Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

A szép öltöny ára — avagy egy beruházás viszontagság» — Forgandó a sors. Kell is ta­lán, hogy hullámvölgybe ta­szítson, még mielőtt azt hin­nénk, nálunk végleges a si kér- Odalenn, ha fogcsikorgat­va is, de megtöbbszöröződnek az erők. Hat éve éppé« miniszteri dicséretet kapott a balassa­gyarmati Balassa Ruházati Szövetkezet. Csaknem egy- idobén ezzel egyetlen partne­re, a Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat ultimátu­mot nyújtott át gyártójának: ha fél éven belül nem tud­nak lényegesen javítani az öltönyök minőségén, keresse­nek más vásárlót maguknak! A következő esztendőben lényeges termeléscsökkentés árán lendítettek is a férfi­öltönyök minőségén. Ám nyil­vánvaló volt, a piacon ma­radásnak nem ez az útja. — Fel kellett tennünk a kérdést: megtarthatjuk-e egy­általán hagyományos termé­künket, a férfiöltönyt, vagy át kell térnünk valami egé­szen egyszerű holmira, ami­hez ósdi gépeink is megteszik — emlékezik vissza az évek­kel ezelőtti dilemmára Siket- né Palánki Ágnes, a szövet­kezet elnöke. — Az öltönyre szavaztunk, hozzátéve, hogy a gépi beruházást nem lehet ha­logatni! Tudvalévő, hogy e ruhada­rab előállítása roppant gép- igényes. Számtalan specia»- gép, komoly va'—’ósor keil hozzá, a jó minőséget csak ezek szavatolják. Meg is vá­sárolhatták volna viszonylag simán a tőkésimport gépe­ket, ha lett volna devizát ho­zó exportjuk- De nem volt. A minőséget garantáló gép­park nélkül aligha vállalkoz­hattak rá. Erre mondják, hogy farkába harap a kígyó... Saját erőből fogtak hát a beruházáshoz. Igaz, így las­sabban haladtak előbbre, vál­lalva az idő közbeni áremel­kedés rizikóját is — de halad­tak méeis. Az OKISZ deviza­keretéből vásárolt első géne­ket 1984 decemberében be­üzemelték. a termék minősé­ge máris .javult. A szövetkezeti kollektíva r>Dfrm izmusát erősítette az. rs, hogv ezekben az években kedvezett a piac- A techno­lógia korszerűsítésén már előbb átesett ..termetes* ha­zai öftnnvgvártók ekkorra már a világpiacon keresked­tek. a hazai boltokba pedig nem jtJtott elegendő öltöny. A még hiányzó gépes be­szerzésére OKISZ-pályázalo.i indult a Balassa — és nyert is! A megkapott támogatással illetve hitellel, számítva az idei nyereségre is, elérhető közelségbe került a beruhá­zás befejezése. Nem ok nél­kül hitték hát, hogy túl van­nak a nehezén. Csak fokoz!a a derűlátást, hogy idei kapa­citásuk aláírt szerződésekkel volt lekötve, sőt, a Belkeres­kedelmi Minisztérium import­kiváltó és belföldi választék­bővítő pályázatának elnye­résével öt évre szóló ígére­tet kaptak az előzőeknél lé­nyegesen nagyobb mennyisé­gű termék értékesítésére. A piac idei bezárulása de­rült égből villámcsapás. A hazai piacot olcsó import­öltönyök özönlötték el, az exportra szánt tételek egy ré­sze is itthon maradt. — Nemhogy a megemeít mennyiséget, de még az előző évinek megfelelőt sem vá­sárolta meg tőlünk a miskol­ci partner — mondja az elnök? — Egész évi termelésünk i>e- gvedrésze az, aminek hamar-' jában új vevőt kellett keres­nünk. — Annyi voR a „beragadt* áni, hogy nem fértünk tő­le — közli Benyó József né, a befejező részleg szalagvezető­je. — Nem is emlékszem, hogy akár hasonló is előfor­dult volna nálunk. S mivel tudtuk, hogy a terméknek nincs gazdája, mi tagadás, lassabban is ment a munka. Az emberek úgy gondolták, minek az a nagy iparkodés, ha úgyse tudjuk eladni?! Közben a tűzoltás sietségé­vel programozták át a máso­dik félévi munkákat az első­re- Miután azonban a hozzá­valókat is későbbre rendel­ték, hát hol ez hiányzott a folyamatos munkához, hói az. A termelés visszaesése ilyen körülmények között törvény- szerű. — Kértük az embereket, Je­gyének türelmesek, át fogjuk vészelni, a nehéz időket — mondja Boros László műsza­ki vezető. — Csak hát, itt egyenes darabbérben dolgoz­nak a munkások. S a gyom­rára, a lakbérére tartósait nem lehet türelmes senki. Többen fölmondták, menekül­tek a süllyedőnek vélt hajó­ról. KénvszerszabadságoTásra nem került sor, ennyiben fel­tétlenül sikeres volt a „tűzol­tás”. Segített arz elsősorban a minőségre orientáló pre­mizálási rendszer is- A kény­szer folytán felgyorsult ex­portárgyalások pedig épp a legzűrösebb hetekben hoz; ták meg az első sikert. Holland vevő pantallót ren­delt. Az igény teljesítése köl­csönökért gépeken kezdődött meg. De nem is az idegen gépek okozták a legnagyobb gondot, hanem az egészen új technológia. Szolnoki Istvánná varró­nő több műveletet is vég-ett a holland nadrágokon. — Megmondták, nagyon kell vigyázni a tűzésekre, a szálazásra és, hogy passzol­janak a becsípések. A mi sza - lagunk eddig csak zakót varit, mi abba gyakoroltunk bek'. Az első háromezer darabot elkészítettük, itt volt a hol­land tulaj, tetszett a mun­kánk- Szerintem a Balassa jövőjét ezzel a munkával ala­poztuk meg! Három évvel a beruházás indulása után is így véleke­dik Siketné Palánki Ágnes: . — Férfiöltönyt ilyen elma­radott technológiával senki az országban nem készít. A hiányzó gépek beérkezése, il­letve aj japán gépsor terve­zett lízingelésének síkére esetén azonban többé nem kell félnünk a jövőtől. Mi na­gyon rossz időben fogtunk a beruházáshoz, s a feltételek idővel mind kedvezőtlenebbé váltak. Nekem magamnak is lelkiismereti konfliktust oko­zott: milyen jogon várom el a dolgozóktól, hogy a nehéz éveket ugyanúgy végigszen­vedjék, mint a vezetők? Hi­szen akkora bérfejlesztési le­hetőségünk nincs, amivel az átmeneti nehézségeket kom­penzálhatnánk! Most már minden egyes új géppel tágasabbá válik az idei évtől kisszövetkezet­té alakult Balassa mozgáste­re. A hollandus igen komolv mennyiségek rendelését he­lyezte kilátásba, s hát, ott az öt évre érvényes belkereske­delmi szerződés is. Kiderülő­ben a7. égbolt a kisszövetke­zet felett. A szalagon dolgozók az el­ső export siker feletti örö­mükben talán kevéssé gondéi­nak rá: kilépve a világóráéra igen magas követelmények­kel találják ma jd szembe ma­gukat- Ezeket teljesíteni azon­ban most már lesz mivel — és lesz kivet? Szemű Mária Gyümölcs­kataszter és előrejelzés A Gyümölcs- és Dísznövény- ter-meszitö Fejlesztési Vállalat — a MÉM támogatásával — elkészítette 3Z ország első át­fogó eyünrölestermőhely-ka- taszteréú amely táblánkénti részletességgel adja meg a kertészeti ágazat fontos kul­túrájának szinte minden ada­téit. A kataszter 13 gyümölcs­fajra tartalmazza a szükséges •tudnivalókat arról, hogy egye­bek között milyenek a helyi adottságok, hód és milyen fel­tételek mellett érdemes foglal­kozni gyümölcsök termesztésé­vel. A tudományos anyagot egész sor területen használhat­ják fel. például a kutatók is nagy hasznát veszik a gyü­mölcstermesztés számára m eg­határozó fontosságú előrejel­zések megalapozásánál. A vállalatnál megkezdődött a termés-előrejelzés szakmai feltételrendszerének kidolgo­zása. A kutatók -egyebek kö­zött az NDK- és NSZK-beli tapasztalatokat hasznosítva olyan megoldásokat adnak, amelyek — a kataszter ada­tait figyelembe véve — lehe­tővé teszik a júniusi előzetes prognózis rendszeresítését. Az előrejelzés nemcsak a terme­lőknek fontos, hanem a ke­reskedelemnek és a feldolgozó- iparnak is: becslést kapnak az őszi szezonban átveendő gyümölcsök mennyiségétől. En­nek birtokéiban nagy haté­konysággal szervezhetik majd meg az átvételt és a_ prog­nózis ismeretében jó előre programozhatják a téklolgo- zae> szezont. Elektronikus gyújtáselosztó A Bakony Müvek keszthe­lyi gyárában megkezdték a az elektronikus gyújtáselosz- iók sorozatgyártását. Az új típusú Lada gépkocsik szá­mára kélszülő berendezés a gyújtáshoz szükséges nagy is­szültséget eiektronrkus úton ál­lítja elő. Nem tartalmaz me­chanikus megszakítót. így meghiiibéssodására sokkal ki­sebb a -lehetőség. Az év végé­ig 23 ezer darabot szállítanak belőle a Szovjetunióba. Együtt, egymásért Ifjúsági munka Épp éne, bogy a Szakszervezete*: Országos Tanácsómik plénuma a szakszervezeti ifjúsági-munka hagyományaiból kiindulva határozatot fogadott el e tevékenység továbbfej­lesztéséről. wj szervezeti formák kialakításáról. Azóta sor­ban alakulnak meg az országban a szakszervezeti ifjú­sági tagozatok, tanácsok. E testületek munkájáról, lét­rehozásuk okairól kérdeztük Dávoti Istvánnát, a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsának titkárát. — Bevezetésül szeretném hangsúlyozni, hogy a szak- szervezetek mindig fontos fel­adatuknak tekintették a fiatal munkásnemzedék nevelését, problémáinak megoldását. A szakszervezetek ezzel kapcso­latos munkájával szemben az utóbbi években új követel­ményeket támasztott az élet. Hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején meglehetősen differenciált helyzet alakult ki a fiatalok társadalmi helyét, szerepét, egzisztenciális helyzetét, po­litikai és morális jellemzőit illetően. Megnehezültek a fia­talok élet- és pályakezdésének körülményei, egyebek között a szakképzés, a foglalkozta­tás, az egzisztenciateremtés. Az új problémák a társadal­mi és politikai szervezetektől is megkövetelték, hogy új megoldásokat keressenek. Egy­re nagyobb az igény arra, hogy a szakszervezetek segít­sék a fiatalokat, képviseljék érdekeiket. — Voltaképp tehát egy ha­gyományokra építő folyamat­ról van szó, amelynek már a hetvenes évek elején szerve­zeti formái is voltak. Igen. az MSZMP KB 1071)­es ifjúságpolitikai határozata óta a vezető testületek mellett ifjúsági bizottságok alakultak azzal a céllal, hogy a pártha­tározat megvalósítását segít­sék a szakszervezeti mozga­lomban. Az ifjúság gondjaivaí való foglalkozás nem volit és ma sem kampányfeladat a szakszervezetben. Jelzi ezt a SZOT 1983 júniusi ülésé is, amely átfogóan “‘értékelte a szakszervezetek ifjúsági mun­káját, s állást foglalt ez ügy­ben. Az akkor elfogadott ha­tározat egyebek között hang­súlyozta: a szakszervezetek-, nek minden lehetősége meg­van, hogy a dolgozó és szak­munkástanuló fiatalok köré­ben érdemi nevelő és érdek- védelmi munkát végezzen. A nyolcvanas évek elején vá­laszt kellett adni egyebek kö­zött ezekre a kérdésekre: mi­lyen legyen a munkamegouz- tás az ifjúság körében, mi­lyen helyet kapjon a fiatalság a társadalom formálásában, hogyan bővüljenek közvetlen érdekérvényesítési lehetősé­gei? — Fontos kérdése* ezek. már csak azért is, mert az át­lagéletkort tekintve, a szak­szervezeti mozgalom meglehe­tősen fiatal. — Igen. A s»aSzervezetek­nek ma 4,4 millió tagja van. ebből csaknem másfél millió harminc éven aluli. De visz- szatérve a SZOT állásfoglalá­sára: a felmerülő új kérdé­sekre egyértelmű választ adott az MSZMP KB 1984 októbe­ri ülésén született ifjúságpo­litikai állásfoglalás is. Ennek alapján döntött aztán a SZOT plénuma 1985 október végén úgy, hogy tovább kell fejlesz­teni a szakszervezeti ifjúsági munkát, s ezt saolgáló új szer­vezeti formákat kell kialakí­tani. — Űj farmák. Nem fordí­tónk nagyobb figyelmet a. kelleténél az új formákra? Hiszen csak formákkal nem lehet megtalálni azokat a kí­vánt'új válaszokat. — A cél a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesz­tése volt. Mindenképpen új alapokra és új feltételek közé kell helyezni a következő év­tized ifjúsági munkáját. Mind­ez nem jelenti azonban az if­júsági tevékenység elkülönülé­sét, mert az a jövőben is a szakszervezeti mozgalom kere­tei között, annak meglevő szer­vezeti rendjébe illesztve voíó. sulbat csak meg. Az új forma a szakszer­vezeti ifjúsági tagozat, illetve tanács. — Ezeknek a testületeknek a létrehozásáról, működéséről a. szakszervezeti vezető testü­letek döntenek. Tagjai a har­minc év alatti szakszervezeti tagok, akik megválasztják á* tagozat vezetőséget, vezetőjét, munkaprogramot dolgoznak ki az őket közvetlenül érintő kérdések, feladatok megoldá­sára. A testületet az alap­szervezet vezető testületé irá­nyítja. Azokon a nagy lét­számú munkahelyeken, ahol több ifjúsági tagozat is ala­kul, ott ifjúsági tanácsot vá­laszthatnak, amely a tagoza­tok együttműködését hivatott összehangolni. Fontos megje­gyezni : az if júsági tagozat il­letve tanács vezetője tagja a szakszervezeti vezető testület­nek is. A tagozat alapegysége te­het a szakszervezeti ifjúsági munkának, á fiatalok e kö­zösségben dönthetik el: hol gyan érvényesíthetik jobban saját érdekeiket. A tagozat nem a szakszervezeti vezető testület által kötelezően elő­írt forma. Feladata kialakítá­sánál, működésénél a fiatalok igényeit kell kielégítenie. A fiataloknak magújának kell eldönteniük, mit akarnak. A lehetőség az új szervezeti for­mával megteremtődött, de az ifjúság gondja: hogyan él ez­zel a lehetőséggel. Fontos szak- szervezeti feladat, hogy a fia­talok saját sorsuk alakításá­ban aktívabban részt tudja­nak venni. Az ifjúsági tago­zatok szervezése 1987 tava­szára fejeződik be. — A tagozatok létrehozása ttem kis vitát váltott ki. Ho­gyan látja ezt a vitát? — Mind a szakszervezet környezetében, mind pedig a szakszervezeten belül éles vi­ták bontakoztak ki az ifjúsá­gi tagozatok kapcsán. Ezvisz- szavezethető arra, hogy más­fél évtizedes ifjúságpolitikai gyakorlatot változtattunk meg. De sokhelyütt tapasztalható tanácstalanság is, ami gyak­ran magát a yitát is kiváltja. A vitázóknak —. mint kide­rült — meglehetősen hiányos ismereteik vannak a szakszer­vezeti munkáról, a szervezet életéről. — A tagozatok létrehozása KlSZ-körölcben is vitát ka­vart. — A szakszervezeti ifjúsági munka fejlesztésében tovább­ra is nagyon fontosnak tart­juk a KISZ-szel kialakult eredményes együttműködést. Ez az együttműködés komoly sikereket hozott az utóbbi év­tizedben. megállapodásunk el­vei megfelelőnek látszanak, azonban szükség van némely kérdésben aktualizálásra, kor­szerűsítésre az időközben be­következett változások miatt. A KISZ kongresszusán is nagy hangsúlyt kapott a szak- szervezeti ifjúsági tevékeny­ség fejlesztésének igénye, s tapasztalatunk, hogy a mun­kahelyi KISZ-szérvézéték vá­rakozással tekintenek a szak- szervezeti tagozatok működé­se elé. A lényeg: az új testü­letekkel bővülnek a fiatalok közéleti lehetőségei, a szak­szervezeti munka is gyarapo­dik. s a mozgalom közelebb kerül a fiatalsághoz. Célunk —, s ez az alapja a KISZ-szel való együttműködésnek is —. hogy a párt ifjúságpolitikai programja megvalósuljon, hogy bővítsük a fiatalok cselekvé­si lehetőségeit és gyarapítsuk az ifjúságpolitikát szolgáló anyagi, tárgyi feltételeket is. S ebber -nmden szervezetnek a saját feladatait kell elvé­gezni e. F. R. Ax Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárában a sajószentpéteri üveggyár részére Sándor Péter készíti az öblösüveg szájformázó szerszámait. A fiatal szakimul kás naponta mintegy ISO darab formát készít el. —RT— Fogyasztás — kereskedelem Nógrádban Elavult kisboltok a kistelepüléseken A fogyasztói érdekvedelem gondjai, ezt szolgálta a Bő- helyzetét több illetékes szerv tonyterenyén megnyílt házópí- bevonásával vizsgálta a keres- tok boltja js. A nógrádi sze- kedelmj fel ügy el őség a me- nek gyenge minősége miatti gyében. Nógrád megye áruéi- jogos reklamációk remélhető- látása az elmúlt két évben és leg rövidesen a szénmosó az idei év eddig eltelt idősza- üzembe helyezésével csökken- kában kiegyensúlyozott volt: nek. Változatlan áron szá- Alapvető élelmiszeripari molva kevesebb a megye ven- termékekből mennyiségileg dégiá tóipari árbevétele. Va- folyamatos volt a kereslet lamelyest nőtt az ételforga- kielégítése. azonban a megyei lom. kereskedelem sem tudta el- A kereskedő !mj hálózat bő­kerülni arz országosan és ese- ’volt, több az önkiszolgáló lenként jelentkező gondokat, egység, s a nagy alapterületű, így például a fűszerpaprika, korszerű ABC. kevesebb lett étolaj, margarin hiányát, viszont az italbolt. A kiste- Megfelelő mennyiségű ellátást lepülések bolti rekonstrukció­tettek lehetővé a központilag jának hároméves program ja - biztosított húskeretek, bővül- ban a felújítani tervezett Í88 tek a forgalmazás feltételei, létesítményből eddig 112-t kor- kiterjesztették a csomagolt szerűsítettek. Ennek ellenére is tőkehús árusítását. a kistelepülésen a keres k edel­, Ellentmondásosan változik mi egységek ki® alapterületű- az iiparcikkellátás: a ruházati ek. elavultak, s e községek forgalom csökkent, az ipar- kereskedelmi ellátottsága 8— cikkeké nőtt. Enyhültek az 10 százalékkal alacsonyabb az építőanyag beszerzésének országos átlagnál. NOGKAD — 1986. november 10., hétfő 3 »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom