Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

Ebben az évben harmincmillió-nyolcszázezer forint értékben gyártanak különféle bú­tordarabokat az Ipoly Bútorgyár széesényi üzemében. Az óvodai, a gyermek- és az ifjúsági bütorcsaláűak nagy részét a Bútorker és a Tanért részére szállítják az üzem­ből. A Junior fantázianevet viselő gyermekbútor összeszerelését végzi Jakab Gábor — bal oldali képen —, amelyből az idén már csehszlovák megrendelőnek is szállítanak hat garnitúrát Szécsényből. Csizmadia Imréné az összeszerelt szekrények fóliáit illesz­ti. míg Józsa Lászlódé és munkatársa — alsó képen — a Panni öltözőállványt cso­magolja. Negyvenéves a Nemzetközi Diákszövetség Negyven esztendeje, 1946. november 17-én alakult meg Prágában a Nemzetközi Diák- szövetség. Akkor, közvetlenül a háború után, negyven ország fiataljai tettek hitet a béke, a szabadság, a haladás ügye mellett: ma a világ, mintegy 130 diákszövetsége közül, 110 tagja a szervezetnek. A negyvenedik évforduló alkalmából no­vember 17—20. között „Oktatás és társada­lom" ’ néven világfórumot rendeznek a szö­vetség székházában, Prágában. A Nemzetközi Diákszövetség tevékenysé­ge kiterjed mind az öt kontinensre. A szer­vezetben együtt dolgoznak a legkülönféle politikai, ideológiai, világnézeti elveket val­ló diákok csoportjai. Egységesek a háború el­len, a békéért és a leszerelésért folytatott küzdelemben, de felemelik szavukat az éh­ség, az analfabétizmus, a faji megkülönböz­tetés, a környezetszennyeződés ellen is. S, nem szorítkoznak csupán a bírálatra, de ten­ni, változtatni, építeni, alkotni akarnak. Min­dent elkövetnek az atomháború megakadá­lyozásáért, a szolidaritás erősítéséért, a ta­nulmányi problémák megoldásáért. A béke megvédése érdekében csatlakoztak 'a szövetséghez olyan neves fiatal amerikai tudósok —, köztük a NASA több munkatár­sa is —, akik a világűr kutatásával foglalkoz­nak. Mérvadó véleményük befolyást gyako­rol az SDI-program végrehajtására is, hiszen ők, valóban tisztáiban varrnak egy esetleges csillagháború következményeivel. A szolidaritás kiterjed a függetlenségért, az elnyomás ellen nyújtott segítségre. A Nemzetközi Diákszövetség sokszor és ered­ményesen hallatta hangját Vietnámért. La- oszért, Kambodzsáért, Chiléért és Angoláért. Az idén akcióhetekkel támogatták a dél-afri­kai színes bőrű lakosságnak a faji elnyomás ellen folytatott igazságos harcát. A szövetség orvosokat küldött Angolába, mezőgazdasági szakértőket Mozambikba, ok­tatóbrigádjai segítették és segítik Nicaraguá­ban az írástudatlanság felszámolását. A tag- szervezetektől kapott és szolidaritási alapjá­ba gyűjtött összegeket arra is fordítja, hogy évente több száz fiatal a fejlődő országokból ösztöndíjasként tanulhasson és az így meg­szerzett tudását népe boldogulásának szol­gálatába állíthassa. Eddig több mint négy­ezer fiatal kapott ilyen módon diplomát. Hazánkban évszázados hagyományai van­nak a haladó diákmozgalmaknak. Már, 1848—49-ben is jelentős szerep jutott a di­ákságnak. a jurátusok és az orvostanhallga­tók támogatásának. A fasiszta elnyomók el­len a munkássággal vállvetve harcoltak fi­atal értelmiségiek. A felszabadulást követő­en pedig tevékenyen vesznek részt a Nem­zetközi Diákszövetség munkájában, ösztön- dí.iashelyeket juttatnak azoknak a diákszer­vezeteknek. amelyeknek tagjai otthon nem tanulhatnak. Magyar javaslatra vonták be a középiskolásokat a szervezet tevékenysége­be. Fiataljaink minden esetben hallatják sza­vukat. amikor az erőszak, az ember tel er^ég ellen tiltakozik a világ ifjúsága. A diákok nemzetköz; szövetsége négy év­tizedes munkájával kiérdemelte a világ if­júságának bizalmát és támogatását. Születés­napján, a magyar fiatalok és felnőttek ne­vében köszön íj ük a diákság harcos szerve­zetét és kívánunk lelkes munkájukhoz továb­bi sikereket! ... f. i. A fuvarosra fenekednek Hatom óv alatt két mvódáj ff Jöjjön Walaki" „Jöjjön Walaki” — halljuk és látjuk a tv-reklámban. És jön Walaki, dupla v-vel — talán épp a nyomaték kedvé­ért —, hogy elejét vegye az energia pocsékolásának. A Salgótarjáni Kohászati Üze­meknél is sokan tekintik szív­ügyüknek az energia- és anyagtakarékosságot. Elég ha csak a szocialista brigádokra, s a benyújtott újításokra gon­dolunk. Ugyanakkor a válla­lati első számú „témagazdák’* az energiafőosztályon találha­tók. Ez irányú tevékenységért energiásaink három éven be­lül kétszer részesültek a vál­lalati nívódíj egyes fokozatai­ban. 1984-ben a második, 1986- ban pedig (a pályamunka ki­dolgozói; dr. Kecskeméti Sán­dor, Martúz Árpád, Seprényi Attila, Hegyi Gyula, Bartus Pál) a harmadik fokozatot ve­hették át az előző évi eredmé­nyességük elismeréséül. — Melyikkel kezdjük? — kérdezem dr. Kecskeméti Sán­dor főosztályvezetőt. — Tartsunk sort — mondja a főosztályvezető, s szemével az irodája falán függő elisme­rő okleveleket is segítségül hívja a válaszadáshoz. (Mi ta­gadás, akad belőlük.) — Az 1983-as tevékenységünk lénye­gében olajmegtakarítást ered­ményezett. Százezer tonna nagyságrendben vásároltunk gőzt az erőműtől, melyet az ottaniak olajtüzelésű kemen­cékkel állítottak elő. Miután beüzemeltük saját földgáztü-< zelésű kemencéinket, amivel tulajdonképpen saját „kazán­parkot” hoztunk létre, átáll­tunk saját előállításra, mint­egy ló ezer tonna olajat taka­rítva meg ezzel évente a nép­gazdaságnak. — A legutóbbi Tény ege? — 1984 decemberében. 1985 januárjában az Ipari Minisz­térium azzal a kéréssel keres­te meg az ország 40 legna­gyobb energiát felhasználó vállalatát, hogy 1985-ben 1983- hoz képest 5 százalékkal csök­kentsék összenergia-felhaszná- lásukat. A kérést vállalatunk szakemberei is megvizsgálták, vállalkoztak teljesítésére, jegy­zőkönyvbe rögzítve azt. Sike­rült maradéktalanul eleget tennünk vállalásunknak. sőt az előirányzott 95 százalék helyett az összhőfelhasználás 90.é százalékra alakult. Az energiahordozókkal való jó gazdálkodás eredménye lett, hogy egyes energiahordozók árának emelése ellenére a fajlagos energiaköltségünk 1983-hoz képest 9i,9-et muta­tott. Ez azt jelentette, hogy 1985-ben 13 millió forint ener­giaköltséget takarítottunk meg. — Ezért a főosztály is elis­merésben részesült? — Igen, a kollektíva 1985- ős munkájáért a Kiváló szol­ga Itatófőosztáljr elmet érde­melte ki. — Mügén lépcsők, mügén, módszerek vezettek az elisme­résig? — Felsorolom. Láthatja majd, hogy egymásból fakadó beosztotti szintre tői, hanem is értendő. — Közeleg az ép vége, az eitett háromnegyed év tapasz- taiatai alapján miként értéke­li: könnyebb vott 1986, mint az előző évek? A VII. ötéves terv a kohá­szat számára még az országos átlagnál is kevesebb energia­felhasználási szintet, lehető­séget vtX elő. 1986 januárjá­ban az Ipari Minisztérium képviselői a korábbi 40 helyett 80 vállalatot kerestek meg az­tényezők láncolatáról van szó. zak hogy 1986-os energiafel- Bevezettük a szigorú napra- használásukat 1984-hez képest kész tervgazdálkodást. Minden 1>5 százalékkal csökkentsék, egyes energiahordozót napra- Erre megint csak vállalkoztunk készen, diagramon követtünk nyomon. — Ne haragudjam, hogy köz­bevágok, de fontosnak tartom: csökkenő termeléshez kevesebb energia kell. Ez milyen szere­pet kapott terveikben? — Természetesen a terme­lésből adódó ok-okozati ösz- szefüggést is figyelembe vet­tük, hiszen ennek a mellőzé­sével hamis képet festettünk volna mások számára is. Szi­gorúbb, következetesebb el­lenőrzéseket alkalmaztunk. Folyamatossá tettük a vesz­teségfeltáró tevékenységet. Sikerült megvalósítani egy szoros kapcsolatot a termelő- részlegekkel, s hozzátehetem, soha nem volt még ilyen jó az együttműködés a karban­tartókkal. Ez nemcsak veze­jegyzőkönyvileg. Ez alig tör­tént meg, amikor rendeletileg kihozták, hogy az 1,5 százalék az egész tér veik tusra vonat­kozik. — Tehát a válasz úgy fog­lalható össze, ltogy 1986 sem volt könnyebb, de mit mutat­nak a számadatok, sikerült-e, vagy sem a nem könnyű lé­péstartás? — Az 1986-os év 1—9 hónap­jának az energiafelhasználási statisztikája azt bizonyítja, hogy kollektívánk lendülete továbbra is töretlen, mivel az előírt 1,5 százalékos csökken­téssel szemben — természete­sen a termeléscsökkenést is figyelembe véve — 4 százalé­kos mérséklést értünk el. Benkő Mihály Van — csak nem az, és várni kell rá —JUGOSZLÁV SZÉN? Pia, ne tessék viccelni. Saját ma­gamnak se tudok szerezni! — így látja a keresett külföldi tüzelőbeszerzési esélyeit a salgótarjáni tüzelőanyag-tele­pen Fehér Lajos magánfuva­rozó. — A kányási daraboshoz se tudok hozzájutni, pedig So­mondhatofc mást, a többiek'- ként hordom--nekik kiesi a nek egyelőre várniuk kell. Ke- tárolóterük, vés a kányási szén is. Ma be- — Három óra hosszánál ez széltem éppen a bányával, há- se tart tovább — tekint bele rom vagonnal adtak fel, ha- a várható mennyiséget muta­marosan itt lesz. Egy délelőtt­re talán kitart.., Mint mindig, kié« te jártak jól, akik a télire azok való moskőújfaluban, ahová szállt­to* ezt keresik. Járok Hatvan ÍUt°dnya8ot mar n^l'on be­spájzolták. Viszonylag kevés utánajárással jutottak hozzá tüzelőjükhöz. A bánya szállí­tási készsége is jó volt, sőt, szeptember elejéig a telepek nem is tudták a tok. felé is, ott jobban látok net, mint errefelé. — A rendelőim már mes­sziről fenekednek rám — ve­szi át a szót tőle kollégája, Varga Barnabás magánfuva- mennyiségeket teljes egészé- ros. — Mintha bizony én te- ben átvenni. Kisebb volt a hetnék róla, hogy nem viszem kereslet, mint a kínálat, a szenet! Nálam az NSZK-sze- net és a kányási darabosat sürgetik. De bármilyen kül­földi szén jó volna, ha volna. — Kányási kocka nem jött még? — hajol be a telepi iro­da ablakán egy fiatalasszony. — Úgy. kellene, kisgyerek van a háznál! Kedden reggel a salgótarjáni telepen dorogi brikett és koksz kínálta magat. Ezekből azonnal és akármennyit vihe­tett aki akart. De, mint hal­lottuk, az igények mások: im­portszén kell és nógrádi, hogy megfelelő arányban keverve etethessék vele a kazánt. — Külföldi szenekre 439 elő­jegyzésünk van eddig, ebből 180-at szállítottunk ki — mondja Győri Aladárné telep­vezető-helyettes. — Nem Meghosszabbítják a telefonkötvények befizetési határidejét A Magyar Posta tájékoz­tatja az idén júniusban meg­hirdetett telefonkötvények jegyzőit, hogy — a jegyzési határidő meghosszabbítására tekintettel — az eredeti, 1986. december 31-1 befizetési ha­táridőt 1987. február 28-ra módosítja. Mint ismeretes, a posta a VII. ötéves tervi távbeszélő- fejlesztési források kiegészíté­séhez 1986. júniusban Buda­pesten, a Lágymányos, az Új­pest és a Teréz távbeszélő- központ egyes területein, Pécs városában (Lvov kertváros és Vasas-Hird kivételével, a ..pé­csi víztől” északra eső város­részen), valamint Veszprém városában és körzetében kör­zeti telefonkötvény-jegyzést, Szegeden és körzetében, va­lamint Szarvason és környé­kén pedig telefonkötvény-vá­sárlást hirdetett meg. Az időközben meghosszab­bított jegyzési határidő lejárt. A Magyar Posta a jegyzése­ket értékelve, megállapította, hogy a lakosság és a közüle- tek nem jegyezték a meghir­detett teljes összeget. Ennek ellenére, a posta vállalja, hogy a meghirdetett területe­ken megvalósítja a tervezett beruházást, kivéve Veszprém városát, ahol a vártnál jóval alacsonyabb kötvényjegyzés miatt a tervezettnél kisebb fejlesztést hajtanak végre. A jegyzések értékelése alap­ján. a posta valamennyi köt­vényjegyzést elfogadja. Az erről szóló értesítést a köt­vényirodák folyamatosan meg­küldik a kötvényjegyzőknek. A posta — Budapest Lágy­mányos központ területeit ki­véve — a meghirdetett terü­leteken, a műszaki lehetőségek keretein belül, korlátozott számban —, előzetes jegyzés nélküli — kötvényvásárlási lehetőséget biztosít az újabb igénylőknek. AZ ŐSZ BEKÖSZÖNTE VEI. viszont fordult a kocka. A fű­tési szezon kopogtával meg­nőttek az igények, viszont a bánya szállítási teljesítményei megcsappantak. Azok a csaló­dok. akiknek vagy helyük nincs az egész télire való szén betárolásához, vagy elegendő pénzük nincs az egyszeri na­gyobb kiadásra, most tíz-húsz mázsákért is többször a telep­re szaladgálnak. Pedig az előző évtől fogva ugrásszerűen emelkedett a me­gye importszénkerete. Míg 1985 előtt évi 6 ezer tonna külföldi szén jutott Nógrádnak, az idei 25 ezer tonnás keretet is sikerült 4 ezer tonnával megtoldani. Érkeznek is a jó minőségű, nagy fűtőértékű tü­zelőszállítmányok, de „meg­melegedni” sincs idejük a te­lepen, azonnal hordják szét. Mint a bátonyterenyei (kis- terenyei) telepen is. Két hete német kályhaszenet kapott a telep, az 1500 mázsányi tétel fél nap alatt elfogyott. Most ismét külföldi tüzelő­vel megrakott teherautók for­dulnak be a telep kapuján. Ledőtik az aprószemű, ráné­zésre is jó minőséget ígérő szállítmányt — a várakozó fu­varosok azonnal nekiesnek. Lapáttal hányják fel autó­jukra, míg a serény munkát Batta Pálné telepvezető le nem állítja: — Várjanak már, emberek! Nem jött még meg a fuvarle­vél, azt se tudjuk, milyen szén ez, mennyibe kerül! tó papírokba a telepvezető asszony. — De legalább enyhít valamit a feszültségen. Meg­ismerték, megszerették az em­berek a külföldi szeneket — több kellene. Sokan a borso­di szenek után te érdeklőd­nek, pedig évek óta nem ka­punk belőle. Kányási van. de pár hetet várni kell rá. Bri- szóllított kettel> koksszal, láthatja, tele van az udvar, nem férünk tő­le. Szinte senkinek nem kell. Hogy a pásztói tüzelőanyag- telepen kedvezőbb a helyzet, azt már messziről látni. Bri­kettből, kokszból persze itt is bőségesek a készletek, de mel­lettük kányási kockát, lengyel rostált darát is kínálnak. — Errefelé mások a tüzelési szokások — magyarázza a ked­vezőbb kínálat valószínű okát Édes Istvánná telepvezető. —• Mi tűzifából többet eladunk, mint a hatvani telep, amely- lyel egyébként egy napon se említhetjük magunkat. Ezen­kívül a jugoszláv szeneket ke­resik, alig marad egy kevéske hamu utána. És a kányásitól csak harminc forinttal drá­gább! Utóbbira viszont ná­lunk te várni kell, nem tart ki egyik szállítmány sem a következőig. A nyári kedvezményes tü­zelővásárlási akciót a pásztói telepen alig vették észre. Vé­lik, tartanait még az elmúlt évben betárolt készletek a pincékben. Sok épületben pe­dig vezetékes gáz szolgáltatja már a meleget, ami ugyancsak a kereslet-kínálat viszonylagos kiegyensúlyozottsága irányá­ba hat Ez hát a helyzet november közepén a nógrádi tüzelőanyag­telepeken. Nem felhőtlen az ellátás, noha a hiányt — sze­rencsére — össze se lehet mér­ni a két évvel ezelőtti állapo­tokkal. EGY AZONBAN BIZO­NYOS. A hagyományos tüze­lővel fűtők számára előbb kell kezdődjön a fűtési szezon, mint ahogyan azt az időjárás indokolttá teszi. Most azok le­— Én már a jó pozíciómat hetnek igaizán nyugodtak, akik fel nem adom — teszi le a otthonuk melegére mar akkor lapátot a kupac mellett Ki- gondoltak, amikor a __nyári s zely Zoltán fuvaros. — A ze- égen még hét agra sőfőtt a neiskolának viszem, már alig nap. van mivel fűteniük. Aprón- S*«mK Márta MÖQKÁD- 1986. november 17. héttő

Next

/
Oldalképek
Tartalom