Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

I

Fenyőünnep az Országházban

Az idei karácsonykor isimét megrendezték a hagyományos fenyőünnepséget az Országház kupolacsarnokában. Csütörtök délelőtt, majd délután újra 600—600 gyermeket láttak vendégül az eseményen, amit pénteken kétszer megismételtek. A parlamenti fe- nyőürtinepség a világon egyedülálló; más országok törvényhozó testületének hivatalos épületében még sehol, soha nem rendeztek ilyen ösz- szejövetelt, mint, amilyenre nálunk már több mint három évtizede hívják-várják a gyerekeket karácsony mindkét napján. Ezúttal a magyar úttörőmozgalom zászlóbontásának idei. 40. évfordulójához is kötődik az Országház évről évre megújuló karácsonyi eseménysorozata. A négy találkozóra összesen mintegy 2500 kisdobost és úttörőt hívtak meg.

Ortega teve'e

Nicaragua fogadja

i

a visszatérni kívánókat

Nicaragua és Honduras közötti feszült viszony rendezésére tett javaslatot Daniel Ortega nicaraguai elnök Jósé Azcona del Hoyo hondurasi államfőnek küldött levelében. Ortega több Intézkedést helyez kilátásba annak érdeké-, ben. hogy megoldódjék a konfliktus a két ország között: a nicaraguai ellenforradal- márok ugyanis hondurasi területen találnak menedéket.

Ortega levele szerint azok a nicaraguaiak, akik ellen- forradalmi tevékenységet folytatnak, de önként elfogadják az amne.satiatörvényt, hazatérhetnek és ehhez minden biztosítékot megkapnak a hatóságoktól. A nicaraguai kormány kész együttműködni a tegucigalpai vezetéssel és az ENSZ menekültügyi főbiztosával, kész visszafogadni minden nicaraguait, aki hajlandó hazatérni. A managuai vezetés hajlandó továbbá egvütt- müködnj a hondurasi féllel azon nicaraguai állampolgárokat illetően, akik nem kívánnak élni az amnesztia adta lehetőséggel: hajlandó tárgyalni Hondurasszal harmadik országgal arról, hogy esetleg ez a harmadik ország fogadja be őket.

A nicaraguai javaslatot eljuttatták a Contadora-cso. portnak, a limai csoportnak és Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtltkárnak is.

☆

A Los Angelesben megjelenő L. A. Weekly című hetilap cikket közölt arról, hogy a Reagan-kormánvzat titokban milyen erőfeszítés''két teszeey Nicaragua elleni agresszió előkészítésére. A lap az amerikai szárazföldi erők különleges megbízatású alakulatainak egyik tisztjétől származó értesülésekre, illetve katonai és politikai szakértők által felsorakoztatott tényekre hivatkozva azt írta, hogy a Fehér Ház a jövő év elejére tervez fegyveres benyomulást Nicaraguába.

Újabb olajszennyezés

A biztonsági rendszer meghibásodása miatt szerdán 10— 13 tonna nehéz fűtőolaj szivárgott el az Ostravától mintegy öt kilométerre fekvő Paskov cellulózgyárából. Mint a CTK hírügynökség pénteken jelentette a szennyezőanyag túlnyomó többségét még az Olsna folyóba torkolló gyűjtő, csatornában felfogták, ahol ötszáz méteres szakaszt károsított meg. A csatornán öt merülőgátat építettek, s ezek segítségével a baleset következményeit péntekre sikerült felszámolni — jelentette a csehszlovák hírügynökség. November 9-e óta ez volt a harmadik jelentősebb olajszivár. gás Ostrava környékén.

Irak - Irán

Az ünnepek során sem hallgattak a fegyverek

Heves harcok folynak az iraki—iráni front déli részén, a Satt-el-Arab folyó körzetében, miután szerdán Irán nagyszabású támadást intézett Bászra iraki város ellen. Az egymásnak ellentmondó hadijelentések iraki, illetve iráni sikerekről, s nagy veszteségekről számolnak be.

Bagdadi bejelentés szerint az iraki csapatok húszórás harcban felszámolták a Satt- el-Arab nyugati partján elfoglalt iráni hídfőállásokat. A főparancsnokság közleménye szerint a 3. hadsereg egységei páncélos erők támogatásával megsemmisítették a folyón átkelt iráni csapatokat. Fao.fél- szigétnél is győzedelmeskedtek az iraki erők. Az iszlám

..forradalmi gárdisták” négy dandárját és három hadosztályát verték szét. több ezer iráni katonát öltek meg, illetve tettek harcképtelenné.

Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az iráni erők a „Karbala—4” fedőnevű offenzíva során elérték céljaikat. Irak veszteségei: körülbelül másfél ezer halott és több mint 4 ezer sebesült, az irániak rengeteg katonát is foglyul ejtettek. Emellett az iráni erők három szigetet foglaltak ei a Satt-el-Arab határfolyón, s a légvédelem lejött két iraki harci gépet, Fao-félsügetnél a haditengerészet el.sü’Üvesztett egy iraki fregattot (MTI)

Kínai rendelkezések a diáktüntetések kapcsán

Barbár

terrorista

merénylet

Kényszerleszállás közben csütörtökön Szaúd-Arábia *e- riiletére zuhant az iraki légitársaság, az „Iraqi Airways” Boeing 737-es típusú repülőgépe, miután két terrorista merényletet hajtott végre a Bagdad—Amman útvonalon közlekedő utasszállító ellen. A 15 tagú személyzeten kívül 91 utas tartózkodott a gépen, közülük 59-en meghaltak, 32-en megsebesültek. A rer- roristák tettének indítékáról egyelőre nincsenek hírek.

Az INA iraki hírügvn ik- ség által kiadott közlemény szerint csütörtökön a felszállást követően egy órával a két terrorista megkísérelte eltéríteni a gépet; egyikük kézigránátot hajított a farokrészbe, a gránát, azonban nem robbant fei. A gépen tartózkodó biztonsági emberek lelőtték a merénylőt, társának azonban sikerült egy másik kézigránátot felrobbantania. A másik légikalózt is lelőtték a biztonsági szolgálat emberei, a géoen azonban tűz ütött ki. A pilóta megkísérelt kényszerleszállást végrehajtani egy szaúd-arábiai repülőtéren, de a Boeing 737-es lezuhant. A rfjadi tv szerint leszállás közben a gépen robbanás következett be, a kifutópályától alig nyolcszáz méterre.

Bagdadban „iráni ügynököket” vádolnak az akció kapcsán, miközben Teheránban az ÍRNA iráni hírügynökség által közzétett Közleményben hivatalosan cáfolták, hogy Iránnak bármi köze lenne a csütörtöki akcióhoz.

Eközben Bejrútban egv névtelen telefonáló közölte a hírügynökségekkel: az iráni befolyás alatt álló „Iszlám szent háború” elnevezésű szervezet tagjai hajtották végre az akciót. A telefonáló azt állította, hogy a merénylők nem akarták felrobbantani a gépet. A telefonáló követelte, hogy elfogott társait azonnal engedjék szabadon, és megfenyegette a sza- údi hatóságokat arra az esetre, ha meg akarnák büntetni őket. Ugyancsak Bejrutban egy másik, eddig ismeretlen csoport — a „Forradalmi akció szervezet” — is bejelentette, hogy a terrorakciót fegyveresei követték el.

(MTI)

A kínai televízió péntek esti bejelentése szerint Peking- ben tilos minden olyan felvonulás, amelyet a hatóságok előzőleg nem hagytak jóvá- A rendelkezést a pekingi városi tanács hozta, s annak értelmében a felvonulni szándékozóknak öt nappal a ter_ vezett tüntetés előtt kérvényt kell benyújtani a közbiztonsági hivatalhoz. Meg kell mondaniuk egyebek között azt, hogy mi célból akarnak tüntetni, mely időpontban, s meiy útvonalon. A tüntetési tilalom Peking legismertebb helyeire terjed ki — köztük Kína legnagyobb terére, a

Tienanmenre is. A pekingihez hasonló rendszabályt hoztak a sanghaji hatóságok is.

Az intézkedésekre azt követően került sor, hogy az elmúlt két hétben, nyugati hírügynökségek szerint körülbelül egy tucat városban, diákok tüntettek — többek között a szocialista demokrácia gyorsabb kibontakoztatását sürgetve. A nyugati hírügynökségek pekingi irodáiba legutóbb Nankingból és Tiencsin- ből érkeztek tüntetésről szóló hírek.

A kínai sajtó igyekszik mérsékletre inteni a diákságot. A Zsenmin Zsipao, a

KKP központi lapja csütörtökön, a 10 évig tartó „kulturális forradalmat” is emlékezetbe idézve, óvott az anarchiától. A valódi demokráciát csak lépésről lépésre lehet elérni — írta csütörtökön a Zsenmin Zsipao.

Pénteken az ÜJ Kína hírügynökség arról is beszámolt, hogy a pár nappal ezelőtti sanghaji diáktüntetések idején őrizetbe vettek egy öntőmunkást és egy autószerelőt „a közrend megzavarása, valamint a köz- és személyi tulajdon szándékos rongálása” címén.

Merénylet

A libanoni Rekaa-völgyben csütörtökön ismeretlen fegyveresek merényletet követtek el két líbiai diplomata ellen. A diplomaták gépkocsijukon a Bej rútot Damaszkussza]

összekötő országúton haladtak, amikor a merénylők melléjük hajtottak és tüzet nyitottak rájuk. Egyikük a helyszínen meghalt, a másik megsebesült. (MTI)

A hét kérdése

Miért jöttek mozgásba a frontok a Közel- és a Közép- Keleten?

Politikai-diplomáciai és katonai értelemben valóban mozgásba jöttek a frontok az egész Közel- és Közép-Keleten: kezdve azon, hogy az Arab Liga külügyminiszterei az úgynevezett „táborok háborújának” akarnának véget vetni, s Libanonban, egészen odáig, hogy az iraki—iráni igazi háborúban roppant méretű offenzíva indult meg, s közben még egy véres-látványos repülőgép-eltérítés is magára vonta a közfigyelmet.

Kétségtelen, hogy az előző hetekben-hónapókban viszonylag kevesebb lehetőséget tulajdonított a világ e térség eseményeinek. Viszont az Iránnak titokban szállított amerikai fegyverek — sőt, mint kiderült: izraeli közvetítéssel lebonyolított fegyverszállítások! — ügye igen sok leleplezést hozott. Napvilágra került, hogy a teheráni kormánynak szíves-örömest juttattak fegyvereket az amerikaiak, akikről viszont az is köztudotté vált, hogy a konfliktus másik részvevőjének, Iraknak meg értékes katonai információkat juttattak el az Iráni csapatmozgásokról... Tettéle ezt Washingtonban annak ellenére, hogy semlegességet hirdettek az iraki—iráni ellenségeskedésekkel kapcsolatban, s ami még különösen meglepőnek tűnt: az USA vezetői ko2 NÚGRÁD - 1986. december 27, szombat

rébban mindig is „terroristáknak” titulálták a teheránia- kat, akiknek nem feledték el, hogy 52 amerikai túsz 444 (!) napig volt annak idején az irániak foglya...

Egészen bizonyos, hogy a „terrorizmus vádját” ismét megformálják Washingtonban, hiszen iraki Boeingot térítettek el és robbantottak fel egyelőre ismeretlen géprablók, akik nyilván Irakkal szembenálló csoport tagjai voltak.

Közben a nyugati hírügynökségek egyre arról beszélnek, hogy nagyarányú iráni offenzíva indult meg a korábbi iraki légitámadások megtorlására. A valós helyzetet nehéz kihámozni a két fővárosban kiadott, egymásnak ellentmondó jelentésekből, de az valószínű, hogy a harcok hevessége a karácsonyi ünnepnapokon — amelyeket, persze, a két mohamedán ország nem ismer — csak növekedett...

A karácsonynak különös hatása: Mitterrand francia államfő akárcsak tavaly, most is Egyiptomban töltötte rövid karácsanyi vakációját, s ezt felhasználta arra, hogy Mubarak elnökkel tárgyaljon. Francia segítséget kap Egyiptom ahhoz, hogy súlyos gazdasági gondjain enyhítendő egy- milliárd dolláros nyugati kölcsönhöz jusson! Ha Kairó túljutna nehézségein, szava az arab világban ismét nagyobb nyomatékkai eshetne latba. Meglehet, hogy a palesztin- problémát illetően is. A jordán külügyminiszter mindenesetre Kairóba egyiptomi közvetítést kért a palesztinokkal való vitában. A PFSZ egyszerre áll szemben mostanában Jordánival is, Szíriával is, a libanoni siita Amal szervezettel is... Tuniszban az Arab Liga külügyminiszteri értekezletén Faruk Kaddumi, a PFSZ külügyeinek irányítója megpróbálta egy arabközi bizottság kiküldését elérni: legalábbis a legfájdalmasabb, mert véráldozatokkal járó problémának, a libanoni palesztin táborok sorsának a rendezését.

Pálfj József

Kína—Ta?van

Türelemjáték

A főváros, Tajpej üzleti negyedének egy részlete

„A Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang politikai álláspontja azonos: csak egy Kína létezik” — ezt az első pillantásra talán meghökkentő kijelentést Li Csia-kuan, a pekingi társadalomtudományi akadémia Tajvan-kutató intézetének igazgatóhelyettese 4<ette a The Far Eastern Economist Review című magazinnak.

Ám, ha m'ndkét fél az egy-' séges Kína híve. mi akadályozza hát az újraegyesülést? A válasz egyszerű: mind a majdnem egymilliárdos Kínai Népköz társasáig, mind pedig a 19 milliós Tajvan a saját elképzelése szerint szeretné megvalósítani azt. A tajvani kérdés, most, hogy a brit koronagyarmat Hongkong és a portugál fennhatóság alatt álló Makao visszatérése az anyaországhoz, megoldódni látszik, különös hangsúlyt kap a kínai külpolitikában.

Tajvan szigete gyakorlatilag a múlt századig periférikus szerepet játszott a kínai történelemben. A kínaiak csak a XVII. században kezdtek oda bevándorolni. A Csing-dinasztia egészen a múlt század alkonyáig vad határterületként kezelte ezt a vidéket. A tisztviselők számára büntetés? zámba ment a tajvani kinevezés. A sziget csak 1885-ben kapta meg a tartományi rangot, akkor is csak a növekvő japán fenyegetés miatt. A sziget megerősítése már nem segített, így az az 1894-es japán—kínai háborúban elveszett, s egészen 1945-ig japán zászló lobogott fölötte.

1949-ben Tajvan ismét elszakadt az anyaországtól: a

kommunista hadsereg elől visszavonuló Kuomintang- (nemzeti párti) erők itt kerestek menedéket. Csang Kaj- sek generalisszimusz 1975-ben bekövetkezett haláláig, sőt, egészen a mai napig a hivatalos Tajpej ..kommunista banditákat” lát & törvényes pekingi kormányban. Erre a logikára támaszkodva, a magát Kínai Köztársaságnak nevező Tajvan Kína — politikájában a ..három nem” dominál: nem tárgyalni, nem tartani semmi kapcsolatot, nem engedni. Ez évtizedekig nyílt támogatásra is lelt a nyugati hatalmak körében, de főleg az Egyesült Államokban.

A Kínai Népköztársaság tekintélyének növekedése, valamint az amerikai global.stratégiai koncepció változása miatt azonban a hetvenes évekre Tajpejnek egyre súlyosabb gondokkal kellett szembenéznie. 1972-ben az ENSZ-ben (így a Biztonsági Tanácsban is) lehetetlenné vált számára, hogy a Kínai Népköztársaság helyét tovább bitorolja. Washington is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, s 1979-ben nagykövetet cséréit Pekinggel. Ma már csak 23 kisebb állam ismeri el a tajvani rendszert.

Az Egyesült Államok 1982- ben kötelezte magát, hogy évi

20 millió dollárral csökkenti a sz’lgetre Irányuló fegyverexportját. Ám a washingtoni külpolitika e látványos megnyilvánulása nem hozott érdemi fordulatot. Ugyanis még egy 1979-es törvény értelmében az USA fegyvereket szállít a tajvani hadseregnek. Hu Jao.pang. a KKP főtitkára rámutatott: az évi 20 milliós csökkentés mellett az idén még 300 millió dolláros katonai támogatás csak 34 év múlva szűnik meg. Washington ráadásul, Ígéretét megkerülve, fejlett katonai technológiát juttat el pártfogoltjához.

Peking azonban türelmes. Bár a háta mögött lebonyolított fegyverügylet erősen zavarja, továbbra is érvényben tartja a békés újraegyesítést célzó nagyvonalú ajánlatát. Hongkonghoz és Makaóhoz hasonlóan, Tajvannak is m< g- engedné, hogy a visszatérés után ötven éven át megtarthassa társadalmi rendszerét. Sőt, olyan nagyfokú önkormányzatot engedne meg, amely mellett Tajpej megtarthatná haderejét is(J)

De Tajpej nem enged. A Kuomintang saját létét érzi veszélyeztetve minden közeledési kísérletkor. A párt öregjei pedig, köztük Csang Kaj- sek fia, Csang Csing-kuo el. nők, gyűlölettel gondolnak a majd négy évtizeddel ezelőtti vereségükre. A tajvani közvélemény nem ennyire kategorikus. Bár a lakosságot a „vörös veszélyről” szóló hivatalos propaganda megfélemlítette. a tajvani turisták és levelek minden tilalom ellenére utat találnak Kínába. A két ország közötti, főleg Hongkongon és Japánon keresztül lebonyolított illegális kereskedelem e’é.ri az évi 1.2 milliárd dollárt. A középkorú és fiatalabb tajvaniak nem gyűlölik Kínát, kereskedni akarnak vele, s hozzá szeretnének férni az anyaország felbecsü'- hetetlen kulturális örökségéhez. Egy valám.1 azonban nincs meg bennük, ami a politikailag kérlelhetetlen öregeket azért a kontinenshez köti: a

szülőföld iránti vágy. Tajvanon egyes körökben lassan, de érezhetően izmosodik a füg. getlenedési törekvés.

Pék ingnek mégis van reménye a mesterségesen szétszakított országrészek békés újraegyesítésére. A po itikai realitások hatására Tajpej a közelmúltban már egyszer feladta a „három nem” egyikét. Egy teherszállító gépe leszállt Kínában, s a pilóta menedékjogot kért. A gép és a személyzet többi tagiának visz. szajuttatésa érdekében a két fél — igaz, csak a légitársaságok szintién — érintkezésbe lépett egymással. Tárgyalás — kényszerből — tehát volt. S Peking nagy türelemmel talán elérheti azrt is, hogy állandó kapcsolatok alakuljanak ki. Akkor talán könnyebb lesz Táj pejt jobb belátásra bírni.

Pogár Demeter