Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
IfMsra©pí feancacsuBés Sae©BBis*8«®n (Folytatás az 1. oldalról.) A restaur ácd ős veszély megerősödése a szocializmus nemzetközi pozícióira nézve is súlyos helyzet kialakulásával fenyegetett. Történelmi követelmény lett a szakítás a forradalmi, hazafias-internacionalista. marxista—leninista erők, valamint az ellenforradalmi erőkkel szövetkező revizionista csoport között. Szakítás a hibákkal A szocialista ellentámadás létszükseggé vált. A magyar nemzet sorsa szempontjából azonhan nem volt közömbös, hogy a pártot. a szocializmust addig képviselők közül milyen erők állnak az ellentámadás élére. Kibontakozhatott volna egy dogmatikus offenzíva is, amely megnehezítette volna a konszolidációt. Hazánk és szocializmust építő nemzetünk sz;ímára sorsdöntő volt az a tény. hogy — Kádár János elvtárssal az élen — léteztek olyan valóban forradalmi erők, amelyek vállalták a szakítást az előző évek hibáival, bűneivel. a revizionista árulással, és ,egyúttal a folyamatosságot, a megújulást a szocializmusban. A szakítás november 1- jén történt meg és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-i itteni zászlóbontásában öltött testet. "Kádár János és harcostársai — a politikát ekkor már meghatározó forradalma központ tagjainak eg'7 része — Szolnokon tartózkodtak és részben- a megyeházáról, résziben pedig a Vörös Hadsereg lúti laktanyából irányították az ellenforradalmi fegyveres felkelés leverését célzó politikai-katonai akciókat. November ,4-én délután találkozott Kádár elvtárs a szolnoki kommunisták vezetőivel, ezzel a nvilvánosság előtt is megimu- tatva a forradalmi erők jelönié tét. fellépését. Az új forradalmi központ létrejöttének történelmi jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy világos választó- vonalat húzott a forradalom és az ellenforradalom között. Segítette a helyes út megtalálását, mindazok eligazodását, akik — egyéni szándékuk és meggyőződésük szerint — a szocializmus eredményeit félretették, értékeit védték, a hibák és törvénytelenségek ellen léptek fel. A forradalmi erők történelmi felelősséget vállaltak, nemzeti és internacionalista feladatot teljesítettek. amikor nyíltan és -félreérthetetlenül kinyilvánították: gyökeresen szakítanak az MDP politikájának hibáival; ugyanakkor határozottan szembefordulnak az egymással szövetkezett revizionista és ellenforradalmi erőkkel. Kinyilvánították, hogy a párt és a munkás-paraszt kormány Ilyen elvi alapokon áll, két- frontos harcot j indít és elsőrendű kötelességének tekinti a népi hatalom, a szocializmus vívmányainak megvédését. a népköztársaság törvényes rendjének helyreállítását. Célja, a szocializmus egészséges elveken alapuló építésének folytatása, pozícióinak erősítése a szocialista országok közösségéhen. Kemzeli összefogással Történelmi tanulság, hogy a szocializmust felépíteni csak nemzeti összefogással lehet. A szocialista társadalom valamennyi becsületes és hazáját szerető ember számára épül és részvételét igényli. Ezért meg kellett békülnünk egymással és értenünk kellett egymást — becsületes magyaroknak — e hazában. Az egyik legnagyobb érték, amit népünk az elmúlt 30 év fejlődésében felmutathat, hogy megósztott nemzetből egységes nemzetté kovácsolódott. Harminc évvel ezelőtt érdek- ellentétektől szétzilált, tudatában megzavart, érzelmeiben fel zaklatott és sérelmeiktől szenvedő nép voltunk. Ám. a kishitűök ismét korán indultak temetni nemzetünket. Pártunknak, a magyar kommunistáknak újra volt erejük, szembenézni a valósággal, tanulni a tapasztalatokból és új politikájukat megvalósítva cselekvésre vezetni a dolgozókat. A helyes politika, a társadalmi aktivitás és a fellendülés alakította ki az újkori történelmünkben példa nélkül álló nemzeti közmegegyezést, a szocialista egyetértést hazánkban. A nemzeti összefogás társadalmi obijaink elfogadásával, az e célokhoz vezető utak közös keresésével, a nézeteltérésok folyamatos tisztázásával, közös munkával valósult meg és erősödik. Erre az egységre vigyázunk a legjobban fejlődésünk minden időszakában. Kádár János elvtárs 1980 őszén, az országgyűlésben e kérésről mondta a következőket: Magyarországon a nagy osztályharcok időszaka befejeződött...a harcot akkor éleztük, amikor minket erre rákényszerítettek. Most érré semmiféle jelentős társadalmi tényező .sem késztet , bennünket, politikánkat sem kell -keményítenünk» a pártnak nincs is ilyen szándéka ... így tehát nekünk semmiféle politikai okunk és szándékunk sincs a dolgok élezésére, és bízunk abban, hogy erre nem is kerül sor. De. azt is meg szeretném mondani, hogy aki az alapvető vívmányainkat támadja, annak csak egy régi magyar mondás szerint válaszolhatunk: -amilyen az adjon isten, olyan lesz a fogadj istenI-, mi tehát nem keressük az összeütközést, de szükség esetén, nem is térünk ki előle, mert vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani A hatalom számunkra* soha nem volt öncél. Anélkül is sok mindent elért a munkásmozgalom, de a társadalom szocialista átalakítását, amire történelmi hivatása kötelezi, csak a hatalom birtokában képes megvalósítáni. A szocializmus építése tudatos és szervezett társadalmi tevékenység, amelyben döntő szerepe van a marxista—leninista pártnak: a párt érett- ,sége, vezetésre való alkalmassága meghatározója a népi hatalom erejének. Ezt számunkra negatív előjellel bizonyította a politikának az a torzulása, amely 1949 tavaszával vette kezdetét, s amely miatt már 1953 nyarán olyan politikai-vezetési válságba jutott az ország, hogy három évvel később, a munkáshatalom elvesztésének reális veszélye is fennállt. Építünk a tapasztalatokra A stabilizáció elveinek kidolgozásakor és az ahhoz szükséges módszerek megválasztásakor tehát gyakorlati kérdés volt, bár elvi jelentőséggel bírt annak tisztázása, hogy kié a hatalom. Minthogy nyilvánvaló volt az is: a napok alatt vereséget szenvedett fegyveres ellenforradalom feletti győzelem csak ' akkor lesz végleges és teljes, ha az emberek tömegeit sikerül meggyőzni a Magyaí Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány igazáról, programjának helyességéről, ha sikerül szembefordítani az ellen- forradalommal a becsületes embereket. Pártunk politikájában épít ezekre a drága áron szerzett, megszenvedett tapasztalatokra. Gyakorlatunk természetesen folyamatosan kiegészül a legutóbbi harminc év felismeréseivel. Ha indokolt, készek vagyunk meggondoltan és időben korrigálni azt is. ami korábban adott feltételek között egyébként helyes véleménynek vagy döntésnek bizonyult, ám közben az élet túlhaladta. A legutóbbi három évtized megmutatta, hogy a népi hatalom szilárd, ha olyan politikai gyakorlatra, vezetésre épül, amely a fejlődést szolgálja. Megtanultuk azonban, és számolunk vele, hogy a fejlődés nem egyenesvonalú és nem egyenletesen felfelé ívelő folyamat. Az előrehaladás az objektíve keletkező ellentmondások folytonos megoldásán keresztül megy végbe. Felismerni a követelményeket Politikai rendszerünk nem egyedüli, de legfontosabb eleme volt és marad a párt. Politikája, aktivitása, amely eszmei és cselekvési egységre épül, meghatározza a szocialista demokrácia sorsának alakulását. Vezető szerepe ma is nélkülözhetetlen, bár e vezető szerep formája, érvényesítésének módja változik. Az izmosodó szocialista demokrácia .viszonyai között az irányító szerep - a vélemények türelmes alakításával, az emberek meggyőzésével, a viták vállalásával és a társadalmi közmegegyezésnek _e viták során való újrateremtésével érvényesíthető elsősorban. Pártunknak ma kell felismernie a századforduló követelményéit, a magyarság jö.- vőbeli érdekeit. A haladó erőket egységbe fogva, bátran és kezdeményezően' kell vezetnie. Ez társadalmunk szilárdságának legfontosabb feltétele, a néphatalom, a szocializmus fejlődésének alapvető tényezője. Ami pártunk munkájában nem elég hatékony, azon időben változtatni kell. Határozottan és meggyőzően / vissza k;ell azonban utasítanunk az olyan kritikát, amely tetszetős elképzelésekre hivatkozva igyekszik egyrészt meggátolni az előrelépést, vagy másrészt a reformfolyamat továbbvitelének ürügyén úgy kívánná átalakítani társadalmunkat, hogy megszűniön a vezető marxista—leninista párt meghatározó szerepe, gyengüljön a szocialista kormányzat és államhatalom. A mai ideológiai küzdelmek, viták, politikai nróbálkozások közátmootjá- ban éppen ilyen próbálkozások állnak. W\ várnak a tfo'gozúk? Társadalmi-gazdasági fejlődésünkben lehetnek, vannak is nehezebb időszakok. Történelmi tapasztalatunk, hogy a nehézségekből való kijutás mindenekelőtt a párt erején és munkájának hatékonyságán múlik. Túl nagy árat fizettünk e tapasztalatért ahhoz, hogy elfeledjük. A pártnak most is van programja, amit a XIII. kongresszus határozatában és a VII. ötéves terv céljaiban fogalmazott meg. De napjainkban ennél konkrétabb cselekvési terveket varnak a dolgozók. Igazuk van. A Központi Bizottságnak az a törekvése, hogy a már elfogadott célok megvalósításában, számolva a konkrét körülményekkel, mindnyájunk összefogásával, érzékelhető előrehaladást érjünk el. Ennek érdekében minden szinten az eddiginél határozottabb vezetésre és hatásosabb pártmunkára van szükség. Az ellenforradalmi válság keletkezésének, az abból kivezető ■■ politikai küzdelemnek, a szocializmus megvédésének és megújulásának tanulságai nem évülnek el. Most és a jövőben js világosan kell látnunk. hoigv a. tragikus helyzetből való kibontakozás és a későbbi előrehaladás legfontosabb záloga az volt. hogy az MSZMP képesnek bizonyult szakítani a szocializmus üayét végveszélybe sodró politikáival, de megvédte a nép alkotó munkáiéval létrehozott értékeket. Vállalta a fo'vtonosságot, valamint a szolidaritást a munkásmozgalom- fő vonulatával. miközben a -necűiulásnak, amelv népür' Aben nemzetközileg is '-mre méltó eredményeket hozott, alkalmas útját és megoldásait dolgozta ki. Nem gondoljuk, hogy a fejlődés során többé nem kell kritikus helyzetekkel szembenéznünk. de kötelességünk, hogy a tanulságokat megszívlelve. a kritikus helyzeteket időben, a specialista nemzeti egységet folytonosan újrateremtve feloldjuk. Akik harminc évvel ezelőtt részesei voltak a szocializmus megvédéséért és»megújulásáért folyó harcnak, ezért is küzdöttek. Az utódok nemzedékeinek ezzel az örökséggel kell híven sáfárkodniok — mondotta befejezésül Berecz János. , Koszorúzás A tanácsülést követően koszorúzást ünnepséget tartottak az épület előcsarnokában, a forradalmi munkás-pai-aszt kormány megalakulásának emléket állító márványtáblánál. Elhangzott a Szózat, majd az MSZMP Központi Bizottsága és Szolnok Megyei Bizottsága nevében Berecz János és Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára: a Minisztertanács képviseletében Czinege Lajos és Papp Lajos helyezett el koszorút. Elhozták virágaikat a megyei párt- és állami szervek, a helyi társadalmi és tömegs^ervezetek, a fegyveres erők és testületek küldöttei is. A megemlékezés az Inter- nacionálévai ért véget. Koszorúzások, ünnepi megemlékezések november 4-e alkalmából Folytatta munkáját a KGST ülésszaka A tagállamok küldöttségeinek részvételével plenáris ülésen folytatódott kedden délelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsénak 42. ülésszaka. a magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A háromnaposra tervezett ülésszak első napján, hétfőn a tavaly júniusi, varsói ülésszak óta végzett tevékenységről szóló végrehajtó bizottsági beszámoló és az atomerőművek, továbbá atomfűtőművek építési programja volt na pírén« den. Kedden az ötéves népgazdasági tervek egyeztetéséről, a beruházási koordinációról, a többoldalú integrációról volt szó elsősorban. Áttekintették a tudományos-műszaki együttműködés ezredfordulóig szóló komplex programjának végrehajtásával1 kapcsolatos feladatokat is. Kedden ülést tartott a szerkesztőbizottság és az ülésszak több más munkaszerve is. (MTI) Megnyílt a bécsi utótalálkozó Az osztrák fővárosban kedden ünnepélyes keretek között megnyílt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalálkozó. Belgrad és. Madrid után ezúttal is tárgyalnak 35 áilam (Albánia kivételével, valamennyi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada) képviselői az 1975-ben Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttműködés fejlesztéséről A megnyitó-* héten valamennyi részvevő ország külügyminiszterével képviselteti magát, Magyarországot Vár- konyi Péter külügyminiszter képviseli. A Hofburg kongresszusi központjában Peter Jankowitsch, az osztrák diplomácia vezetője nyitotta meg az ülést, majd a vendéglátó ország nevében Franz Vranitzky kancellár mondott üdvözlő beszédet. Szólt arról, hogy éppen e térséget, amelyben Ausztria és szomszédai élnek, a történelemben visszatérő konfliktusok sújtották, s e tapasztalatok alapján is elsőrendű érdek az európai együttműködés. A helsinki folyamat mit sem vesztett vonzerejéből — hangoztatta a kormányfő: maradandó alapelv. hogy a békét és a biztonságot csak hosszú távon kiépített, sokrétű együttműködés garantálhatja, amely kiterjed az államközi kapcsolatok minden területére. A biztonság nem csak katonai kérdés, mutatott rá a továbbiakban Vranitzky, s szólt arról, hogy az emberi jogok, az emberi kapcsolatok akadálytalan érvényesülése nélkül a tartós béke elképzelhetetlen. A helsinki folyamat történelmi érdeme, hogy az ideológiai különbözőségek, s a belőlük eredő gyakorlati következmények ellenére közös politikai akarattal mindenki számára elfogadható megoldásokat lehet találni a valamennyiünket fenyegető veszélyek elhárítására. Különösen áll ez a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés sürgető feladatára — hangoztatta. Az osztrák kormányfő szerint Ausztria szempontjából —, amely a semleges országok nézeteit tükrözi —, különösen fontos a találkozó nyilvánossága, valamint az. hogy a helsinki folyamat tartós jellege immár nem vitatott. E folyamat egyébként 1975 óta új távlatokat is kapott, a leszerelést célzó biztonságpolitikai területen csakúgy, mint a környezetvédelem, vagy a gazdasági együttműködés vonatkozásában. Vranitzky kifejtette véleményét, hogy emberiességi és emberi jogi vonatkozásban, súlyos hiányosságok várnak még felszámolásra. de általában minden területen gyakorlati, kézzelfogható megoldásokra van szükség. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tanácskozáshoz intézett üzenetében rámutatott, hogy a helsinki folyamat ,.korunk legfontosabb és legígéretesebb politikai folyamatainak egyike”, és példát ad a világ más térségei számára is. A nemzetközi biztonságért, a gazdasági haladásért, az emberi jogokért, az érintkezés, a kölcsönös megértés fejlesztéséért párhuzamosan, egymást kölcsönösen segítve fáradozik az ENSZ és a helsinki folyamat — mutatott, rá az ENSZ főtitkár üzenete. Az ünnepi megnyitót kővetően, az osztrák külügyminiszter ebédet adott kollégái tiszteletére. A délutáni órákban megkezdődtek a miniszteri felszólalások, amelyek péntek délutánig tartanak. Úi etióp külügyminiszter Kedden az Etióp Ideiglenes azután nevezték ki, hogy előd- Katonai Kormányzótanács je, Gosu Volde New Yorkban Berhanu Bajih-et, az Etióp politikai okokra hivatkozva Dolgozók Pártja KB PB tagját bejelentette lemondását. * nevezte ki az afrikai ország külügyminiszterévé. Bajih-et (MTI) NÓGRÁD — 1986. november 5., szerda Az 1956-os ellenforradalom áldozatainak 'j emléke előtt tisztelegtek, s' a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójára emlékeztek kedden, országszerte. < A néphatalom hőseinek, az ellenforradalmárok ellen vívott harcban elesettek emlékműveinél, sírjainál lerótták kegyeletüket a párt-, az ájlgmi és a társadalmi szervek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Az MSZMP Budapesti Bizottságán, a fővárosi kerületekben és az ország számos településén ünnepi üléseken idézték fel a 30 esztendővel ezelőtti eseményeket, megemlékezve a népi hatalom iránt elkötelezettek küzdelmeiről, a fegyveres harcok áldozatairól, s a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójáról. A fővárosban koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Néphatalom Hőseinek ■ Köztársaság téri emlékhelyén. A fellobogózott téren több százan gyűltek össze, hogy tisztelegjenek az elleiíforradalmárok ellen vívott harcban, a pártszékház védelmében elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártirók emlékműve mellett magasodó dombormű kőfalánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottsága első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá a fővárosi állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezető képviselői koszorúztak. Elhelyezték a megemlékezés vi- rágait á pártház egykori védői és az elesett hősök hozzátartozói is, Megkoszorúzták az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sírjait és az el- lenforradalmárok elleni fegyveres harcban elesettek emlékművét is a Mező Imre úti temetőben. Az MSZMP Budapesti Bizottsága baráti találkozóra hívta meg kedden a pártház védelmében részt vett harcosokat, a mártírok hozzátartozóit. A budapesti pártszékházban rendezett ünnepségen Grósz Károly mondott beszédet. Megemlékezés Salgótarjánban A forradalmi munkásparaszt kormány megalakulásának 30. évfordulója estéjén tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága, á városközpont körzeti pártvezetősége ünnepi megemlékezést rendezett, ahol dr. Róth József, a pártvezetőség titkára üdvözölte a Szocialista Hazáért Érdeméremmel, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel kitüntetetteket, az ünnepségen résztvevő vendégeket, köztük Devcsics Miklóst, a párt megyei bizottságának tagját, országgyűlési képviselőt, a megyei tanács elnökét. Az úttörők ünnepi műsora után a fiatalok virággal kedveskedtek a munkásmozga'orn régi harcosainak, majd dr. Szilágyi Tibor, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára emlékezett az elmúlt 30 év eseményeire, méltatta dolgozó népünk szocializmust építő munkásságát Az ünnepi megemlékezés résztvevői elvtársi, baráti beszélgetésen vettek részt. V
