Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

MAI AJÁNLATUNK O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Ami a tudósításból kimaradt Együtt bontsuk a falat! SzendehelyI nyelvörködés Német szavak KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt I Zenés műsor *.#*: Műsorismertetés 8.13: Mai kulturális programok ».3«: Hogy tetszik lenniT A net zenemüve 9.39: KI kopog? 10.S5: Nyltnlkék 10.39: A Hét költője: Pilinszky János, (ism.) 10.43: Ziehrer műveiből 11.13: Csákányi László énekel 11.34: A kölcsönkért gyufa. VI/i. rési. 11.34: Reklám 12.30: Ki nyer ma? lí.40: Reklám 13.45: utak. ösvények... 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.05: Műsorismertetés t4.10: A magyar népdal hete 14.35: Moszkvában 14.35: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi év­fordulónaptár 15.30: Kóruspódtum 10 05 : Széo»n szólj! IS.3I): Történelmi kalandok lt.00: Eeomix 17.30: A magyar népdal hete 17.57: Műsorajánlai ll.oo: van új a nap alatt 10.13: Reklám 10.35: Könyvittdoneások 10.30: Műsorismertetés 10.30: E«t1 magazin 14.15: Rádlónooló 30.31: Aranylemezek 31.20: A legelső próbatétel ♦♦.30: Tíz perr külpolitika 33.30: Halló. Itt vnavok I 23,30: nin'otta slminoato é» Tito Onbbi operett- felvételeiből O.fO: Himnusz 0.15: Ejfél után. .. PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 0.05: Nóták 0.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben Közben: 10.00: Vá’aszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk lt.35: Világújsáa 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Gottlieb: Néev darab orosz és ukrán népdalokra 12.22: Kis magyar néorajz 12.27: A magyar néodal hete 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 15.05: Apróhirdetések ls.oo: Rekláip 1S.05: Hangos kénrettsrény 10.58: Műsorismertetés 17.08: Hidonsáaalnkból 17.3«: ötödik sebesség t*.S0! Rivaldafényben 10.30: Spnrtvllág oo.ao: Reklám 20.05: A magvar néodal hete *1.08: Zsebrádlószfnház: Profán trió *1.27: Klasszikus operettekből Zp.OS: Rorkűlság TTL év­folyam 20. s2ám 23.20: Zenélő fllmkodkák 8.03: Tárogatómuzsika á.l*: É1fél után MISKOLCI STTJDIO: 17.00: Műsorlamertetéo. Hí­rek. időjárás. — 17.0«: Hét­ről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 30-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeret­ném mondani. Gyarmati Bé­la jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsal SALGÓTARJÁN A József Attila Művelődést Központban. Haza és nagy­világ címmel kezdődik iro­dalmi-zenei előadás középis­kolásoknak. délelőtt tizenegy órakor és délután kettőkor. A műsor Janus Pannoniustól a reformkorig öleli fel a ma­gyar költészet és zene törté­netét. A verseket és dalokat Faragó Laura énekesnő, lfiú Fssang Árpád zongoramű­vész és dr. Czlne Mihály Iro­dalomtörténész tolmácsolja a hallgatóknak. A Balassi Bálint megyei könvvtár olvasótermében csa- nádv János. A megígért föld című művének könyvpreml­i---------------------­H armadszor rendezte meg a bátonyterenyei városi jogú nagyközség KISZ-bizottsága és tanulói rétegtanácsa a di­ák ifjúsági napot szómbalon. A hagyományokhoz híven, dél­előtt a Váci Mihály Gimnázi. um és a 209-es számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkáskép­ző Iskola tanulói vetélkedtek egymással a kiisterenyeí kör­zeti művelődési ház színház­termében. A szellemi és sport- versenyeken kívül, számos rendhagyó, nem mindennapi feladatot is meg kellett olda­niuk a középiskolásoknak. Az egyik feladvány élő állatok gyűjtésére szólította fel a di­ákokat. A gimnazisták több mint húszfajtát hoztak be; kutyát, macskát, díszhalakat aOcü a Moisarihcn {a­Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. — 18.25— 18.30: Szemle az Eszak-Ma- g,varország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, va­lamint a NOGRAD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYÁI 16.30: Hírek 16.33: Iskola-tv 16.33-: Iránytű 17.43: A haladó tapasztalatok iskolája. 2. rész. (Ism.) 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tv-fórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-Jelentés 19.30: Tv.níradó 20.00: Az igazgató 21.15: Időszerű téma 21,25: A Bachmeler-ügy 23.00: Hírek !. MŰSOR: 18.10: Hírek 16.13: orosz nyelv haladóknak 8. lecke. 18.35: Párizs mohikánial. 17.30: A 21. emelet adása 17.55: Maia. a méhecske 18.26: Teiesport 18.30: A hét eseményei magyar nyelven. i9.(to: Tv-torna 10.10: Esti mese 19.70: Tdöjárás-ielentés 19.30: Tv.híradó 20.00: Sárosl népszokások 30.13: Snorttükör 21.30: Tdőszerű események 21.36: Időjárás-Jelentés 2?,00: Ez történt 24 óra alatt 23,10: Képzőművészeti magazin 22.33: Edusrdas Miez»laltis litván köHő verseiből. moziműsor: Salgótarjáni November 7. i Fél 4-től: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékíllm. Három­negyed 6-tól: Az első lovas nttdsereg I—ti. színes, látvá­nyos szovjet történelmi film. — Kohász: Rettegett Iván. I—II. Színes szovjet történel­mi film. — Zagy vapálfalva! A Saoün-templom szent kön­töse. Színes Hongkongi—Irinyi kungfukalandfiim. — TIT: Egészséges erotika (14). Ma­gyar filmburleszk. — Balas­sagyarmati Madáchi Bumbó. az elefánt. Színes, szinkroni­zált szovjet ifjúsági film. 8- tól: Nagy zabálás (18). Szí­nes francia—olasz film. Film­klub: háromnegyed 6-tól: Két fogoly. Magyar film. Mese­mozi : Telhetetlen méhecske. — Pásztói Mátra: Háromne­gyed 6-tól: A nyugodt nap éve. Színes, szinkronizált len­gyel film. Este 8-tól: A Sár­kány útja. Színes, látványos hongkongi karatekalandftlm. — Kisterenyel Petőfi: Break n. Színes, zenés amerikai film. — Bátonyterenyei Pe­tőfi: Hóbortos népség n. Szí­nes botswanal filmvfejáték. — Sréesényi Rákóczi: Egy bo­lond százat csinál. Magyar fllmvígjáték. — Rétaág: Az ember, aki túl sokat tudott. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Karaneslapujtő: öt láda aranyrög. Színes, szink­ronizált francia kalandfUm. — É-sekvaékert: Lövöldözés (14). Színes lapán bflnüsvi film. Mesemozi: Pöttöm Pan­na. Tskolamozi: Csalás az ötösért. — Maeviéc: Iskola- mozi : A csodatevő palatábla. — Jobbágyi: Az árt.atlapság bizonvítása (141 Színes, szink­ronizált angol krimi. erjét rendezi meg délután öt órakor, a BHlassi Bálint Nóg- rad Megyei Könyvtár könyv- bftrátköre. A költőt Kojnok Nándor, a B8NMK Igazgató­ja mutatja be a hallgatóknak. BALASSAGYARMAT A Horváth Endre Galériá­ban Pusztai Ágoston szob­rászművész a'kotását várják az érdekvédőket. NŐTINCS Az általános Iskola galériá­jában Farkas András festő­művész kiállítása nézhető mee. S/^TKÄK A Hotel Kastély galériában Bodóczkv István festőművész tárlata tekinthető meg. ■Iáitok: vöröshangyát, tücsköt, bogarat. Ám, a legnagyobb szenzáció az volt, amikor egy macskát és egy egeret egy dobozban hoztak be a diákok. A versenyt a Váci Mihály Gimnázium tanulói nyerték, ebben az évben harmadszor, ezért örökbe megkapták a bátonyterenyei KlSZ-blzott- ság vándorserlegét. A két iskola néhány ügyes tanulója a délelőtt folyamán szabad tűzön gulyáslevest fő­zött. amit a vetélkedő után jóízűen elfogyasztottak. A délutáni műsor Orbán Béla és Bari Iojos slmli- show-jáva! kezdődött. A két Dvorák Gábor pantomim­műsora nagy sikert aratott a taUffrtnk kraáhan» SALGÓTARJÁN EGYIK fontos kulturális eseménye volt ősszel a cigánynapok ren­dezvénysorozata a megyei mű­velődési központban. Átfogó program, a legpopulárisabbak- tól a legmagvasabbakig. Az egyik nap délutánján ci­gány írók, költők találkoztak az érdeklődőkkel. Tudósítot­tunk róla, de a tudósítás ke­retei — mint minden írásé — végesek, tehát kimaradtak belőle olyan gondolatok, ame­lyek közérdeklődésre számot tartóak, s nemcsak ma, de még jó ideig időszerűek lesz­nek, azaz kívánatos szót ej­tenünk róluk. A cigánysággal való foglal­kozás, szociális vonatkozás­ban, régi keletű, kulturális szempontból azonban alig több egy évtizednél. Hosszú évekig bevallva- bevallatlanul, ám mindenféle rávonatkozó írás nélkül tabu­nak számított magának a szónak a kiejtése is. Termé­szetesen nem véletlenül. Na­gyon is megvoltak — részint éinek még — a sajátos törté­nelmi. társadalmi mRgvarázó okai. Vándor-, vályogvető. há­zaló-kereskedő életet élt a cigányság túlnyomó része, a megtelepedés, a muzsikus lét és vele valamiféle szerény megbecsülés csak keveseknek jutott osztályrészül. A ván­dorélet pedig könnyen vezet erkölcsi lazuláshoz. Számos valós, vagy valótlan rémme­sét lehetett hallani tolvaj, rabló, gyilkos cigányokról. Miközben a társadalom nem vette észre — nyilván nem is Szakkörök könyvtárban A bátonyterenyei gyermek­könyvtár a kölcsönzésen kí­vül több gyeimekszakkör mű­ködtetését is vállalta, a nagy- bátonyi Bányász Művelődési Házban. Az Ifjú kőnyvbarátok he­tente egyszer adnak egymás­nak randevút. Az idejáró al­só tagozatos tanulók az első félévben katalógus- és kézi­könyvhasználatot tanulnak. Januártól népmesékkel, nép- mondákkal, népdalokkal is­merkednek meg bővebben. Havonta találkoznak a tör­ténelmi előadássorozatot hall­gatók. akik az első és máso­dik világháború történetét, valamint a XIX. század for­radalmait tanulmányozzák­A biológiai sorozaton külön­leges állatokat és növényeket ismernek meg a gyerekek. A könyvtár vezetői még báb­szakkör indítását tervezik er­re a tanévre. akarta —, hogy a cigányok döntő többsége maga is em­berséges életre vágyik, támo­gatást, segítséget kér azoktól, akik tehetnék. Ez a felszabadulás előtti időszak volt, amelyről az iro­dalom is rémisztő, vagy ro­mantikus képet rajzolt. Laka­tos Menyhért, a Füstös képek kitűnő szerzője említette, hogy sokak szemében a cigányok élete a szabadságot jelképez­te, ő viszont, aki benne volt, a kínját érezte. ÜJ TÁRSADALOMNAK kellett születnie, hogy mindez megváltozzék. És a segítés — munkába állítás, letelepítés, segélyezés stb. — mellett meg­született a tabu Is. némi lel* kiismeret-furdalásként, kissé helytelenül értelmezve teendő­inket. Mert a tabu is valami­képpen az előítélet továbbélé­se. A cigányság körében Is — éppen úgy, mint a munkássá­géban, parasztságéban — ki kellett alakulnia, fel kellett nőnie egy értelmiségi réteg­nek. amelyik szószólója, zász­lóvivője lehet Borsosainak. Persze a változáshoz Itt még más is kellett. Éppen a már jelzettek miatt. Az értelmisé­gieknek vállalniuk is kellett cigányvoltukat. Fz történt meg, már érzé­kelhetően, látványosan, a het­venes évtized közepén. Peda­gógusok, orvosok, mérnökök, művészek dolgoznak akik tud­ják, honnan jöttek, vállalják azt, és tudatosan tenni akar­nak a néoük életmódjának, helyzetének javításáért. Eddig is jelentek már meg könyvek cigány szerzőktől, ké­szült tévéfilm cigány rendező­től, ezután Is készül. E mű­vekben nem az etnikai hova­tartozás a döntő, hanem az alkotás minősége. Vannak kiváló festőik, néprajzkutatóik. Rostás Far­kas György például még ci­gány—magyar szótárt Is szer­kesztett, kétnyelvű tankönyvet Irt a gyerekek iskolai tanu­lásának a könnyítésére. A salgótarjáni Szepesi Jó­zsef Telepiek cimen szociog­ráfiát ír, részlete megjelent az „Egyszer karolj ét egy fát” című antológiában. Viharos volt a fogadtatása. Akikről be­szélt, cigány rokonai, barátai, ismerősei, azok Java megsér­tődött. Miért teregeti ki a „szennyest"? És számukra ez volt a fő, nem az írás igaz­sága. Vagyis nem értették meg. hogy a nyomorúság fel­mutatása Is megtisztító erejű, az „érted haragszom”-elv alapján a segítést szolgálja. A FALAK TEHÄT két ol­dalról épültek fel. Így is kell lebontanunk — cigánynak, magyarnak égvütt. Mert a mintegy félmilliónyi cigány­ság be akar illeszkedni a tár­sadalomba. Segít ebben majd a decem­bertől kéthetenként megjele­nő cigánv nyelvű újság a HNF mellett másfél éve meg­alakult cigánytanács, a nyár óta működő Maevarországi Cigányok Kulturális Szövet­sége. Nem csekély a feladat. Sulyok László a Börzsöny alján A szendehely! iskolába lépő látogatót a tantermek ajtaján kiszűrődő hangfoszlányok fo­gadják. Az ajtókon belül nagy munka folyik. Verssorokat kántál egy mutáló hangú ka­masz, a hetedik osztályos ta­nulók tantermének résnyire nyitott ajtaja mögül csak a tollak sercegése hallik a dol­gozatírás sokat sejtető csend­jén át. Az egyik alsós osztály­ból vidám nótaszó száll fe­lénk, túlharsogva az óra végi csengőszót. A dallam Ismerős, csak a szöveg érthetetlen ma­gyar szóhoz szokott fülünk­nek. Németül peregnek a sza­vak a gyermekajkakról. A csengőszó halkulása ont­ja a gyereksereget az ajtók mögül, s a morajlás megtöltt az Iskola zsibongóját, a lép­csőházat. A gyerekek lassan­ként szóródanak a kiállítás tablóképei között, amelyek a Német Demokratikus Köztár­saság társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről adnak hírt a kis közösség szemlélő­déinek. S hogy miért éppen e baráti ország mindennapjaival Is­merkednek a szendehely! is­kolások? A válasz egyszerű. Megyénk­ben két helyütt — Berkenyén és Szendehelyen — élnek né­met nemzetiségiek. A szende­helyi iskola majd kétszáz ta­nulójának nyolcvan százaléka tanulja a szülők és nagyszü­lők anyanyelvét, a németet. Ragaszkodnak hozzá. Ez az alapállás jellemzi ma a szendehely! német ajkú la­kosságot, s ennek egyik leg- hathatósabb eszköze napja­inkban a nyelv ápolása. Segí­ti ezt az iskolai oktatás is, im­máron hetedik esztendeje. A nyelvoktatás mellett — annak ellenére, hogy nincs kellő szá­mú nyelvoktató pedagógus — úgy érzik, hogy a fellelhető hagyományok őrzése, mint a népi játékok, dalok, táncok, vagy a tárgy! kultúra emlé­keinek átmentése, őrzése köte­lességük. Jelenleg két — kezdő és ha­ladó — öntevékeny iskolai csoport színesíti a faluközös­ség egy-egy rendezvényét, mint legutóbb az öregek tisz­teletére rendezett napon. Szí­vet melengető bizonyságot s biztonságot kapnak a falu ko­rosabb lakói az ehhez hasonló rendezvénnyeken, hogy az ő életükkel együtt nem vész el a szeretett nyelv. Hiszen uno­káik óvják és ápolják azt. s így a Börzsöny lankái között még végeláthatatlan időkig ta­lálkozhat az idegen a német nyelv hangzóival. A gyerekek ragaszkodását, érdeklődését pedig azáltal kí­vánja még éberebbé tenni az iskola vezetése, hogy kapcso­latot keres az anyaország va­lamely hasonló oktatási intéz­ményével. S teszik ezt azért is, hogy a nyelv, a hagyománvok még tovább éllenek az együtt­működés segítségével is. —tz— Doromboló Űj, zenés gyermekműsorral rukkol elő a decemberi ün­nepekre a salgótarjáni öb­lösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házának. Temp- res színpada. A Dorombé1 ó című műsort magyar és kül­földi irodalmi alkotásokból, megzenésített versekből Bazsó Erzsébet színjátszó szerke" tette. Helyet kapott benne E-- dős István egy színházi jele­nete is. amely együttjátszást tesz lehetővé a gyerekekkel. A háromnegyed órás program nézői élményeiket rajzon örö­kíthetik meg. s a legsikere­sebb munkákból a sorozat­előadások után kiállítást ren­deznek. A Dorombolót Molnár Ernő rendezte s premierjét december elsején tartják a STÉSZ megyeszékhelyi köz­pontjában. Diák ifjúsági nap Bátonyterenyén Tücsköt bogarat hordtak össze Nagy nevek Megújhodott a szabadegyetemi sorozat Pásztón A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat a magyar értelmiség nagy hagyomá­nyokkal rendelkező szerveze­te. Pásztó városi szervezete ebben az évben több újsze­rű tanfolyamot hirdetett. Helytörténeti, politikai, nyel­vészeti, művészeti és köz­gazdasági előadássorozatot indítottak. Ezenkívül meg­kezdődött a fiatalok szabad- egyeteme is. A középiskolá­soknak ajánlott sorozatban a tizenéveseket érdeklő és érintő kérdésekről szocioló­gus. orvos, pszichológus, jo­gász és pedagógus beszél. A sorozat lehetőséget nyújt ar- i is. hogy az általános prob­lémákon túl. az egyéni kér­désekre is választ kapianak a hallgatók a szakemberek közreműködésével. A művészeti sorozat film- történeti és filmesztétikái alnpismereteket ad, a film­művészet néhány jelentős al­kotásával filmklub kereté­ben. A nézők már láthatták Woody Allén Manhattan cí­mű alkotását, hátravannak még a filmművészet szá­mos, nagynevű rendezőinek filmjei, többek között Milos Foorman Hair és Francois Truffaut Négyszáz csapás cí­mű remeke. Napjainkban egyre többet beszélünk egészségünk vé­delméről, ezzel kapcsolatban az életmód és a környezeti hatások jelentőségéről. Ezt a kérdéskört szociológusok és orvosak elemzik nyolc elő­adáson keresztül az Egészsé­ges életmód kérdései című előadássorozatban. Korunk egyik legnépsze­rűbb tudománya a közgazda­ságé. A gazdasági döntések hátterébe enged bepillantani a közgazdasági sorozat, ahol a közgazdasági tudomány gyakorlati alkalmazását is bemutatják. Minden sorozat a mai élet­hez, a napi munkához szük­séges ismereteket nyújt az ér­deklődőknek. Tizenöt könyvkötő szakmunkástanuló sajátíthatja cl a szakma fogásait a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati üzemében. A 217 es Ipari Szakmunkásképző Inté- zet tanútól Kuris Jánosné szakoktató irányításával tanulhatják meg a könyvek kötését az Ipoly-parti városban. —RT— MIT? HOL? MIKOR? «

Next

/
Oldalképek
Tartalom