű szö­vetkezet felkarolta szellemi alkotását, s — néhány hónap alatt — külföldön is jó piacot szerzett a tévészerelő és rá­diójavító mester (mert az a szakmája) termékének. Az iménti példa bizonyság arra, hogy a kisiparosokkal még mindig nem számol eléggé a közvélemény. Pedig nem elhanyagolható e száznegyvenezer ember teljesítménye, ta­valy ötvenhatmilliárd forintra rúgott produktumuk értéke. S most, amikor kongresszust tartanak, s megvonják egy időszak mérlegét, van mit felmutatniuk. Persze, a puszta gazdasági adatok, a létszám- és jövedel­mi viszonyok még nem adnak kielégítő magyarázatot ar­ra, hogv miért felemás a helyzetük a közvélemény előtt? Évtizedeken át valóban amolyan megtűrt szereplői voltak a gazdasági életnek, noha a felszabadulás előtti években még nagyobb volt a létszámuk, mint a gyáriparban dolgo­zó munkásságnak. Ténykérdés, hogy mind a központi gazdaságirányítás, mind a helyi tanácsok támogatják az iparosokat. Minde­nekelőtt azért, hogy legyen valaki, aki javít, szerel, vagy éppen árut fuvaroz. Ám saj nos. az a gyakori még, hogy a helyi tanácsok a kisiparosban nem látnak mást, mint nagy jövedelmű, jól adóztatható polgárt, tgy aztán azt sem ve­szik észre, hogy egyik-másik műhely bezár, nem nyit ki többet, a lakosság meg hoppon marad, nincs áld javítson, szereljen. A másik fél sem angyal persze. így a kisiparosok között is akadnak ügyeskedők, gyors meggazdagodásra vágyó sze- re-ncselovagok. Hajlamosak vagyunk arra. hogy őket ve­gyük észre leginkább, holott nem ők vannak többségben, méghozzá nagy többségben. A kisiparosok derékhada ma is nélkülözhetetlen segítő­társunk. Értéket termel és teremt, részt vesz az országépítő közös munkánkban. Rájuk gondolunk, őket köszöntjük a kisiparosok orszá­gos kongresszusán. Várkony« Péter Jugoszláviába látogat Magyar—jugoszláv külügy­miniszteri találkozó lesz ma Szabadkán. Várkonyi Péter külügyminisztert Raif Dizdarevics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere hívta meg baráti látogatásra. emberekkel (3. oldal) Mária szerelmei (4. oldal) Fenyők és tölgyek között (5. oldal) l J a féli ü ésszak előtt Tanácskozol! a megyei képviselőcsoport Salgótarjánban, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottságának székházában ta­nácskozott tegnap az ország­gyűlési képviselők Nógrád me­gyei csoportja. Az eszmecse­rén dr. Hütter Csaba, a kép­viselőcsoport vezetője elnökölt, s a tanácskozáson megjelent Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára, valamint Létovai Il­dikó, megyei népfronttitkár is. A képviselőcsoport az Or­szággyűlés téli ülésszakával kapcsolatos teendőket össze­gezte. A Parlament tisztségvi­selőinek, a képviselőcsoportok vezetőinek ezt előkészítő bu­dapesti tanácskozásáról dr. Miklós Zoltán tájékoztatta képviselőtársait. Az őszi ülés­szak tervezett napirendjével kapcsolatos vitában részt vett dr. Hütter Csaba, Tőzsér Gás­pár és Vastag Ottilia ország- gyűlési képviselő. A tanácskozáson Skoda. Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatást adott a testület legutóbbi üléséről, ugyanakkor szólt arról is, a képviselők hogyan segíthetik a Központi Bizottság legutóbbi határozatának végrehajtását. A megyei képviselőcsoport ülését Letovai Ildikó megyei nép­fronttitkár tájékoztatója zár­ta, aki a megyei elnökség mel­lett működő családvédelmi ta­nács megalakulásáról szólt. Szmolen József és Juhász Tibor az ÜM Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában vákuumos üvegfelszedő gépet sze­relnek, amelyet az orosházi üveggyárnak szállították ki november vegén. Szeptembertől indult be először Salgótarjánban a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolán a rendszerszervező szakos üzemgazdászok képzése. Remélhetőleg ezáltal enyhülni fog környékünkön a számítógépes szakemberek iránti kereslet. A 18 elsős hallgató tanulmányaik elején a különböző tí­pusú és kategóriájú számítógépekkel és azok kezelésével, programozásával ismerkedik.- bp ­Kádár János és Lars Werner találkozója Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában megbeszé­lést folytatott Lars Wernerrel, a svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták (VPK) elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására pártküldött­ség élén tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két or­szág helyzetéről, a két párt tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Megálla­pították, hogy napjaink leg­fontosabb feladata a nemzet­közi béke és biztonság meg­erősítése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegy­verkezési verseny megfékezése és visszafordítása. A két párt, népeik, az emberiség létérde­keit szem előtt tartva, ebben a szellemben tevékenykedik. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a pártközi együttműkö­dés további erősítése jól szol­gálja a két ország, a magyar és a svéd nép érdekeit, vala­mint a nemzetközi béke és biz­tonság közös ügyét. A műszaki haladás és a gazdasági megújulás forrása Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Tanácsa. Megvitatta az újítómozgalom helyzetét és az SZMT feladatait. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz Sarló Béla, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A testület olyan megközelítésben elemezte a végzett munkát, hogy az újítómozgalom a mű­szaki haladás és a gazdasági megújulás forrása, a dolgozók tudatos alkotó tevékenységé­nek szervezett formája. Megyénkben az 1981—85-ös években az újítási javaslatok az országos tendenciával meg­egyezően — de valamivel ki­sebb arányban — folyamato­san csökkentek. A helyesnek ítélt és alkalmazásra került elgondolások mennyisége a ki­sebb ingadozásoktól eltekintve — stabilizálódott. Vagyis az újítások száma az országostól kisebb ütemben csökkent, az elmúlt évhez viszonyítva pe­dig növekedett. Változott a foglalkozás sze­rinti összetétel. Emelkedett a műszaki-közgazdasági értelmi­ség, csökkent a fizikai dolgo­zók vállalkozó kedve. A me­gye sajátosságának megfelelő­en, szakmánként jelentősen differenciálódott az újítások száma. Az elképzelések, életrevaló gondolatok jelentős része kap­csolódott a megyei gazdaság- politikai célokhoz, az anyag- és energiatakarékosságot, az importkiváltást, a.munka jobb megszervezését, a környezetvé- I delem további javulását szol­gálta. Ezzel szemben kevés a versenyképes struktúra kiala­kítását, a gyártás- és gyárt­mányfejlesztést szolgáló újítás. Az újítási tevékenység tar­talmi irányítását fokozottan segítették az újítási feladat­tervek, melyek a vállalati cé­lokkal összhangban, az ak­tuális kérdések megoldására irányítják a figyelmet. A té­mák sokasága miatt az el­képzelésekből kevés valósul meg, s ez különösen a válla­lati központokkal rendelke­ző, megyénkben levő gyárak­ra, gyáregységekre jellemző. Fejlődött az újítók díjazá­sa, anyagi, erkölcsi elismeré­se. A kifizetések alapja a megkötött szerződés, • melyek helyenként előírják a díja­zás feltételeit, mértékét, a kifizetés módját, idejét, az esetleges előleg fizetését. Ke­vés viszont az eredmény­kalkuláció alapján számított díj. sok az eszmei értékű megállapítás. A kívánatostól elmarad az újítások elter­jesztése, adása, átvétele. Az SZMT, az újító munka élénkítése, hatékonyságának javítása érdekében a töme'- gesség növelésére irányuló munkája mellett segít abban, hogy az újítók közvetleneb­bül és gyorsabban segítsék a termékek piacképességéi, azok korszerűségét. Tárulja­nak hozzá a költségek csök­kentéséhez, a gazdasági el­képzelések gyors megvalósu­lásához." Javítani* '-'vánja (Folytatás a 2. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom