Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RArwöe 4J#: Jó reggelt! 8.1)5: Műsoriamertetós 8.15: Mai kulturális progra­mok 8.20: Mit üzen a Rádiót 9.00: A Hét zenemüve 9.50: A Hét ksöltője: Csorba Győző. (Iám.) 9.40: Ki kopogj 10.05: Nyiuiikék 10.35: Haydn: I>dúr (Mi­racle) szimfónia No. 98 11.00: Orosz szemtanúk az 1848—49-es magyar sza­badság Harcról 11.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 11.34: Kun Béla. 7. rész 11.34: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Kekiam 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművé­szek albuma 14.05: Műsorismertetés 14.10: Nyelvrokonaink zené­jéből 14.30: Müsorajánlat 14.37: A beosztott altábornagy 14.55: Édes anyanyelvűnk 13.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium 18.05: Játékteremtő 16.40: Illik — nem illik? 17.00: Ecomix. Gazdasági ma­gazin 17.30: Táncház Péten 18.00: Chopin : E-dúr scherzo H.12: Reklám 18.25: Könyvújdonságok 18.23: Műsorismertetés 19.15: Mesék a lépesön 20.15: Reklámkoktél 20.20: Aranylemezek 20.59: Szovjet drámák szem­léje *t.20: tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari operettróezle- tek 22.30: Hogyan történhetett! 23.20: Baiettzene 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeil zenés műsor 8.05: verbunkosok, nótáig 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 10.00: Válaszolunk hallgató­inknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszül és angolul 12.10; Pittl Katalin opeéett- dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30; Dékl Lakatos Sándor népi zenekara Játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig ... 15.05: Apróhirdetések 16.00: Reklám 16.05: Hangos képreitvény 16.58: Műsorismertetés 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: zeneközeiben.-. 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Show, ami show 23.20: Mikisz Theodorakt*z dalaiból 9.15: Éjfél után . .. MISKOLCI STÜDIÖ! 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek. időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés ma­gasán. Telefonügyeiét! 35-SW. Szerkesztő G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegy­zete — válaszolunk hallgató­ink Leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Sport — 18.25—18.90: Szemle az1 Észak-Magyarország, a Dé­li Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NOG- RAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA« 16.05: Hírek 16.10: Iskolatévé 16.30: A vandalizmus és • társadalom 17.00: Iránytű 17.50: Bizalmas levelek 18.20: Esti mese 18.30: A rendőrség nyomoz 18.35: Telesport 18.40: A XVII. pártkongresszus határozatai. 2. rész 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelenóés 19.30: Tv-híradó 20.00: Ismerek olyan gyógy- füvet... 21.20: Időszerű téma 21.45: így aztán nem! 22.45: Hírek 2. MOSOK: 16.15: Orosz nyelv haladóknak 5. lecke 16.35: Hírek 16.40: Párizs mohikánjai 17.35: A 21. emelet adása 17.35: Maja, a méhecske 18.30: A hét eseményei magyar nyelven Hi.ooi Tv-torna 19,10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hlradó 20.00: Népszínházi álarcok 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Színművészet! magazin 22.35: színész vagyok MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.« Fél 4-tól és 8-tól: Szerelem első vérig. (14) Színes ma­gyar film. — Kohász: Break II. Színes zenés amerikai film. — zagyvapálfalva: In­diana Jones és a végzet temp­loma. (14) Színes, fantasztikus amerikai kaiandfilm. — TITi A csapat. Szovjet háborús ka­landfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél a-től: Medve nyírfalábon. Szines szovjet rajzfilm-mesesorozat. — Pász­tói Mátra: Ujra szól a hatlö­vetű, Színes, szinkronizált amerikai westerníllm. — Kisterenyet Petőfi: Hóbortok népség. II. Szines botswans! filmvfgjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Az ember, akt tül so­kat tudott. Színes, szinkroni­zált amerikai film. — Széesé- nyi Rákóczi: Kék villám, szines. látványos, azinkroni- zált bűnügyi film. — Rétsági Fantom az éjszakában. (16) Szines, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Karanosla- pujtö: Szent Péter esernyő­je. Színes magyar—eficb- szlovák koprodukció, — fir- aekvadkert: Kicsi, de szemte­len. (14) Színes olasz fUm- vigjátók. — Nagylóc: János vitéz. — Jobbágyi: Macskafo­gó. Színes magyar rajzjáték­film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: A fotógalériában délelőtt nyolc órától este hat óráig nézhető meg Hídvégi Péter szolnoki. fotos tárlata. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Pusztai Ágoston szobrászmű­vész művei láthatók. Rózsavölgyi Márk Zeneisko­la galériája: A kemerovói képzőművészek kiállítása munkanapokon 8—20 óráig te­kinthető meg. PÁSZTÓ lovász József Művelődési Központ: Hétfőn 17 órakor kezdődik a 85 éves zenetu­dós. Rajeczky Beniamin szü­letésnapja alkalmából rende­zett ünnepség. Az intézmény és a Csohány Baráti Kör kö­zftfi rendezvényén fetlép a szü­lőváros, Eger Agria nevű va- gyes kórusa, a pásztói Roz­maring népdalkor, s bemutat* koznak a helyi ifjúsági kóru­sok és muzsikusok. — A mű­emléki katolikus templomban 18 óra 30 perctől ugyancsak az Agrta vegyes kórus koncerte­zik, szintén a zenetudós. Pásztó díszpolgára tiszteietó­RÉTSÁG Asztalos János Műretődési Központ: Az előtéri galériá­ban '30 éves az MSZMP cím­mel fotókiállítás fogadja az érdeklődőket. BATON YTERENY*- Bányász Művelődési Ház (Nagybatony): Bobály Attila szobrászművész tárlata tekint­hető meg az intézmény nyit­va tartási idejében. Eredményesen működik .» pulotásbalmi körzeti művelődés! ház Kenderike nevet viseld syermektánccsoportja. A* Ifjú táncosok a népi hagyományok lelkes ápolói, műsorukkal a helyi és környékbeli településeken rendszeresen bemutat­koznak, a politikai és társadalmi ünnepségeken emelik ai esemény rangját. — líj — O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O A Sota Rusztaveli] Szmház Kecskeméten A hazánkban vendégsze­replő Sota Rusztaveli Állami Akadémiai Színház egyetlen magyarorizági vidéki vendég- szereplésén Kecskeméten, Shakespeare III. Richárd cí­mű drámáját mutatta be pén­teken, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban­A Budapesten, a Madách Színházban szép sikert ara­tott produkció iránt Kecske­méten Is nagy volt az ér­deklődés, sokan érkeztek a fő* városból is az előadásra. Az ironikus hangvételű, az em­beri lét erkölcsi és társadal­mi alapjait kutató előadást a nézők nyelvismeret híján sem csupán olvasmányélményeik­nek köszönhetően élvezhették, a színház nemzetközi nyel­vén — a gesztusokon — kí­vül szinkrontolmács segítet­te a megértést. Az előadás rendezője Ro­bert Szturua a dráma díszle­teit és jelmezeit Mirian Sve lidze tervezte. A kísérőzenét Gia Kaneseli szerezte, a ko­reográfus Jurij Zareckij volt. A címszerepben Ramaz Cshi- kvadze lépett színpadra, (MTT> B Tehetséges vagyok, is ezt tudom is- Ez a címe a Lá­nyok Asszonyok novemberi száma egyik cikkének. Egy is­kolai kísérlet leírása nyomán megtudhatjuk, milyen • gondo­kat okozhat, vagy — helyes pedagógiai módszereket nlkal- mazva — milyen sikereket eredményezhet gyermekeink­nél ez a tudat Folytatja a lap a Zalka Má­téról kezdett visszaemléke­zés-sorozatát A Mindenki számára nyitott hatalom cí­mű eikkében Ivanovóba. n textiliparáról híres uagyvá- rosba vezet et Tanács a házastársaknak, hogyan lehet a veszeneaesi eikerUinl és két érdekes In­terjú: Valentyina T.veieski­nával, a népszerű filmszl­nér/nővel és Ginara Terelad- zéval, a grúz grafikussal. Fejtörők, mese, örvöst ta­nácsok, kézimunkarovat egé­szíti ki a lapszámot. Hegymenetben... Bobály Attila S2obrászművész kiállításáról A példaszerűen felújított nagybátonyi Bányász Művelődési Ház galériája ide­áiig körülmények között fo­gadta Bobály Attila — eddigi munkásságát reprezentáló — tárlatát. A tehetséges művész — utóbbi évtizedben — töretlen ívű pályája agy re inkább aat igazolja, hogy a megye szobrászművészetében az után­pótlást. a jövőt ő képviseli legígéretesebben. Ezt látszik bizonyítani a salgótarjáni Go rki j - Lakótél epen felállított játókplasztikája.i amelynek gyermeki örömet fakasztó praktikuma finn—magyar jel­képek sorával emelkedik az esztétikum tartományába. En­nek az időszaknak a termése a Kar an cg Termelőszövetkezet udvarán, a mondanivalóval harmonizáló környezetben félállított Életfa című alko­tása. s ugyanez mondható el az MSZMP megyei oktatási Igazgatóság aulájában elhe­lyezett Lenin-portré járói. Csohány Kálmán emlékének szentelte azt a művét, amely a Mátraaljai Állami Gazdaság wadaházát ékesíti Ugyancsak Pásztó a megrendelője eddi­gi legnagyobb megbízásának: a monumentális Dózaa-kom- pozíclónak. amelyhez egy ti­zenegy tonnás kőről kell — acélos munkával — lehántania a felesleget. S. közben agyre- másra születtek önmaga bol­dogságára, s kiállításokra szántán aa emberfejek, az ál­latfigurák. « ló és a gazdija közül őseredeti kapcsolatra utaló sTrtmboMkus jelentésű szoborcsoportok. a plasztiká­ban megfogant gondolatot to­vább éltető rajzok. Szakmai értéküket mi sem fémjelzi jobban, mint a díjak, elis­merésiek sora. Jellegzetes —, s A nagy elő­dök némelyikéhez kifejezet­ten hasonló — az az út, me­lyet életének szűk negyven esztendejében Bobály Attila bejárt. Nógrád szülötteként, Vamsányban látta meg a nap­világot. Kézügyes, mesterem­ber őseitől örökölte ábrázoló készségét, mondván, ,.ha apám fia vagyok, én Is tudok raj­zolni.” S. az ösztönös bizonyí­tási. megismerési vágy ele­inte kemény fizikai próbaté­telekben öltött testet. Egy életre megtanulta belső Igény­ből művelni a kétkezi munkát, tisztelni, szeretni az egészségéé lelkületű dolgozó embert. Ezernyi szerszámmal kötött örök harátoégot. sokfél* —, de leginkább a kő és a fa — en­gedelmeskedik azóta is aka­ratának, Ekkoriban vált meg­határozó élményévé, életelvévé a génjeiben egyébként is hor­dozott természetközelség. A felkészülés azonban tudatos tanulással is párosult. A rajz- tanári diploma g bizonysága elméleti jártasságának. Lu- dányhalásjiiban belekóstolt — nem is siker télén ül — a pe­dagógushivatás gyötr elmes szépségeibe is. de igazából a formális kötöttségek nélküli pálya vonzotta. Néhány éve már csak a szobrászatnak, a szobrászatból él. S. ez ebből kikerekedett teljesítmény alap­ján követel elsősorban helyet a támogatásra feltétlenül ér- demes alkotók között. B obály Attila mélyen el­kötelezett. párto« mű­vész, noha a politikum nem direkt módon jelentkezik munkáiban. A világszemlélete az, ami napjainkban különösen figyelemre méltó. Bár termé­szetszerűen őt is megérintik zaklatott korunk kihívásai — erre utalnak egyebek közt ar­tista és idomár figurái —, a válaszai azonban nem lefegy­verezni akarnak, nem a küz­dés. az erőfeszítés hiábavaló­ságát hirdetik. Nem Jellemző rá a divatos kívülállás újfajta sematizmusa, s ugyancsak n«m kenyere a ködösítő irra­cionalizmus, az üres állntellek- tualizmu« hamis véglete, ön­célú formalizmusa. Ellenke­zőleg: a józan értelemre, a humánus érzelmekre. örök emberi értékekre, az alkotás —. s es*n mindenféle cselek­vés értendő — erejére apellál­nak az indulat magas hőfo­kán. A* oly kívánatos törté­nelmi látásmód követelménye konzekvens alkotóeleme mun­kás,tógának, A múltból első­sorban * mának szóló üzenet, főként az itt és most haszno­sítandó tanulság érdekli. Ez az emberek közti kapcsolatokra éopiígy vonatkozik, mint. a tárgy; világra, A kiállítás lá­togatóira különösen nagy ha­tást tesz az .Aitó b pusztára" jelzetű, műfajilag szinte be­sorolhatatlan alkotás. Egy ..so­kat megélt” valóságos ajtó- támlára szerkesztett művi vi­lág a természetes és a mes­terséges. a régi és az ú.1 el­választhatatlan összefonódását jelképezi. Az ötletes rendezés révén szinte látni, amint a lépcsősort záró öreg ajtó nyi­korogva kaput nyit a végte­len időnek és térnek, az em­ber korlátozottan-korlátlan Lehetőségeinek. F eltételezhető, hogy ez az elvontságában is köz­érthető művészet sokak szá­mára hordoz egyértelmű tar­talmakat. Már csak azért is. mert Bobály „ars poeticá"-já- ban a népből. a néppel kon­cepció kiegészül a népnek kö­vetelményével is. Kevés mű­vész vallja ennyire fennhan­gon. hogy számára a közön­ség —, de méginkább a kö­zösség — reagálása a legfon­tosabb. Vele együtt gondolkodó embereket tételez fel. akik­nek rezdüléseire is — hát még okos véleményükre — odafi­gyelni az alkotó kötelessége, de jól felfogott érdeke Is. Mint ahogyan az is elvárható minden művésztől, hogy töre­kedjen a potenciális közön­ségből értő műélvezőket ne­velni. Ezért használ ki min­den alkalmat a kiállításra, a nyilvánosság előtti megméret­tetésre. Ez a kölcsönös igény szülte azt a Jő együttműkö- dést. ami Bobályt a Mátra­aljai Állatni Gazdasághoz fűzi. A közelmúltban somoe- kőd alkotóházában fogadta kitárult ajtóval és szívvel • a pásztóiakat, hogy * videoka­mera figyelő szemei előtt vált­son szót velük művészetéről, bemutassa gyűrkőzését a Dó­zsát vajúdó hatalmas kőtáb­lával. A nap már bágyadtam erőtlenül sütött, csípős 'volt a levegő, de az együttlét öröme, a gondolatok cseréje^ a táj szépsége igencsak bensőségessé tette a találkozás atmoszfé­ráját. Remélhető, hogy a nagybá- tonyi kiállítás újabb stációja Bobály Attila magaslatokra törő munkásságának, művészi pályája kiteljesedésének s a kedvező fogadtatás erőt ad számára, hogv tovább halad­jon az önmaga választott úton. Dr. Csongrády Béla II lliaV«l*Mll|l<<illl||lllMlltf llfUMttltfltllf ipi|l||||gf4t«|Mllt|||f|l|9ftMIM|lll!f«t||i9g||||||||9ff||||||9||||||f Kiváncsi kérdések közművelődésről NÓGRÁD - 1986. novamber 10., hétfő I Többszőr olvastuk az újság­ban, hogy egy-egy megye be­mutatkozik az ország más vi­dékén, vagy éppen a főváros­án. Olykor ipari, mezőgnz- ua.ságl termékeiket vonultat­ják fel. máskor kulturális és művészeti életük szeletét tá­lalják. A másutt élők annyit tud­nak Nógrád megyéről, ameny- nylt egy-egy országos rendez­vény kapcsán mutatunk főá­gunkból. Tudhatják például, hogy Itt gyártják a Columbia Lux elemes bútort, és a kéz­zel festett, metszett, üvegpo­harakat, vagy a gáztűzhelye­ket és a határainkon túl is is­mert, romhényi csempét. Tud­ják, hogy nálunk palócok él­nek, s talán néhány művé­szünk, egy-két múzeumunk jó híre ia szárnyra kél időnként. De vajon mit, és mennyit tudnak kulturális és közmű­velődési életünkről? Nyilván nem eleget; hiszen ml, paló­cok, Itt a hegyek között, so­ha nem voltunk „kitárülko- zós" fajta. A múlt esztendő tavaszán országos ■ lapok közoktatással foglalkozó újságírói látogat­tak megyénkbe, akik kedvező tapasztalatokat szereztek, e „görbe országrész” felnövekvő generációjának jelenéről és vőben! lehetőségeiről. Akkor a megyei tanács elnöke tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. Egyi­kük azt Is megkérdezte. hoRy vállalkozna-e a tájékoztatásra, odaállna-e a kíváncsi fagga- tódzók elé akkor Is, ha a me­gye kö7,művelődésl életéről záporoznának a kérdések. Az elnök a kérdésre Igennel fe­lelt. Nos, a közelmúltban mód­jában állt ígéretét teljesítenie. Az országos lapoktól ugyanis a közművelődéssel foglalkozó újságírók látogattak el Nóg­rádija. A kétnapos tapasztalals/.er- zö látogatás résztvevőit zsú­folt program várta. Elsőként —, mint azt Devcslcs Miklós a tájékoztatóban mondta —‘ a megyei közművelődési hie­rarchia csúcsán álló Intéz­ményrendszerrel, a múzeumi hálózattal ismerkedtek, ellá­togattak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődé­si Központba Is, amely a ha­sonló profilú intézménypk kö­zött listavezető a tartalmi munkában. S mert megyénk képe vál­tozó —, társadalmi és gazda­sági téren egyaránt — termé­szetesen színes képet mutat a művelődési lehetőségek palet­tája Is. Másként művelődnek, más érdekli a városlakókat, más a kistelepülésen élő­ket, megint más az értelmi­séget, vagy a munkásokat. Az országos lapok munka­társa! végül Is a bánki záró- beszélgetésen, a rólunk alko­tott kedvező véleményüknek adtak hangot. A mások sze­mével való megmérettetés mindig tanulsággal jár. mint most Is. Sok más mellett az­zal. hogy az Idegenek talán hírét viszik a nálunk tapasz­taltaknak: annak, ami köve­tésre méltó, és annak ts, ami nem. de mások és ml magunk is okulhatunk belőle. Am olyan előnye Is volt a látogatásnak, hogy kiváltotta belőlünk azt a kényszert, hogy-a fel nem tett kérdések­re Is jobb. ha választ adunk, ha másnak, nem. hát önma­gunknak, Mert való Igaz. hogy megmutattuk magunkat a lá­togatóknak. de végül Is azt tálaltuk a vendégeknek, amit mi akarunk megmutatni ön­magunkból. (Az vesse *z első követ a vendéglátóra, aki a első viziten nem arcának szeb bik felét mutatja). De az. Itt élők tisztában van nak azzal, hogy SZ év soréi több a köznap, mint gz ün nép Ml, Itthoniak belátunk kulisszák mögé; tudjuk, hog néha egy-egy településen a érdektelenség, a közömből ség hálót szőhet n művelődé si ház ajtajára. Érezzük, hog; többet kellene tennünk a köz művelődés presztízséért. Ner szabadna például évekig le! késén, sikeresen tevékenyke dő — korábban szerény flze tésért dolgozó — népművelő két erkölcsi tortúrának alá vetni akkor, amikor a sz» mok is bizonyítják a szakem berhlányt. És érezzük azt is hogy többször és sokkal töb bünknek kellene nem csak í befogadásból, hanem a cse lekvésből js részt vállalni, fa- luhelyütt és városban egy aránt. Hisz a művelődés, i kulturális javák befogadtatá sa és továbbadása mindanv nyiunk közös ügye. S mer közös, hát a mikéntekre. éi hogyanokra is közösen kel adnunk a feleletet. (T. KJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom