Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

JTLÄG PROLETÁRJAI. EG¥ESUUETE1CI ' NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 270. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. NOVEMBER 17., HÉTFŐ A TESZOlf küldöttközgyűlésé Nehéz, de eredményes és feszültséggel teli időszakot hagytak maguk mögött megyénk termelőszövetkezetei Az elnökség tagjai Szombaton Salgótarjánban, az SZMT-székházban tartotta meg kongresszusi beszámoló és tisztújító közgyűlését a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A küldötteket és a meghívottakat — köztük Ozs- várt Józsefet, a megyei'pártbizottság titkárát'— dr. Gergely Sándor, a TESZÖV elnökhelyettese köszöntötte, majd ja­vaslatára a küldöttek elfogadták a napirendi pontokat. Az elnökség írásban kiküldött beszámolójához, amely a IV. kongresszus óta végzett termelőszövetkezeti, társulási és szövetségi tevékenységről szól, dr. Benczé Barna, a TESZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mostoha körülmények között »s._ Változások az epitiiiiÉta A szocialista országok ered­ményes együttműködése szempontjából elengedhetet­len a kapcsolatok új, kor­szerűbb formáinak alkalma­zása. Ezek közé tartoznak a közös vállalkozások, a nem­zetközi egyesülések, a válla­latok közötti közvetlen kap­csolatok, amelyek bővítéséről fejtették ki véleményüket a KGST-tagországok kormány­fői Bukarestben, a szervezet 42. ülésszakán. Áttekintették azt is, hoqyan lehet gyorsí­tani az újszerű együttműkö­dési formák elterjesztésére ed­dig is tett lépéseket. A Szovjetunióban például a kormány nemrégiben adott felhatalmazást a vállalatok­nak arra, hogy a nemzetközi Kooperációk Kérdéséiről ma­guk hozhatnak döntéseket, a Közvetlen érintettek választ­hatjuk ki KGST-tagországbeli partnereiket. Szakítva az ed- aigi moaszerekkei a vállala­tok határozhatják meg az e9yüitmukódes céljait, egyez­tethetik a kooperációs áruté­teleket, dönthetnek a szállí­tás mennyiségéről, vagy ar­ról: önállóan, vagy inkább a külkereskedelmi szervezetek útján bonyolítják le a szál­lításokat. Csehszlovákiában az év elején hoztak hasonló jel­legű, a vállalatok önállósá­gát szélesítő határozatot. Azt is lehetővé tették, hogy a vállalatok a kooperációs vál­lalkozások eredményei alap­ján nagyobb bér- és jutalma­zási alappal rendelkezzenek. Az NDK-ban, Bulgáriában is vonzóbbá kívánják tenni a vállalatok, kombinátok szá­mára a KGST-beli kooperá­ciót. Mint Lázár György fel­szólalásában emlékeztetett rá, hazánk már korábban létrehozta a korszerű együtt­működést ösztönző gazdaság­irányítási és jogi feltételeket. Felismerték azt is a tagor­szágok, hogy a kiemelkedően fontos műszaki fejlődés gyor­sítása különösen a húzó ipar­ágakban ütközik nehézségek­be, az exteiiziv fejlesztési szakaszra jellemző módszerek alkalmazásával. Hosszú ideig volt sajátos vonása a KGST-együttműkö­désnek. hogy a kooperációs vagy másfajta együttműkö­dési szerződések végrehajtói alig vettek részt a kapcsola­tok tervezésében, kialakítá­sában: az árakról, a szállí­tási határidőkről szóló döntés egy vagy akár több szinttel is feljebb született. A sokfé­le minisztérium, árbizottság, egyéb állami szervezet ha­tározott ezekről a lényeges feltételekről — valóban csak végrehajtói szerepre kárhoz­tatva a tényleges főszereplő­ket, a vállalatokat. A múlt évi rendkívüli KGST- ülésszak fogadta el a hosz- zú távú, 15 évre szóló együtt­működési programot, amely a legfejlettebb „csúcstechnoló­gia" terén öt fő témát és vagy nyolcvan szakosítási programot jelölt ki. A KGST- értékelések szerint ma még meglehetősen elterjedt a pár­huzamos KGST-tagországi ku­tatás és gyártás, aminek kö­vetkeztében az együttműkö­dési tervekben a múltban fő­ként a technikai fejlődés szempontjából kulcsfontos­ságúnak tekintett területek kaptak kevés helyet. Az új stratégiai program már ki­terjed az elvileg új források megtakarításával járó tech­nológiák (például atomener­getikai berendezések) kifej­lesztésére. a munkaigényes technológiai folyamatokat gé­pesítő, automatizáló eljárások kidolgozására (robotok, ru­galmas gépipari gyártási rendszerek), a termékek meg­újhodását szolgáló korszerű anyagok kifejlesztésére, a bio­technológiára — hogy csak néhányat emeljünk ki a komplex fejlesztési program­ból. A program nem pusztán a „kívánságok jegyzéke’’ - a mostani ülésszakon is az volt a fő kérdés, hoqy miként le­het az elképzeléseket beépí­teni a KGST-kaocsolatok min­dennapi avakorlatába. M. i. _______________________ V isszatekintve a megtett út­ra, megyénk termelőszövetke' zetei és társulásai jó politikai légkörben dolgozva, szorgal­mas és jól szervezett munká­val, nehéz, de eredményes öt esztendőt hagytak maguk mö­gött. Teljesítették legfonto­sabb gazdasági és társadalom­politikai célkitűzéseiket, egyes területen pedig túlszár­nyalták azokat. Hozzá járul­A Hagyomány és ismeret- közlés című irodalomtudo­mányi ülésszak második, be­fejező napjának eseményei szombaton zajlottak az SZMT salgótarjáni oktatási központjában. Az előadások az irodalmi és irodalomtör­téneti ismeretközlés témakö­reiről, elméleti és gyakorlati eredményeiről, tennivalóiról szóltak. Az egész napos program el­ső részében dr. Horváth István, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője elnökölt. Ekkor tartott elő­adást Salamon István (Ma­gyar Rádió) a rádiós ismeret­közlés 1925—1945 közötti ta­pasztalatairól. A kezdeti évek után 1934—35-ben — kilenc hónapig — Németh László vezette az irodalmi osztályt, de igényes elképzeléseivel megelőzte a korabeli lehető­ségeket. Részben az ő törek­véseit vitte tovább és való­sította meg, nagyobb diplo­máciai érzékkel és körülte­kintéssel Cs. Szabó László, aki az ország német meg­szállásáig vezette az irodal­mi osztályt. Az előadó kü­tak a megye lakosságának ki­egyensúlyozott, javuló élel­miszer-ellátásához, az export- árualapok bővítéséhez. Ezzel lönlegességszámba menő hang­illusztrációkat is bemutatott; hallhattuk Babits Mihály, Cs. Szabó László, Németh Lász­ló, Halász Gábor, Szerb An­tal. Szép Ernő és Karinthy Frigyes hangját. Kristó Nagy István (Mag­vető Kiadó főszerkesztője) a rádió és televízió irodalmi, kritikai tevékenységét ele­mezte. Az előbbi programja­it átgondoltabbnak, színvo­nalasabbnak és tartalmasabb­nak tartja, miközben tény, hogy a televíziónak nagyobb a közönsége és hatása. Ka- kuk Tamás (TIT Komárom Megyei Szervezete) a kábel­televíziós lehetőségekről tájé­koztatott, közzétéve a kétéves tatabányai tapasztalatokat. Délután Kovács Anna mu­zeológus, a Magyar Irodalom­történeti Társaság nógrádi ta­gozatának titkára elnökölt. Botka Ferenc (Petőfi Irodal­mi Múzeum főigazgatója) a kutatásokról és topográfiai kutatásokról ejtett szót. Fe­nyő István (KLTE) Nógrád megye irodalmi hagyomá­nyainak ápolását mutatta be lehetővé tették a megye szö­vetkezeti parasztságának és a társulásban dolgozók életszín­vonalának megőrzését, a mun­kakörülmények javítását, a községek arculatának, szem­léletes változását, a szocia­lista közgondolkodás erősö­dését. A megye 36 termelőszövet­kezete, hét önálló jogi szemé­lyiségű közös vállalata az el­múlt öt évben termelési ér­téktervét 76 százalékkal nö­velte. Jól alkalmazkodtak a megváltozott, nehezedő kö­rülményekhez, termelési szer­kezetüket, adottságaik a pi­aci követelmények szerint ala­kították. az utóbbi öt esztendőben. Él­ismeréssel szólt az eredmé­nyekről, a megyei, főként múzeumi kiadványokról, pél­dául az évkönyvekről, a nóg­rádi irodalmi ritkaságokról, a facsimile kiadásokról. Ki­jelentette. hogy a Madáeh- kutatásban megyénk egyér­telműen központnak számít. Tapolcainé Sáray Szabó Éva (József Attila megyei könyv­tár, Tatabánya) Komárom megye, Szabó Ferenc (Bé­kés Megyei Múzeumok Igaz­gatósága) Békés megye, Né­meth József (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága) Za­la megye irodalmi hagyo­mányápolásáról adott számot. Tanulságos volt összehason­lítani az egyes megyék ered­ményeit és törekvéseit: a résztvevők kölcsönösen ötle­tekre is szert tehettek. A második nap előadásai is — hasonlóan az előző na­pihoz, például Ács Pál (MTA Irodalomtudományi Intézet) A Balassi-imitáció elmélete és gyakorlata Rimay János műveiben című tanulmányá­hoz — élénk visszhangot vál­tottak ki a hallgatóságban. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa szombaton a Budapest Kongresszusi Köz­pontban folytatta munkáját. Az elnökségben helyet fog­lalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József miniszterelnök­helyettes, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozga­lom érdekképviseleti szervei­nek, valamint a társadalmi és tömegszervezeteknek számos vezetője. A testület 19 új tagot vá­lasztott meg, akikkel kiegé­szült az országos tanács, amely 133 tagú lett. Ezt kö­vetően megnyitották a vitát a kongresszus elé terjesztett dokumentumok fölött. A vitában hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredményes­ségét javító kezdeményezések jelentőségét. A küldöttek a szövetkezetek ellátó tevékeny­ségével kapcsolatban szóltak arról, hogy a kisboltok kor­szerűsítéséhez az áfészeknek további támogatásra van szükségük, mivel különösen a kistelepüléseken amúgy is gondok mutatkoznak jövedel­mezőségükkel. A belső érde­keltségi rendszer korszerűsí­tését szintén sokan szorgal­mazták, ám —, mint nan gsú­lyozták: — annak alakításá­nál jobban tekintetbe kell ven­ni a- helyi adottságokát. Kifejtették: javítani kell a kölcsönös érdekeltséget a ta­gok és a szövetkezetek kap­csolatrendszerében. A tagok­nak nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kölcsö­nökkel, vagy más módon se­gítsék a közös fejlesztési ala­pok feltöltését: ily módon újabb beruházásokat lehetne -kezdeményezni. Szó esett a korszerű üzemeltetési for­mákról is. ám nemcsak ami­att, hogy ezek révén, viszony­ismételten felszólalt Klani- czay Tibor és Tolnai Gábor professzor, s mindketten sze­mélyes élményeikkel egészí­tették ki az elhangzottakat. Kerényi Ferenc irodalom- és szinháztörténész hangsú­lyozta : a tudományszervezés új formáinak kell meghono­sodni ezen a területen is, s erre a megújhodásra már példa lehet a mostani salgó­tarjáni konferencia, öt me­gye mutatkozott be, s ez pá­ratlan a társaság történeté­ben. A közgyűjteményi kiad­ványok országok terjesztésére könyvesbolt nyitását tervezik. A kétnapos tanácskozást Kovács Sándor Iván főtitkár összegezte. Egyedül az alul­ról jövő kezdeményezés hoz­hat megújulást. A nógrádi kezdeményezést már számos megye követte s a társaság elfogadta a Zala megyeiek meghívását: jövőre ott ala­kítják meg a helyi tagozatot. Ami a salgótarjáni konferen­ciát illeti, hasznos volt, a szakszerűség, a fegyelem és az egymás iránti figyelem jellemezte. fellendíteni olyan boltok for­galmát. amelyeknek már-már megszüntetésén gondolkod­tak. A hagyományos formák szintén kínálják ugyanis a megújulás lehetőségét; nem egy küldött számolt be arról, hogy egy-egy áfész területén —, jó szervezettséggel és kel­lő érdekeltséggel — a hagyo­mányos keretek között is fo­kozható a teljesítmény. Szóvá tették a szabályozó rendszer túlságosan gyakori változását és azt, hogy a jogszabályok egy része áttekinthetetlen. Ez fékezi egyebek között a szö­vetkezeti bedolgozó rendszer munkáját. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fon­tossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fel­lelhető bürokratikus elemeket az önkormányzati, a testületi életben. A kongresszus ’ határozatot hozott a szövetkezeti mozga­lom feladatairól. A plenáris ülésen felszólalt többek között Darancó Ká­roly. a Salgótarján és Vidéke Áfész főikönyvelője. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentu­mokat. Az országos tanács megtartotta alakúló ülését, amelyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9 ta­gú felügyelőbizottságot, vala­mint a SZÖVOSZ tisztségvi­selőit. A SZÖVOSZ elnöke Hartman József, az Ajka és Vidéke Áfész elnöke, alelnö- ke Diczkó József, a Nyíregy­házi Lakásszövetkezet elnö­ke és Dohai Gábor, a Siklósi Takarékszövetkezet elnöke lett. A SZÖVOSZ főtitkárává Szlamenicky Istvánt, főtitkár- helyettesévé Kovács Sándort és Szilvasán Pált választot­ták. Vasárnapi munka a földeken A mezőgazdasági nagyüze­mekben vasárnap is ország­szerte sok ezren dolgozták, hogy mielőbb, még a fa­gyok beállta előtt végezzenek az időszerű őszi munkákkal. Országszerte nagy erőket vetettek be a gazdaságok a mélyszántásra, ám a kemény­re száradt talajban nagy erő­feszítéssel is csak lassú a szántás, s gyakran ' kell cse­rélni az ekevasat. Pest me­gyében 120 ezer hektáron ké­szítik elő őszi mélyszántással a tavaszi vetést. Borsodban és Vas megyében vasárnap estig az előirányzott terület­nek mintegy 60 százalékán végezték el az őszi mélyszán­tást. Sokan dolgoztak vasárnap a kertészetekben is. Metszik a gyümölcsfákat, gyűjtik a szőlőszaporító anyagot, s egyúttal gondoskodnak a ki­száradt, vagy kiöregedett fák pótlásáról is. Kecskemét kör­nyékén a kajszibarackot te­lepítik, Jánoshalma és Kecel térségében pedig a cseresz­nyéseket és a meggyeseket pótolják. A szőlőtörzsültetvé- nyeken a szaporításra szánt vesszőket szedik és ebből mintegy kétmillió darabot m syökereatetésa* is igazolták, hogy mostoha körülmények, kedvezőtlen tér- A fejlődés azonban nem mőhelyi és nehezedő gazdái- volt zavartalan. A tervciklus kodási feltételek mellett is le- első hatóra évében dinamiku- het eredményes munkát vé- san nőti a termelés, s ezzel gezni. arányosan a nyereség. 1983­A javuló színvonalon törté- ban 363 millió forint nyere- nő gazdálkodás eredményei (Folytatás a 2. oldalon.J Példaadó erejű találkozás Befejezte munkáját az irodalomtudományi konferencia A tarta'omból: Mihail Gorbacsov arról beszélt az SZKP KB egy ta­nácskozásán, hogy milyen tulajdonságokat, s tanulságokat lehet levonni az áruról, amely a piacon megjelenik. (2. oldal.) Jó volna bármilyen külföldi szén, vagy kánvási kockn ha lenne. Ezt szokták meg a nógrádiak, keverve ez ég jól a kazánokban. Szendi Márta cikkéből olvashatjuk ezeke' a részleteket a salgótarjáni tüzelőanyag-telepen szerzett tapasztalataiból. (3. oldal.) A cigány napok őszi rendezvénysorozataiból merített benyomásait, következtetéseit írja meg Sulyok László. (4. oldal.) Végre egy gól és újra egy pont — e cím alatt ismer­hetjük meg a Salgótarján—Nyíregyháza 1—l_es döntet­lenül végződött mérkőzés részleteit. (7. oldal.) Befeleződölt a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa A SZÖVOSZ főtitkára ismét Sz>amenicky István lag rövid idő alatt sikerült %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom