Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1 l ­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVF., 303. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 27., SZOMBAT Az 1987. évi népgazdasági terv A népgazdaság 1986. évi fejlődése A Minisztertanács áttekin. telve a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóvá­hagyta az 1987. évi népgaz­dasági tervet. Megállapította, hogy 1986- ban az egyes területeken el­én előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása ta­pasztalható, és az ez .évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szerveze­tek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálko­dása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átala­kítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált .általánossá, a gazdálkodó egységek jelen­tős részénél nem történt érde­mi előrehaladás a hatékony­ság javítása, a belső és kül­ső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítá­sa érdekében. Objektív körül­mények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világ­piaci áralakulás, egyes rend. kívüli események — és a gaz­daságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást, így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elma­rad a tervezettől. Az ipar termelése és kon­vertibilis elszámolású kivite­le a tervezettnél kevésbé emel­kedik. a termelés hatékony­sága csak egyes területeken javul, összességében nem, vagy alig » 5. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemara­dás a budapesti lakásépítések­nél. A mezőgazdaságot ez év­ben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés (elsősor­ban a í kalászosgabona-terme- Iés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállo­mány csökkenésének -tenden­ciáját sikerült megállítani, il­letve lefékezni. A nem megfelelő teljesít­mények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföl­di felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mérték­ben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növe­kedése az előirányzottnál csak kismértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhaszná­lás a nemzeti jövedelem ter­melését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az ár­alakulásból veszteség szárma, zik, a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének tavaly meg­kezdődött romlása folytató­dik. A KGST-országokkal foly­tatott együttműködés tervsze­rűen alakul, az áruforgalom­ban aktívum képződik, az adósság csökken. A konverti­bilis elszámolású áruforgalom­ban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolt­tal ellentétben nem -mérsék. lodik. a cserearányok — főleg a vegyi és agrártermékek ki­viteli árainak csökkenése mi­att — nagymértékben »romla­nak, mindezek miatt a külke­reskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállo­mány emelkedik. Az állami költségvetés hiá­nya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényező­je, hogy a vállalatoktól szár­mazó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénz­ügyi helyzete jobb, nyereség- emelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből követ­kezett volna. Az 1986. év végére kiala­kult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII.' ötéves terv elgondolásai ez időre felté­teleztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának november 26-i hatá­rozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazda­sági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit. A Mi­nisztertanács ennek figyelem- bevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Az 1987. évi népgazdasági fery fő gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai meglevő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a fel. dolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell tá­mogatni ; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása cél­jából növelhetők, egyéb terü­leteken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakor­latában — az 1986. évi ta­pasztalatokat is tekintetbe vé­ve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapve­tő gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazda­sági fejlődésnek a hatékony­ság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erő­teljes és határozott változá­sok megalapozását. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájuk­ban és a végrehajtás ellenőr­zése során nagy hangsúlyt he­lyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a kon­vertibilis elszámolású, gazda­ságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változáso­kat. Ezt — a forint végre­hajtott leértékelésének jöve- delem-átosoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegí­teni. Ezzel egyidejűleg továb­bi kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom köl­csönös és kiegyensúlyozott bő­vítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő- és a társadalmi tőke mozgá­sát. A munkaerő jobb kihasz­nálásának elősegítése, vala­mint a gazdasági hatékony­ság erőteljes javulása érdeké­ben szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segí­teni a munkaerő-áramlást. A banki intézményrendszer át­alakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehe­tőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlá­(Folytatás a 3. oldalon.) 1987. évben, a gazdaságirá­nyítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követel­mények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. [ öt­éves tervben konkretizált gaz­daságpolitikai irányvonal ed­diginél következetesebb meg­valósítása. A célok közül a gyaKorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerke­zet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fej­lődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítá­sát, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell ál­lítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a forrá­sok és a belföldi felhasználás egymáshoz viszonyított ará­nyának betartására alapozva kell fékezni a külgazdasá­gi és pénzügyi egyensúly rom­lásának folyamatát. A kon­vertibilis valutákban fennál­ló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság élet- színvonalát az 1985 86. évi szinten kell stabilizálni, biz­tosítva az életkörülmények szerény javulását. A közössé­gi fogyasztás nem emelked­het. Mind a termelő szféra irá­nyításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállala­ti és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes diffe­renciálást kell érvényre jut­tatni. Ennek megfelelően: — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivi­telt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a ha­tékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben Január Utol: Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt az év végével megszűnik; a szakma — a gazdasági és kereskedelmi ön­állóság jegyében — két közös vállalatot, illetve húsipari központot hozott létre. 1987. január elsejével kez­di meg működését a 24 önál­ló 'állatforgalmi és húsipari vállalat által létrehozott Ter- impex Húsipari Kükereske- delmi Közös Vállalat. A szer­vezet a Terimpex külkereske­delmi vállalat jogutódjaként tevékenykedik, úgy hogy a törvényességi felügyeletet a Külkereskedelmi Minisz­térium látja el, míg szakmai tevékenységére, a MÉM felügyel. A közös vállalat munkáját az állatfor­galmi és húsipari vállalatok igazgatóiból álló igazgatóta­nács irányítja, A húsipari Síparadicsom — karácsonyi fényben A karácsonyi ünnepek alatt — gondolhatná bárki — az emberek ki sem moz­dulnak otthonukból. Nem egészen így van, ezt tapasz­taltuk tegnap Eresztvény- ben... Közel félezren — ünnep első napján valamelyest ke­vesebben — vették birto­kukba a sí- és ródlipályá" kát, sokan pedig „civilben” nézték az eseményeket. Mi­közben a bátrabbak szélse­besen siklottak a lejtőn. Oda sem a csikorgó tél­nek, élvezték a karácsonyi napsütést. Népfiontfervek Növeljük a közéleti aktivitást A Hazafias Népfront me­gyei és helyi bizottságainak alapvető feladata, hogy fe­lelősségteljes munkával ve­gyenek részt a párt XIII. és a népfront VIII. kongresszu­sa határozatainak végrehaj­tásaiban — ez volt a megha­tározó a mozgalom jövő évi célkitűzéseinek összeállítása­kor. A munkaterv szerint a népfront tevékenységében to­vábbra is alapvető feladat a szövetségi politika érvénye­sítése A jövő évben is fontos fel­adatnak tekinti a népfront a rétegpolitikai tevékenységet. Támogatják a nők, a fiatalok, az időskorúak, a nagycsalá­dosok, valamint a cigányság helyzetének javítását szol­gáló törekvéseket. Részt vesznek a családsegítő és családvédelmi munkában, a veszélyes környezetben élő gyerekek felkutatásában. A szocialista demokrácia szélesítése érdekében a ko­rábbinál is nagyobb figyel­met szánnak a lakóhelyi fó­rumok szerepének növelésé­re, a tartalmi munka fejlesz­tésére. A tervek szerint szé­les körű fórumot biztosíta­nak a jogszabályok és ta­nácsrendelet-tervezetek tár­sadalmi vitáinak, áttekintik a póttanácstagok közéleti munkáidnak helvze+ét.. Az­zal a céllal, hogy mind szé­lesebb körű legyen aktivitá­suk. A népfront gazdasági és te­lepülésfejlesztési munkájá­ban kiemelt feladat a VII. ötéves népgazdasági terv, valamint a tanácsi tervek végrehajtását segítő lakos­sági összefogás, szervezése. A HNF Országos Tanácsa de­cember 8-i irányelve alapján sajátos mozgalmi módsze­rekkel kívánják segíteni a jövő évi tervek gazdaságpo­litikai célkitűzéseik eredmé­nyes megvalósítását. A mozgalom sokszínű me­gyei célkitűzései között em­líthető még a lakosság -Há­tasát javító háztáji és ős­termelés, a. kertbarát- és «s- állattenyésztői mozgalom ki- szélesítése. Az érdekvédelmet a fogyasztók tanácsainak fo­lyamatos és hatékony mun­kával kívánják szolgálni. A művelődéspolitika, az oktatás, a politikai ismeretterjesztő, munka, valamint a békemoz­galmi tevékenység céljai mel­lett megfogalmazták azt is, hogy a mozgalom előtt álló teendők megoldásához, a népfrontkongresszus által ja­vasolt feladatok megvaló­sításához tovább kell javíta­ni a népfront bizottságainak munkáját. U| szérűé zetben a husíF»cir üzemeli exportjogukat a kö­zös vállalat útján gyakorolják. A szervezetnek nemcsak az állami nagyüzemek lehetnek a tagjai, .ebben a kötelékben kereshetnek nagyobb érde­keltséget a külkereskedelmi munkához az úgynevezett re­gionális feldolgozók is: ezek állami gazdaságok, téeszek és áfészek tulajdonában vannak. A külkereskedelmi vállalat igazgatótanácsának elnökéül Kőrös Lászlót, a Győr-Sop- ron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját választották meg; a vezér- igazgató: Ránky László, aki eddig a Terimpexet irányítot­ta. A másik közös vállalat te­vékenysége főként a főváros ellátásával kapcsolatos. Buda­pesti Húskereskedelmi Közös Vállalat néven működik az új évben a MÉM felügyelete alatt — ez a gazdasági szer­vezet, amelynek igazgatótaná­csa az állami nagyüzemek igazgatóiból áll. A vállalat a kereskedelmi munkát koordi­nálja és egyebek között a készletek raktározására is vállalkozik a vidéki húsfeldol­gozók megbízásából. A közös vállalat igazgatótanácsának elnökéül Farkas Imrét, a Za- lahús igazgatóját választották meg, az igazgató: Iváncsy Mik­lós, a Szekszárdi Húsipari Vállalat korábbi kereskedelmi igazgatóhelyettese lett. Fővárosi székhellyel tevé­kenykedik januártól a Hús­ipari Központ, ám a tröszt létszámának mindössze egy harmadával. Ezt a szerveze­tet szintén az állami húsipa­ri üzemek igazgatóiból álló igazgatótanács irányítja. En­nek elnöke, a Húsipari Köz­pont vezérigazgatója; M*ke Imre, a tröszt korábbi vezér- igazgatója. A központ egyebek között a közép- és hosszú tá­vú húsipari fejlesztési kon­cepciók megalapozását segíti, közreműködik a bankok által finanszírozott fejlesztési prog­ramok összehangolásában, és támogatja a MÉM által meg­határozott tenyésztési irány­elvek megvalósulását, továbbá segíti a vállalati információk átadását. A vállalati önállóság révén várhatóan az eddiginél job­ban kibontakoznak a helyi szakmai elképzelések, fokozó-r dik a húsiparban a piaci ver­seny, ami a fogyasztóknak —- hosszabb távon — a választék bővülését és a minőség javu­lását is ígéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom