Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

A p;ac » lamnon*... QJJ vasipari termékek- ; Saigőtarjönboi Fe’hasznáMák Látványosan fejlődik a Vas­ipari Kutató és Fejlesztő Vállalat salgótarjáni kísérleti telepének munkája. Az itt dolgozók 60 milliós árbevételt értek el az elmúlt évben, s az idén 80 milliós terv telje­sítésére vállalkoztak. Az eredmények azonban min­den várakozást felülmúlnak, ugyanis a mindössze 70 főnyi kollektíva kilenc hónap alatt 83 milliós árbevételt köny­velhetett el. A siker összete­vőiről dr. Dianovszhi Gyula főmérnökkel beszélgettünk. A nagy tapasztalatú szak. ember elmondta: számukra a piac a támpont, a . hazai acél-, vas-, réz- és alumíniumkohá­szat igénye szabja meg a te­vékenységüket. Munkájuk két csoportra osztható: egy­részt: új termékeket kísérle­teznek ki, másrészt gyártják ezeket az új termékfélesége­ket. Az utóbhi egy évben több. mint húsz témában vé­geztek kísérleteket, méghoz­zá a remélt eredményesség­gel. A telep technikai felsze­reltsége kiváló és a szakem­bergárda hozzáértése is jó. Hogy mást ne említsünk: olyan ellenőrző mérőműszer­rel is rendelkeznek, amely néhány másodperc alatt akár húszféle alkotóelemet is ké­pes kimutatni a vizsgált fém­ből. A kísérletek a minőségi és nemesacélok előállítására irányulnak. Kikísérleteztek például olyan acélt, amely pli*sz 1300 fők hőmérsékle­tet is kibír. A gyártó a Bor­sodi Ércelőkészítő Műnek szállítja az ebből az acélból készített rostélyelemeket. éves szinten, mintegy 100 tonnát. A magas sa is kísérleti stádiumban van. Egyelőre csak Miskolcra szál­lítanak ilyen ötvözött acélo­kat, s a húsiparban alkalmaz­zák az ebből gyártott gépal­katrészeket. A szürke öntvények előál­lítására is büszkék lehetnek a telep szakemberei, hiszen megoldották az erre vonatko­zó feladatot. Az öntvényből saját célra készítik a kokil- lákat. Különböző alakos önt­vények kísérleteit is végzik a „boszorkánykonyhában”. Ezek a króm-, a molibdén-, és a mangánöntvények. A króm- és a moliodénöntvényre az NSZK-bóI jelentkezett vevő, amely már önmagában is el­ismerés. Az igazi eredmény, hogy a kutatók nemcsak kikísérlete­zik az új ötvözőelemeket, ha­nem gyártanak is előötvöze- teket. Munkájukkal a nehéz­éi a könnyűfémek gyártásá­nak skáláját egyaránt bőví­tik. Hozzávetőlegesen ötven­féle termék előállítását vég­zik a telepen, az idén. mint­egy ezertonnás mennyiség­ben. A legjelentősebb hazai megrendelők: a Lenin Kohá­szati Művek, az Ózdi Kohá­szati Üzemek, a Dunai Vas­mű, a Székesfehérvári Nehéz Fémmű, a Székesfehérvári Könnyű Fémmű, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Soroksári Vasöntöde, vala­mint a Rába M agy ar Vagon- és Gépgyár". Napjainkban sfí. export még nem számottevő a kollektíva termelésében; mindössze Svájcba szállítanak dezoxidólószert, amelyet az acélgyártásnál használnak. A főmérnök nem titkplt beszélt arról, hogy, miközben ütemesen nö­velik a termelést, erőteljesen csökken az energiafethaszná- láisuk. A fajlagos villamos- energia-felhasználás 60 száza­lékkal mérséklődött, miután beépítették a fázisjavító kon­denzátort. Mivel csúcsidőben sokba kerül az áram, ezért délután nem üzemeltetik a legnagyobb teljesítményű vil­lamos kemencét, csak délelőtt és éjszaka. A kisebb' kapa­citású berendezéseket ugyan­akkor három műszakban mű­ködtetik. Összességében az 1 forint árbevételre jutó ener­giaköltség 18 fillérről hat és fél fillérre csökkent egy év alatt, melyhez nem kell kom­mentár. A telepen olyan terméke­ket állítanak elő, amelyek nagyrészt hutladékanyagokból készülnek, illetve importot pótolnak. A vasnikkelt példá­ul akkumulátorhuljadékból gyártják. ívkemencében, ala­csony széntartalommal, a ko­rábbihoz képest, korszerűsített technológiával. Az ebből el­érhető idei árbevétel 17 mil­lió forintra tehető. Az im­portkiváltás értéke legalább 35 millió forintra rúg ez év­ben. Réz előötvözetből 71, alumínium előötvözetből 10 tonnát gyártanak. Dr. Dianovszki Gyula el­mondta: az idei árbevételük eléri majd a 100 millió fo­rintot. Jövőre 110 millió el­érését tervezik. A cél: nyere- ségoróentáltan termelni! Az elképzelés végrehajtásához most már. adottak a feltéte­lek. A létszámot 100 főre szándékozzák növelni, ezért várják a vegyész, kohász, gé­pész és elektromos szakembe­reket. mangántartalmú büszkeséggel a hulladékot — Importot, pótolnak acélok különlegesen kopás- állóak —. ennek az előáHítá­Több jó minőségű tatabányai brikett A Tatabányai Szénbányák bvikettgyárának dolgozói ok­tóber végéig hatvanezer ton­na brikettet gyártottak idő­arányos tervükön felül. A tíz hónap alatt 540 000 tonnát készítettek a szénnél maga­sabb fűtőértékű ég .tartósabb tüzelőanyagból. A brikett túl­nyomó többsége első osztályú termék volt. A minőség ja­vítása érdekében a gyártáshoz magas fűtőértékű importszenet is felhasználtak. Növeltek az úgy nevezett gyöngybrrkett ará- nyá>t. a darabonként mindösz- sze 13—18 grammos gyöngy- brikettből az év eleje óta 154 000 tonnát állítottak elő. Ez iparj felhasználósra és a háztartás« tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas, jól helyettesítheti az import­ból származó rostáit darasze­net. A gyártás fokozására, a ter­melékenység növelésére tó né­hány hatásos intézkedést ve­zettek be a tatabányai gyár­ban. Rendszeresítették. a fo- (lyaimatos munkarendet, szom­baton és vasárnap is termel­nek. e minden vasárnap egy műszakot a gépek karbantar­tására- fordítanak. Ünnep! húsellátás Kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást ígér november 7-ére és az azt követő két szabad­napra a Budapesti Húsnagy- kei eskedelmd Vállalat. Egy hó­napja készülnek ama, hogy fo­lyamatos legyen a húsáruk kiszállítása; megfelelő tartalé­kot képeztek, s ügyeleti szol­gálatot állítottak be. A gép- kocsiparkot tartalék járművek­kel egészítették ki. Ha szük­séges. naponta többször is szállítják a húst. a húskészít­ményeket az üzletekbe. A vállalat Budapestre és a Dunakanyarba, mintegy fél­ezer üzletbe padit húsárukat. Azt tervezik, hogy az ünnepet megelőző napon, csütörtök dé­lig a megrendelt tételeket ma­radéktalanul kiszállítják. Há­rom napra sertéshúsból mint­egy 1000, marhahúsból csak­nem (300, vegyes1 húskészít­ményből 400. szárazárukból 50. zsírból pedig 200 tonna hagyja el a nagykereskedelmi telepet. Mintegy 50 tonna mar­garint és 100 tonna étolajat is eljuttatnak a boltokba. A ke­resett zsírszafonnából 40 ton­nát visznek az üzletekbe. Mintegy 150 tonna konyha­kész. bontott sertést és mar­hahúst előkészítve szállítanak a szállodákba, az éttermekbe ás vendéglátóhelyekre. Környezetvédő erdősítés a Velencei-tónál A Velencei-tavi regionális rendezési terv alapján a Me­zőföldi Állami Erdő- és Vad- gazdaság a tó vízgyűjtő terü­letén eddig 1250 hektár köz­jóléti és védelmi erdőt tele­pített. A sivár k »kopárokon. egykori birkalegelőkön az el­múlt másfél évtizedben 40- féle szárazságtűrő f.a — juhar, kőris-, fekete- és erdeifenyő­fajták — és 30-féle cserje — köztük galagonya, kökény, vadrózsa, som — honosodott meg. A telepítést olyan gon­dosan végezték el. hogy egyet­len hektár pótlására sem voM szükség. A követ­kező fiz évben további eiter hektár kopárast erdősí­tenek. A vízfolyások és a vöz- mosáso^ területek környékét cserjékkel telepítik be, hogy ezek mintegy szűrőként védjék a művelés alatt álló területek- rőj mosódó vegyi anyagoktól a Velencei-tó vízvilágát. Papíráradat a tsz-ekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben négy évvel ezelőtt a nem fizikai munkát végzők aránya alatta maradt a 10 százaléknak, tavaly viszont már 16 százalék fölé emelkedett. S e növekedés elsősorban nem abból szár­mazott, hogy az üzemekben több lett a felsőfokú végzettsé­gű vezető, az adminisztrációval foglalkozók tábora gyara­podott ily’ látványosan. Nem véletlenül. A tsz-eket is érintő hatályos pénzügyi jogszabálygyűjtemény vaskos kötet: 256 oldalon csak a szabályok száma és megjelenésének ideje olvasható. A ki­zárólag csak a közös gazdaságokra vonatkozó jogszabályok meghaladják az ezerötszázat, s szinte naponta látnak nap­világot, újabbak. A megállíthatatlanul áramló szabályok, rendelkezések, belső utasítások már-már fékezik a termelő­munkát is, hiszen oly’ dzsungelt alkotnak a határban, amelyen szinte lehetetlen átlátni. Elnök, főkönyvélő legyen a talpán, aki képes mindezeket nyomon követni, napraké­szen kezelni. Nem kevésbé bonyolult a számviteli rendszer. Ez főkép­pen abból adódik, hogy a gazdaságokban kénytelenek két­féle könyvelést vezetni. Azért, mert a jelenlegi hivatalos számviteli mechanizmus elsősorban az állami irányítást és ellenőrzést hivatott szolgálni. A tsz-ek tehát párhuzamosan könyveinek: egvet készítenek maguknak, amiből pontos információkat kapnak a gazdálkodás napi helyzetéről, egy másikat pedig a felsőbb szervek részére. De nemcsak e területen van párhuzamosság. A gazdasá­gok általában — évente becsületesen kitöltik a Központi Statisztikai Hivatal jelentőtömbjét, amelynek adatlapjai a két évvel ezelőtti 138 oldalról mára 149-re szaporodtak. Csakhogy a KSH-val tudatott számokra mások is kíváncsiak, ugyanezeket, az adatokat megkéri a MÉM, a Magyar Nem­zeti Bank. a Pénzügyminisztérium is. De kérdeznek, adat­szolgáltatást kérnek mások is. A Közlekedési Minisztérium­nak például a tsz-ek évente kétszer kötelesek beszámolni a gépparkjuk helyzetéről, teljesítményéről. S hogy e részletes jelentés elkészítése milyen munkát követel? A gazdaságok­ban bizony egy-két ember csak azzal foglalkozik, hogy na ponta összesíti a menetleveleket, lrigyűjtvén, hogy a ffpek mennyit futottak, üresen és rakománnyal, fold-, aszfalt- és pormentes úton. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ee évben a tsz-ek vezető állású dolgozóinak alapbéréire volt kíváncsi, ezeket az adatokat meg is kérte az összes tsz-től, ahelyett, hogy a megyei tanácsoktól szerezte volna be, ahol ugyanis tudtak volna e kérdésekre válaszolni. De az üzemekhez érkeznek olyan kérdések is, amelyekre akkor sem tudnak pontosan felelni, ha akarnának. Mert például honnan tudná ma egy gazdaság, hogy öt-tíz év múlva mit fog a földjein elvetni, milyen vállalkozásba kezd majd, ha nem ismertek az ak­korra vonatkozó szabályozók? A gazdaságok legtöbbjében a belső szabályzatok terjedel­me eléri az 50—100 oldalt, de akad olyan is, ahol a négyszá­zat. S e dokumentumokban a legtöbb helyet az amúgy is kö­telező munkavédelmi szabályok foglalják el. A tsz-ekben számos bizottság működik, amelyek többnyire jól szolgálják a szövetkezeti demokráciát, az önkormány­zat erősítését. De nemegyszer e bizottságok párhuzamos, így teljesen fölösleges tevékenységet is végeznek, ami idő- és energiapazarlás. A közösségi tanácskozások, fórumok mind­egyikéről precíz jegyzőkönyvet kell vezetni, dokumentálni kell tehát a demokratikus működést. Ezt igénylik ugyanis az ellenőrző szervek. Hogy ezzel is gyarapszik a papírmun­ka? Nekik nem számít. De egyre több a gazdaságokban az ilyen-olyan felelős, a megbízott is — tűzvédelmis, polgári védelmis, munkavédelmis —, akik elsősorban nem azért kapnak rendszerint függetlenített posztot, mert a tsz-vezetés ezt indokoltnak érzi, hanem mert a felsőbb szervek ezt megkívánják. „Üjabban gyors ütemben haladunk a kincstáriasodás irá­nyába. Az adminisztráció munkájának nagyobb részé ± ma már nem a gazdaságvezetésnek van szüksége. Burjánzik a külső szervek indokolt, vagy indokolatlan adatigénye”. E mondatok a TOT második kongresszusára készült beszámo­lóban olvashatók. Az időpont: 1972. Négy évvel ezelőtt a negyedik kongresszus már szigorúbban fogalmazott: „A mezőgazdasági szövetkezetek még sok területen kénytelenek eleget tenni a túlzottan aprólékos szabályozási, számviteli és elszámolási előírásoknak. Ez a kötöttség az elmúlt években alig oldódott, sőt, sok tekintetben erősödött. Még mindig túlzott információs igény terheli az üzemeket... Ezen a helyzeten a jövőben határozottan változtatni kell.” 1/ ellett volna, hiszen a bürokrácia azóta sem kisebbedéit, ellenkezőleg — sok tsz-vezető alátámasztja ezt — to­vább burjánzóit. S csak remélhető, hogy a szövetkezetek de­cemberi, ötödik kongresszusa után a már korábban is sür­gősnek tartott „határozott változtatás” nem fog ismét erejét vesztetten kihunyni. Ruhagyári milliók Berki Ferencivé vasalónő keze alól százszámra kerülnek ki a friss termékek Eredményesen dolgozó nagy­vállalataink egyike a Salgótar­jáni Ruhagyár, ahol az idén 450 millió forint értékű termé­ket gyártanak a hazai és kül­földi megrendelők számára. A piac által támasztott igen magas minőségi követelmé­nyeket csak a jól képzett szakembergárda szorgalmas munkájával tudják kielégí­teni. A meglevő partnereiket, közöttük természetesen a határainkon túli vevőket csak kiváló színvonalon készült termékeikkel tarthatják meg, ehhez a vállalati kollektíva összefogása elengedhetetlen. Képeinken az eredményesen gazdálkodó üzem dolgozói közül mutatunk be néhányat. Tarnóczi Judit diszpécserként egy munkaszalagot irányít. Orosz Márta a fiatal szakembergárda egyik képviselője Puporka Hilda a termelésben részt vevők teljesítményét, kö­zöttük Pesti Ildikó teljesítményét méri. Kirísics Lajosné és Dudás Józsefnc a készáruk minőségét ellenőrzik. — képek: kulcsár — NO GRAD — T986. november 5., szerda H. I, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom