Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

üz If87- évi népgazdasági terv fFolytntáf m I oldalról) iát. Aktívabban kell élni a kül­földi működő tőkebevonásá­nak i ehetőségével: c) az alacsony hatékonysá­gú ágazatok, illetve gazdálko­dó egységek tevékenységéi racionalizálni, termelési szer­kezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kor. mányzati döntések maradék­talan végehajtásával. a felszá­molási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalma­zásával kell elérni: (1) a nem termelő területe­ken, a közösségi fogyasztás re. álértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerű­sítésével. megtakarításokkal szervezetkorszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházáso­kat: e) biztosítani kell a meg­termelt és felhasználható jö. védelmek jobb összhangját. Ehhez, csökkenteni kell a tá­mogatásokat. hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és ár­politikai gyakorlatot kel] foly­tatni. Az 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai IKeimeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés , Országos építés és szerelés Mezőgazdasági * -rmékek termelése Lakosság fogyasztása 1986 — (egyenlő) KM) legalább 102 99—100 102—102,5 kb. 101 104,5—105,5 99,5—100 A szocialista szektor beru­házásaira folyó árakon 216— 219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyag, fejhasználás romlása megáll­jon. az állóeszközök kihaszná­lásának hatékonysága javul­jon, a munka termelékenysé­ge az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a .népgazda­ság egészében is. de különö­sen a termelőágazatokban múlja felül az 1986. évit. A termelőágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyor­sítani a termelés szerkezeté­nek korszerűsítését. Mindé. Tvetoetótt azon termelőtevé­kenységek fejlődését kell elő­mozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gaz­daságos növelését. A haté­konyság emelésével ei kell ér­ni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsab­ban növekedjen. A műszáki fejlesztést még inkább a nem­zetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővü­lését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban vég­rehajtott és az 1987 elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlő­dését hosszabb távon elősegí­tő pályázati rendszer kereté­ben megvalósított fejleszté­sek, illetve az 1987-ben e eélra rendelkezésre álló (bő­vülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények, i A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektroni­kai és vákuumtechnikai be­rendezések, a közúti jármű­ipari részegységek és termé­kek, a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari gépek, a szer­számgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási eikfcek, a gyógyszerek, nö­vényvédő szerek és interme­dierek az értékesebb mű­anyagfeldolgozó és gumiipa­ri termékek, valamint a fel- dolgozöttabb ruházati és bú­toripari termékek — termelé­sét és kivitelét az átlagot meg­haladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari ter­mékek iránt jelentkező bel­földi kereslet minél jobb ki­elégítésére. bővíteni szüksé­ges a gazdálkodó szervezeték közötti termelési és értékesí­tési kooperációs kapcsola­tokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drá­ga importot gazdaságosan he­lyettesítő htazai termelőtevé­kenységet. A bányászatban, a vasko­hászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet- átalakítási programokat kö­vetkezetesen meg kell valósí­tani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan te­vékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet for­dítva arra js, hogy nélkülöz­hetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közöl a bányászat termelése mérséklő­dik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad, úgy, hogy közben korszerűsödik és gaz­daságosabbá válik a szénbá­nyászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés. A külfejtéses szén- termelés emelkedik. A gazda­ságtalan bányákból felszaba­duló létszám hatékonyabb fog- la 1 koz tatása va 1 rác i on ál isab- bá válik a létszámgazdálko­dás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé ke­vesebb lesz, mint 1986-ban. A villamos energia iránti szük­séglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszer­kezetének korszerűsítése foly­tatódik, egyes gazdaság tálánál termelő kapacitásokat leállí­tanak. A gépi,pari termelés az ipa­ri átlagot meghaladóan fej­lődik. Az átlagosnál gyorsab­ban kell növelni az ipari ter­mékek konvertibilis elszá­molású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni keil az együttműködés bőví­tésére a külföldi vállalatok­kal. A gépiparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az al­katrészek és részegységek irán­ti hazai igények kielégítésé­ben is, javítani kell a koope­rációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, ki­vitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris poli- etiléngyártó üzeme 1987-ben már teljes kapacitással dol­gozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökke­nése mellett a konvertibilis expoirt növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behoza­talával törekedni kell olyan kapacitások felszabadításá­ra, amelyeken jó minőségű, gazdaságos, minden piacon jól értékesíthető termékek állít­hatók elő. Szorgalmazni kelt a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a terme­lés szerkezete és területi el. helyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásai­hoz. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépí­tések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás fel­építése mellett az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyisé­gűt korszerűsítenie. A fővá­rosi lakásépítés megemelt ösz- szegű támogatásban része­sül. A szerkezetátalakító, illet­ve a hatékonyságot javító programnak megfelelően, to­vább kel] folytatni az építő­ipar egészének — ezen belül is elsősorban a magasépítő­iparnak — a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Ennek érdé. kében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett töre­kedni kell a ki nem hasz­nált eszközök hasznosítására. Folytatódjék az építőipar S|Zervezeti rendszerének kor­szerűsítése, szélesed jék a vál­lalatok közötti verseny. Javí­tani kell a minőséget, gyor­sabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíte­ni a fizetőképes építési igé­nyeket. Javítani kell a kül­földön végzett munkák haté­konyságát. A mezőgazdaságban a tér. melés hatékonyságának javí­tásával, a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsab­ban emelkedjen. Ezt a hoza­mok növelésével, a ráfordítá­sok mérséklésével, a kereslet­hez jobban alkalmazkodó ter­mékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az ál­lattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően na­gyobb gabonatermelés eléré­sére kell törekedni. A s.-őlö- és a gyümölcsültetvények te- telepítése összetételében fe­leljen meg a hosszabb tavon jelentkező keresletnek. Foko­zott gondot szükséges fordíta­ni a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a ter­melés bővülésével egyidejű­leg javuljon a termékek mi­nősége. A takarmánygazdál­kodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell el­érni a melléktermékek, a hul­ladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány nö­vekedjék, a vágómarha-ter­melés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tej­termelés fokozása szükséges. A sertésállomány számotte­vő emelkedése párosuljon a tenyészál'lomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés di­namikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokosá­ra szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyor­sítani a korszerű technológi­ák: eiter j esetését, a térségi ágazati és vállalatközi kap­csolatok fejlődését. A termelő infrastruktúra te­rületén alapvetően a megle­vő kapacitások ésszerűbb hasz­nosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielé­gíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekö­tött fejlesztésére, a szállítás- igényesség csökkentésére. a természeti környezet, ezen be­lül a vizek minőségének vé­delmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi ki­használását. Az anyagi le­hetőségek célszerű felhasz­nálásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamo­sítása. Megkezdődik a Buda­pestet elkerülő MOautópálya építése. A Ferihegyi repülőté­ren a le- és felszállópálya re­konstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott be­vonásával meg kell gyorsíta­ni a távbeszélő-hálózat re­konstrukcióját és fejlesztését. Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíte­ni kell a korszerű technikai bázison nyugvó telex- és adatátviteli hálózatot. A te­levízió műsorszóró hálózat­ban újabb települések véte­li lehetőségét javító, kistel­jesítményű átjátszóadók te­lepítésére kerül sor. A Mar­caliban üzembe lépő közép­hullámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullá­mú adóállomás befejezése a határokon túl javítja a véte­li lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fej­lesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni arz egészsé­ges ivóvízzel ellátott telepü­lések számát, ezen belül el­sődlegesen a különösen ve­szélyeztetett dél-alföldi tér­ségek ellátását kell javítani. A műszaki feltételek korsze­rűsítésével, a lakossági, ipa­ri, mezőgazdasági vízszol­gáltató rendszerek összehan­golt működtetésével töre­kedni kel! a meglévő vízmű- kapacitások hatékonyabb ki­használására, a vízkészletek takarékos hasznosítására. meg a 7 százalékot. A ható­sági árpolitika az árintézke­déseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társa­dalmi jövedelmek közül a 76 éven felülieknél, valamint az első és második rokkant­sági csoportba tartozóknál a nyugdíj — az egész évi ár­emelkedés ellensúlyozására, — 1987. január l-jétől 7 szá­zalékkal, legkevesebb 180 fo­rinttal nő, a gyermekgondo­zási díj összeghatárai emel­kednek. Egyes alapvető ter­mékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellen­súlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, továbbá a csa­ládi pótléknál, az egygyer­mekesek jövedelempótléká­nál. a gyermekgondozási se­gélynél és a felsőoktatási in­tézmények hallgatóinak ösz­töndíjainál. A lakásellátottság javítá­sát az állami és személyi tu­lajdonú lakások építése mel­lett a tanácsi lakásgazdálko­dás további korszerűsítése is szolgálja. Ennek során a térí­tési díjak növelésével, új konstrukciók kidolgozásává:, a szabályozás egyszerűsítés e. vel törekedni kell az újrael­osztható bérlakások számá­nak növelésére, a támogatá­sok differenciált felhaszná­lásával pedig a kiemelt réte­gek lakáshoz juttatási prog­ramjának ütemszerű foly­tatására. Az oktatás tárgyi feltételei új tantermek létesítésével, a tanműhelyek, illetve di iír- otthoni férőhelyek számá­nak gyarapításával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem. az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem. valamint a színházak rekonstrukciós programjának végrehajtása. Az egészségügyi-szociális ellátás területein a műsze­rezettség. illetve a kórházi kiszolgáló létesítmények fel­tételeinek javításán túl új kórházi ágyak, illetve szociá­lis otthoni férőhelyek léte­sítése szolgálja a betegellá­tást. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású forga­tom terén a KGST-országok­kal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználá­sára. az egyeztetett szállítások minél teljesebb megvalósítá­sára és az * áruforgalom köl­csönös bővítése új lehetősé­geinek feltárására keli töre­kedni. A behozatal növelését aktív belföldi piaci tevékeny­séggel, új forgalmazási lehe­tőségekkel is elő kell segíte­ni. A kivitelt:— az összeté­tel javításéra, a kitermelési költségek csökkentésére töre­kedve —, lényegében a beho- aatallafl azonos ütemben kell emelni. A gazdálkodó szerve­zetiek közvetlen kapcsolatai útján, illetve közös vállalatok létrehozásával is elő Ítéli se­gíteni a műszaki és gazdasági együt tműködés fejlesztését! A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldol­gozóipari termékek körében szükséges bővíteni. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes- vállalatok létesítése, eredmé­nyesebb, intenzívebb piaci munka és harmadik piaci együttműködés, célirányosabb értékelési tevékenység szük­séges. Bővíteni kell az export növelését elősegítő szolgál­tatásokat, javítani azok mi­nőségét. Az idege of orgartom ban a meglevő kapacitások jobb ki­használásával, hatékonyabb propaganda- és értékesítömuo- kéval, valamint új feltételek megteremtésével el kell- érni a devizabevételek fajlagos és abszolút növekedését. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Beruházások A beruházások volumene csak kis mértékben haladhat­ja meg az 1986. évit. A ren­delkezésre álló eszközök fel­használásakor a közvetlen termelő, főként pedig az ex­portképes feldolgozóipari te­vékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. A legfontosabb gazdaság- fejlesztési programok és ak­ciók kibontakoztatása érde­kében nő a vállalati beruhá­zásokhoz igénybe vehető ked­vezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok ál­tal kibocsátott hitetek révén is a konvertibilis export hatékony növelését ered­ményező termelésszerkezet! változásokat, a tecbnofűgral korszerűsítést, a ráfordítá­sokat mérséklő és más, ki­emelt programok eredményes megvalósítását keil előny­ben részesíteni. Új központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamat­ban lévők általában a mű­szakilag indokolt ütemben folytatódnak. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein, minde­nekelőtt a távközlésben és a vízgazdálkodásban jelentősen nőnek a célcsoportos beruhá­zások előirányzatai. Minden szinten orra kefl törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazda­ságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás ha­tékonysága. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munka­erő-gazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályo­zási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel össz­hangban álló munkaerő-át­csoportosításban. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fej­lődő területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre 'esz lehetőség; az alacsony jöve­delmezőségű. teljesítménye­iket nem. vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklé­sére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni ke­resetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. , Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezés­re álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javí­tását elsősorban a hazai ter­melésre, a rubelelszámolá­sú behozatal növelésére kell alapozni. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja Ak TÍKT?. évi népgazdasági terv megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányí­tási rendszer átfogó tovább­fejlesztése. Egyrészt a műkö­dő rendszer kiegészítésére, a tapasztalatok alapján történő korrekciójára. a gazdasági helyzetből, illetve a gazdaság­politikai célokból adódó köve­telményekhez tör ténő hozzá iga­zítására, másrészt a későb­bi évek változásait előkészí­tő munkák felgyorsítására ke­rül sor. A gazdasági szabályozó rendszer módosítása azt céloz­za, hogy a gazdálkodóegysé­gek intenzivebben törekedje­nek az exportképesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsí­tására, mindezzel a jövede­lemtermelő képesség és kész­ség fokozására; továoöá sze­lektív intézkedésekkel hoz­zájárul a piaci, a külső és bel­ső pénzügyi egyensúly javu­lásához. A terv gazdaságpoli­tikai céljainak megvalósítá­sát olyan állami döntések és akciók is segítik, amelyek ki­egészítik a gazdasági szabá­lyozást és a már korábban hozott intézkedéseket. A konvertibilis elszámolá­sú kivitel jövedelmezősége az ez év szeptemberi leértékelés és azt kiegészítő intézkedések hatására viszonylagosan emel­kedik. A Világbank által finanszí­rozott programok mindenek­előtt a hatékony, konvertibi­lis elszámolású kivitel foko­zását, a termelési szerkezet ezzel összefüggő korszerűsíté­sét, a háttéripari termékek gyártásának gyorsítását fog­ják szolgálná. Különböző in­tézkedések segítik a külföldi működő tőke beáramlását, vegyesvállala tok alapítását. A rubelelszámolású árufor. galom kölcsönösen előnyös bővítése érdekében aktív pia­ci tevékenységgel, a vállalat- közi együttműködés fejlesz­tésével új behozatali és ki­út tét lehetőségeket keli fel­tárni, javítani kell scz export összetételét, kitermelési költ­ségeit;. A termelői árak emelkedé­sét, a nem hatékony munká­ból származó költségeknek az árakban való elismerését az állami árpolitika fékezi, az ár. ellenőrzés szigorodik. , A jövedelemszabályozási kedvezmények és >a gazdál­kodóegységeknek nyújtott tá- mo ga tások mérsék lődne k. A keresetszabályozásban bő­vül a vállalati és egyéni tel­jesítmények differenciáltabb (és ahhoz szorosan kötődő) dí­jazását lehetővé tevő szabá­lyozás köre. A többi formában is a szabályozók a bértömeg takarékos felhasználására, hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodásra ösztönöznek. A ráfordítást mérséklő köz­ponti gazdaságfejlesztési programoknál erősödik ezek szabályozásának egységessé­ge, az elbírálésnáíl fokozódik a hatékonyság szerepe, bővül a pályázatok köre. A társadalmi tőikének a hatékonyabb tevékenységek irányába történő fokozottabb áramlását segíti elő az új kereskedelmi bankok műkö­dése, a monetáris irányítás korszerűsítése, a kibontako­zásához szükséges működési feltételek fokozatos megte­remtése; a kizárólag belföldi vállalati részvétellel működő részvénytársaságok és korlá­tolt felelősségű társaságok alapításának általános lehető­vé tétele; korszerű — hiteim kívüli — tőkeáramlási esz- köaöfc bővülő alkalmazása. <r A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetke­zeteket, a tanácsokat és intéz, menyeket, hogy saját tervü­ket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását jól szervezett, színvonalas, fegyelmezett munkává.1 segítsék elő. tfcnj

Next

/
Oldalképek
Tartalom