Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
AZ MSZAftP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ___TANÁCS L/PJA XL II. ÉVF., 299. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. DECEMBER 20., SZOMBAT Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka nLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: lervez-e intézkedéseket a Belügvminisztériiim a lakónyilvántartás és a ki-be jelentkezés jelenlegi. visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: I. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami (költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2 A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István, pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Hetényi István expozéja Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költségvetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül. azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos 1986-ban a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985. azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron, a számításba vett 7,5 százalék helyett, csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva, pedig a tervezett 2.5 százalék helyett, csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszergazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés 'beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerően alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem íerven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat; gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az elő- iráYiyz.ottat. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi nép- gazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987- évi állami költségvetés tervezett bevéteie 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal he iád ja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az ' állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalat ok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az uj. kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bank- rendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása- E bankok újszerű üzletpolitikáiénak egyik záloga, hogy több száz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni Megtörténnek az első lépések a KGST-tagörszagok terső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált. hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorulók körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy ,a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és ■» teljesítményekkel össze ' nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések- A bérek és teljesítmények szoros kaocsnlatát hangsúlyozza a kereskedelmi kamara, a SZOT és más éi'dekképviseleti szervek (Folytatás a 2. oldalon.) Saját fejlesztésű görgőszerelö gépsoron készítik a bányai s-áMítószalagokhoz szükséges görgők szerelését a salgótarjáni bányagépgyárban. A hagyományos szereléstől eltérően, jobbak és pontosabbak a gyártmányok, valamint ez a szerelési művelet nem igényel nehéz fizikai munkát —RT— Aktíva a megyei tanácson Önfinanszírozó szolgáltatás sziikságes Nógrádiak az ülésszak szünetében. Képünkön balról jobbra Vastag Ottilia és dr. Bartalnc dr. Borszéki Erzsébet kép viselők, valamint Kanyó Tibor és Eszményi Attila, akik vendégként ismerkedtek a parlament munkájával. (Fotó: Kulcsár József) A lakossági szolgáltatások helyzetéről és az -sszerű feladatokról rendeztek aktívát pénteken, a Nógrád Megyei Tanács székhazában. Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a szolgáltatásban dolgozó szakembereket, majd Szilas Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezetője tartott tájékoztatót. Népgazdaságunk nehézségei visszatükröződnek a lakossági11 szolgáltatásban. A hetvenes években folyamatosan növekedett az emberek életszínvonala, nem sajnálták a pénzt a szolgáltatások igénybevételére, az utóbbi időkben azonban mindenki jobban megnézi, hogy mire fordítja a nehezebben megkeresett forintjait. Ebből következően jelentősen lecsökkent a szolgáltatások bővülése, amely érzékenyen érinti az iparágban kenyerüket keresőket. Csak a szolgáltató vállalatok eredményei mérséklődtek, mert a kisiparosok á korábbinál nagyobb bevételre tesznek szert. Az idén a magánszektornak a részesedése a korábbi 45-ről 65 százalékra növekedett. Holott a VI. ötéves tervben a magánszektor 55 százalékkal emelte az árakat,- szemben az állami szolgáltatóipar 35 százalékos árnövelésével. Vagyis a lakosság inkább több pénzt adott ki, csakhogy megfelelő szolgáltatást kapjon- A kisszervezetek rugalmasabban alkalmazkodtak a követeld ményekhez, ez a sikerük titka. Népgazdasági szintű célkitűzés, hogy a szolgáltató- ipar a jövőben ne fogyassza a nemzeti jövedelmet, hanem gyarapítsa. Más szóval: a szolgáltatásnak önfinanszírozónak. sőt nyereségesnek kell lenni! A szolgáltató vállalatok árai közismerten nem állnak aranyban a végzett munkával, elmaradnak a tényleges értéktől. A különbözetet dotáció formájában az állam fizeti meg, ez a gyakorlat azonban soká már nem tartható fenn. A cél kettős. Egyrészt: az állami szolgáltatóiparnak úgy kell igazodnia a vásárlói igényekhez, hogy á lakosság ne pártoljon el az - általa nyújtott szolgáltatástól. Másrészt: értékarányossá kell tenni ezeknek a szervezeteknek a munkáját. A fejlődés viszont nem mehet végbe ár- erhelések nélkül, s ennek mi, megrendelők macától értetődően nem örülünk. A lakosság természetszerűen annak az egységnek a szolgáltatását Veszi majd igénybe, amelyik" számára kedvezőbb lesz. Éppen ezért a vállalatoknak is vezérlő elvnek kell tekinteniük a rugalmas alkalmazkodást, a vállalkozást! Az utóbbi években fokozatosan megszüntették a szolgáltatások hatósági árait, életbe léptek a szabadárak- A jövő évtől kiszélesedik ez a gyakorlat a kisüzemekre is. Az áremelést csak ott és akkor kell bejelenteni, ha az árbevételarányos nyereség meghaladja a nyolc százalékot. A nagyobb szolgáltató szervezetekre is vár az a feladat. hogy elébe menjenek a lakossági igényeknek. Ügy kell átalakítani a belső szervezeti rendszert, hogy lehetővé tegye a vállalkozást. Ehhez megfelelő érdekeltséget kell kidolgozni. Az új helyzet, olyan versenyt teremt majd, melyben a munkájukat rosz- szul végzők kénytelenek lesznek beismerni életképtelenségüket és befejezni a tevékenységüket. A megújhodásra a program elkészült, most már a végrehajtáson a sor. A szabályozás szabadabb mozgást enged majd az árak növelésében, de a tisztességtelen haszonszerzésnek álljt parancsol. Megszigorítják tehát az ellenőrzést. A jótállást valamennyi szolgáltató szervezetre kiterjesztik- A minőségvizsgáló intézetek hatósági jogkört kapnak, ezzel javulnia kell a panaszos ügyek elintézésének. Olyan intézményes aktívahálózatot akarnak létrehozni, amely tevékenységével hatékonyabban védi majd a lakosságot. Az elképzelések között szerepel olyan hitelkonstrukciók kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a kisszervezetek fejlődését is. Támogatják a különféle társulásos megoldásokat. Gazdasági integrációkat, generálvállalkozókat kell létrehozni például a gépkocsival kapcsolatosan, s ebben részt vesz a gyártó, az alkatrészellátó és a szervizelő egyaránt. A szolgáltatásban előreláthatóan 1988-ban lépnek életbe a főbb változások. Nem a vállalatot, hanem a szolgáltatási tevékenységet akarja kedvezményezni népgazdaságunk. Olyan szabályozást kívánnak közreadni, amely á kistelepüléseken is maradásra bíria majd a szolgáltatót. Ezután kérdésekre válaszolt Szilas Pál. Összefoglalójában és zárszavában Havas Ferenc megemlítette: elismerést érijeinek megyénk szol"ritatAhiszen 37. utóbbi öt évben ro százalékkal növelték te--"kenvségüket. Felvetése" ° reagálva, elmondta: felülvizsgálják majd ‘ az űrietek nyitva tartícát és az igényste* hez igazítják.
