Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-11 / 265. szám
Sevcrdncdze sajfótáiékozfafója Ki kell zárni a katonai lényt A szovjet külügyminiszter sajtóértekezletén ismertette a Bécsben — Shultz amerikai külügyminiszterrel való találkozóján — előterjesztett, Reykjavik eredményein alapuló szovjet javaslatok lényegét, a tárgyalások tartalmát és kimenetelét. Mint elmondta, a bécsi tárgyalásokon szovjet részről elsősorban arról kívántak meggyőződni, hogy az amerikai fél vajon hű-e azokhoz a megállapodásokhoz, amelyeket Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyeztetett. Ha igen, akkor kész-e a már elért politikai és helyzeti szintről folytatni a munkát? Erre elsősorban azért volt szükség, mert rögtön az izlandi találkozó után nyilvánvalóvá vált: Washington átakarja értékelni a Reykjavik- ban elért kölcsönös megállapodás minden vonatkozását, és vissza akar térni a korábbi álláspontokra. Arra törekszik, hogy újraforgalmazza a két ország legfelső szintű vezetői által tartott tárgyalások prodménveit. Állítólag megvitatott kérdések teljesen új csomagját és az Izlandon egyeztetett nrohlémáknak a fel'Rmerhete+1°n,:égig megcsonkított körét javasolják elfogadásra. II?, egve’értss comagja >» — Az amerikai javaslatban nem szerepelnek egyebek, mint szintek és alszin- tek, korlátok és alkorlátok és mindazok a szakértői számsorok, amelyeket — legalábbis a szovjet fél számára úgy tűnt — Reykjavikban sikerült egyszer és mindenkorra túlhaladni. Partnereink álláspontjában a legmeglepőbb az volt, hogy egyértelműen tagadni próbálták a legfontosabb problémának, vagyis a Szovjetunió és az Egyesült Államok teljes nukleáris fegyverkészlete 10 év alatt, történő felszámolásának. Reyk- javikban kidolgozott átfogó megoldását. Ezzel kapcsolatban Eduard Sevardnadze, mint az izlandi fővárosban tartott tárgyalások közvetlen résztvevője emlékeztetett az ottani eredményekre és rámutatott, hogy éppen az „egyetértés csomagja” megmaradt, s ennek legfontosabb eleme minden nukleáris eszköz 10 év Blatt történő megsemmisijUse. Az „egyetértés csomagjának” második eleme a közepes hatótávolságú rakétákról elért megállapodás volt. Ez a következőképpen fogalmazható meg: egyetlen szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéta sem maradhat meg Európában, a jelenlegi szinten be kell fagyasztani az ennél kisebb hatótávolságú rakéták számát, valamint a Szovjetunió ázsiai részén 100-ra kell csökkenteni az ilyen rakétákon elhelyezett robbanótöltetek együttes számát, és ugyanennyi robbanótöltete lehet az Egyesült Államoknak közepes hatótávolságú eszközein, a saját területén. A csomag részévé vált a nukleáris fegyverkísérletek kérdése. A Szovjetunió azt javasolta, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a nukleáris kísérletek teljes betiltását előirányzó megállapodás kidolgozásának céljával, s ezek menetében kell megvitatni a közbülső megoldásokat: a nukleáris robbantások erejének és számának korlátozását, az 1974-ben és 1976-ban e témakörben kötött szerződések további sorsát — mutatott rá Eduard Sevardnadze. A „hadászati védelem” kérdésében is fontos, elvi jelentőségű kölcsönös megértés alakult ki arról, hogy a felek 10 éven át nem lépik át a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződésben meghatározott korlátokat. Ebben a témakörben vetődött fel a fő akadály is. Ezt az képezte, hogy az Egyesült Állatotok nem értett egyet a program keretében végzett munkálatok korlátozásával, és mindenáron el akarta érni, hogy a Szovjetunió beleegyezzék a szerződésnek a 10 éves periódus eltelte utáni felmondásába. E 10 év alatt az Egyesült Államok előkészítette volna telepítésre az űrfegyverek rendszerét — jelentette ki a szovjet külügyminiszter. Eduard Sevardnadze elmondta, hogy Bécsben amerikai részről egyet hangoztattak: „habár volt Reykjavik, mindazonáltal nem olyan volt, amilyennek önök gondolják”. A tárgyalásokat ezért vissza kellett helyezni a realitások talajára. A szovjet fél kezében volt egy előre elkészített okmány. Ennek elnevezése: „a nukleáris leszerelés területén a Szovjetunió és az Egyesült Államok között elért megállapodások kulcstételei, amelyeket további munkával elő kell készíteni aláírásra”. A szovjet külügyminiszter ezt az okmányt helyezte a bécsi tárgyalóasztalra. Ez egyfajta „keretmegállapodás” tervezete volt, amelyet, ha a miniszterek egyeztettek volna, az SZKP KB főtitkárának és az Egyesült Államok elnökének kellett volna jóváhagynia. Ennek ré- . vén a Genfben dolgozó tár- |§At«| C7a|l2f] gyalóküldöttségek számára O tíllit! U szilárd alapot teremtettek volna a konkrét megállapodások szövegének kidolgozásához. A dokumentum a nukleáris és űrfegyverzetek kérdéskörének mind a négy irányát érintette. kezdemér yeaéssel kapcsolatos munkálatok teljes beszüntetését, laboratóriumi keretek között « munka folytatható, megengedett lenne kifejlesztett prototípusok, modellek elkészítése, és 10 év múlva újra megvizsgálnák a kutatások eredményeit. A szovjet javaslat értelmében magas szinten tárgyalásokat kellene kezdeni, amelyeken meghatároznák, hogy mi engedhető meg és mi nem a rakétaelhá. rító rendszerekről kötött szerződés értelmében. A Szovjetunió javasolta továbbá azt is. hogy dolgozzanak ki kölcsönösen elfogadható megállapodást a műhold- elhárító fegyverek betiltásáról. A Szovjetunió megállapodást javasolt a negyedik kérdéskörben, a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának témakörében is. A szovjet külügyminiszter rámutatott: mindazonáltal a bécsi tárgyalások jelentősek, tartalmasak voltak. A mostani sikertelenség nem feltétlenül jelenti’ azt. mutatott rá Sevardnadze, hogyha sor kerül rájuk, a további találkozók is terméketlenek lesznek. Elmondta ugyanakkor, hogy Becsben nem állapodtak meg újabb találkozóban. visszalépni A hadászati támadófegyverekkel kapcsolatban a Szovjetunió azt javasolta, hogy tekintsék alapnak a Reykja- vikban arról elért elvi megállapodást, hogy 10 év alatt, vagyis 1991 végéig a felek felére csökkentik mind a hordozó eszközök, mind a robbanóeszközök vonatkozásában hadászati erőiket. A csökkentés a hadászati támadófegyverek mindhárom típu. sára Vonatkoznék, beleértve természetesen a Szovjetunió földrészközi ballisztikus nehézrakétáit. A hadászati hármasba nem tartozó tengeri telepítésű nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kérdésében külön kölcsönösen elfogadható megállapodást kell kötni. A következő öt év során, 1996 végéig fel kellene számolni a két ország hadászati támadófegyvereinek fennmaradó 50 százalékát, ahogy arról Reyk- javikban megállapodtak. A dokumentum tükrözte a feleknek azt a készségét, hogy a 10 éves időszak során megállapodásra jussanak minden fajta nukleáris fegyver teljes felszámolásáról. A közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó rész megfogalmazása szintén teljességgel a Reykjavikban elért megállapodáson alapult. Vagyis, figyelmen kívül hagyva Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris erőit, a felek megállapodást írtak volna alá az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról, haladéktalanul megkezdték volna a tárgyalásokat az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétákról, amelyek számát a jelenlegi szinten befagyasztották volna. A korábbi megállapodás maradt volna az Ázsiában telepített szovjet és az Egyesült Államok területén telepített rakéták vonatkozásában is. Maradjanak a szerződések Ilyen jelentős leszerelési lépések mellett ki kell zárni annak lehetőségét, hogy bármelyik fél is katonai fölényre tehessen szert, ezért a Szovjetunió megerősítette azt a javaslatát, hogy a felek 10 éven át ne lépjenek ki a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés kereteiből. Eduard Sevardnadze rámutatott, hogy a Szovjetunió nem kívánja a hadászati védelmi Csaknem két órán át tartó sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze részletesen válaszolt a teremben helyet foglaló újságírók kérdéseire. Elmondta: a „csomag” ez esetben azt jelenti, hogy az egyes részkérdésekben csak a csomag egészét tekintetbe véve lehet magállapodásra jutni. Reykjaviktól egyetlen területen sem szabad visszalépni. A hagyományos fegyverekkel kapcsolatban közölte, hogy Mihail Gorbacsov Berlinben elmondott beszédében körvonalazta, ríiajd a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé budapesti ülésén konkrétan megfogalmazta azokat a javaslatokat, amelyek alapján e fegyverek radikálisan csökkenthetők. SPD vereség a hamburgi választásokon A hamburgi tartományi választásokon a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) meglepően nagy vereséget szenvedett: az ország legnagyobb kikötővárosában. nemcsak elvesztette abszolút többségét, hanem a CDU mögé szorult a helyi parlamentben. Jelentősen előretörtek a zöldek, akik itt Zöld-Alternatív Lista néven indultak. A Szabad- demokrata Párt (FDP) nem jutott be a hamburgi parlamentbe. Az előzetes eredmények szerint a CDU megszerezte a szavazatok 42.2 százalékát, szemben az 1982-es 38.6 százalékkal. s a 120 tagú helyi képviseleti testületéiben 54 mandátuma van. Az SPD-re a szavazatok 41,3 százaléka (51,3) jutott, jelenlesi mandátumainak száma 53. A zöldek a korábbi 6.8 százalékkal szemben' megkapták a szavazatok 10,5 százalékát, és így 13 képviselői helyhez jutottak. Willy Brandt, az SPD elnöke első nyilatkozatában a bajorországi tartományi választásokon elszenvedett korábbi visszaesés utáni újabb súlyos vereség okaként a szociáldemokratákhoz közel álló DGB szakszervezeti szövetség belső problémáit nevezte meg. E gondok sorában a Neue Heimat !aká?építési konszern eladási botránya okozta a legtöbb politikai kárt. Más SPD-vezetők a Piri túl hosz- szú hamburgi kormányzásának „kifáradására”, illetőleg helyi gondokra utaltak. Kohl kancellár érthető megelégedéssel nyugtázta pártja előretörését, és azt mondta, hogy ezt jó kiindulási pontnak tekinti az országos választások szempontjából. A zöldek arra vezették vissza sikerüket, hogy következetes harcot vívtak a nők egyenjogúságáért az 55 százalékban nőkből kikerülő hamburgi választópolgárok körében, nem utolsósorban pedig határozott környezetvédelmi programmal léptek fel. A hamburgi választások eredményeként felmerült annak a lehetősége, hogy a kikötővárosban létrejön a CDU és SPD koalíciója. Utóbbi ugyanis nem hajlandó közösséget vállalni a zöldekkel. Erről az eshetőségről hétfőn tárgyalások kezdődnek. llCíí (Folytatás az !. oldalról) zaléka, a fenyők 8 százaléka, a nyárfák 3 százaléka károsodott. Mindezeknek gazdasági következményei is vannak, hiszen az elpusztult fák faanyagának csupán 20 százaié, ka alkalmas ipari felhasználásra. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (OKTT) tavaly hozott határozatot arról, hogy az érintett főhatóságok dolgozzanak ki közös intézkedési tervet az erdőket károsító szennyezések mérséklésére. A most szeptemberben véglegesített intézkedési terv előírja, hogy mindenekelőtt — a nemzetközileg egyeztetett — erdővédelmi, mérő. és megfigyelő- rendszert kell kialakítani. Az erdők egészségi állapotának megfigyelésére ki kell építeni az úgynevezett erdőkárlel- tár-hálózatot, az adatokat évente megújítva és értékelve. Szükséges komplex ökológiai mintaterületek kijelölése is. Ezeken folyamatosan figyelik maid az erdőkre ható káros tényezőket és vizsgálják a különböző környezeti hatásokat. A szakemberek külön foglalkoznak az erdőkön áthaladó utak közvetlen környezetének károsodásával és a tapasztalatok alapján teszik majd meg a javaslatokat a szükséges forgalomkorlátozási intézkedések Fontos lenne az is, hogy a közúti gépjárműállomány fokozatos cseréjénél az eddiginél hatékonyabban érvényesüljenek a környezetvédelmi szempontok. Az erdei vadkár csökkentés; érdekében a vadászati üzemtervek -zakszerű elkészítésére fordítanak a jövőben fokozott figyelmet. az erdőkről Gerely Ferenc, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala környezetvédelmi osztályának vezető j e elmondta: a legfrissebb, s egyben a legpon tosabb módszerek alapján végzett mérések szerint a korábbi becslésektől eltérően nem 10, hanem 30 százaléka károsodott a hazai erdőknek. Elmondta azt is, hogy a kijelölt mintaterületeken évente vizsgálják, milyen állapotban vannak a fák, mérik a levelek és a talaj szesnynyezőainyág-tartalmát. Dénes Mária Magdolna, az Ipari Minisztérium főelőadója arról szólt, hogy az erdők védelme érdekében csökkenteni kell a kéndioxid-kibocsátást. Jelenleg Magyarországon az erőművek, valamint az ipari és a háztartási tüzelő- berendezések bocsátják ki a kéndioxid 80 százalékát, s e veszélyes szennyezőanyag 18—19 százaléka a közlekedési eszközök révén kerül a levegőbe. Ez utóbbi ugyan részben szintén az ipar számlájára írható, hiszen ma még nem eléggé korszerűek, „környezetbarátok” a gépjárművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok. Nerpsetközi megállapodás alapjtV Magyarország vállalta, hogy 1993-ig harminc százalékkal csökkenti a levegőbe kerülő kéndioxid mennyiségét. Az erőművekre füstgáz- tisztító berendezéseket szerelnek, s újfajta technológiákkal csökkentik a tüzelőanyagok kéntartalmát. Folyamata, san dolgoznak olyan módszereken is, amelyekkel a dízelolaj kéntartalmát, illetve a benzin ólomtartalmát lehet csökkenteni. Barátaink életéből^ Mezőgazdaság Kemerovóban Intenzív termeléssel és struktúraváltással... Egyre több területre terjed ki a húszéves évfordulóját köszöntő baráti együttműködés Nógrád megye és a szibériai Kemerovo testvérmer gye között. Ebben a folyamatban új színfoltot jelenteit a nemrég itt járt négytagú mezőgazdasági szakemberekből álló delegáció. Vezetőjükkel. Viktor Ivanovics Jermolov- val a kemerovói megyei párt- bizottság mezőgazdasági és élelmezési osztály munkatársával beszélgettem. — Elöljáróban arra kérem, hogy mondjon néhány szót benyomásaikról. — Sok gazdaságban jártunk, s bennünket elsősorban speciális mezőgazdasági kérdések érdekeltek, különös tekintettel a takarmánygazdálkodásra, annak előkészítésére, tárolására, valamint az álattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenvésztésre és a tejtermelésre. Jónak tapasztaltuk mind a siló, mind pedig a lucerna minőségét, tárolását. Űj dolog volt számunkra a kémiai aova»ok használata, a takarmánybe- takaritásban. Nagyon érdekesnek találtuk a szécsényi biogártelanet. — Érdekelne, hogy önök hol tartanak a nálunk is ismert és kellő figyelemmel kísért élelmiszerprogram végrehajtásában? — Megyénkben 3 millió ember lakik, akiknek 13 százaléka él csak a falvakban. Élelmiszerprogramunk feladatul szabta a megye lakosságának élelmiszerrel való minél jobb ellátását, mégpedig úgy, hogy közben növekedjék a mezőgazdasági tevékenység nyereségessége. Elérése érdekében javítanunk kell az állattenyésztés mutatóit. Jelenleg 600 ezer szarvas-' marha, 22 800 tehén, 545 ezer darab sertés található ß: mezőgazdasági nagyüzemekben. A gazdaságokból évente 540 ezer tonna tej és 127 ezer tonna hús kerül a lakossághoz. Az előbbi számok azt is jelentik, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei a XI. öt- ivos tervben minden termelési mutatójukat teljesítették. 1985-ben az egy tehénre jutó tejtermelés 2360 liter volt. Ez év augusztusának végéig újabb 75 kg-mal növeltük az addig elért eredményeket. Tudjuk, hogy ez is kevés! Ezért a XII, ötéves tervünkben a tejtermelést tehenenként 3000 literre kívánjuk felemelni. Ennek érdekében megfelelő takarmánvbázist teremtünk. Építünk újabb take rmánvtá ml ókat, csökkentjük a betakarítási veszteségeket, nőve1 iük a takarmányok mennyiségét, javítjuk minőségét, 400 ezer tonna befogadó képességű szénataro- lót hozunk létre. Mivel nálunk a takarmányban kévés a fehérje, ezért előtérbe állítjuk a pillangósok termését. A repce termelését pedig 40 ezer hektárra emeljük fel. Ennek 50 százalékából olajat nyerünk, a másik 50 százalékot pedig takarmányozásra használjuk fel. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek fejlődését 8 takarmány- vizsgáló és 70 gyorsvizsgáló laboratórium segíti. — Terveiket hozam-, vagy területnöveléssel oldják még? — Intenzív termeléssel és struktúraváltással. Van 240 ezer hektár évelő füvünk. Ennek 70—80 százalékán a jövőben pillangósokat termelünk, a 15—20 százalékán pedig borsót, s egyebeket vetünk. Intenzívebbé tesszük a több mint egymillió hektárnyi rétünket, legelőnket.. A hozamok növelése érdekében az edd1"' ó iobb termőképességet h. nősítő műtráevákat használunk. Az öntözött terület pedig 17 ezer hektárról 30 ezerre emeljük. Alapvető feladatunknak tartjuk a takarmány növelését szolgáló vetőmag előállítását, F.zt a «o^ciális feladatot nálunk az állami gazdaságok oldják majd meg. — Az előbb említett feladatok elvégzéséhez mennyivel több beruházást kapnak mint ezt megelőzően? — Még nem tudok konkrét összeget mondani, de annyit közölhetek, hogy többet, mint korábban. Egyébként mező- gazdaságunk gépi felszereltsége, épületállománya a rendelkezésünkre álló állatfajták jelenleg is alkalmasak arra, hogy emeljük a hozamokat, javítsuk a termelés gazdaságosságát, A föld termőképességének nagyobb arányú növelése megkívánja, hogy gyorsított ütemben oldjuk meg a talaj tápanyag-visszapótlását, illetve az ezzel kapcsolatos gazdálkodási tennivalókat. Befejezésül nagyon megköszönjük a baráti fogadtatást, a részünkre biztasítatt gazdag szakmai programot. Bőven volt lehetőségünk találkozni a dolgozókkal, és a vezetőkkel. A velük folytatott eszmecserék számunkra nagyon értékesek és hasznosak voltak. Mindeneik találkozást az őszinteség és nyitottság jellemezte. Ezt viszonoz- t"k mi is azzal, hogv eredményeink ismertetése mellett elmondtuk gondiain’-at, a megoldódra váró nroVüé- móket. erre icánvuló eV^én-e1óeQ’'r)Vot __ ■Poiö'7+0 Vvo >-> .-p.— e-T-fÁl cro+áe.f; Viktor JitanBtrlpg Jermolov. V. K. Riadókészültséqben a hadsereg Corazon Aquino Japánban Négynapos hivatalos látogatásra Japánba érkezett hétfőn Corazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnöke. A manilai repülőtéren búcsúztatására megjelent Fülöp-szigeteki po. litikusok körött ott volt Juan Ponce Enrile hadügyminiszter. akiről az utóbbi napokban nyíltan híresztelték: az elnökasszony távolléte alatt katonai puccsot tervez. Corazon Aquino elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyal Tokióban: a Fülöp-szigetek meglehetősen zilált pénzügyi helyzetét szeretné rendbe tenni a japán tőke segítségével. A Fülöp-szigetek gazdasági válságának mélységét mi sem mutatja jobban, mint az. hogy a tokiói utazása jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben sem tűrhetett halasztást. Elutazása előtt Aquino aszszony az ország lakosságához fordult: szükség esetén vonuljon az utcára, és hiúsítsa meg az esetleges hatalomáitvételi kísérletet. Aquino legfontosabb otthon maradt támaszának Fidel Ramos, a fegyveres erők vezérkari főnöke tűnik, aki te'.ies riadó- készültségbe helyezte a hadsereget, 7—8 ezer fős biztonsági alakulatot vezényelt a fővárosba, valamint intenzív megbeszéléseket kezdett Enrile legközelebbi munkatársaival is. Enrile —, aki Marcos e1- nököt is kiszolgálta, ma;d „meghallván az idők szavát”, tevékeny szerepet játszott Corazon Aquino hatalomra juttatásában — leginkább amiatt bírálja az elnökasz- szonyt, mert az tárgyalásokba bocsátkozott a baloldali fegyveres szervezetekkel. Megfigyelők szerint az elnökasz- szony és köre olyan nyíltan vetette föl a közvélemény előtt a puccs esélyét, hegyezzél lényegesen csökkentette annak valószínűségét. Salvador Laurel alelnök szerint azonban ebben a helyzetben „bármi lehetséges”. iMTJJ
