Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-05 / 286. szám
A ^AlT-ü. megsértése Á reykjaviki találkozó logikájának ellentmondó lépés volt Az Egyesült Államok kormánya minden felelősséget magára vállalt a szovjet— amerikai kapcsolatok romlásáért azzal, hogy áthágta a SALT—II. egyezmény korlátját — jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Mint mondotta, az amerikai kormány a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége útján értesítést küldött arról, hogy hadrendbe állítja a 131., manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt B—52 típusú hadászati bombázót. Ezzel átlépi a hadászati célba juttató eszközökre a szerződésben rögzített keretszámot. Az amerikai kormányzat tehát az atomfegyverkezési versenyt fékező nemzetközi jogi rendszer szétrombolására tett lépést. A reykjaviki találkozó logikájának ellentmondó lépést akkor tették meg. amikor mintha már kezdtek volna kirajzolódni az atomfegyverek gyökeres csökkentéséről és felszámolásáról való megállapodás gyakorlati útjai. Geraszimov a továbbiakban emlékeztetett a szovjet kormány május 31-i nyilatkozatára, amely figyelmeztette Washingtont arra, hogy a SALT —II. amerikai részről történő megsértése esetén a Szovjetunió a továbbiakban mentesnek tekinti magát a szerződésből ráháruló kötelezettségektől. A szóvivő elmondta azt is, hogy november 7-én a nukleáris és űrfegyverekről folytatott genfi tárgyalásokon a szovjet küldöttség Reykjavik eredményeinek megvalósítása érdekében javasolta a 7. tárgyalási forduló előrehozását december első napjaira. Az amerikai fél ebbe nem egyezett bele. Szovjet javaslatra végül sikerült arról megállapodni, hogy december 2—5. között Genfben a két küldöttség munkatalálkozót tart, a rendes forduló pedig 1987. január 15-én kezdődik. A munkatalálkozó arra hivatott, hogy eredményessé tegye a következő forduló munkáját — tette hozzá Geraszimov. Washingtonban a munkatalálkozóval kapcsolatban közzétették a Fehér Ház nyilatkozatát, amely azt a látszatot kívánja kelteni, hogy az amerikai fél volt a kezdeményezője a Reykjavikban elért alapvető fontosságú megállapodásoknak. Washington konkrét tettei azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják — szögezte le a szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov egy kérdésre válaszolva idézte Kenneth Adel- mant, az amerikai fegyverzet- ellenőrzési hivatal igazgatóját, aki borúlátóan nyilatkozott a szovjet—amerikai tárgyalásokról, mondván, hogy azok folynak. de aligha lesz belőlük valami a Reagan-kormányzat hátramaradó két évében. Szovjet részről viszont úgy vélik, hogy nem szabad időt veszíteni. Nem azért, mert a Szovjetunió nem tudna két évet várni, hanem azért, mert e két év után a haditechnika igen gyors fejlődése miatt sokkal nehezebb lesz megállapodni. A szóvivő a továbbiakban bírálta Angliát, mert amerikai gyártmányú kétkomponensű vegyi fegyverek tárolását engedélyezi területén, Francia- országot pedig azért, mert vegyi fegyvereket kíván bevezetni. Mindezt akkor, amikor gyakorlatilag „célegyenesben” van a vegyi fegyvereket betiltó és a vegyi fegyvereket előállító üzemek felszámolását elrendelő nemzetközi egyezmény. A műszaki haladás és a gazdasági megújulás forrása (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolatait az Országos Találmányi Hivatallal, áttekinti a közös tennivalókat a KISZ megyei bizottságával, a MTESZ-szel, hogy a dolgozók minél jobban kibontakoztathassák alkotó, szellemi tevékenységüket. A kiegészítőt követő vitában Kadlót Sándor, az SZMT mellett működő közgazdasági bizottság vezetője, a többi között a szakvélemények elhúzódását tette szóvá. Varga Gyula, az SZMT elnöke, a munkásújítók segítését szorgalmazta. Csőke Béla, a MTESZ végrehajtó bizottságának tagja, aiz együttműködési lehetőségeket sorolta fel. Pa- róczai Pétemé, SZMT-tag a külső és belső érdekeltségi rendszer összhangjának szükségességéről szolt. Dr. Jávor Endréné, az Országos Találmányi Hivatal képviselője ismertette azokat a javaslatokat, amellyel segíteni kívánják a mozgalom tartalmi gazdagodását, azokat az elképzeléseket, amelyeket elfogadtak az illetékes szervek. A vitában felvetődő kérdésekre Sarló Béla válaszolt, majd Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára foglalta össze a tanulságokat és utalt a legfontosabb tennivalókra. Az írásos és szóbeli előterjesztést a vitáiban elhangzottakkal együtt, a testület elfogadta. Ezután Ágner GyulaI tájékoztatójában szólt az MSZMP Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i üléséről és a szakszervezeti mozgalom ezzel kapcsolatos tennivalóiról. Felszólalt -Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Foglalkozott a határozat értelmezésével kapcsolatos tennivalókkal és a konkrét feladatokkal. Társadalompolitikai feladatok a népfront előli A Hazafias Népfront megyei bizottsága apparátusi értekezletet tartott tegnap Salgótarjánban. Első napirendként Letovai Ildikó, a HNF megyei titkára ismertette a megjelentekkel a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen elhangzottakat, valamint a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat Ezt követően Vanya Nóra, a megyei népfront munkatársa azokról a társadalompolitikai feladatokról beszélt, amelyek a népfront VIII. kongresszusán fogalmazódtak meg. A népfrontmozgalom sokat segíthet az egyes rétegek, osztályok helyzetének javításában, megváltoztatásában. A nemrégiben megalakult megyei családvédelmi tanács célja a megelőzés, amely azt jelenti, hogy elsősorban a jól működő családokra kell odafigyelni, segítséget adni ahhoz, hogy ne bomoljanak fel. A hátrányos helyzetűekkel való törődés természetesen szintén kiemelt feladat, különös tekintettel az ifjúságra és az időskorúakra. A családvédelmi tanács programjában szerepel, hogy feltárja a Nóg- rád megyében élő családok összetételét, szokásrendszerét, a bomlásra utaló mozzanatokat. Az előadó a továbbiakban ismertette a népfront azon tervét, hogy a közeljövőben szociálpolitikai szakemberek kétéves képzését szeretnék beindítani, olyan emberek bevonásával, akik a tanácsok gyámügyi osztályán, az öregek napközi otthonában stb. dolgoznak. Végezetül szólt a nőbizottságok helyi kezdeményezéseinek támogatásáról, jó példaként említve a salgótarjáni Beszterce-telepen működő nőklubot, majd bejelentette, hogy a jövő év elején a megyében cigánytanács alakul, amely ennek az etnikumnak az oktatási és a művelődési, társadalompolitikai problémáival foglalkozik. Emlékezés Rózsa Ferencre Rózsa Ferenc építészmérnök, újságíró, a miagyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmától, koszorúzást ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában lévő urnájánál. A kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Tömpe István és Hars István, a KB tagjai, a Népszabadság szerkesztősége képviseletében Borbély Gábor főszerkesztő és Rényi Péter főszerkesztőhelyettes. a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Gubcsi Lajos, a titkárság tagja és Kiss János, a KISZ KB tagja, a Magvar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Pálfy József elnök és Megyeri Károly főtitkár helyezte el. Elvitték a kegyelet koszorúit a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, valamint a Rózsa Ferenc veteránotthon képviselői is. A megemlékezés az I ntemacio- nálé hangjaival ért véget. ☆ Rózsa Ferenc építészmérnök egyetemista évei alatt, Németországban ismerkedett meg a marxizmus—leninizmus eszméivel, s kapcsolódott be a kommunistá k irányította szocialista diákszövetség munkájába. 1931 tavaszán tért haza, s hamarosan kapcsolatba került a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Kezdetben a párt falusi osztályának, majd központi lapjának. a Kommunistának volt munJ katársa. A 30-as évek végén, a második világháború elején már a KMP egyik vezetője. Az 1941 januárjában megalakult Központi Bizottság tagja, majd titkára lett. Nevéhez fűződik a párt újjászervezésének megindítása. A párt lapjának, az 1942-ben megjelent Szabad Népnek szerkesztője volt. Még abban az évben a százával letartóztatott kommunisták között, a börtönben halt meg. ☆ Csütörtökön Szombathelyen leleplezték Rózsa Ferenc márvány emléktábláját, a róla elnevezett körúton, az állami építőipari vállalat szék- házának falán. ELPS est tarSoii a lUlinísztertcEnáGS (Folytatás az l. oldalról.) tási rendelkezések megváltoztatásáról. A Minisztertanács módosította a kisvállalkozások részére kifizetett ellenérték adóját, a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját és korszerűsítette a társasági adót. A kormány megváltoztatta a vállalkozási és szállítási szerződésekkel kapcsolatos versenytárgyalásról szóló minisztertanácsi rendeletet. ☆ Császár Tibor, az MTI minisztertanácsi tudósítója jelenti : A kormányülést követő szóvivői értekezleten, több újságíró érdeklődött a bős— nagymarosi beruházás programjának módosításáról. Bányász Rezső (a Népszabadság kérdésére) elmondta, hogy az eredeti beruházási terv jóváhagyása óta égy évtized telt el, s a Minisztertanács most a munkálatok eddigi eredményeit, a vízlépcsőrendszer megvalósításának feltételeit, környezetvédelmi feladatait tekintette át. A szóvivő hangsúlyozta: vízlépcsőrendszer alapvető koncepcióján sem az időközben elvégzett vizsgálatok, sem a határozatok nem változtattak. A beruházás célja nem változik: 440 megawattal növeli majd energiarendszerünk teljesí tőképességét. — A Minisztertanács elé került okmány, minden kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy a vízzel termelt ener- g’,i nemcsak tiszta, hanem olcsó is, tehát érdemes vállalni a beruházási költséget — hangsúlyozta Bányász Rezső. Kitért (a Magyar Hírlap kérdésére) a nagyszabású építkezés táj- és környezetvédelmi vonatkozásaira is. Kiemelte. hogy a tervek kialakításakor. s később, a módosítások alkalmával, rendre számításba vették a környezetvédelem — joggal élénk társadalmi érdeklődést kiváltó — szempontjait, és támaszkodtak az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálódásokra, amelyek részeként, Európában példa nélküli, átfogó környezeti hatástanulmány is készült. Figyelmet fordítottak arra is — mondotta (a rádió győri stúdiójának kérdésére) —, hogy megőrizzék a Szigetköz jelenlegi természeti képét. Ennek érdekében, egy úgynevezett vízpótló rendszer épül majd ki, amely mesterséges úton biztosítja a gyönyörű tájegység vadvizeinek utánpótlását. hogy ne következ- hessék be jelentősebb változás a vidék élővilágában. A kormányülésen e’foga- dott adózási módosításokról szólva (a Magyar Rádió kérdésére) bejelentette, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójánál, az eddigi 150 ezer forintos adómentes árbevételi határt, 300 ezer forintra emelték. Bővül az adóalap-kedvezmények köre is, s az új tételeket már az 1986- os adó megállapításánál alkalmazni kell. Módosulnak a kisvállalkozási formák adózási feltételei is Az új rendelkezések lényegét abban foglalta össze a szóvivő (a Népszaba kérdésére), hogy á jövőben a kisvállalkozásoknak fizetett ösz- szegek után. a megrendelő által fizetendő adó 15-ről 20 százalékra, míg a kisüzemi szervezetek társasági adója 6-ról 10 száza'ékra emelkedik. Ezzel egyidejűleg csökken a polgári jogi társaságok jelenlegi 40 százalékos adója. A szóvivői értekezleten kérdés hangzott el arról is. hogy mi a háttere a kormány és az érdekképviseleti szervek bérgazdálkodásj kérdésekről közzétett állásfoglalásának (Magyar Rádió). Bányád Re-' zső kifejtette: — Nincs szó valamiféle bérstopról, bérbefagyasztásról. Ügy értelmezem az állásfoglalást, mint egy újabb, igen határozott felhívást arra. hogy vegye mindenki tudomásul: ez az ország, minden állampolgár csakis a saját jó munkájából élhet meg. Csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk, illetve ameny- nyit értékesíteni tudunk. Ha új hiteleket veszünk fel. azokat nem használhatjuk az elosztásra, hanem csakis olyan új beruházások megvalósítására, amelyek piacképes áruk termelését segítik elő. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány nem adta fel antiinflációs politikáját. Természetesen, ennek is általános gazdaságpolitikai törekvéseink szabnak határt. Csak ha jobban, olcsóbban, hatékonyabban termelünk, és ha külföldi beszerzési áraink is megfelelően alakulnak, akkor tudjuk á2 árakat a tervezett szinten tartani. Az értekezleten Bányász Rezső reagált arra az észrevételre, hogy az utóbbi időben egyre több rendzavarás fordul elő sporteseményeken (Magyar Nemzet). Hangsúlyozta: — A leghatározottabban elítélem ezeket a rendbontásokat. A labdarúgást szerető szurkolók azért mennek ki a mérkőzésekre, hogy jó játékot lássanak, győzelemre lelkesítsék csapatukat. A sportvezetés, a klubok vezetőinek kötelessége távol tartani a le’á- tókról azokat, akik akár éretlen fenegyerekesikedésből, akár tudatos hangulatszítás szándékával zavart keltenek. Értesültem arról, hogy az MLSZ megújult vezetése, máris megkezdte a rendcsinálást a fut- ballpályák körül. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: szükség esetén hatóságaink a legteljesebb szigorral járnak el az uszítókkal, a rendbontókkal szemben. I kereskedelmi kamara bizottsága tárgyalta Szabályozás és érdekegyeztetés Tegnap délelőtt elnökségi ülést tartott Egerben a helyi áfész központjában, a Magyar Kereskedelmi Kamara észak- magyarországi bizottságának elnöksége. A résztvevők egyebek között megvitatták az idei év várható eredményeit és a jövő esztendő gazdasági szabályozó rendszerének lényeges elemeit. A területi érdekegyeztetés témáját, amelyről nemrégiben tartottak fórumot Eszak-Ma- gyarország tanácsi irányítói és kereskedelmi vezietői, szintén natúrén dre tűzték. A lakosság egyenletes áruellátásának, a különböző termelővállalatok, a kereskedelem és a fogyasztók érdekeiről szólt Bihall Tamás, a kereskedelmi kamara északmagyarországi bizottságának titIcára. Elhangzott többek között, hogy szorgalmazni kell a Borsod. Nógrád és Heves megyei cégek egymás közötti jobb információs cseréjét. Nagy lehetőségek rejlenek a szomszédos KGST-országok, Csehszlovák^ és a Szovjetunió termelő- és kereskedelmi egységeivel való együttműködésben. A tanácskozás résztvevői javaslatot tettek arra, hogy miként lehet érdekeltté tenni a vállalatokat a kapcsolatok erősítésében. Ezt követően, a kamara vezetőinek érdekképviseleti munkájáról és aktuális feladatokról esett szó. Éppen egy esztendeje, hogy Moszkvában sok tagú amerikai küldöttség tárgyalt a legmagasabb rangú szovjet vezetőkkel. Az Egyesült Államok gazdasági életének egy sor előkelő cége képviseltette magát e delegációban, amely az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács ülésére érkezett a szovjet fővárosba. Ebben a tanácsban a két ország legkülönbözőbb vállalatai képviseltetik magukat (119 szovjet és 230 amerikai cég a tanács tagja) s ezért rendkívül lényeges a szerepe a két hatalmas ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolataiban. Nos. e tanács amerikai társelnöke, James Giffin Moszkvában erőteljesen bírálta saját kormánvát. amiért — a Szovietunió kivándorlási politikájára hivatkozva — megtagadja a legna- gvobb kedvezménv elvét. Bírálta azért is. mert az amerikai áruk exportját ugvan- csak erőteljesen korlátozza a stratégiai jellegűnek mi*ősí- tett termékek túl széles köre. Esti kommentár Próbakő Azóta éppen egy esztendő telt el, s most Washingtonban tárgyal a kereskedelmi vegyes bizottság. Ez a két kormány közös testületé, amelynek ülésétől mindenfelé előrelépést szeretnének, mert van hová lépni. Ennek a két hatalmas országnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai — méreteihez képest — rendkívül kicsinyek. A Szovjetunió nyugati külkereskedelmében az USA csupán az ötödik-hatodik helyen áll, s olyan kis országok is megelőzik, mint például Finnország. Ennek a nem éppen normális helvzetnek az oka — az amerikai politika. Köztudott, hogy a két nagy ország a hetvenes években gvorsan terebélyesedő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Washington 1979 után igen keményen korlátozia. Tény, hogy a nyolcvanas évek első felében mélypontra került az árucsere, a két ország közötti gazdaság: tárgyalások fehér hollónak számítottak, szintjük is igen alacsony volt. A megélénkülési 1984 hozta, amikor az említett tanács akkori amerikai társelnökét a szovjet pártfőtitkár is fogadta, majd nem sokkal később Moszkvában tárgyalt az amerikai kereskedelmi miniszter. Bár a kereskedelmet korlátozó amerikai törvények és rendeletek változatlanul érvényben vannak, mégis tavaly és az idén szélesedtek a gazdasági kapcsolatok. Köszönhető volt ez a politikai kapcsolatok javulásának. Éppen ezért nagy most az aggodalom a Revkiavikot követő visszaesés miatt. Sokan a mostani vegyes bizottsági tanácskozást próbakőnek tekintik: mennyire hat ki a gazdasági kapcsolatokra az ismét fesze ebbé vált politikai viszony? Avar Károly Párizsi diáktüntetés Párizsban csütörtökön az 1963-as diáklázadás óta a legnagyobb diáktüntetés követelte a Chirac-kormány felsőoktatási törvényjavaslatának visszavonását. Az egyetemek és középiskolák szerint csoportosult diáktömeg 14 órától hömpölygőit transzparenserdő alatt a Bastille tértől a parlament felé. A rendőrség 200 ezerre becsülte számukat, a szervezők egymillióról beszéltek. Annyi bizonyos, hogy Franciaország minden egyeteme elküldte képviselőit, s mögöttük ott meneteltek számos középiskola, majd szakiskola diákjai, végül a tanárok. A vidéki városokban rendezett tüntetéseken összesen mintegy 300 ezer egyetemista és középiskolás vonult az ufc' cákra. nek területi összehangotása2 NÓGRÁD - 1986. december 5., péntek
