Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

Tanácskozás az SZKP KB-ban Gorbacsov az áru n TESZÚII küldöttközgyűlése piaci szerepéről A minisztériumoktól, főha­tóságoktól független, szerve­zetileg nem a vállalatok rend­szerébe tartozó állami minő­ség-ellenőrzési és termékátvé­teli szolgálat létrehozásáról tartottak tanácskozást pénte­ken Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságának épüle­tében. A tanácskozáson részt vettek a' köztársasági kommu­nista pártok központi bizott­ságainak. a határterületi, te­rületi és városi pártbizottsá­goknak a titkárai — jelentet­ték be szombaton Moszkvá­ban. A tanácskozáson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkáré és Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Beszédében Mihail Gorba­csov rámutatott, hogy az Í3ZKP KB Politikai Bizottsága azért tartotta fontosnak e tanácsko­zás összehívását, mert nagy társadalmi és gazdasági jelen­tőségű kérdésről van szó. A termék minőségében összegző­dik ugyanis minden gazdasági ágazat munkájának eredmé­nye. Arról van szó. hogy mi­lyen termékek kerülnek a nép­gazdaságba, milyen termékek határozzák meg annak szín­vonalát, milyen termékek be­folyásolják az emberek élet­körülményeit. elégítik ki szük­ségleteiket. Mindez az embe­rek hangulatát, az országban végbemenő folyamatokhoz való viszonyukat is meghatározza. A piacnak magas műszaki színvonalú árukkal való telí­tettsége a virágzó gazdaság legfontosabb ismérve, és el­lenkezőleg: a gyenge minőség a rossz, lelkiismeretlen mun­ka kifejezője, az anyagi és műszaki eszközök, a nemzeti vagyon pazarlásának legve­szélyesebb megnyilvánulása. A főtitkár a továbbiakban megállapította, hogy a szovjet belső piac sok esetben kezd telítődni, közeledik az opti­mális szinthez. A közfogyasz­tási cikkek struktúrája bizo­nyos mutatókat tekintve kö­zeledik az ésszerű normákhoz. Ugyanakkor sok áruból állan­dó hiány mutatkozik. Ha min­den termék jó minőségű len­ne, az sok tekintetben a meny- nyiségi problémákat is meg­oldaná. A gyorsítás csak mi­nőségileg magas színvonalú, a termelékenység magas szintjét képviselő, hatékony élőmunkát és anyagfelhasználást kimuta­tó termékek útján mehet vég­be. Az, aki másként gondolja, mind a mai napig nem értet­te meg a gyorsítás lénvegét. A gyorsítás mindenekelőtt a műszaki haladáson, az új tech­nikára és technológiára való áttérésen és az emberi ténye­ző aktivizálásán keresztül va­lósítható meg. A továbbiakban a főtitkár felhívta a figyelmet: hétfőn megkezdi munkáját a Legfel­sőbb Tanács ülésszaka, amely elfogadja a Szovjetunió gaz­dasági és társadalmi fejleszté­sének az ötéves tervidőszak második évére szóló tervét. Ez az ötéves terv különleges he­lyet foglal el az ország fej­lesztésének 15 éves program­jában. A munka dinamizmu­sának növelése révén ebben a mostani tervidőszakban kell elérni, hogy a fő gazdasági feladatokat egymással szerves egységben oldják meg. Mihail Gorbacsov emlékez­tetett, hogy a minőség javítá­sát célzó munka már koráb­ban megkezdődött. Ennek eredményei már mutatkoznak. Mindazonáltal a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. A munka még nem bontako­zott ki teljes mértékben. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta a változás előkészítő munkájának fontosságát. Ki­fejtette azt a véleményét, hogy a televíziónak és a la­poknak külön rovatban kelle­ne foglalkozniuk a vállalatok és ágazatok felkészülésével. A hátralévő másfél hónapban á pártbizottságoknak az em­berek körében végzett mun­kára kell összpontosítaniuk fi­gyelmüket. A pártnak — a minőség kapcsán is — figyelmet kell fordítania a rend és a fegye­lem megerősítésére. Ez a munka csak akkor fejeződik be. mondta Gorbacsov, ami­kor minden vezető és mégin- kább minden pártbizottság megérti, hogy az átalakításnak és általában a társadalom, a gazdaság működésének döntő tényezője a rend és a fegye­lem. Mihail Gorbacsov végezetül aláhúzta: jól meg kell érteni, hogy ez az időszak rendkívül fontos az ország és a szoviet nép szempontjából. A jelenle­gi időszak olyan, hogyha en­nek során sikerül meebirkózni a felmerülő problémákkal, ak­kor ennek történelmi hatása lesz az országra és a Szovjet­uniónak a világban betöltött szerepére egyaránt. (MTI) Élesedik a választási harc az NSZK-ban A kormányzó nyugatnémet kereszténydemokraták a hét végén a legkülönbözőbb la­kossági rétegekhez, a ' legkon­zervatívabb csoportokhoz is intézett felhívásokkal, a sza- vazaitszerző kampány, az éles választási harc jegyében kör­vonalazták kül- és belpoliti­kai elképzeléseiket. A két má­sik koalíciós partner, a Sza­baddemokrata Párt (FDP) és a Keresztényszociális Unió (CSU) képviselői egymással is hevesen vitázva szólaltak fel gyűléseiken, s a szociálde­mokraták újabb módosítással tisztázták taktikájukat. Helmut Kohl kancellár düs­seldorfi beszédében és egy interjúban hangoztatta az NSZK érdekeltségét abban, hogy ésszerű és jó kapcsola­tokat ápoljon a Szovjetunió­val és a kelet-európai szoci­alista államokkal. Újfent nyugtázta, hogy a Szovjetunió — a gazdaság dinamikus megújítását szorgalmazó Gor­bacsov főtitkára vezetésével Szintéfi kapcsolatainak élénkítésére törekszik Nyugat- Európával és áz NSZK-vaL Kohl szerint, a leszerelési és enyhülési erőfeszítések sike­re, a két nagyhatalom veze­tőinek jövőre megtartandó újabb csúcstalálkozója elő­relendítheti a nyugatnémet —szovjet érintkezést is: A kancellár szükségesnek ne­vezte a párbeszéd folytatását az NDK vezetőivel is, ugyan­akkor —, a kétoldalú viszony megzavarására alkalmas ko­rábbi hasonló vádaskodása miatt a napokban bejelentett NDK-tiltakozás ellenére —, ismételten az emberi jogok megsértésével vádolta a má­sik német államot. Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter (FDP) egy wuppertali gyűlé­sen a helsinki záróokmány kiteljesítéséhez való hozzá­járulásként méltatta a nyu­gatnémet város és az NDK­beli Schwerin között most létrejött testvérvárosa megál­lapodást, és hangsúlyozta a két német állam közös fele­lősségét az európai béke meg­szilárdításában. Helmut Haussmann. az FDP főtitkára — a bajor CSU-nak pártja el­leni külpolitikai bírálataira Válaszolva —, azt mondta: a kormánykoalícióban azért is növelni kell a szabaddemok- daták befolyását, hogy ellen­súlyozzák a Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök vezette CSU erejét Willy Brandt, gz SPD elnö­ke —, kprábbi kijelentéseivel ellentétben, és most már Jo­hannes Rau szociáldemokrata kancellárjelölttel összhang­ban — kifejtette: természetes, hogy pártja az országos vá­lasztásokon a többség meg­szerzését célozza. A bajorszá­gi és a hamburgi kettős vere­ség után, azonban újabb cél az is, hogy megakadályozza a CDU—CSU túlságos megerő­södését. (MTI) Befejezte munkáját a Laoszi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa Főtitkárrá ú bői Kaysone Phomvihane-t váfaszto ták A KB politikai beszámoló­jának elfogadásával, az 1990- ig szóló ötéves, illetve a hosszú távú társadalmi-gaz­dasági fejlesztési terv jóvá­hagyásává!, a szervezeti sza­bályzat módosításával, a ve­zető szervek megválasztásá­val szombaton befejezte mun­káját a Laoszi Népi Forra- dalm Párt negyedik kong­resszusa. Az új összetételű Központi Bizottság első ülé­sén ismét Kaysone Phom- vihane-t választották meg az LNFP KB főtitkárává. A kongresszusi határozat megállapítja: a KB politikai beszámolója helyesen ’ ele­mezte a szocializmushoz való átmenet első tíz évének ta­pasztalatait. Kiijelölte a to­vábbfejlesztés és a megúju­lás feladatait, a marxizmus— leninizmusnak a laoszi sajá­tosságoknak megfelelő alkal­mazásával. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a KB politikai beszámolóját, illet­ve a társadalmi-gazdasági fejlesztés terveit. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a szer­vezeti szabályzat módosítását, ami a pártegység és a tö­megkapcsolatok további erő­sítését szolgálja. Az 51 tel­jes jogú, illetve 9 póttagból álló Központi Bizottság fő­titkárává ismét Kaysone Phomvihane-t választották. Az új, kibővült Központi Bi­zottság tagjainak átlagéletko­ra jelentősen csökkent, 52 évre. Kaysone Phomvihane zár­szavában megállapította: a kongresszus felelős, alkotó légkörben, lenini stílusban aktív, sikeres munkát vég­zett. Az előrelépés érdekében nyíltan feltárta a hiibákat is. A következtetések alapján korszerűsíteni kell a gazda­ságirányítást. A közéletben erősíteni kell a párt ve­zető szerepét. Fel kell lépni a konzervativizmus, a régi beidegződések ellen, minden­hol felkarolva az új iránti törekvéseket. Küzdeni kell a szűklátókörűség, a paran­csolgatás és a korrupció el­len. Nem szavakkal, tettek­kel kell bizonyítani, hogy a párt egész tevékenysége a né­pet szolgálja. Csak így moz­gósíthatunk mindenkit arra, hogy leküzdjék az elmara­dottságot és a korszerű szo­cialista társadalom építésé­vel emeljék a nép életszín­vonalát. (MTI) ü NÖGRÁD — 1986. november 17., h^iíő A küldöttek a beszámolót hallgatják. (Folytatás az l. oldalról.) ségét értek el megyénk nagy­üzemei. A rákövetkező két év­ben megtorpanás, egyes terü­leteken pedig visszaesés kö­vetkezett be. Ennek okai: az időjárás, a közgazdasági té* nyézők, valamint az üzemi hiányosságok. Gondok jelentkeznek a nö­vénytermesztésben, a táp­anyag-gazdálkodásban, rész­ben a pénzügyi feszültségek, néhány helyen pedig a rosszul értelmezett takarékosság mi­att. Az erőteljesen romló jö­vedelmezőség, az üzemek nagy részében igen rosszul hatott az állattenyésztői mun­kára, a tenyésztési kedvre, A szünet után Váradi János- né a nőbizottság elnöke kapott szót. az ágazat megítélésére. A magas tőkeigényű, lassan megtérülő állattenyésztési beruházások háttérbe szorul­tak. Feszültségek találhatók a beruházási tevékenységnél Is. Bár az értékelt időszakban 31 százalékkal több pénzt fordí­tottak beruházásra, mint azt megelőzően, a reálérték csök­kenése miatt a szövetkezetek nem tudták az indokolt mű­szaki fejlesztéseket végrehaj­tani. A pénzt alapvetően gé­pesítésre, elsősorban a nö­vénytermesztés és az alapon kívüli tevékenység gépi ellá­tottságának javítására fordí­tották. Ennek ellenére jelen­tősen nőtt a nullára leírt gé­pek aránya, romlott az állo­mány üzembiztonsága, amely jelentős üzemeltetési több­letköltséggel járt. Növelni az erőfeszítéseket A növekvő termelés, a ja­vuló termelékenység és esz­közhatékonyság ellenére a tervciklus utolsó két évében jelentősen csökkent az üze­mi eredmény, mert a növek­vő termelés eredményeiből egyre kisebb rész maradt vissza az elvonások miatt. A támogatásokkal szemben az elvonások összege több mint háromszorosára nőtt. A köz- gazdasági szabályozók leg­erőteljesebben a legkedvezőt­lenebb adottságú szövetkeze­teket érintették. Az 1985-ben életbelépett szabályozás csak­nem 60 millió forintjai növel­te az előbbiek terheit. Közel kétszeresére nőtt az alacsony hatékonyságú üzemek száma, 19 termelőszövetkezetnél az egyszerű újratermelés felté­teleit is nehezen tudják biz­tosítani. Az objektív okokon kívül art.vb’ekt'v hiányosságok, — így hatékonyságot javító el­maradt intézkedések, az ala­csonyabb vezetési színvonal és szervezettség, lazább gaz­dálkodási fegyelem és a belső tartalékok részbeni mozgó­sítása is hozzájárult az előbb említett kedvezőtlen hely­zet kialakulásához. Az előzetes felmérések sze­rint megyénk termelőszövet­kezetei 1986-ban sem a ter­melés növelésére, sem a nye­reség előteremtésére irányuló terveiket várhatóan nem tel­jesítik. Az előbbinél 3 száza­lékos az elmaradás, az utób­binál 72 millió forint a tervtől való elmaradás. Az üzemek kétharmadában csökken a nyereség, nyolc üzemben nem éri el az egymilljó forintot, kettő pedig veszteséges lesz. Az előbbiek nyomatékosan fi­gyelmeztetnek arra, hogy a VII. ötéves terv teljesítése érdekében minden szinten növelni kell az erőfeszítése­ket. Dr. Bencze Barna kiegészí­tője után Deák Pál, a TE- SZÖV titkára ugyancsak szóbeli kiegészítést fűzött az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz, amely a küldött- közgyűlések javaslatait fog­lalta magába, az V. kong­resszus állásfogjal^sániik ki­alakításához. Sokrétű eszmecsere A beszámolókat vita követ­te. Csató Sándor, a palotás­halmi termelőszövetkezet el­nöke az előnyös . világbanki hitelből megvalósított nö­vénytermesztési ágazat fej­lesztését ismertette, kifogásol­ta, hogy a termelési rendsze­rek nem vállalnak közös koc­kázatot, szakembereiknek ala­csony a szakképzettségük. Sajgó Ferénc, az érsevadkerti termelőszövetkezet elnökhe­lyettese a fiatalok szövetke­zethez való kötődésének ten­nivalóit, a szövetkezeti de­mokrácia tartalmi gazdago­dásának gátjait ismertette, majd szóvá tette, hogy az el­vonások miatt egyre kisebb összegekkel tudiák segíteni a nyugdíjas alapító tagokat. Dr. Miklós Zoltán, a litkei terme­lőszövetkezet elnöke felsorolta azokat az okokat* amelyek miatt növekedett az állatte­nyésztés veszteségessége. Vá­radi Jánosné, a nőbizottság el­nöke az' asszonyok szakkép­zettségének növekedését, köz­életben való tevékenységét ismertette, kifogásolta, hogy kevesen vannak a szakmai vezetésben. Percze József, a bátonyterenyei termelőszö­vetkezet elnöke szerint az utóbbi években megbomlott az összhang a feladatok és a feltételrendszer között, s emiatt több feszültség kelet­kezett. Havas Ferenc, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese nagvra értékelte a terme1 őszö- vetkezetek és társulásaik munkáját Az elért eredmé­nyek méltán váltanak ki el­ismerést nemcsak a megyé­ben, hanem országosan is. Utalt arra. hoev a megyei ta­nács nemrég tárgyalta és fo­gadta el a me-'e ételmiszer- gazdaságá-mk 2000-ig szóló koncepcióját. Egyúttal érté­kelte az 1985-ig szóló hosszú távú fejlesztési elképzelések véorobaitpoát. Az abban meg- fo^aln-írzo^t célok töhhséee teljesült. Mélyreható változá­sok következtek be. Ennek köszönhető, hogy a nagyüze­mek többségének teljesítmé­nye jobb, mint adottsága. A nagyüzemek befogadták és megvalósították a korszerűt, az újat. Ezután a hibákra tért rá. Megemlítette, hogy né­hány gazdaságban a vezetés nem állt a helyzet magasla­tán, volt, ahol felelőtlenül gazdálkodtak, másutt pedig nem sikerült a joggal elvár­ható szinttől t az elmaradók körét szűkíteni. A megyei ta­nács szakigazgatási szerve az eredményeket ugyanúgy ma­gáénak vallja, mint a hiánvos- ságokat. Befejezésül a jövő tennivalóit sorolta fel. Kalász Árpád, a szurdok­püspöki termelőszövetkezet főkömyvelője szerint, csak ak­kor lehet hosszabb távra ala­posan tervezni, ha a szabá­lyozóknak tartós elemei is vannak. Szerinte, sürgősen egyszerűsíteni kell a jelenle­gi nagyon bonyolult elszámo­lási rendszert. Máté Sándor, a szécsényi építőipari szövet­kezet igazgatója szerint, a megye három termelőszövet­kezeti építőipari egységé az országos rangsorban az első harmadhoz tartozik. Dr. Poden QyjRg, a TÓT • főtitkárhelyettese elmondta, hogy az V. kongresszus do­kumentumai a XIII. párt­kongresszus határozatára és a VII. népgazdasági ötéves tervre épülnek. Az ezekben foglaltaik teljesítése teremti meg a feszültségek feloldását Percze József a bátonyterenyei tsz elnöke is felszólalt. Fotó: Rigó Tibor Felsorolta, mit kér a kong­resszus a kormánytól, majd hangsúlyozta, hogy az ér­dekképviseleti munkában az eddiginél jobb kapcsolatra van szükség. Felhívta a fi­gyelmet, hogy jövő évben szi­gorúbb követe'ményeknek kell eleget tenni. Végül e':'s- meréssél szólt a megye szö­vetkezeteinek elért eredmé­nyeiről. Megválasztott tisztségvise ők A vitában elhangzottakra dr. Bencze Barna és Deák Pál válaszolt, majd a küldöt­tek elfogadták az előterjesz­tett dokumentumokat. Ugyan­ezt tették a TESZÖV ellen­őrző bizottsága és nőbizottsá­ga jelentésével kapcsolatban is. Ezután került sor a tiszt­újításra. A küldöttközgyűlés megválasztotta a 1.1 tagú e1- nökséget, a munkabizottságot, és a TOT-kongresszus küldöt­teit. A TESZÖV elnöke Pong- rácz József, elnökhelyettese dr Gergely Sándor a titkára pedig ismét Deák Pál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom